Új Barázda, 1936. július (18. évfolyam, 24. szám)

1936-07-05 / 24. szám

1936 július 5. vasárnap tiMRAm HÍREK Kedvezményes klórmész és szénkéneg zsizsiktelenítéshez. A gabona vagy másként magtári zsizsik ellen való védekezésre a klórmeszes eljárás bizonyult a legmegfelelőbbnek. Ennek elter­jesztése érdekében a földmi­velés­­ügyi miniszter lehetővé tette, hogy a gazdák erre a célra a klórmeszet métermázsánként 20 pengőért szerezhessék be. A hü­velyeseket megtámadó zsizsiknek szénkéneggel való zsizsiktelení­­tése elterjedése érdekében pedig a földmivelésügyi miniszter meg­könnyítette a szénkénegvásár­­lást is.­­ Hétmillió pengő kellene a Kőrösök hajózhatóvá tételéhez. Az OMGE köz­­gazdasági és műszaki szakosztályának együttes ülésén Rohringer Sándor egye­temi tanár ismertette a magyar vízi­­utak hajózhatóvá tételének jelentőségét és lehetőségeit. A nemzetközi dunai for­galomban Budapestnek központi fekvése révén mindenkor fontos szerepe lesz — mondotta többek között — amit bizonyít a csepeli vámmentes kikötő emelkedő forgalma. A Kőrösöket 7 millió pengős költséggel hajózhatóvá lehet tenni, a Sió kiépítése a Balaton-kultúra emelke­désével járna. Megemlítette még a Tisza felső folyásának hajózhatóvá tételével járó előnyöket, foglalkozott a Duna— Tisza-csatorna tervével és a Dráva sza­bályozásával. Az előadással kapcsolatban több felszólalás volt. Felvételi hirdetmény. A békéscsa­bai, csermajori, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karcagi, kehidai, nagy­­kállói, pápai és szekszárdi m. kir. mezőgazdasági szakiskolákba felvétel iránt augusztus 31-ig kell folya­modni. A tanév október 1-én kezdő­dik. Igazolni kell a betöltött 17 éves életkort, vagy orvosi bizonyítvánnyal­­a fejlettséget. Az a folyamodó, aki alkalmazás elnyerése céljából óhajtja elvégezni a szakiskolát, 11 éves élet­kort köteles igazolni. Azonkívül csa­tolni kell erkölcsi, hatósági, hatósági orvosi bizonyítványt és szülői, vagy gyámi beleegyező nyilatkozatot. A kérvényre, ha nincs szegénységi bi­zonyítvány, 2 pengős, a mellékletekre 30 filléres bélyeget kell ragasztani. Házadómentesség. A Budapesti Közlöny közli a pénzügyminiszter ren­deletét az egyes lakóházak állandó adómentességéről szóló 1936. évi 7200. M. E. sz. rendelet végrehajtá­sáról. A rendelet értelmében az egy szobából és mellékhelyiségekből álló kis házak 1936. évtől kezdődően mind a községekben, mind a városokban állandóan mentesek a házadó és já­rulékai alól. E­bben a mentességben azok részesülnek, akik a velük közös háztartásban élő családtagjaikkal együtt kizárólag vagy túlnyomórész­­ben közönséges napszámból élnek. Idetartoznak a gazdasági cselédek, a gazdasági munkások is, de a mentes­ség kiterjed a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelemben foglalkoztatott napszámosokra is. A napszámos ke­resettel egy tekintet alá esik a hadi­­gondozottak járadék­segélye és a köz­segély is. A mentességre való jogo­sultság megállapítása hivatalból tör­ténik, ezért nem kell érte külön folya­modni. Székházavatás. A Péceli Gazdakör július 5-én nagyszabású házavató ün­nepséget rendez. Üdvözöljük péceli gazdatársainkat ebből az alkalomból és reméljük, hogy a jövőben minél több gazdakör és gazdasági egyesület székházavatásáról számolhatunk be. — Hazajött Mexikóból, a bigámia