Új Ember, 1947 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1947-01-05 / 1. szám

asriV­.au^— ám «tgcpk tktccí söata!Sást­á!i&­Sátn­a "aivérMJ 200 csoportban s­ondják állandóan a rózsát­üzért. Tízezrek és tízezrek hószáltak Szent Margit és Szent Gellért ereklyéje előtt, a fővárosban százezrek áhítata és lelkessége övezte a Szent Job­bot. Felejthetetlen élményünk a fővárosi firfiak hatalmas már­laremelei zarándoklata. Mánapócson több mint 2011.000 zarándok térdel a Könnyező Mária eláll, lesz hűség­­nyilatkozatttt az Egyház fejének. De ezek, ha folytathatnák is elsorolásukat, bármily fel­emelő tények, mégis ritka lángok. Hány helyen nem­ vesznek tudomást az Őrangya­láról, a pénteki 3 órai harangszóról se ott­hon se az utcán, nincs asztali áldás, közös imádság, kereszt járó körménél, nincs ad­­■veal, seas nagyböjt, csak a testé!... Lángszen­yer kell ais egész Magyar . földre imádságból, hitből és eageszt®­­... lésből.. Az ország városai, fáivai, tanyái, hegyei, lakott helyei,­ katolikus intézményei, zárdái iskolái,­ társulatai, családjai, álljanak a nagy temeszetfeletti, nemzeti erőfeszítésbe, az egyetemes, a helyről helyre, az egész egyházközséget­ átfogó engesztelésbe. Nagy,­­nemzeti erőfeszítést a természetfeletti felé ■Sék Nagy CÉL elérétéhez arányban álló, /»«. hatalraas Imádkozó, engesztelő tá­­r MPSm. bor kell: minden kornak, nemnek, egészségesnek, betegnek, világinak, szerze­tesnek, apácának összefogása az imádságban és engesztelőiben. Mindenekelőtt a katolikus ízále!esseget:et"'(tennce:r.!iapl imádság, vasár­ás ün­nepnapia llfehtmise, péntek és húsvét} tartsuk mer­­tát'níaszsrüen és hozzátartozóinkkal is'tartassuk rhogy a családi közös imát,­ha máskor nemi ttsffelább este visszahozzuk és végezzük. Kmtkfi'-m­egkezdjü­k a hónap első péntekje, szadrjmija és vasárnapja megszente­lését. A három nápon új és új rétegek vonul­janak'kellő B’fiímádat után , szentáldozás­­hoz a lá­toga­tott's­zíni miséken. Pl. első pén­teken jöjjélnek rá’ gyermekek és az ifjúság szombaton a nők, elsővasárnap a férfiak. Ez ismétlődhetnék hónapról-hónapra. Akik pénteken megáldoztak­, ha nincs halálos bű­­n­­ük, járuljanak szombaton és vasárnap is eaz Úr asztalához. Engesztelj! szentmiséken, mint a pap és Sívek közös engesztelő áldozatán is sorra Verú­ne s káromkodó- - többi,­Udán égbe­­fiúló húvi adósságlevelének elintézése. A bújtál 11 umonzászerdán újból elkezdjük, fasort megszűnt­ az­ általános, a háborús időkre szóló felmentési A.Amkor százezrek viselik a kén­yszerű böjt áldozatát, jó lenne Szent Margit követésében ezzel is engít­size­­tést nyújtani. A kö­vetkező nagyböjt kü­le­­nösebb lelki kiaknázása nagyon-nagyon segető. A következőkben ajánlja a Hercegprímás a hívek által sok helyen megkedvelt engesz­telt szentségim­ádást a hónapot. Jézus Szive ü­nnepének az összes egyházközségek által s­yilvános ünnep módjára való megülését, ünnepi istentiszteleti renddel, munkaszünet­tel és engesztelő körmenettel; búcsújárások ősi szép szokásának országszerte való fel­újítását . Valamelyik vasárnap a már haza­érkezett hadifoglyok halandó szentmiséjének, a következőn a míg távollevő hadifoglyokért a ske/iyórgi azeratkise megrendezését. Mind­­azefcról rószlpfgspp-l* szól, majd Így- toly- Wje .a . végszerap Vegyük f.olyaSórs, hogy minden