Új Barázda, 1938. augusztus (20. évfolyam, 32-35. szám)
1938-08-07 / 32. szám
« Áram fillér UJ BARÁZDA ,Budapest, 1938 augusztus 7. Vasárnap XX. évfolyam, 32. szám. A tagosítás kérdését meg kell oldani Nyilatkozik Mikecz igazságügyi miniszter Az Új Barázda ez évi május 1-i számában foglalkozott a magyar földek tagosításának kérdésével. Akkor is megírtuk, hogy az egész magyar mezőgazdaságnak égetően fontos ügye a tagosítás keresztülvitele. 1933-ban készült becslés szerint kb.4x 2 millió kat.hold földet kell tagosítani. Akkor még a tagosítás költségeit kat.holdanként 25 pengőre tették, vagyis a fenti földek tagosításának költsége 112 millió pengőt jelentett volna. A tagosításra feltétlenül szükség van már a gazdaságos munka érdekében is. Az Új Barázda május 1-i számában nagyon sok adatot közöltünk. Most nyilatkozik Mikecz Ödön igazságügyminiszter erről a nagyon is sürgető kérdésről: 1808 után a földbirtok forgalma szabad lett. Sok egyéb mellett nem vették figyelembe, hogy a földtulajdon megosztása nemcsak vagyoni vonatkozású kérdés, hanem termelési probléma s a földbirtok nemcsak vagyontárgy, hanem a családösszetartási és népesedéspolitikai tényező is egyúttal. A szabad forgalom a kisbirtok igen nagymérvű szétszóródását eredményezte. Ezen kívánt a törvényhozás a tagosítással segíteni. Az eddigi módszerek nem voltak kielégitőek. A 100 kat.-holdnál kisebb szántóföldes földbirtokok száma 1,089.060, összes területük 8,886.727 kat.-hold és birtoktagjaiknak a száma 5,870.360. A kisbirtokok átlagterülete tehát 5.7 kat.hold, birtoktagjainak átlagszáma 3.9 és egy birtoktag átlagos területe 1.1+ kat.hold. De vannak megyék, ahol egy kisbirtok átlagterülete 6 kat.hold, a birtoktagok száma pedig 27. Az egy birtokra jutó átlagos terület 0.2 kat.hold. Van olyan község, ahol átlagban 320 él a parcella nagysága. Ősi községben egy 36 kat.-holdas kisbirtokos 17 különböző helyre megy, mig birtokát felkeresheti. Hajdubagos községben Pap Antal nevű birtokosnak 53 kat.-holdas birtoka 51 darabban van szétszórva. Ilyen példákat rengeteget lehet felhozni. Gyakorlati jelentősége nagyon nagy a tagosításnak. Ma a gazdaságos termelés korát éljük. A széttagolt birtokon nem lehet gazdaságosan üzemet vezetni. Ennek a legnagyobb fokú gazdaságossági intézkedése a tagosítás. A tagosított községekben a terméshozam húsz százalékkal emelkedett. A tagosított határban belterjesebb gazdálkodást lehet folytatni, több munkáskezet is tudunk keresethez juttatni. — A tagosítások keresztülvitelének egyik legfőbb akadálya a földművelő lakosság túlságos maradisága — állapította meg Mikecz igazságminiszter. — Még ma is bizonyos mértékben fennáll ez. Másik akadálya az aránytalanul magas tagosítási költségekben rejlett. Most az eljárást egyszerűsítettük s ezáltal a költségeket lényegesen csökkentettük. A gazdák öt év alatt fizethetik meg kamatmentesen a reájuk jutókat,holdanként kb. 12 pengőt kitevő tagosítási költséget. Az állam az egész költségteher húsz százalékát magára vállalja. Az aránytalanul kevés költséget jelentő 12 pengő ellenében nagy gazdasági értékhez jut a földbirtokos. A Tagosítási Alap a mainál nagyobb és gyorsabb ütemű lebonyolításához szükséges fedezettel rendelkezik. A gazdaközönségen és a közigazgatáson múlik, hogy a tagosítást milyen gyors ütemben tudjuk végrehajtani. 5.3 millió mázsa tűnik így el a piacról. Még mindig 0.7 millió mázsa búzamennyiség nyomja a piacot. Ennek a felvásárlásához körülbelül 90 millió pengőre van szükség. Nagy összeg ez és a kormány célirányos intézkedései bizonyára megtalálják a leghelyesebb megolőődást. Most lenne a legjobb alkalom, hogy végre a gazdatársadalom hivatott érdekkép- viselete megszervezze a gabonatárházszövetkezetet, mert ezek talán a Futuránál is jobban megvédenék a gazdák érdekeit. Szükség van ezekre a gabonatárházakra. Ott van-nak a Molinum malmok s a többi esetleg üzemen kívül álló malmok, a MÁV raktárai. Ezeket, — mint tavasszal Mecsér Endre, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke már ajánlotta, és kevés költséggel azonnal át lehet alakítani gabonatárházakká. A pénzügyi megoldást is meg lehet találni. Nagyon ügyesen működik a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja a gabonahitel terén. Talán ezt is be lehet vonni ebbe az akcióba. Az idő sürget. Intézkedésre szükség van. Nem szabad egy pillanatig sem éreznie a magyar gazdának, hogy a Futura nem tudja elvégezni a rábízott feladatot. Vannak a vidéken olyanok, akik örömmel híresztelik a rosszat, csakhogy a régi rendszer mellett csináljanak hangulatot. Minden gazdának éreznie kell, hogy a kormány segítőkeze révén semmiféle meglepetés nem érheti. Mi van a búza körül ? A gabonatőzsdén a Futura páholyánál kiírták, hogy búzát csak úgy vesz át a Futura, ha augusztus 29-én intézkedhet a szállításról. Ez azt jelenti, hogy szeptember első napjaiban kerülhet az eladott búza leszállításra és akár a kereskedő, akár a gazda csak szeptember közepén juthat a pénzéhez. Ez az idő több, mint egy hónap. A nagyobb gazdaságok vagy a kisgazdák hogyan tegyenek eleget fizetési kötelezettségüknek, ha az egyedüli nagy átvevő csak szeptember közepén fog fizetni? Bizonyára olyan nagy a torlódás a Futuránál és férőhelyben is olyan hiány van, hogy korábban nem tudja átvenni a búzát. Érthetetlen ez a helyzet. Hiszen március óta állandóan azt írtuk és velünk együtt a többi lapok is, hogy fel kell készülni a nagy termésre. Tudott dolog volt, hogy a Futura fogja a búzavásárlást intézni és mégis előállhatott ez a torlódás? Az idei búzatermés eredménye a 26 millió mázsát is meghaladja. Ebből a belföld vetőmagszükséglete, a gazdaságok fogyasztási szükséglete és a belföldön eladásra kerülő lisztnek megfelelő búzamenynyiség 16 millió mázsa. Olaszország átvesz tőlünk 1,5 millió mázsát. A németek 2 millió mázsát, Svájcnak jut 0.3 millió mázsa. A búzatartalék 1.5 millió mázsa. Összesen tehát a közraktári díjak felemelésének még a gondolata ellen is tiltakozunk Sajátságos, hogy akkor, amikor nagy gabonatermés van és a közraktárak jobb kihasználásának lehetősége áll fenn, olyan hír terjedhetett el, hogy a közraktárvállalatok a beraktározás díját emelni akarják. Szerintünk azonnali kormányintézkedésre van szükség, hogy még csírájában elfojtsanak min-