Új Barázda, 1936. december (18. évfolyam, 30. szám)
1936-12-20 / 30. szám
1936 december 20, vasárnap Budapest, XV1II. évf. 30. szánt Ara 6 fillér UJ BOMZDA ELŐFIZETÉSI ÁRA a „Rádiós gazdasági előadások" cimü füzetekkel együtt: Egész évre 5.— P. Félévre 2.50 P. Jogi személyeknek évi 20.— pengő. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Budapest, V. kerület, Markó-utca 7. szám. Telefon: 1—160—90 LEVÉLCÍM: Budapest, V. Markó-utca 7. sz. Paraszt, se az útról halljuk mostanában. Arról az útról, amelyen évezredek óta mindig a parasztok nagy tömege mozgott akár mint katona, akár mint dolgozó, verejtékében fürdő munkás ember. A föld népe volt mindig az útépítő, az útfenntartó. Az országutak és minden más utak a világok, földrészek, országok összekötői, a népek érintkezésének hatalmas, lüktető ütőerei. Az utak évezredek óta nagyon nagy szerepet vittek az emberi haladásban. Amelyik országban nagyforgalmú nemzetközi országutak voltak, azokban a nép, ennélfogva maga a nemzet, meggazdagodott. Az országút nagyon fontos helyet tölt be az országok életében. Nálunk mégis felvetődött az a gondolat, hogy meg kell rendszabályozni az országutakon szekerező földműves népet. Az országút ne legyen , mindenkié, hanem csakis azoké, akiknek megengedik a rajta való közlekedést. A magyar paraszt csak adózzék. Nagyrészt az ő adópénzéből épüljenek ki a gyönyörű autóbetonutak, de ezeken neki szekerezni csak akkor lehessen, ha ezt külön engedélyezik. Azt akarják, hogy a magyar paraszt csak a faluja határában használhassa szekerét vagy a legközelebbiekra vihesse szekerén eladó terményeit vagy állatját. Attól már el akarják tiltani, hogy más holmiját esetleg messzebbre szállíthassa. Ez ellen fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat. A magyar parasztot nem lehet letiltani az útról, attól sem szabad elzárni, hogy más részére vállalhasson fuvart. Biztosan rá van utalva arra a keresetre, ha más részére fuvaroz. Ezért ezt a keresetet nem szabad tőle elvenni ! Helyes, ha az országutak rendjét megállapítják! A földműves nép megtanulja majd ezt is. A hatóság rendelkezéseinek eleget fog tenni, de az útról leparancsolni őt mégsem lehet! Lássuk csak mi az oka annak, hogy az Államvasutak minden követ megmozgatnak, hogy a szekérfuvarozást a kormány betiltsa?! Azt mondják, hogy a gazdák szekérfuvarozása sokat árt a vasútnak, mert a teheráruforgalom egy részét a magánosok fuvarozzák s így a vasút nagy bevételtől esik el. Pedig menynyire nincs igaza az Államvasutnak! Nem aparasztoktól kel féltenie a bevételét, hanem azoktól, akik egy idő óta az országutakon tökéletesen megszervezték a lovaskocsival való áruszállítást! Az agytmhajszolt, bőrig lesoványodott gazdalovakkal nem lehet 300— 400 kilométeres fuvarokat elvállalni! Ezért a MÁV igazgatósága ne a magyar paraszt ellen forduljon, hanem minden erejét vesse latba, hogy a magyar gazdatársadalom álarca alatt 4—5 úgynevezett műparaszt ne garázdálkodjék tovább az országutakon! Az Új Barázda hasábjain sohasem irtunk személyek ellen. Most se teszszük ezt! Mi az elvért harcolunk! Miért tűri a kormány azt az áldatlan állapotot, hogy a rádió, a távolbalátás korában, mikor a mai rohanó életben a hihetetlen sebességű autók és repülőgépek állanak az áruszállítás Csendesen szitáló, őszi esőben érkezem- A vilamos néhány