bajnak gyökere az istentől és törvényeitől való el­­hidegedés és hogy a kevélyek gonoszsága megsokasodott fejeit ük. Ha most­­az Úr szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíve­­tsked­­ ezejtékgá történelmetek tanítását hir­detjük .K­nfonito Á­iád twrmészetfeletti táborozásunk eaért,. lyjjtárjUt­ latosért, hazáért és szabadságért! A kegyelmi élet megőrzi a Nagyasszony ■és Szent István Örökséget. Esztergom, 1946. Karácsony, Gyomorberét Golomorbarát Gyommbarát Gyomorbarát Gijaasorbarát Gyomorbarát Gyomorbarát Gyomorbarát Gyomorbar­at Gyomorbarát növényi liko­rk­­lönlegesség PUTNNOKI MEMO­RUM­ ÉS ÖKÖSVAVÁ­RA BUDAPEST,­­ IX.,­ FERENC-KÖRÚT IZ. TELEFON: ISI—372 és 187—085. 19« MINAP 5 HÉ­TRŐL-HÉTRE Lukács György eseládeses A marxizmus és a polgári értelmiség viszonyáról ír Lukács György a Szabad Nép karácsonyi számában s fel­pana­szolja, hogy bár a marxizmus nyilvános terjesztése immár két éve ismét lehetővé vált nálunk, az eredmények távolról sem felelnek meg az ő és párthívei várako­zásainak. Amennyire fontosnak és sú­lyosnak tartjuk ezt a megállapítást, any­­nyira természetesnek vették, hogy ezek­­után Lukács György elsősorban befelé és a tan tekintetében folyama némi vizs­gálódást. Mert valami kudarc mégis csak kiérződik fenti szavaiból, olyan kudarc pedig bajosan képzelhető, amelyben ma­gát a csalódottat sem terhelné mulasztás vagy felelősség Ha teszem -az egyetemet nem értenek meg s nem követnek a hall­gatóim úgy, ahogy szer-'ném, akkor hagyjál»» csak három eset lehetséges Vagy neta tudom magam, kellőképen ki­fejezni, vagy sem vagyok magam sem­­tisztában a felmerülhető és megvilágí­tásra váró kérdések valamennyijével, vagy nem tudom nyilvánvaló igazságként bizo­nyítani tételeimet Amikor ezt leszögezzük, távol áll tő­lünk a személyi célzás legkisebb szán­­déka is. Hogy mennyire távol áll, mu­­tatja, hogy a továbbiakban egyáltalán nem ütközünk meg azon — mások pedig alighanem furcsálnák —, hogy Lukács György az általa észlelt sikertelenség, vagy nem kielégítő siker magyarázatául reakcióra Hivatkozik Az; a reakcióra, ajm­ely — itt majdnem szó szerint idézzük — nem is vitában és érvelésben nyilat­kozik meg, hanem világnézeti magatar­tásban, amely a marxizmust eleve eluta­sítja, remélve hogy ezzel feleslegessé tesz minden eszmecserét erről a tárgy­körről. Mert ha ez valóban így van, he­vesebben- ha Lukács György valóban ezt és így tapasztalta, akkor már rá is kellett volna jönnie a felvetett kérdés nyitjára Ez pedig az, hogy szellemi fegy­verekkel az értelmiség köréből híveket to­borozni csak a szellemi szabadság lég­körében lehet. Ha a szellemnek nincs meg a módja arra, hogy 32 eltogiási vesze­delme nélkül megnyilatkozhassék, hogy érvet érv ellen vonultathasson fel, hogy az egyenlőség alapján győzhesse meg a másikat, vagy győzethesse meg önmagát, akkor függetlenül attól, hogy a szabadon mozgó partner az igazságot képviseli-e vagy­ sem, pusztán az emberi méltóság megvédésének célzatával olyan magatar­tásba menekül, amely elvileg elutasító a rákényszerítésnek érzett eszmékkel szem­ben Ez valóban reakció, de egyáltalán nem politikai jellegű hanem a kiváltsá­gos helyzetből adódó egyoldalú akció szükségszerű szellemi együtt jár­ó­ja. Tartunk tőle, hogy Lukács György, amikor a „reakció“ kifejezést használja, nem