Új Barázda, 1937. március (19. évfolyam, 10-11. szám)
1937-03-21 / 10-11. szám
A többgyermekes kisgazdák segélyezésére a prémiumalap állana rendelkezésre, áem, ha a gyermekek szaporodnak, ha a gazda fizetési zavarokba jut vagy elemi csapás éri, akkor életbiztosítási díj hozzájárulást kapna, hogy a díjakat fizetni tudja. Miután nagyösszegű alapról lesz szó, az alap terhére gyermekneveltetési, szociális, nyaraltatási és egyéb segélyeket is lehetne juttatni. 7. Az életbiztosítási kötvények rokantsági záradékot is tartalmaznának. A rokkantsági záradék a díjak bizonyos fokú csökkentésével, vagy bizonyos ideig tartó teljes elengedésével járna. Ha pedig a rokkantsággal kapcsolatban fel kellene osztani, az életbiztosítási "tőkét vagy egy részét visszafizetnék. 8. Azok a kisgazdák, akik életbiztosításra kevésbé alkalmasak,anormális kötelékbiztosítást köthetnének. Akik pedig teljesen alkalmatlanok az életbiztosításra, a prémiumalaphoz bizonyos kulcs szerint történő befizetések ellenében, fokozott takaréktőke elkehelyezési lehetőséget találnának. 9. Ezek az életbiztosítások nem szüntethetők meg. Az életbiztosítási kötvényre előleg csakis a kedvezményezetteknek fizethető ki, amely esetben a halál bekövetkeztekor az illető előleget felvett gyermek már nem részesülhetne a pénzbeli vagy földörökségben sem.* Helyesen állapítja meg az Új Barázda, hogy Magyarországon a kisbirtokosság tőkegyűjtéssel eddig nem törődött. Hozzátehetjük: különösen nem törődött életbiztosítás útján való tőkegyűjtéssel. Általánosan tapasztalható tény ugyanis, hogy az életbiztosítást hazánkban kizárólag az értelmiségi középosztály, valamint a középosztálynak az ipari és kereskedelmi pályákon működő része veszi igénybe, míg a kisgazdák körében — az egészen kis összegű temetkezési, kiházasítási és más hasonló kis összegű életbiztosítások kivételével, amelyek azonban nem tőkegyűjtési, hanem csak jóléti célokat szolgálnak — a tulajdonképpeni életbiztosítás nem tudót gyökeret verni. A valódi, tőkegyűjtést célzó életbiztosítás nagy szociális és nemzetgazdasági jelentősége annyira közismert, hogy azt bővebben fejtegetni valóban nem szükséges. Az életbiztosításnak ezt a már önmagában is mindenképpen áldásos funkcióját a cikkíró egy igen megszívlelendő birtokpolitikai céllal akarja kibővíteni, amennyiben életbiztosítások kötése révén kívánja megakadályozni a kisbirtoknak további szétesését. Ezt a gondolatot mindenki csak örömmel üdvözölheti. Hogy ez a mindenképpen helyes gondolat gyakorlatilag megvalósítható legyen, ehhez az szükséges, hogy a törpe- és kisbirtokos osztály életszínvonala emeltessék, gazdasági helyzete megerősíttessék, mert csak ez esetben lehet számítani arra, hogy a kisbirtokososztály a cikkíró úr által szem előtt tartott életbiztosítás díját, — ha még oly nagy kedvezményekkel igyekszik is a kormány a szóbanforgó életbiztosítások kötését megkönnyíteni — meg is tudja fizetniTótkomlós, március 14. 1937 február 28-án megjelent az Uj Barázda című lap vezércikkében „Megakadályozható a kisbirtokok szétomlása.