miatt letartóztatták. A csendőrség Ajkán letartóztatta Pauliák Ferenc földmivest, aki tizenötévi távollét után feleségével mostanában tért vissza Mexi­kóból, ahol szorgalmas munkával kis vagyont keresett. Paulik földet akart vásárolni Ajkán, alkudozás közben azon­ban felismerte egy falubeli gazda, aki jól emlékezett arra, hogy Pauliák. Ke­­mespécshelyen régen már megnősült és felesége, akitől nem vált el, még most is ott él. A csendőrségen történt igazol­tatás alkalmából Pauliák „pechjére" valóban előkerült az első házasságot igazoló házasságlevél is. Beszállították a veszprémi ügyészség fogházába. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara nyilvántartásba foglalja a szövetkezeteket. Azon cél megvalósí­tása érdekében, hogy a mezőgazda­­sági kamarák betekintést nyerjenek a szövetkezetek működésébe, az Alsó­­dunántúli Mezőgazdasági Kamara el­határozta, hogy a körzetéhez tartozó Bárány-, Somogy-, Tolna- és Zala­­vármegyékben működő szövetkezetek­ről pontos nyilvántartást fektet fel. Kiterjeszkedik ebben a szövetkezetek címén és székhelyén kívül arra is, hogy milyen munkásságot fejt ki a szövetkezet, milyen célra alakult, te­vékenységében milyen eredményeiket ért el és részt vett-e az utóbbi időben export-, vagy import tevékenységben. Az adatok begyűjtése folyamatban van Felvétel a felső mezőgazdasági iskolába. A felső kereskedelmi iskola mintájára megszervezett és ezzel tel­jesen egyenrangú felső mezőgazda­sági iskola felvételi tájékoztatója megjelent és díjmentesen kapható a ■békéscsabai, gyöngyösi, orosházi és budapesti VII. ker. Egressy­ u. 69. sz. iskola igazgatóságánál. Ui vacázdás... (ÍŰz Műté) Itt a tavasz, Üres a csűr. Üres a padlás. Fogy a kazal. Nincs kenyered, Se szalonnád. Kolbászod már Egy harapás . . . Elő a földtáró ekével. Rozsdamarta. Verte a szél. Csorbult az öle. Kopott acél . . . Túrd csak a lóidét, Irtsd a gyomot . . . Ezt szabad itt . . . Ez megszabadít Idegen bitangok Hálójából. Mi kell neked ! Csizmádra folt! Minek a csizma? Itt a tavasz! . . . Ruha se kell már . . . Fontos csak az. Hogy hitelbe adjon A falusi kalmár. Kenyérbe sót S a földbe magot. Te meg csak nézd! Nézzed el hosszan. Hogy tűnik a mag, A barázda sorban. Itt élet támad, Uj hant alatt. Egy perc csak élet. De az életért kár, Ha vetésedre Mindig varjú jár . . . Fogd az ekédet, Nézd a vet­te­test,­­ Nincs senki aki érted, — De mind, belőled él . . Ne maradj magadban, Szervezkedni kell! . . . Harsog a dal, Ha együtt énekel Sok szabad magyar. HORVÁTH BÉLA — A Gazdák és Halászok Napja Mindszenten. Vasárnap Mindszenten nagy sikerrel tartották meg a „Gaz­dák Napja“t, amelynek keretében istentisztelet, utána pedig díszköz­gyűlés volt, amelyen dr. Taraba Já­nos plébános mondott üdvözlőbe­szédet. Utána dr. Javornitzky Jenő ünnepi beszédében a mezőgazdák, valamint a mezőgazdasági munkások megbecsülésének jelentőségét mél­tatta. Délután Aratóünnepély volt, amelyen többen tartottak szakelő­adást, amelyeket aratóverseny kö­vetett. Péter-Pál napján dr. Taraba János plébános megáldotta a Tisza­­partján a halászok hálóit, Danicska Lajos öreg halász pedig meggyúj­­totta a községet alapító hét halász emlékére állított örökmécsest. Dr. Javornitzky Jenő beszélt, ezután szociális kérdésekről. A tiszaparti halászcsárdában ismertető előadást