Új Ember, 1964 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1964-01-05 / 1. szám

ÚJ ÉV ELEJÉN Megint elmúlt egy esztendő. Nálunk az utolsó napon este tele vannak a templomok, a lelkipásztorok beszámolót tar­tanak az elmúlt évről. Bizony ezzel szemben kevesebben vannak jelen az újév napján, külön újévet nyitó istentiszte­letet pedig nem tartanak. Az új esztendő Veni Sancte-t kü­lön nem kap, a hívők egy­szerűen ott vannak reggel vagy délután a szentmisén és a mise maga nyitja meg az évet. Mint ahogyan a misével, a vasárnappal kezdődik a hét is, a szent áldozattal szentel­jük meg az eljövendő hétnek a dologtevő napjait, ugyan­úgy január első napján, az év első miséjében az egész évnek minden egyes hetét Istennek ajánljuk. Érdemes újévi el­mélkedés gyanánt a megszo­kott, közismert lépcsőima­­zsoltárt elővenni. Nagyon nagy története van ennek a zsoltárnak, a Zsoltá­­roskönyv számítása szerint a 42-iknek. Szent Ambrus mondja, hogy az ő korában az újonnan megkereszteltek hó­fehér, makulátlan köntösbe öltözötten pontosan ezt a zsoltárt énekelték, amikor pá­ronként bevonultak a fénye­sen kivilágított bazilikába húsvét éjjelén: ez a zsoltár nyitotta meg előttük, mint tel­jes jogú keresztények előtt a földi Istenországot, a templo­mot. A húsvét gondolata át­járja különösen a vasárnapi misét, hiszen minden vasár­nap mint egy kis húsvét, a feltámadásnak napja, mikor Krisztus halálával legyőzte a halált és életével életet adott n­ekünk. Érthető tehát a zsoltár előtt felhangzó antifóna szava az örömről: „Isten oltárához já­rulok, ifjúságom óta ujjongó örömöm Istenéhez!* Minden kezdéshez: év vagy hét legyen az, vagy egyáltalán magának a misének a kezdete — oly nagyon illik ez a lelkűlét. Nem parancsnak, nem kény­­szerűségnek engedünk, mikor misére megyünk, mikor meg­kezdjük a szent áldozatot, az öröm forrása fakad föl előt­tünk. „Ifjúkorunktól kezdve”, hiszen amióta eszünket tudjuk, ott voltunk a szentmisén. Tudván, hogy ki jelenik meg hamarosan ezen az oltá­ron, saját magunk gyarlósága jut eszünkbe, talán közvetle­nül az oltár küszöbéig kísért gyötörve bennünket valamely gond, valamilyen bántalom­­nak emléke, valamiféle kísér­tés. Saját énünk gyötrelmei­vel viaskodunk, mintha szel­lemekkel csatáznánk, ezért ki­áltjuk a zsoltárral együtt: „Szolgáltass igazságot nekem Istenem, védd meg ügyemet a gonoszokkal — gonosz gondo­latokkal, kísértésekkel, törek­vésekkel — szemben”. És meggondoljuk még azt is, amire Pál apostol figyelmez­tet, hogy két ember van mintegy mibennünk, az egyik az alantas, a gonosz dolgokra törő és ez ellenkezik énünk jobbik részével. Ebben a lelki­­állapotban magunkra értjük az imádság folytatott szavát: „A csalfa és álnok embertől — önmagamtól — szabadíts meg engem!" A következő fohász a zsol­tárban halk szavú panasza a megosztott léleknek, amely annyira szeretne teljesen Is­tenbe merülve áldozatot be­mutatni: „Istenem, te vagy erősségem — miért vetettél el magadtól? Miért kell szomo­rúan járnom-kelnem? Miért sanyargat ellenségem?" A pa­nasz után, mintha könnyebb tett s kérést csendít Isten felé „Áraszd reám igazságod fé­nyét”, hadd szakadjon föl a szív búskomorsága, az elme ködös homálya az Isten ke­gyelme által, melynek a szent­mise legfőbb forrása. Mert ez az isteni energia, amely moz­dít, hevít és fényességet ád az „vezessen, vigyen fel szent hegyedre, hajlékodba engem! Ebben a fényben Isten hegyé­re megyünk: a Kálvária meg­jelenítője az oltár, ez az is­teni hegy, és Isten „sátraiba" „tabernakulumaiba” vezet, amely ott van oltárainkon s ahol vár bennünket minden szív királya és középpontja, és „oda járulok Isten oltárá­hoz és ujjongó örömöm Iste­néhez”. A belépés zsoltárának fi­náléja az istendicsőítés ak­kordjaival harsanik fel: „És hárfa szavával magasztallak Istenem, én