Új Barázda, 1938. február (20. évfolyam, 6-8. szám)

1938-02-13 / 6. szám

2 reskedelmi Hivatal elnöke. A kontingentálási rendszer megmerevíti az életet. Újak sohasem kerülhetnek a kiviteli kereskedők listájára vagy csak elenyésző hányaddal. A kontingensrendszer hitbizomány jellegű. Az életet szolgálja az, ha a mindent megmerevítő kontingensrendszert azonnal máról-holnapra megszüntetik és bevezetik a fent ajánlott megoldást. Megindul rögtön az egészséges versengés. Schneider és Benedek cégek, valamint a Hartmann konszern konkurrenciát kapnak és az ő területükön is megindul az egészséges árképződés. Most a minimális ár jelenti náluk a maximálisát. Ezt nem tűrheti a magyar mezőgazdaság. Kifele legyen egy kéz, de az országban belül csak akkor lesz rend ezen a téren,ha azonnal szakítanak az eddigi módszerrel. Itt is fel kell vetni a kérdést: kinek az érdeke fontosabb: 4 és fél millió magyar paraszté avagy 3 nagy zsidó baromfi- és tojáskereskedőé, mégha diszgósok is veszik őket körül! Megmondhatjuk azt is, hogy a Külkereskedelmi Hivatal egyik vezető emberének is előadtuk tervünket, aki azt azzal a helyesbítéssel fogadta el, hogy ez csak a tojásnál vihető keresztül. Sőt állítása szerint, a mienkhez hasonló javaslat fekszik az íróasztalának fiókjában, csak még nem volt alkalma neki ezzel a tervvel előjönni. Tehát megkönnyítettük az ő helyzetét is. Mi a legnagyobb nyilvánosság előtt kérjük a földművelésügyi minisztert és a Külkereskedelmi Hivatal elnökét, hogy gyökeresen változtassanak a lehető legrövidebb idő alatt a mai értékesítési rendszeren. A mai rossz, csak 3 cég érdekét szolgálja. Ezt nem szabad elfeledni. Téli szakoktatás A Tisza jobbparti Mezőgazdasági Kamara az előző évekhez hasonlóan a téli hónapokban nagyobb arányú szakoktatási programmot bonyolít le. Ez az előadássorozat hozzá fog járulni a felvidéki kisgazdatársadalom szakismereteinek növeléséhez. A Kamara megkezdett eddigi előadásai máris mindenütt nagy figyelmet és érdeklődést keltettek a gazdatársadalom körében. Az előadások felölelik mindazokat a tudnivalókat, melyek ismerete a kisgazdák eredményesebb gazdálkodásának érdekében elengedhetetlenül szükségesek. Ezen előadássorozatoknak megtartása a Kamara téli szakoktatási programmjának csak egy részét képezi, amennyiben kiváló gyakorlati szakemberek bevonásával több előadást tartanak. ÚJ BARÁZDA 1938 február 13. A Magyar Nemzeti Bank a gazdasági életnek nagy szolgálatot tett 1937-ben A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa évi jelentésében átfogó és emelkedett beszámolót ad az egész gazdasági életről. Egyúttal a jegybank működéséről is. A Magyar Nemzeti Bank nemcsak javuló üzleti eredményekről számol be, hanem az összes pénzügyi és gazdaságpolitikánk irányítása terén elért nagy sikerei révén bebizonyítja azt is, hogy jegybankunk a világ egyik legjobban vezetett Nemzeti Bankja. Az egész magyar gazdasági élet megnyugvással és megelégedéssel látja, hogy Imrédy Béla és kitűnő munkatársai kezében jó helyen van a pengő sorsa. A jelentés szerint a magyar gazdasági helyzetet a sima, egyenletes emelkedés jellemezte. Pénzintézeteink helyzete tovább erősbödött. A Nemzeti Bank pénztárába 541 millió pengő értékű külföldi deviza folyt be. Ehhez még 2 millió pengő külföldi fizetőeszköz járult, amelyek a megbízott intézetekhez folytak be. 33%-os emelkedést tapasztalunk tehát a devizaállománynál. A Nemzeti Bank érckészlete 17 millió pengővel emelkedett. Év végén 149 millió pengő volt. A gazdaadósságok rendezésére további 20 millió pengőt adott az államnak, így az állam adóssága 115 millióra emelkedett. A pengő fedezete 32 és 34 százalék között ingadozott. A Magyar Nemzeti Bank hétfői közgyűlésén, amelyen Imrédy Béla gyönyörű beszédet mondott, felszólalás nélkül tudomásul vették a főtanács ezévi jelentését, jóváhagyták az 1937. évi zárszámadásokat. Megadták a felmentvényt a főtanács részére és dr. Baranyai Lipót vezérigazgató előterjesztése alapján elfogadták az 1937. évi nyereség felosztására vonatkozó javaslatot. A közgyűlés e határozata alapján a nyereségnek a nyugdíjalap és a tartalékalap 5-5%-os javadalmazása után fennmaradó részből a részvényesek számára 6,2%-os, tehát részvényenként 6,50 aranykoronának megfelelő 7 pengő 53 fillér osztalék kifizetése