Új Barázda, 1937. január (19. évfolyam, 1-5. szám)
1937-01-17 / 1-2. szám
2 öBJUtAZM r-r-rr-m mv—rr ■-ír—i-tt ""T 1937 január 17, vasárnap. A 1>U7ZSk &XGk 1931 óta folyton lefelé haladt, míg 1933 év december utolsó napjaiban 7.30 pengő volt az ára. 1935-ben már 18 pengőt kaptunk a búzáért, míg az elmúlt évben aratás előtt lenyomták az árát 14.40 pengőre, hogy azután az év végén már húsz pengőbe kerüljön. A búza árának ez a letörése és emelkedése mennyi bánatot, könynyet, szerencsétlenséget, tönkrejutást jelentett. Hány gazdálkodó egész életének megváltozását, sokaknak a koldusbotot adta a kezébe a búza árzuhanása. Aki a nyomorúságos időket keresztüllábolta, az most egy kevéssé megpihenhet. Jó intő jel volt talán a gabona nagy áresése, hogy nem szabad elbizakodottnak lenni, hanem mindig úgy kell élni a gazdaembernek, hogy jöhetnek rosszabb idők is és arra már előre fel kell készülni. A zavaros világpolitikai viszonyok miatt mindenütt erősen vásárolják a gabonaneműeket, mert a fegyverkező államok egy esetleges háborúra készülnek és már most gondoskodnak a kenyérről. A háborús készülődések miatt ebben az évben, ha valami enyhülés nem jön, a mezőgazdasági termények ára emelkedni fog. Irigykednek a magyar parasztra, illetve az egész birtokos osztályra, hogy a búza ára emelkedik.Pedig erre nincs okuk. A búza ára most érte el azt a határt, amibe a termelőnek kerül. Szóval most ott tartunk, hogy a gazdálkodó osztály nem fizet rá a termesztésbe. A jelek szerint a búza ára most fog emelkedni. A világ jelenlegi búzakészlete évek óta nem volt ily kevés, mint most. Anglia, Olaszország, Németország mind gabonakészletet gyűjtenek. Tengerentúlról aligha fog gabona Európába érkezni. A hajófuvartételek a duplájára emelkedtek. Az argentiniai aratás a hírek szerint nem sikerült. Ilyen helyzetben a búza aranyat ér, tehát a kormányzatnak mindent el kell követni, hogy a magyar föld áldott búzájáért aranyat kapjunk és a magyar föld többi terméséért pedig az arannyal egyenértékű cseretárgyakat. Lám, Románia inkább nem ad el gabonát, ha nem kap érte nemes valutát. A kukoricáját is Dániába, Angliába szállítja, mert ott aranynyal fizetnek érte. Most itt van a nagy búzakereslet, ki kell használni a helyzetet. Új vasútvonalat építtt a MÁV a Duna-Tisza közén A kereskedelemügyi minisztérium új vasúti vonal építtetését határozta el. Az új vonal kiinduló pontja Sárbogárd. A dunaföldvári Duna-hídon keresztül Solton, Fülöpszálláson és Kecskeméten áthalad Szolnokig. A 120 kilométer hosszú új vasúti fővonal építési költsége körülbelül 12 millió pengő lesz. Az új vonal közvetlen összeköttetést létesít a magyar Alföld és az adriai tengeri kikötők között és nagy hasznára lesz az alföldi gazdáknak és kereskedőknek, mert nem kell többé a kivitelre kerülő teherszállítmányokkal Baja és Budapest felé kitérővel kerülni, hanem egyenes vonalú csatlakozással pénz- és időveszteség nélkül, gyorsabban érhetik el az olaszországi fővasútvonalat. Az új vasútvonal közigazgatási bejárását már a tavasszal megtartják és lehet, hogy már az ősszel megkezdik az új vonal építését is. Harminc év óta ez lesz az első nagyszabású vasút építése az Alföldön. „A magyar paraszt választójoga" címmel Kerék Mihály tanulmánya a parasztság választójogával foglalkozik. 1848. évi V. törvénycikkel megvetette a népképviseleten alapuló kormányzást. 1874-ben cenzusos választójog volt. Az 1913. évi választójogi törvény révén az öszszes lakosság 6,9%-áról 8.4%-ra emelkedett a választók száma. A Friedrich-féle 1919. évi választójogi rendelet széles alapon nyugvó választási rendszert hozott létre. Választó lett minden 24 éves férfi és nő, aki hat éves állampolgárságot, félévi helyben lakást és írásolvasni tudást igazolt. Ezt a választójogot később alaposan megnyitták és a vidéki lakosságtól még a titkosságot is elvették. Azt írja Kerék Mihály tanulmányában, hogy a háború előtti választójogi kísérletek sohasem tartottak lépést a tömegek szociális fejlődésével, ezt nemhogy elősegítette és helyes irányba terelte volna, hanem erőszakosan megakasztotta és megrontotta. „A magyar parasztság becsületes képviseletéről beszélni sem lehet." Kerék Mihály sürgeti a parasztság képviseletét biztosító parlamenti rendszer törvényes megalkotását. Az értelmi-ségi osztály vezetésének biztosítására irányuló törekvésekre azt mondja: „A vezetés kizárólagossága egyetlen egy osztályt sem illethetett meg, sem a középosztályt, sem a proletariátust, hanem, mindig a társadalomban kiválókat. Az igazi intelligenciát nem valamely