Új Barázda, 1936. január (18. évfolyam, 1. szám)

1936-01-20 / 1. szám

Xi/wu jauutui kínai itttp. Gyógyszertárakban kapható — Kevesebb féláru utazás Budapestre. A vidéki kereskedők hosszabb idő óta panaszolják, hogy a Máv­ sok esetben ad Budapestre féláru jegy váltására jogosító iga­zolványt. Ennek következtében a vidék lakossága Pesten vásárol, idehaza legfeljebb hitelbe. Most a panaszok folytán az a döntés történt, hogy csak a Nemzetközi Vásárra, a Tenyészállatvásárra és Szent István napjára fognak ilyen igazolványt kiadni. Lehet, hogy a vidéki kereskedelemnek ez jó, a Budapestre utazó közönség­nek azonban annál rosszabb, mert a rendes jeggyel való utazás, kibír­hatatlan drága. Ha teljesítették a vidéki kereskedők követelését, elé­­gítsék ki az utazó közönség jogos igényét is, szállítsák le az útikölt­séget. — X. Nagyanyáink házában mindig kéznél volt egy kis szek­rényke a legszükségesebb házisze­rekkel. Ezt a jó szokást a ma mo­dern embere is megtartotta, mert a meghűlés első jeleinél, rheumás fájdalmaknál, fogfájásnál mindig jó, ha kéznél vannak a bevált Aspirin tabletták. Aspirin tablet­tákat évtizedek óta eredménnyel használják fájdalmaknál, meghű­lésnél. A valódi Aspirin tablettá­kon a Bayer Kereszt látható. Ma­gyar gyártmány. — Gyümölcstermesztési és fo­­lyam. Az Északpestvármegyei Gyümölcs- és Szőlőtermelők Egye­sülete a közelmúltban töbd­b jól si­került gyümölcstermesztési és kö­­rült gyümölcstermesztési és nö­vényvédelmi tanfolyamot rende­zett. A tanfolyamok kapcsán fel­merült az a­­kívánság, hogy a gyü­mölcstermelők legfontosabb prob­lémáit minden kérdés legkiválóbb ismerője egy-egy részletes előadás­ban ismertesse. Az egyesület ezért továbbképző tanfolyamokat ren­dez. Felvilágosítást nyújt az Egye­sület, Budapest, VI., Andrássy­­út 8. Tiszteletreméltó múltja alatt egész sereg pénzügyi zsenit fej­lesztett ki, s bebizonyította azt, hogy olyan koncepciójú intézet, amely nemcsak a saját érdekét tekinti, hanem elsősorban a köz­érdeket. Ebben a szellemben ne­velte fel egész gárdáját a tehet­ségeknek, s ennek a szellemnek köszönhető, hogy olyan lángelmé­ket adott az országnak, akik a bank keretein túlszárnyalva euró­­paszerte megbecsülést hoztak a magyar névnek. Nem a minden áron való keresés volt az intézet célkitűzése, hanem a magyar me­zőgazdaság, ipar és kereskedelem megsegítése, s akkor, amikor az 1935. évi üzleti forgalomról szóló jelentését olvassuk, valamiképen a Dickens által megrajzolt múlt szá­­zadeleji ban­­ártípus jut eszünk­be, az a típus, melynek tagjai naggyá tették az angol kereskedel­met, azok az angol bankárok, akik nemcsak száraz üzleti számítással intézték üzleteiket, hanem szívvel, jóindulattal, s a regényírói igaz­ságszolgáltatás szerint aztán en­nek köszönhették boldogulásukat is. Böngészve a mérlegeket, azt látjuk, hogy általában rossz volt az 1934/1935-ös üzleti év. S ennek dacára a Kommercbank mérlege kedvező eredményt mutat, s ezt a mérleget, melyről alábbi tudósítá­sunkban számolunk be, azzal a meggyőződéssel olvassuk, hogy a Kereskedelmi Banknál fennáll ma is az a régi angol közmondás: the right man of right place,­­ meg­felelő ember a megfelelő helyen. Amikor gratulációnkat fejezzük ki az Intézetnek, ugyanakkor azt óhajtjuk, hogy jövőre minél több magyar vállalattal kapcsolatban állapíthassuk meg ugyanazt. Kertész Dezső. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Weiss Fülöp elnöklete alatt e hó 21-én ülést tartott, amelyiben megállapította, hogy az 1935. üzletév 3,301.098.23 P tiszta nyereséggel zárult az előző évi 3,284.589.96 P-vel szemben. