Új Barázda, 1938. augusztus (20. évfolyam, 32-35. szám)

1938-08-07 / 32. szám

2 den ilyen törekvést. Mivel indokol­ják ezt az áremelési manővert? Talán drágább lett az évtizedekkel ezelőtt épült közraktár? Sehol sincs olyan építkezés, amelyet most fejeztek volna be. Még akkor se lenne indokolt a drágítás, mert egy ilyen vállalkozás hosszú éve­ken keresztül amortizáltatja az építési költséget. Sőt arra kellene törekedni, hogy a közraktári dí­jakat csökkentsük, hiszen sok-sok évtized alatt a beruházási költsé­get már rég letörlesztették. Ne áremelésben nyilvánuljon meg a közraktári tevékenység, hanem en­nek ellenkezőjében. Az Új Barázda m­ás helyén foglalkozunk a gabo­­natárházszövetkezet létesítésének gondolatával. Az ilyen közraktári díjemelési tendencia csak fokozot­tabban abba az irányba tereli az ügyet. Meg kell kezdeni a mezőgazdasági munkásság lakásviszonyainak javítását Az Új Barázda napirenden tart­ja a mezőgazdasági munkásság la­kásügyét és ezért újólag felhívja a kormány figyelmét, hogy intéz­ményesen és eredményesen tenni kellene valamit ezen a téren is. Új munkásházak építése, a régiek javítása, a lakásviszonyok feltét­len javítása okvetlen fontos kér­dése a mezőgazdasági cselédség­nek. Számtalan példát hozhatnánk fel, azonban jól tudjuk, hogy a kormány kezében is megvannak az adatok. Most van rá a jó alka­lom és haladéktalanul meg kell kez­deni ezen a téren is a szociális te­vékenységet. Ús falusi házépitőak­ció terjesztéséről tárgyal a kormány A kormány a közeljövőben új falusi házépítőakciót akar kezdeni és ezirányú tárgyalásokat folytat most az ipari érdekeltségekkel. A házak egytípusuak és a mai idők követelményeinek mindenben meg­felelőek lennének. Ilyen egységes típusú házakat találunk Olasz- és Németországban. Valószínű, hogy itt látta Imrédy miniszterelnök és ez adja az impulzust a kérdés ilyen irányú megoldására. Az el­terjedt hírek szerint a házakhoz kertet is kapnak az arra jogosul­tak. Mindenki tudja, hogy erre a falusi házépítő-akcióra szükség van, de nem szabad eltéveszteni szem elől azt, hogy a falusi lakos­ság zsebébe gyéren jut a garas és ennélfogva sokkal hosszabb határ­időt szabjanak meg a telek és a ház építési költségeinek a törlesz­tésére. ­s­ portfelesleg mutatkozik. A télen arató országokból is kedvező hí­rek érkeznek. Argentínában a bevetett terület a tavalyinál 10— 15 százalékkal nagyobb. Az európai búzatermelő orszá­gokban szintén igen kedvezőek a terméseredmények. A dunamenti búzatermelő államokban az idei búzaárakat a saját jótermés, az amerikai rekordtermés, végül a behozatalra szoruló államok jó termése veszélyezteti. Ez kész­tette valamennyi dunamenti ál­lam kormányát, hogy megálla­pítsa a hivatalos búzaárakat, amelyeken átveszik a termelőtől a búzát. Nálunk az átvételi ár ismeretes. Jugoszláviában a ti­szai búza árát 160 dinárban álla­pították meg. A jugoszláviai búzaátvételi szerv ezen az áron 150.000 vagont akar átvenni, hogy a szabadpiacot mentesítse. Bulgáriában az állami monopó­lium a búza árát 310 levában ál­lapította meg mázsánként. Bul­gária azonban az idén nagyobb mennyiséget nem szállít külföld­re. Románia búzafeleslegét 20 millió mázsára becsüli és a bel­földi árakat vagononként 242.000 lejben állapították meg. Lengyel­­ország is jó búzatermést takarít be, ezért a kormány fel akarja újítani a kiviteli térítés rend­szerét. A behozatalra szoruló or­szágok közül Franciaországnak is feleslege van. Az idei búzater­més Olaszországban nem sikerült és így behozatalra szorul. UJ BAB Alim 1938 augusztus 7. Mennyi bevétele volt a mező­­gazdaságnak az értékesítésre kerülő búzából 1929—1938 évek alatt? Mezőgazdasági bevételeink midig sokat jelentettek az országnak, hiszen a lakosság 54 százaléka él őstermelésből. Az Új Barázda más helyén is foglalkozunk a búzakérdéssel, itt csak arra akarunk rámu­tatni, hogy az utolsó tíz év alatt mennyi bevétele volt az országnak egyedül a búzából. Az agrárlakosság — a sta­tisztika szerint — körülbelül 10 millió mázsa búzát hasz­nál fel. Tehát eladásra — bél­és külföldi — csak az ezen fe­lüli részt lehet számítani. A fenti táblázatban a hi­vatalos jelentés alapján ki­mutatott mennyiségeket tün­tetjük fel. Az árak mindig az év végén érvényben volt árat jelentik. Faj­súlya 78 kg. Az idei évben december végén is körülbelül 28,25 pengő lesz az ár. Ez adatokból kitűnik, hogy ebben az évben van az utolsó tíz gazdasági év legnagyobb bevétele a búzából. Kedvező kilátások az ötéves tervre. A mezőgazdasági többletbevétel a gazdákat vásárlásra ösz­tönzi és ez feltétlenül mutat­kozni fog nagyon hamar a gyártás és a kereskedelem te­rén. Teh­át: aj co s cn ‘33 §£ OOh eGJa. So— > > ‘Ws •u é Sí 1929 20.4 10.4 24.— 250 1930 23.0 13.0 13.75 180 1931 19.8 9.8 13.50 130 1932 17.5 7.5 12.50 90 1933 26.2 16.2 7.30 120 1934 17.6 7.6 16.60 125 1935 22.9 12.9 18.50 240 1936 23.9 13.9 20.— 280 1937 19.0 9.0 20.70 185 1938 25.1 15.1 20.25 305 ­A tojás- és baromfiszíndikátus jelenlegi formája megváltozik A baromfi- és tojáskivitel egy­öntetű irányítására alakult meg évekkel ezelőtt a tojás- és barom­fikiviteli egyesülés, amelynek el­nöke Erdőhegyi Lajos dr. Ez az egyesülés — egy-egy említésre­­méltó helytelen intézkedéstől el­tekintve — elég jól teljesítette kö­telességét. Most a Külkereskedelmi Hiva­tal kezdeményezésére a Németor­szág felé irányuló tojás- és ba­romfikivitelt valószínűleg a Han­gya fogja lebonyolítani. Ezzel a tojás- és baromfikiviteli egyesülés elveszti egyik legjobb piacát és megszűnik a kiviteli kontingens­részesedés. Értesülésünk szerint a Hangya a németországi export­ból részeltetni fogja az eddigi ki­viteli cégeket, de ez a rész kisebb lesz, mint eddig a kiviteli kontin­gensrész volt. A nemesvalutájú piacok felé a kivitel teljesen sza­bad lesz. Az Északamerikai Egyesült Államokban 300 millió mázsa búza van A washingtoni mezőgazdasági hivatal a július 1-én 194 millió mázsára becsülte a téli búza és 68 millió mázsára a tavaszi búza hozamát. Az Északamerikai Egyesült Államok tehát óvatos becsléssel 262 millió mázsát hor­danak be a tavalyi 237 millió mázsával szemben. Az utolsó tíz év termésátlaga 204 millió má­zsa, a belfogyasztás pedig 182 millió mázsa volt. Az Északame­rikai Egyesült Államok az idén körülbelül 300 millió mázsás búzakészlettel rendelkeznek, ami­re még alig volt eset. A nagy termés természetesen erősen le­szorította az amerikai termény­­tőzsdén a búzaárakat. Az Egye­sült Államok kormánya azzal igyekszik a további árletörésnek elejét venni, hogy a termelőknek az erre a célra szolgáló 100 mil­lió dolláros alapból bushetenként átlag 60 centes előleget nyújt a búzára azért, hogy a kínálat rendkívüli mértéket ne öltsön. A kanadai kormány a búza­termést körülbelül 100 millió mé­termázsára becsüli, tehát a ta­valyinak kétszeresére. Kanadá­ban tehát igen tekintélyes ex­ A Magyar Állatkiviteli Szövetkezet megkezdte működését A Hangya és Magyar Mezőgaz­dák Szövetkezete együttesen ala­pították a Magyar Állatkiviteli Szövetkezetet, amely az állatkivitel kötött viszonylata lebonyolítását végzi majd. Mint megírtuk, Hagyó Kovács Gyula lesz az igazgatója. Azonkívül igazgatója lesz még Éb­­ner Jenő dr., az Országos Mezőgaz­dasági Kamara eddigi főtitkára is. Slerheltyeit a szeszt&vétul­ A pénzügyminiszter a szesz­­egyedáruságról szóló törvény 2-ik, 3- ik és 29-ik szakaszait augusztus 4- ikével hatályba léptette. A tör­vény szeptember 1-én lép hatály­ba, azonban felhatalmazást adott arra, hogy a pénzügyminiszter egyes rendelkezéseit korábbi idő­ponttal is hatályba léptetheti. A vonatkozó szakaszok, amelyeket a pénzügyminiszter most a törvény által adott jogkörében korábban hatályba léptetett a szeszegyed­­áruság gyakorlásáról, a szeszter­melés és értékesítési szaktanács­ról, az ipari szeszfőzdék kisajátí­tásáról vagy jogosítványuk meg­szüntetéséről és az egyedárusági szeszfőzdékről szóló szakaszok.

Next