válik lehetővé. A közgyűlés, ezután a választásokat ejtette meg. Az elnök bejelentette, hogy az alapszabályok 23. cikke értelmében a főtanács tagjai sorából kilépő dr. Bernát István és Pap Elek főtanácsosok, ezt a tisztséget magas korukra való tekintettel nem vállalják. Nagy érdemeikről és nemes egyéniségükről emelkedett hangon emlékezett meg. A közgyűlés dr. Vértessy Sándort és báró Waldbott Kelement választota meg erre a tisztségre. Dr. Scitovszky Tibort és Heinrich Gézát újra megválasztották. A póttagsági helyre Mesterházy Ernőt, számvizsgálóul Gegersen Nilst, Adler Szigfridet, Szunyogh Szabolcsot, dr. Nielsen Rudolfot és dr. Márffy Albint választották meg. Póttagok lettek Stromszky Sándor és Elischer Viktor. A RÓZSÁK FENYŐK DÍSZFÁK DÍSZCSERJÉK GYÜMÖLCSFÁK BOGYÓSGYÜMÖLCSÜEK GYÜMÖLCS - VADCSEMETÉK SZEGÉLY- ÉS FUTÓNÖVÉNYEK GYÖKERES ÉS SIMA SZŐLŐVESSZŐK LOMB- ÉS TŰLEVELŰEK MAGCSEMETÉI KOLAUCH [faiskola, szeged Nincs szükség hitelügyi tanácsra! Helyesebb a fiatalság oktatásai A közeli napokban jelent meg az egyik szaklapban Judik József dr. mezőgazdasági hitel tanulmánya. Ebben arról ír, hogy a gazdatársadalom mezőgazdasági hiteligénylését tervszerűen irányítani kellene. Szerinte a legfontosabb a termelői hitel kielégítése. Ezt követi a fogyasztási hitel és csak ezután jöhet a földvásárláshoz szükséges hitel. Nem tartja célszerűnek, ha a magyar földbirtokot erősen megterhelik olyan kölcsönökkel, amelyek nem szolgálnak közvetlenül arra, hogy a föld termőerejét emeljék vagy a gazdálkodást előbbrevigyék. A fogyasztási hitelek nem kívánatosak. A gazdaközönség tájékoztatására szükségesnek véli egy olyan szerv felállítását vagy egy már meglevőnek a kibővítését, amely a mezőgazdaságban szükséges hitelek tekintetében a gazdáknak tanáccsal szolgálna. A tanulmány röviden ezt példázza. Munkatársunk felkereste az egyik legnagyobb hitelszervünk vezetőjét és vele erről a kérdésről beszélgetett. Ennek a szakembernek az a véleménye, hogy egy ilyen szerv felállítása felesleges. Sok-sok gyakorlati akadály felemlítése mellett a legfontosabb érv ez ellen a tanács ellen az, hogy a tanács nem láthat mindent előre. Mi lenne a következménye annak, ha az a tanács például azt javasolná valakinek, hogy földvásárlásra pénzt nem kaphat és a föld ára rövidesen megduplázódna. Valakinek szüksége van kölcsönre azért, hogy valamilyen illetéket kifizethessen. A tanács ezt a kölcsönt sem engedélyezné. Utána pedig a kincstár elárvereztetné a szóbanforgó kölcsönkérő földjét. Esetleg azért kér kölcsönt valaki, akinek 1000 kát.holdja van, mert leányának 50.000 pengő hozományt akar adni. Az 50.000 pengővel az új házaspár új életalapot teremthet magának. A hitelügyi tanács azonban, mivel ez fogyasztási hitel, ezt a kérést sem teljesítené. Ez a néhány példa is élénken rávilágít arra, hogy az egyes hiteligénylések között éles válaszfalat emelni nem lehet. Könnyelmű adósságcsinálás mindig volt és lesz is. A magyar paraszt sokkal óvatosabb, mintsem erején felül terheket vállaljon. Érdekes e helyen megemlíteni, hogy a napokban az egyik nagy pénzintézetben megjelent egy vidéki gazdálkodó és 20 hold földet akart vásárolni. Ennek a földnek az ára 10.000 pengő volt. Ebből lefizetett volna 2000 pengőt, a többit hitelre kérte. Amikor megkérdezték tőle, hogy van-e még más birtoka, azt felelte, hogy van, de arra nem engedi betáblázni a 8000 pengőt, mert annak a földnek tehermentesnek kell maradni. Tehát a vásárolni szándékolt földre engedi csak a 8000 pengőt bekebelezni. Jól tudja, hogy neki szabad vagyonának kell maradni. Az ilyen mentalitású embereket nem kell félteni. A hitelügyi tanácsadás helyett sokkal célszerűbb lenne, ha a téli gazdasági tanfolyamokon, középfokú gazdasági iskolákban és az akadémiákon tanítanák a gazdafiatalságot a helyes és célszerű bankkölcsönök felvételére. A Kereskedelmi Bank közgyűlése A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Weisz Fülöp elnöklete alatt február 8-án tartotta meg 96. rendes évi közgyűlését, amely az igazgatóság összes javaslatait elfogadta és így a részvényként 140 osztalék folyó hó 9-től kezdve került kifizetésre. A közgyűlés az igazgatóság új tagjává Büchler Lajos és Purgly Emil urakat, a felügyelőbizottság új tagjává pedig dr. Iklódy-Szabó Andort választotta meg.