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően, több, már lebonyolított üzlet nye­reségének elszámolása ezúttal is későbbi időpontra tartatott fenn. Elhatározta egyben az igazgató­ság, hogy a f. é. február hó 4-én, délután fél 5 órakor megtartandó 94-ik rendes évi közgyűlésnek ja­vasolni fogja, hogy az 1935. évi osztalék kifizetésére, ugyanúgy, mint tavaly, 1.500.000 P, vagyis részvényenként 3.h­e fordíttas­­sék, továbbá, hogy a rendes tarta­lékalap 1,000.000 P-vel, az intézeti épületek értékcsökkenési alapja 200.000 P-vel, az alkalmazottak jóléti intézményei pedig 60.000 P-vel javadalmaztassanak, míg az 1936. üzletévre 1,257.793.12 P nye­reség vitessék elő. A bank 1935. évi zárszámadá­sai szembeállítva az 1934. évi zár­számadásokkal, a következő jelen­tősebb változásokat mutatják : Az 1935. év tiszta nyeresége a tavalyit mintegy 17.000 P-vel ha­ladja meg. A kamat- és szelvény­­jövedelem, dacára annak, hogy a kihelyezések állománya évi átlag­ban a tavalyihoz képest magasabb volt, a kamattételek csökkentése folytán kerek összegben 185.000 P-vel visszaesett. Az ingatlanok hozadéka 22.000 P-vel, a jutalé­kok címén, valamint az értékpapír- és devizaüzletnél elért nyereség és a különféle egyéb nyereség pe­dig 160.000 P-vel csökkent. Leírá­sokra az előző esztendővel szem­ben 937.000 P-vel kevesebb fordít­­tatott. A jelzálogüzlet 1934. évi különleges nyereségeinek felhasz­nálása mellett, ugyanis már tavaly — a várható gazdavédelmi rende­letek kihatására való tekintettel — oly mérvű leírások eszközöltet­tek, hogy a folyó évben e címen az előző évinél kisebb leírások szüksége merült fel. Ami a mérlegszámlát illeti, a könyvecskékben elhelyezett taka­rékbetétek (kerek összegben pengő 2,261.000, a folyószámlabetétek pe­dig 3,868.000 P-vel emelkedtek, úgy hogy az összbetétállomány 293,873.758 P-os összege 6,128.973 P-vel nagyobb a tavalyinál. A ke­zességi üzlet állománya 23,906.565 P-ről 26,121.795 P-re emelkedett. Az aktívák között a pénztár­­készletek, valamint a pénzintéze­teknél és bankcégeknél elhelyezett tőkék állománya 34,113.303 P-ről 40,106.222 P-re, az adósok állo­mánya 107,163.604 pengőről 108,644.901 P-re, a váltótárca pe­dig 144,531.769 P-ről 145,098.014 P-re emelkedett. Az értékpapírok értékelése ez alkalommal is az eddigi konzerva­tív elvek figyelembevételével tör­tént. Az államadósságok, közköl­­csönök és egyéb értékpapírok ál­lománya 24,132.915 pengőről 23,953.967 P-re, a pénzintézetek­nél és egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltségek állománya 23 millió 231.640 P-ről 22,784.756 P-re csökkent. A forgalmi adatok az egész vo­nalon említésreméltó emelkedést mutatnak. Az igazgatóság Kovácsy Dénes, Podovszky József dr., Vetsey Géza cégvezetőket aligazgatókká, Braun Imre fiókfőnököt fiókigazgatóvá, Bodnár Pál, Bródy Tibor, Csege János, Lord Pál, Milos Endre dr., Rammacher János, Révai Sándor dr., Sebő István és Tabakovich Pál főtisztviselőket cégvezetőkké és Gyalány Árpád dr.-t és Mezei Ta­más dk­.-t jogügyi titkárokká ne­vezte ki. BAKRIM KÖZGAZDASÁG Az előrelátás és jó üzleti politika eredményezte a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank idei fényes mérlegét Magyarország legnagyobb és legrégibb pénzintézete a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Nagy erővel indultak meg a je­lentkezések a Nemzetközi Vásárra. Január elején küldötte szét a Nem­zetközi Vásár a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter által jó­váhagyott szabályzatát és jelent­kezési íveit. Már több, mint 100 te­kintélyes magyar vállalat jelent­kezett a Nemzetközi Vásárra. A január 25-éig jelentkező cégek kü­lönben a szabályzat szerint 10 szá­zalékos helyi kedvezményben ré­szesülnek. A nagy területet igénybevevő magyar vállalatok te­hát saját érdekükben cselekszenek akkor, amidőn­­részvételüket ja­nuár 25-ike előtt jelentik be. A május 8—18. között megrende­zendő vásár iránt különben a kül­föld részéről is élénk érdeklődés nyilvánul meg. Isonovics Jri­zso Épület-, mű- és tűzhelylakatos Budapest, VII., Rottenbiller­ u. 42. Tűzhelyek, kályhák, esslingeni faredőnyök, vasredőnyök, nap­ellenzők és sze­lőztetők készítését, javítását olcsón vállalom

Next