Új Élet, 1966 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1966-01-10 / 1. szám

Nyugtalan mesterség, tagadhatatlanul nagyon is realista célokat követ, s ha sok színes kaland is ízesíti a geológusok expedícióit , a nagy kaland ma­ga a természet tudományos felmé­rése, mint ahogy az is igaz, hogy rendkívül nagy befektetéseket kö­vetel, de végeredményben százszo­rosan is megtérül minden fej. Az egyensúly megtalálása A tudományos kutatótevékeny­ség megszervezésének és irányítá­sának nagy nemzetgyűlési vitájában hangsúlyozták, hogy a nemzetgazda­ság számára nélkülözhetetlen és igen nagy jelentőségű a geológiai kutatás. Épp ezért még magasabb szintre kell emelni a geológusok munkáját, hogy új nyersanyaglelő­helyeket, nyersanyagtartalékokat fedezhessenek és tárhassanak fel. A nyersanyagalap bővítése céljá­ból a most induló ötéves terv nem kevesebb, mint 16 milliárd lejt irányoz elő a geológusok munkájá­nak elősegítésére. Főként a kőolaj, földgáz, vasérc, színes- és nemes­fém ásványok feltárása szerepel a geológusok legközelebbi tervei­ben. mesterség — A mi tudományunkban is éle­sen visszatükröződik minden, amiről szó esett a Nagy Nemzetgyűlés vitá­jában. Van egy elméleti, a minden­napok sürgős követelményeitől tá­volabbi régiókban folyó munka, amely elengedhetetlen a geológia általános fejlődése szempontjából, és van egy sürgetőbb feladatkör, ez pedig szorosan kapcsolódik a nem­zetgazdaság átfogó nagy tervéhez... Nem könnyű megtalálni az egyen­súlyt, nem kis feladat úgy elosztani az erőket, hogy mindenhova jusson belőlük... A mi konkrét munkánk­kal kevesebb baj volt, hiszen az utóbbi esztendőkben olyan új kő­olajzónák, érctelepek felfedezéséhez és feltárásához járultunk hozzá, amelyek ma már bekapcsolódtak a nemzetgazdaság vérkeringésébe. . De persze van még bőven teendőnk és reméljük, hogy a Tudományos Kutatás Országos Tanácsának meg­születése továbblendíti majd mun­kánkat — mondotta Ştefan Airinei kutatógeológus. Mi van a felszín alatt A bukaresti geológiai intézet falai között folyt ez a beszélgetés. Soha ennyi furcsa térképet nem láttam, mint itt, mint ahogy soha nem hit­tem volna, hogy millió éves föld­tani események olyan szorosan kap­csolódhatnak az 1966-os év hétköz­napjaihoz, az állami tervhez, iksz vagy ipszilon mindennapi munká­jához. — Könnyű a földrajzosoknak — jegyezte meg egy fiatal kutató — , a föld felszíne úgy tárul fel előt­tük, úgy mutogatja magát, mint akinek semmi titkolnivalója sincs. De ami a felszín alatt van?... Ta­lán épp ezért izgalmasabb, érde­kesebb, összetettebb a mi mun­kánk. A geológus számára nincs jelzett út a mélységek felé vivő tudomá­nyos kutatásban. Előbb minden az emberi agyakban játszódik le, min­den feltevés — még a legbiztosabb­nak tűnő is — bizonyításra szo­rul. A bizonyítás pedig olyan tech­nikai felszerelést, olyan műszaki felkészültséget és olyan sok pénzt követel, hogy háromszor is meg kell gondolni, amíg belekezdenek... Már pedig kísérlet nélkül nincs tudomány — tudomány nélkül nincs haladás. — Mi is átnéztük terveinket és az országos összefüggés meg a nem­zetgazdasági követelmények tük­rében átcsoportosítjuk, életközel­be hozzuk tudományos munkánkat. Persze olyan módon, hogy egy pil­lanatra sem tévesztjük szem elől a távlatok elméleti megközelítését sem... — mondta a kutató... A forrásnál ... Miközben a tudományos inté­zet laboratóriumait, rajztermeit, könyvtárát jártam, felvillant ben­nem azoknak a geológusoknak a képe, akikkel nyáron a Maros és az Olt forrásvidékén találkoztam. Elena és Eugen Marinescu, Cornel Precup és Ion Simion geológusok- Helikopteren érkeztek a geológusok és technikusok a Delta egyik elhagyatott vidékére. A legmodernebb felszereléssel végzik munkájukat A lelkiismeretes, sok türelmet igénylő laboratóriumi munka is hoz­zátartozik a geológus kutatótevékenységéhez. Constanţa Stanciu a Nagybánya vidéki kőzeteket vizsgálja

Next