Új Barázda, 1938. augusztus (20. évfolyam, 32-35. szám)
1938-08-07 / 32. szám
1988 augusztus 7. uiffiuum Vitéz Martsekényi Imre országgyűlési képviselő: „Frontharcos Hitvallás” cimen röpiratot adott ki A tűzharcos program vezetőgondolata a szabadság és függetlenség. 1. Nem vagyunk alkalmasak semmiféle politikai rabszolgaságra. Bennünket tehát az államéletben is csak az a rendszer tud nagy dolgokra képesíteni, amely jogon és szabadságon épül fel. A szabadságot a köz javára és a gyengébbek érdekében törvényes korlátok közé kell szorítani. 2. Minél több embert kell abba a helyzetbe hozni, hogy a maga ura legyen és a maga földjén dolgozzék, a maga házában lakjék és maga műhelyét, vagy boltját vezesse. A földből minél többet juttasson az állam és azok, akik ma a földdel rendelkeznek, azok kezébe, akik azt közvetlenül művelik. 3. Az természetes, hogy földet nem lehet juttatni mindenkinek. Azt azonban mégis keresztül lehet vinni, hogy mindenkinek, akinek családja van és faluban lakik, legalább saját háza legyen. Itt gondolnunk kell elsősorban a frontharcosokra, akik, ha egyebet nem, de azt bizonyára megérdemlik az országtól, hogy fedél legyen a fejük fölött és egy családi házat a magukénak vallhassanak. 4. Az erdőt a fa teszi, a nemzetet a család. Népes és egészséges család nélkül nincs erős nemzet. A legkomolyabb és legsürgősebb állami feladat ez, amelyben az államot segíteni kell minden erkölcsi és kultúrtényezőnek, hogy népszaporodásunk visszafejlődését az ellenkező irányba fordítsuk. Kitaposott utat mutat e téren Németország és Olaszország. A nemzet ereje, a nemzet vére, a kincstár adózója, a hadsereg katonája, a tudomány művelője és a nemzeti jövedelem szaporítója az ember. Legyen tehát belőle minél több, hogy pótoljuk nemcsak a háborús veszteséget és nemcsak azokat, akiket egy népellenes gazdasági politika szétszórt a nagyvilágba, de azokat is, akik az elmúlt évtizedekben meg sem születtek. 5. Üdvös és szükséges kezdeményezés volt az elmúlt kormány részéről a munkaidő és munkabér szabályozása az ipari munkásoknál. A munkabér rendezését keresztül kell vinni a mezőgazdaságban is. Évi háromszáz-négyszáz pengős mezőgazdasági munkáskereset nem lehet a magyar nép nagy részének létalapja. 6. A munkaközvetítés közfeladat. Nem lehet kiszolgáltatva pártérdekeknek és világnézeti terrornak. 7. A tőkének az a rendeltetése, hogy szolgálja a termelő munkát. Gazdasági bajaink jórésze abból ered, hogy a normális hitelélet megszűnt és helyet adott a bankhódításnak, amely nemcsak a tőke kamatját akarja, hanem a termelőmunka minden hasznát, sőt magát a termelő eszközöket, a földet és a gyárat is. 8. A kötelező munkaszolgálat táborát fel kell állítani mindkét nembeli fiatalság számára, hogy megtanulják a polgári munka fegyelmét is és összeforrjanak abban a testvériségben, amelyre mint erőforrásra a nemzetnek szüksége van. 9. A zsidókérdést nálunk minden numerus clausust megelőzőleg eldöntötte azoknak arányszáma, akik tényleg a tűzvonalban voltak, vagy ott hősi halált haltak. 10. Az olyan javakat, amelyek országos közszükségleteket elégítenek ki, köztulajdonba kell venni. Foglalkozni kell a hadiipar államosításának kérdésével is, mert a nemzet önvédelmi kényszeréből és az arra való felkészülésből senki sem húzhat hasznot. 11. Az ipar és mezőgazdaság a gépesítés felé halad. Az ehhez szükséges energia termelése és szolgáltatása szintén állami feladat. Villanyáramot, gázt, vizet a termelőmunkának olcsón kell megkapnia, hogy a legkisebb üzem is használhassa. 12. Az államnak legyen gondja arra, hogy a kifejezetten csak emberpótló gépek, sem az iparban, sem a mezőgazdaságban ne legyenek alkalmazva addig, amíg munkanélküli tömegek vannak az országban. 13. Az állam egészségügyi szervezetét úgy kell kiépíteni, hogy a magyar nép idejében és elbírható termelés mellett jusson orvosi segítséghez. 14. Az állam álljon továbbra is a magántulajdon alapján, támogassa és védje a magánkezdeményezést és hagyja érvényesülni az egyéni találékonyság energia- és szorgalomhajtó erejét a közgazdasági életben. Kérje mindenütt a közismerten kiváló minőségű OMTK mőemtékű tejet és tejtermékeket. Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ M. Sz. levélcím: Bpest 113. postadért 15.Telefon: 358-810 3 Grenczer Bélát a kitűnő szakférfit a földművelésügyi miniszter előterjesztésére a kormányzó m. kir. kísérletügyi főigazgatóvá kinevezte, örülünk ennek a kinevezésnek, mert Grenczer Béla felelősségteljes állásában mindig a közérdeket és ezzel karöltve a magyar mezőgazdaság érdekeit védte. Hivatásának fanatikusa, akit izzó magyar érzése és hihetetlen munkabírása jellemez. Grenczer Bélát kérjük, hogy továbbra is lankadatlan erővel dolgozzék a mezőgazdaságért. Márkázni fogják az elsőrendű élelmiszereket A földművelésügyi minisztériumban már régen foglalkoznak az elsőrendű élelmicikkek márkázásának gondolatával. Grenczer Béla kísérletügyi főigazgató a harcosa ennek az ügynek. Most jó segítőtársat kapott a fővárosban, mert a főváros vegyészeti és élelmiszervizsgáló intézete évekre visszamenő megfigyelések alapján arra a megállapításra jutott, hogy a tömegfogyasztási élelmicikkeknél kívánatos lenne a márkázás, amely biztosítékot szolgáltatna arra, hogy a fogyasztók asztalára nem kerül az egészségre ártalmas élelmicikk. Éppen ezért az intézet ilyirányú javaslattal fordult Sztranyavszky Sándor földművelésügyi miniszterhez és Szendy Károly polgármesterhez. Úgy a polgármester, mint a minisztérium nagy megértéssel fogadták a tervet és értesülésünk szerint rendelet készül, amely kimondja majd az elsőrendű élelmiszerek márkázási kötelezettségét. Elsőrendű érdek, hogy a fogyasztó tiszta, hamisítatlan élelmiszert fogyasszon. Minél előbb ki kell adni a kötelező márkázás rendeletét. Ipari nyersanyagok termelését kell előtérbe helyezni Az Országos Mezőgazdasági Kamara kezdeményezésére — mint az Új Barázda már régen megírta — az iparügyi minisztérium támogatásával országszerte kenderáztató telepeket létesítenek. Ezek a kenderáztató telepek sokat jelentenek, de még nagyobb lenne a fontosságuk, hogy ezeket egybekapcsolnák olyan háziipari üzemekkel, amelyekben a kendert a kócig, sőt a különböző fonálig feldolgoznák. Az ipart nem érné károsodás, mezőgazdasági munkanélkülieink jól járnának, mert ezekben a mezőgazdasági üzemekben kapnának keresetet. A falusi lakosság érdekében a kérdésnek ezt a részét is tanulmányozni kellene.