“ Én mint jól begyakorolt mezőmunkás, törpebirtokos, ellenkező véleményű tapasztalataim alapján tartanám lehetségesnek törvényes rendelkezésekkel védeni ezt a leghasznosabb osztályát az összemberiségnek. Az, hogy betéteket gyűjtsenek, mai rendszer mellett, teljes lehetetlenség a kistermelői osztálynál, úgy a sok adómegterheltetés, mint a múlt tapasztalatai miatt. Nagyon sokan vannak még, akik nem felejthetik a múlt idő törvényes intézkedését, a sok-sok takarékbetét, hadikölcsönkötvény törvényes megsemmisítését, pótlásul ez osztályt legterhesebben sújtó vagyonváltság s ráadásul a kényszerkölcsön, s ezek azért sujtóbbak ez osztályra, mert ez osztály földbirtokai dupla kataszteri tiszta jövedelem alatt nyögnek. Ezzel szemben teljesen megfeledkezett a törvényhozás a földbirtokok 60—70 százalékának elértéktelenedéséről, s az adóterhek, kölcsönterhek oly arányú emelkedéséről, ami teljes megsemmisülés felé sodorja ez osztályt, ami bizony eddig is nagy elkeseredést vont maga után, hogy hova vezet, nem tudni. Hogy valamit a törvényhozásnak kell tennie leghasznosabb osztály védelmére, az tény, de mit, azt a hivatottak termeljék ki, amíg nem késő, mert csakugyan ez az iparkodó osztály eddig is a legtöbb áldozatot hozta. Tanulságos vezércikkéből csakugyan úgy tűnik fel, mintha mi tehetnénk róla, földmíves kisbirtokososztály, pedig csakis azok tehetnek róla, akik ezt megtették, mert ez az osztály az, amely nehezen tudja érvényesíteni jogait, más osztálybeliek maguk szabnak a maguk műveinek árat, csak mi nem. Nagyon jól tudjuk, hogy amikor a törvényhozás megállapította a 30 pengős búzaár, a 4—5 pengős húsár arányában a megélhetési lehetőséget úgy az irodai alkalmazottaknál, mint az ipari munkásoknál, de nekünk, termelőknek 9—10 pengős búzaárból is be kell, hogy fizessük a ránk szabott terheket, így az egyik osztálynál háromszor könynyebb a megélhetés, a másik osztálynál szinte háromszor nehezebb az előteremtés. Vezércikkében érinti a családszaporítást és gyermeknevelésünket, ami való igaz, hogy csakis ez az osztály növeli az ország emberanyagi jövőjét, amivel tartozik minden hazafi kivétel nélkül, de az is törvényhozásunk feladata, hogy elismerje ez érdemünket és méltányolja. Szerintem itt könnyebb volna nagy családok örökösödéskárpótlása egykés és meddő családok hagyatékával pótolni, ami csakugyan többet pótolna a nemzetnevelés és utódok pótlásánál is. Bocsánatát esedezve kérem, amiért idejét evvel rövidítem, p. olvasással lesz szives elnézni, bocsánatot megadni, egy senkitől semminek nézett földmives. Aláírás. VI BARÁZDA 1937 március 21. vasárnap. A földhöz és Mzielyhez juttatottan nagy tesjörvénynyitést kapnavaz Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a közelmúltban bejelentette, hogy közel másfélmillió szegény ember sorsán segíteni akar a kormány. Ezért a földbirtokrendezés során földhöz és házhelyhez juttatottak tartozásainak rendezéséről kormányrendelet jelent meg. A hivatalos adatok szerint 710.000 hát, hold földet és több mint 786.000 házhelyet kaptak a kisemberek. Ez a rendelet 120 millió pengős könnyítést jelent a törpebirtokosok és munkások számára. Az új rendelet főbb pontjai a következők: 1. A jövőben a megváltási ár fejében a földhözjuttatottak az eddigi árnak kétharmadát fogják fizetni. .A házhelyhez juttatottak általában az eddigi megváltási árat fizetik, de bizonyos esetekben bírói után mérséklést kérhetnek. A hadirokkantak, hadiárvák, hadiözvegyek, valamint az arany- és ezüst vitézségi érmesek a megváltási árból további 25 százalék mérséklést kapnak. 2. Az 1929. év előtti hátralékos haszonbér és kamattartozás felét elengedi a rendelet. 3. Az 1929—1936. évekre a csökkentett megváltási ár után évi 3 százalékos kamatot lehet csak felszámítani. Ha e hét év alatt a földhözjuttatott többet fizetett, a többletét a megváltási árból le kell vonni. 