perc alatt a város szivébe visz. A reggeli ég szürke felhő bársonyába, mint csodálatos, finom hímzés rajzolódik a Fogadalmi templom két lenyűgöző szépségű óriás tornya. A Boldogasszony-sugárúton épült új Városkapu széles íve alatt gördül át a villamos. A kapu gyönyörű falképeit, a festményeket, szobrokat, díszeket és a Hősök emléktábláit még lepel takarja. Itt is, ott is serény munkáskezek az utolsó simításokat végzik az épületen, hogy a közeli hetekben várható avatásra minden készen álljon szolgálatában, akkor Magyarországon ismét intézményesített lovasfuvarokkal bonyolítsák le Budapest és az ország nagyvárosai, valamint az egyes városok közötti áruforgalmat igen ügyes kereskedők. Ezek az ujabbi országúti szekérfuvarozó nagyiparosok a közterhek viselésében nem igen vesznek részt és így sokkal olcsóbban fuvaroznak, mint a MÁV vagy a MATEOSz. Addig, amíg a MÁV hatalmas szervezetével áll a nemzet szolgálatában és sokaknak ad kenyeSzeged egy újabb műemlékkel gazdagodik.* Munkatársunk felkereste Pálfy József úr-t, Szeged polgármesterét, aki a város mai állapotáról és jövendő terveiről, a következő nyilatkozatot adta: Szeged kedvezőtlen helyzete, Szeged városa ma, határszéli fekvése miatt, aránytalanul kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a belsőbb fekvésű vidéki városok, melyek termelvényeiket a kisebb távolság és olcsóbb fuvardíj következtében, a főváros felé, könnyebben értékesíthetik. A városnak majdnem ötvenezer ha ret, amíg a MATEOSz és annak minden tagja nyög a nagy terhek alatt és fizeti a MÁV-nak a szállítási részesedését, akkor nem lehet, hogy itt egyesek a közösség terhére vagyonosodnak! Nem szabad elnézni, hogy a magyar földműves lakosság legyen az áldozata annak, mert egyesek felcsaptak álparasztnak és ennek a cégére alatt fuvaroznak! A mgyar parasztot pedig hagyják csak továbbra is szekereznii az országúton. Horváth József, tasztrális hold földbirtoka van. Nagyobb részben kisbérlők kezén. A birtokok bérjövedelme a város összjövedelmének egy heted része, a város háztartásának egyik legjelentősebb bevételi forrása. A bérlők boldogulása a városé is A béreket a föld termőképességének teljes ismeretében, a föld hozamához viszonyítva úgy állapítottuk meg, hogy bérlőink megtalálhassák számításaikat, hiszen az őboldogulásuk a város boldogulását is jelenti Sajnos a tavalyi 1935. évitermés általában nagyon rossz volt. Ennel következtében a bérlők kereken egymillió pengő bérrel tartoznak a városnak. Szeged segít. A város maga sietett bérlői segítségére, amikor a hátralék törlesztésére 40 negyedévi időt engedélyezett, kamatmentesen, 16 pengős rögzített búzaár alapul vétele mellett, mindazoknak, akik tartozásukat becsületesen fizetik. Munkával is lehet törleszteni. Az önhibájukon kívül pénzzel fizetni nem tudók munkaszolgáltatással törleszthetik adósságukat. Munkáért a rendes téli napszámot, fuvarért pedig a kialakult helyi fuvardíjat adjuk, illetve fogadjuk el törlesztésképpen. Ezen túlmenően nem zárkóztunk el soha, hogy emberiességet és méltányosságot gyakoroljunk. Egyes eltérő, kirívó esetekben használtuk csak törvényes jogainkat. — Hogy látja Polgármester úr a termelők ■ helyzetét? — kérdeztük. SZEGED a magyar végvár Egy millió pengővel tartoznak a kisbériek Segítségükre sietett a polgármester (Rajzolta Horváth Bála.)