társadalmi osztályhoz tartozás, hanem erkölcsi és szellemi fölény, a szolgálat és nem az uralkodás szelleme képesítheti az ország vezetésére." Ez a röpirat annyira tárgyilagos, hogy minden magyar földművelőnek el kell olvasni. Paraszt, le az útról című cikkel kezdettük december 20-iki számunkat. Most folytatni vagyunk kénytelenek, mert azt tapasztaljuk, hogy tényleg olyan mozgalom van most, amely a parasztot le akarja parancsolni az útról! A múltkorában 4,5 mi parasztról írtunk, akik miatt esetleg a parasztságnak elveszik a fuvarozáshoz való jogát. Most arról értesülünk, hogy a Mateosz vezetősége a kereskedelmi miniszterhez előterjesztést intézett, amelyben az országutak forgalmát az ő elképzelésük szerint akarják megreformálni. Ebben a Mateoszban kb. 400—500 autófuvarozó tömörült az érdekeik megvédésére. Hát vegyék tudomásul, hogy a paraszt verejtékével öntözött útról nem lehet a parasztot leparancsolni! Az utak nem azért vannak, hogy egyes magánérdekeltségek hangzatos jelszavak alatt az országúti fuvarozást maguknak megkaparintsák! Ha valakinek joga van úthoz, úgy az elsősorban a magyar gazdálkodó az! Az összes mezőgazdasági kamarák kötelessége éberen figyelni a lázas készülődésre és még idejében megtenni a megfelelő lépéseket, nehogy befejezett tények elé állítsák a magyar földmivelőket! Bizonyára a kereskedelmi miniszter is átérzi a kérdés nagy horderejét és véleményadásra felkéri az Országos Mezőgazdasági Kamarát. Vigyázat, veszélyben a magyar utak szabadsága! II Tisza-jobbparti Mezőgazdasági Kamara körzetének pénzügyi viszonyai Az emelkedő irányzatú termény és állatárak bizonyos javulást hoztak, kétségtelenül megélénkítették a magyar falvak gazdasági vérkeringését, a tartós javulást azonban jóformán lehetetlenné teszi a régi adósságok nyomasztó terhe. Sok helyütt azonban a termés oly gyenge volt, hogy a jobb termény- és állatárakat megfelelő értékesíthető felesleg hiányában nem tudják a gazdák kellőképen kihasználni. A bánya- és gyártelepek körzetében a kereseti viszonyok öszszehasonlíthatatlanul jobbak, mint a tisztán agrár jellegű vidékeken, ahol a tekintélyesebb és adósságmentes kisgazdákon kívül jóformán csak a fuvarozó kisgazdák bonyolítanak le pénzforgalmat. Ezek különösen ott érvényesülnek, ahol a vasút nagyon messze fekszik a községtől s az oda vezető utak jók. Az adófizetési készség az egész kamarai körzetben kielégítő. Bár a mezőgazdaság jövedelmezőségéhez viszonyítva, még mindig súlyosan nehezednek a közterhek a gazdák vállára, mégis mindenki igyekszik adófizetési kötelezettségének eleget tenni s az 5 vármegye legtöbb községében máris befolyt a folyó évi adókivetés 100 százaléka. Az elmúlt évek sokszorkatasztrofális termése és rendkívül rossz értékesítési- -viszonyai miatt összegyűlt adóhátralékok ■rendezése okozza a Tisza jobb partján a legnagyobb gondot. Meg lehet állapítani, hogy általánosságban a folyó évi adóval csak a napszámosok és azok a kisgazdák maradtak el, akiknek termését a jég elverte. Az adóbefizetések terén ezt az eredményt kétségtelenül csak oly módon lehetett elérni, hogy a gazdák túlnyomó többsége minden más szükségletének kielégítését félre téve, adófizetési kötelezettségének tett elsősorban eleket." Az Ugró minden növényvédelmi cikk árát 15°lo-al mérsékelte A magyar kiviteli statisztika szerint évről-évre emelkedik a magyar gyümölcskivitel. Minden igyekezetünknek oda kell irányulnia, hogy a jó minőségű és kifogástalan állapotú gyümölcsök mennyiségét növeljük. Ennek a célnak a szolgálatában áll a gyümölcsfakártevők elleni küzdelem. A gyümölcsfavédelem általános elterjedésének akadálya volt sokak szerint a növényvédelmi szerek magas ára. Pedig, ha azt akarjuk, hogy féregmentes, kifogástalan gyümölcsöt szállíthassunk a külföldnek, akkor a helyes gyümölcstelepítéstől kezdve, az okszerű gyümölcsfaápoláson keresztül, beleértve a jól megválasztott vcdek£zőszerekel is, mindent el kell követnünk, hogy a különféle kártevők, betegséget okozó gombák ellen alaposan védekezzünk. A kifejezetten gyümölcstermesztési ágon kívül, nagy szerepe van még a növényvédelmi szereknek a szántóföldi gazdálkodásban is. Vetés előtt a vetőmagvak pácolása, a lucerna, lóhere, cukorrépa, stb. növények megvédése a különféle élősdiek ellen, mind-mind elsőrendű mezőgazdasági feladat. A magyar mezőgazdaságot évről-évre kiszámíthatatlan károk érik, mert nem mindenki védekezik a kártevők ellen. Akik nem használtak védőszereket, azok drágálták ezeket a szereket. Sok harc, panasz után végre az Árelemző Bizottság.