4. Az 1937. évi január hó 1-től kezdve a megváltási árból fennmaradt tartozást a földhözjuttatott 57 éven át, évi 5 százaléknak megfelelő annuitásokban, a házhelyhez juttatott pedig 25 éven át 5,75 százaléknak megfelelő annuitásokban törleszti. 5. Rendkívüli tőketörlesztés után 10 százalék jutalmat kell a juttatott javára irni. 6. A kimozdítási eljárás szünetel mindazoknál, akik ez év január 1-től számítva a használati díjnak, vagy házhelynél kamat fejében évi négy százaléknak megfelelő összeget az előírt részletekben megfizetik. A pénzügyi lebonyolításba nem vont megváltott földből házhelyhez juttatottak kedvezménye abban áll, hogy kérhetik a megváltási ár mérséklését, a megváltási ár hátralékát pedig ez évtől kezdve 25 éven át évi 3 százalékos kamattal fizethetik. Részletes intézkedéseket tart talmaz a rendelet a különböző kategóriák további kedvezményére, de egyben gondoskodik arról is, hogy a földhöz és házhelyhez juttatottak eleget is tegyenek kötelezettségeiknek. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a köztartozások utáni kamatok mérséklésére vonatkozó rendeletét fogja kiadni a közeli napokban. A rendelet szerint nemcsak az egyenes adó, de az összes köztartozások hátralékai után fizetett kamatot 9 százalékról 6 százalékra szállítja le és ezt a mérséklést az összes adónemek utáni kamatoknál keresztülviszik. ■MMMMMWnMMI VMIomissÉI vigyázat! A jövedelem- és vagyonadó 1937. évi kivetése tárgyában a pénzügyminiszter 32.000—1937. számú rendelete megjelent. A következőkre hívjuk fel a figyelmet: A jövedelemadó megállapítása Ugyanúgy történik, mint a múltban, természetesen a beállott változásokat figyelembe kell venni. Az ingatlanértékelés a vagyonadóalap szempontjából úgy történik, hogy a forgalmi érték, vagy ennek meg nem állapíthatása esetén a kataszteri tiszta jövedelmet kell alapul venni. 10 korona holdanként 1 kataszteri tiszta jövedelemig koronánként 40 pengő, 10—15 koronáig minden további korona után 35 pengő, 15 koronán felül pedig koronánként 30 pengő veendő értéknek. Az ingatlan értéke — igen méltánylást érdemlő esetektől eltekintve — holdanként nem lehet kevesebb 180 pengőnél, legelőnél pedig 100 pengőnél. Ha egy kát, höld kataszteri tiszta jövedelme 16 korona, akkor a vagyonadó alapjául szolgáló érték 605 pengő lesz. Egy számos állatnak az értékét a helyi viszonyok és az állattenyésztés fejlettsége szerint 150—300 pengőben, a gazdasági felszerelés értékéül pedig a birtok felszerelése arányában a földbirtok értékének 4-8 százalékát kell számításba venni. A gazdák indokolt kérésére a számos állatok értéke egészen 120 pengőig leszállítható. Szőlősgazdák figyelmébe! Ojtványaim a következő alanyokon kerülnek eladásra: Riparia, Portang, Berlandieri, többféle bor, úgy fekete, mint fehér és csemege fajtákban. Elsőrendű hazai egyéves darabja 4 fillér, kétéves darabja 6 fillér. Árjegyzéket Ingyen küldök. Petes Imre: Abasár, Községháza utca 340. Heves megye. Ki jár ma már ősz fejjel? Okvetlen próbálja meg 5—6 nap alatt ősz hajának, bajuszának visszaadja eredeti természetes színét ípi a keleti hajifjitó regenerátort haszba aználja. Nem festék, nem ártalmas. Mindenki egyedül kezelheti Egy üveg : 1.20, 1.60, 2.80, 3.20 és 4.—...Operator*4 csoda tyúkszemirtót csak egyszer próbálja meg. Ara: —.80. Herkules sonkapác kis adag —.64, nagy 1.20. Postai küldeményeket szállít a főlerakat: E* f T MED Herkules drogéria * “ “ *■* *“ “ Budapest, Kálvin-tér 5