Új Élet, 1966 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1966-01-10 / 1. szám
Nyugtalan mesterség, tagadhatatlanul nagyon is realista célokat követ, s ha sok színes kaland is ízesíti a geológusok expedícióit , a nagy kaland maga a természet tudományos felmérése, mint ahogy az is igaz, hogy rendkívül nagy befektetéseket követel, de végeredményben százszorosan is megtérül minden fej. Az egyensúly megtalálása A tudományos kutatótevékenység megszervezésének és irányításának nagy nemzetgyűlési vitájában hangsúlyozták, hogy a nemzetgazdaság számára nélkülözhetetlen és igen nagy jelentőségű a geológiai kutatás. Épp ezért még magasabb szintre kell emelni a geológusok munkáját, hogy új nyersanyaglelőhelyeket, nyersanyagtartalékokat fedezhessenek és tárhassanak fel. A nyersanyagalap bővítése céljából a most induló ötéves terv nem kevesebb, mint 16 milliárd lejt irányoz elő a geológusok munkájának elősegítésére. Főként a kőolaj, földgáz, vasérc, színes- és nemesfém ásványok feltárása szerepel a geológusok legközelebbi terveiben. mesterség — A mi tudományunkban is élesen visszatükröződik minden, amiről szó esett a Nagy Nemzetgyűlés vitájában. Van egy elméleti, a mindennapok sürgős követelményeitől távolabbi régiókban folyó munka, amely elengedhetetlen a geológia általános fejlődése szempontjából, és van egy sürgetőbb feladatkör, ez pedig szorosan kapcsolódik a nemzetgazdaság átfogó nagy tervéhez... Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt, nem kis feladat úgy elosztani az erőket, hogy mindenhova jusson belőlük... A mi konkrét munkánkkal kevesebb baj volt, hiszen az utóbbi esztendőkben olyan új kőolajzónák, érctelepek felfedezéséhez és feltárásához járultunk hozzá, amelyek ma már bekapcsolódtak a nemzetgazdaság vérkeringésébe. . De persze van még bőven teendőnk és reméljük, hogy a Tudományos Kutatás Országos Tanácsának megszületése továbblendíti majd munkánkat — mondotta Ştefan Airinei kutatógeológus. Mi van a felszín alatt A bukaresti geológiai intézet falai között folyt ez a beszélgetés. Soha ennyi furcsa térképet nem láttam, mint itt, mint ahogy soha nem hittem volna, hogy millió éves földtani események olyan szorosan kapcsolódhatnak az 1966-os év hétköznapjaihoz, az állami tervhez, iksz vagy ipszilon mindennapi munkájához. — Könnyű a földrajzosoknak — jegyezte meg egy fiatal kutató — , a föld felszíne úgy tárul fel előttük, úgy mutogatja magát, mint akinek semmi titkolnivalója sincs. De ami a felszín alatt van?... Talán épp ezért izgalmasabb, érdekesebb, összetettebb a mi munkánk. A geológus számára nincs jelzett út a mélységek felé vivő tudományos kutatásban. Előbb minden az emberi agyakban játszódik le, minden feltevés — még a legbiztosabbnak tűnő is — bizonyításra szorul. A bizonyítás pedig olyan technikai felszerelést, olyan műszaki felkészültséget és olyan sok pénzt követel, hogy háromszor is meg kell gondolni, amíg belekezdenek... Már pedig kísérlet nélkül nincs tudomány — tudomány nélkül nincs haladás. — Mi is átnéztük terveinket és az országos összefüggés meg a nemzetgazdasági követelmények tükrében átcsoportosítjuk, életközelbe hozzuk tudományos munkánkat. Persze olyan módon, hogy egy pillanatra sem tévesztjük szem elől a távlatok elméleti megközelítését sem... — mondta a kutató... A forrásnál ... Miközben a tudományos intézet laboratóriumait, rajztermeit, könyvtárát jártam, felvillant bennem azoknak a geológusoknak a képe, akikkel nyáron a Maros és az Olt forrásvidékén találkoztam. Elena és Eugen Marinescu, Cornel Precup és Ion Simion geológusok- Helikopteren érkeztek a geológusok és technikusok a Delta egyik elhagyatott vidékére. A legmodernebb felszereléssel végzik munkájukat A lelkiismeretes, sok türelmet igénylő laboratóriumi munka is hozzátartozik a geológus kutatótevékenységéhez. Constanţa Stanciu a Nagybánya vidéki kőzeteket vizsgálja