így érti és értékeli ezt Ebben az esetben viszont megint csak súlyosan vét­es, észszerűség ellen Mert ha ő maga is világnézetnek nyilvánítja a marxizmust, mint ahogy valóban világnézet is, már nincs joga és oka egyszerűen reakciónak minősíteni más világnézeteket csupán azért, mert­­ nem marxisták. A keresz­ténység például kétezer éven át formálta a világot a haladás irányában, mégis tar­talmaz végső elveket, amelyeket a mar­xizmus tagad. S nehogy azt mondja Lu­kács György, hogy formálta ugyan de nem a haladás irányába. Mert hogy messzebb ne menjünk, az emberi észt, mint a meg­ismerés forrását, és az észszerűséget, mint minden tevékenység kellékét, a ke­reszténység emelte egyedül magasra az összes nagy kultúrák között. Hogy pél­dáu­l Feuerbach, akire Lukács György hivatkozik, vagy akár Marx és Engels nem Indiában, vagy Kínában, hanem ép­pen Nyugat-Európában lépett fel, bizo­nyára nem véletlenen múlott Amikor te­hát Lukács György a marxizmus terjesz­tésének legfőbb nehézségét abban fedezi fel, hogy nem tudnak közös vitaalapot ta­lálni, mert „olyan világszemlélettel áll­nak szemben, mely éppen mitikussága és észellenessége segítségével kitér minden konkrét, vita elő!“, mi, akiknek legna­gyobb tömegeink vannak az értelmiség körében is, semmikép sem érezzük ta­lálva magunkat Mert mi szarán valóban nem forgatunk és nem is akarunk for­gatni más fegyvereket mint az értelem fegyvereit S nem keresünk más ered­ményt, mint az észszerűség diadalát. Más emberek*? A korrupcióról beszélteti a Világos­ság karácsonyi száma a legkülönbözőbb pártállású és foglalkozású politikusokat és — ebben egyetértünk — sürgős cse­lekvést követel ennek a káros kesevény­­nek a kiirtására A nyilatkozó politiku­­sok azonban inkább csak abban értenek egyet, hogy korrupció van, az orvos­ságban azonban nem egyeznek meg. Ki társadalmi összefogást, ki feljelentést, ki parlamenti vizsgálóbizottságot javasol, még új törvényjavaslatról is hallunk egyet mást, csak éppen azt nem említi senki, hogy hiszen a magyar törvény­hozás már nagyon régen hozott olyan törvényeket, amelyek megtorolják » kor­ánt tisztviselők vissz« '­­seit. Vájjon !Miért nem mondják ki egy verden és ma­gyarán- „üti a magyar bíróság, ott az ügyészség, majd' az elintézi'“?­­ Minek ehhez parlamenti bizottság'? Talán csak nem a törvényhozás köreiben kell keres­nünk a bajt? Igaz, az egyik nyilatkozó úgy véli, az „új emberek“ táplálják a korrupciót, akik párttagságok révén akarnak gyorsan meggazdagodni - Hát le­­­het, csak az a baj, hog ugyanez a meg­kérdezett kiválóság azt mondja, nem ki­­­ vár­ja a fezértől, hogy szent legyen, az üzletembertől, hogy folttalan legyem Mi ugyanis megkívánjuk az üzletembertől a folttalanságot és azt hisszük, a régi tisz­tességes múltú kereskedők is megkíván­ják . A fezért pedig tudtunk szerint egy­általában nem kívánja senki, hiszen van­nak hivatásos üzletemberek is, akik nem félnek munkásságuk ellenőrzésétől. Eszünkbe jut egy régi hitlerista tréfa: Az 1933 előtti emberek plutokraták vol­tak, mert pénzzel jutottak hatalomhoz. Az „új emberek“ azonban kratonisták, mert a hatalom révén akartak pénzhez jutni Ejnye, ejnye még mindig nem sza­badultunk meg a hitleri fertőzéstől? Mert a tünetek gyanúsan hasonlóak. Vagy ta­lán az „új emberek“ egyike-másika nem is olyan­­ vadonatúj? Mit p rés­ze avar­­©rszáeon a Síaratérő? A magyar írók újból megkezdik szel­­i­­emi portyázásaikat külföldön. Az egyik­­ reggeli lap Márai svájci naplóját hozza karácsonyi mellékletében, egy másikban pedig Szabó Zoltán már visszaérkezésé­ről számol be. Régebben az ilyen írói útinaplók iro­dalmi csemegének számítottak Az elmúlt zord esztendők azonban — úgy látszik — az írót és a közönséget egyformán meg­tanították, hogy a szellem embereinek külföldjárásában többet lásson irodalmi kalandnál Magánosságunkban és elha­­gyatottságunkban százszorosan fontos, hogyan tájékoztatja a közönséget a nagy­világról a külföldet járó írástudó Nyelvi elzártságunk miatt szüntelen fenyeget bennünket a veszély, hogy elszakadunk a világtól, nem értjük meg és zártságunk­ban végzetes babonák, hiedelmek tenyész­tődnek ki bennünk A felelősségét érző, külföldjáró irodalmár éppen ezért fonto­sabb a magyarság számára, mint akár­hány politikus Ezzel a felelősségérzettel veti fel Szabó Zoltán a kérdést: mit érez a hazájába visszatérő utas,, aki hosszabb időt töltött távol? A felelet, amit a felvetett kérdésre ad és megfogalmaz, meglehetősen nyo­masztó , a legnyomasztóbb benne az, hogy most sem más e felelet, mint amit öt tíz, húsz, ötven vagy száz esztendővel ezelőtt adhatott rá a felelősséget érző írástudó. Sajátos otthoni alja a légkör üli meg ezt az országot, amely kíméletlen erővel csapja meg az érzékenyebb lelket, különösen ha olyan országból tér haza, ahol ennek a légkörnek épp az ellenke­zője élteti a társadalmat Ez a mi lég­körünk, amely miatt — fúl az újjáépítés­nek, a komoly munkának, a dolgozó ma­gyarok szorgalmának kijáró tiszteletadá­son feljajdul a felelősségét érző szellem Nálunk minden harc életre, halálra megy Ez az ország a török óta mintha mindig szabad m­éda volna A testvérek is úgy viselkednek egymással szemben, mintha hódítók volnának. Mikor jutunk el az újjáépítésben az emberig? — kérdezi a hazájéba vissza­térő író. A felelettel adós marad Pe van-e egyáltalán ember Magyarországon, aki meg tud rá felelni Böldön újévet kíván kedves pá­zt­­fogóinak és vevőinek LEDO 3 El A eg­vhárl­éti ötvös­­mester Budapest, IV., Szervita-tér S* A pszci-iKininafi­mr.! főapátság palackozott borai as minőségi borok TÁRNÁT E OR Pl HUÉ IS­EK TtilSj, Ricó*um a* nem ÜStlPEiiSäBP?, DE Mlfi&EÜ M.8£JIL©!SSRj| tökéletes­ FSJBZilRjí? egyéni gyönyörű B­aiaana a ÁH TUS hölgyfo­­rász mesternél! Budapest. IV., Királyi Pál-utra 6 szám. KARMELITA CSEPPEK újra k­a­­jt hsták­ KARMELITA FLEJVDH/.ZBANG BUDAPEST. XIII., HUBA-UTCA 1JS.SZ. nénWoV-Társasén­fiM! egyesületek, iskolák részére bő választék­ban. Közel 2000 mű tájékoztatóját megküldi­ -szívesen a 1A8YAR KÖeuS Budapest, XII, Kiss Jltaas aithcjpuMa» £&. I BORNSTÍ KISIPAR! HITELINTÉZET a kisemberek bankja Ludanese, Vili., Vas-utca 2/d. FIGYELEM! . KA­RÁCSON­Y HA itaikmentíísgásséget, csemegeámí csak KÓNYA L. ISTVÁN csemmegekereskedestven vegyen Budapest. IV. TELEFON Kossuth Laj­os-SE. 84-111*. HS 8-208. SLlaluj laalalv«* vásárolj­ánk. ' Bnest, VT!!.., Múzeum-körút S. f Mártens­pa Ae.} i&17-t­en is ősük BÉLYEGZŐK Sant Ebauer és Hliiczky Bpest, Duna-n. 8. JELVÉNYEK 3 u p fi á kc9 átszabások, elsőrendű bivUelben, Saom.az úrinék vrtete Somogyi szűcsinél­ott departs 1VV nossziut jLsjcs-utea JUL se.

Next