tartottak, amelyet halászvacsora kö­vetett. Este a kivilágított csónakok vonultak fel és tűzijáték volt. 3 ANYAROZSOT és az összes gyógynövényeket­­ a legmagasabb napi áron vásároljuk. H M O GU N.IO41 Budapesti Király­ utca 3. Tel. 451-88. MM—MBMMBWCTilBm Baromfikeltető központ a Du­­nántúlon. Az Alsódunántúli Mezőgaz­dasági Kamara közbenjárására a Du­nántúlon, Kaposváron állami baromfi­­keltető központot állítanak fel. Ka­posvár város ingyen helyiséget és egy munkaerőt ajánlott fel a központ céljaira. Terv szerint a bérkeltető köz­pont 23000 tojás befogadóképességű keltetőgépekkel dolgozik s minden va­lószínűség szerint szeptemberben kezdi meg üzemét, ami 10 hónapon át állandóan tart. A gépekből kike­rülő napos csirkék ára körülbelül 20 —25 fillér lesz. A kecskeméti, hód­mezővásárhelyi, békéscsabai és nyíregyházai keltető központok után a kaposvári az ötödik központ lesz Magyarországon. Tejgazdasági tanfolyam. A földmivelési miniszter rendele­tére a keszthelyi gazdasági aka­démia augusztus 3-tól október 1-ig tartó időben a gazdatársa­dalmi szervek által létesített tej­­termelési ellenőrző körzetek ré­szére altiszti minőségű állásra képesítő tejgazdaság ellenőri tan­folyam megtartását rendelte el. Huszonöt tanuló vehető fel, akik­nek a az akadémia napi 1­ 66 pen­gőért ad ellátást. Beiratás és könyvek, jegyzetek ára 60 pengő. — Ne kínozd az állatot! Varga Imre újkécskei földmives megrakott kocsival távozott­ a hajóállomástól és a meredek útón egy akácfa bottal kegyetlenül verte a lovakat. Egy arra haladó ember jelentette az esetet a közeli rendőrnek, aki bekísérte a ka­pitányságra és dr. Keszthelyi Győző rendőr-büntetőbíró ötnapi elzárásra ítélte a durva tettéért a földmívest MEZOGAZDASÁG A magyar gyümölcsfepimesztés toroséra követelései Hivatalos és magánkezdeménye­zésre Csonkamagyarországon nagy arányokban megindultak a tömeges gyümölcstermesztés alapját szolgáló gyümölcsfa telepítések. Ezzel kapcsolatban sokan írtak már arról, hogy a földmivelésügyi kormány most foglalkozzék a majdan nagy tö­megekben eladásra kerülő gyü­mölcsök termesztési, értékesí­tési, tárolási és konzerválási kérdéseivel. A Gyümölcstermesztők Országos Egyesületében és máshol is többször foglalkoztak szakemberek ezekkel a kérdésekkel, sőt tudomásunk van ar­ról, hogy a földmivelésügyi minisz­ter előtt fekszik egyik jeles gyü­mölcstermesztési szakemberünk e tár­gyakat érintő memoranduma. Intéz­kedés nyomát azonban nem látjuk. Hazánkban a gyümölcstermesztés részletkérdéseivel a következő helyek foglalkoznak: 1. a gyümölcstermesztési körzetek beosztását, helyes fajta kiválasztását, a fajta helyes megnevezését stb. az Országos Pomológiai Bizottság végzi, 2. a növényvédelem tudományos és gyakorlati részével a földmivelésügyi minisztérium, az alája tartozó ku­tatóintézetek, a növényvédelmi iroda, a növényvédelmi szakszolgálat és a növényvédőszereket előállító gyárak foglalkoznak. 3. a műtrágyákat készítő gyárak és a talajtani intézet a műtrágyázás előnyeit demonstrálják, 4. a gyümölcsök időszerű tárolá­sának kérdéseivel tudományos szerv Asz önálló földmivesegszissztenciákban látjuk: ászt a tdmasszt, amelyre a nemszetnek asz elkövetkeszenáp­iánk során gaszdaságilag, politikailag és a nemszet jövője sszempont- Gombos Gyula jároól szüksége van.

Next