Istenem” — A liturgiát eltöltő zsoltárok is­tensugallta szavai ezek a hárfahangok, maga az isteni áldozat a misében pedig a leg­nagyobb istendicséret, amely elképzelhető. Ennek tudatá­ban korholja csüggedésre haj­lamos gyengébbik felét a mi­sére készülő keresztény „Miért vagy reményvesztett, én lelkem? Miért is nyugta­­lankodol?” Tudván azt, hogy az igazi mélységes istendicsé­ret még a szentmise nagy ál­dozati valóságában hátra van, mondja ki a zsoltár utolsó verse a magabiztató szót: „Bízzál Istenben! Még ma­gasztalni fogom őt: Üdvözítő Istenemet!” Az Üdvözítő Isten pedig, akinek kegyessége meg­jelenik minden embernek a szentmisében, az azt követő héten, és az egész esztendőben kitárja szent kezét és magá­hoz ölel E. P. Személyi változások Papp Kálmán győri megyés­­püspök a következő személyi változásokat rendelte el: Zala József halászi adminisztrátort ugyanoda plébánossá nevezte le. Bodó László Magyarkimlé­­re szóló adminisztrátori ki­­nevezését hatályon kívül he­lyezte és a Győrasszonyfára kinevezett Réti József kapott Magyarkimlére adminisztrá­tori beosztást. Wrenich Ede kanonokot felmentette csá­szári adminisztrátori megbí­zatása alól és Császárra ideig­lenesen Klemen­tsits Károlyt küldte. A pinnyei lelkészség vezetését ideiglenesen Reseh Ottóra bízta. Rómában, a Domus Mariae­sban Siri genuai bíboros érsek elnökletével ülést tartott az olasz püspöki kar. Az ülésen részt vett Gracias bíboros, Bombay érseke is, és előadás­ban számolt be a jövő évi eucharisztikus világkongresz­­szus előkészületeiről. A párizsi missziós társulat háromszáz esztendős. Az év­fordulóról ünnepélyesen emlé­keztek meg Párizs katoliku­sai, köztünk négy ázsiai püs­pök. A svédországi Lund­ban John Taylor püspök feladta a kisebb papi rendeket Kazi­­mierz Szymala poznani szár­mazású lengyel teológusnak, aki tíz éven át feküdt tüdő­bajjal szanatóriumban, több ízben ment át műtéten, s orvo­sai végül mint gyógyíthatat­lant, nem akarták többé meg­­operálni. Ekkor elvitték Lour- Hesba, s ott hirtelen meggyó­gyult. . A Keresztény Múzeum Kép­tára címmel művészien illuszt­rált kiadvány jelent meg az Akadémiai Kiadónál. Anne Morrow Lindberg, az első óceánrepülő felesége megírta emlékiratait, amely­nek minden egyes szaváért egy dollár írói honoráriumot kap. A könyv első mondata így hangzik: „Istenbe vetett hittel viseltem el nehéz sorso­mat.” Ennek a szomorú beve­zetésinek előzménye az, hogy elsőszülött kisfiát zsaroló ban­diták elrabolták. Emlékeze­tünk szerint a kisgyermek, a híres „Lindberg-bébi”, soha­sem került elő. Hír szerint Lindbergné az egész tisztelet-­­­díjat elhagyott, éhező kisgyer­mekeknek ajánlotta fel fajra, vallásra való tekintet nélkül. Négy és félmillió karácso­nyi levelezőlapot adtak el a trafikok és postahivatalok, ka­rácsonyfából pedig 800 000 darab kelt el. A budai Várnegyed legna­gyobb romkertjének kiépítését tavasszal elkezdik a Kapiszt­­rán téri Magdolna-torony tö­vében. A parkosított romkert­ben hat évszázad építészeti maradványait mutatják be a közönségnek. Albert Flórián, a Ferencvá­rosi Torna Club középcsatára, sokszoros válogatott labdarúgó, a budapesti Szent István ba­zilikában esküdött örök hűsé­get Bukovics Irén színművész­­nőnek. Az esküvőn a Bazilikát zsúfolásig megtöltötték Albert Flórián sportbarátai és tisz­telői. Madách Imre centenáriuma alkalmából a Magyar Eszpe­rantó Szövetség 40 év eltelté­vel meg akarja jelentetni esz­perantó nyelven az Ember tragédiáját. A Belalcazar községben (Colombia) működő Hernan­dez lazarista páter egy napon nyomtalanul eltűnt Hívei már a legrosszabbtól tartottak, amikor a páter újból megje­lent a plébánián. Elmondta, hogy három fegyveres ember arra kényszerítette, kövesse őket. A Chiquito folyó men­tén levő táborba vitték, ahol a híres Major Clo parancs­­nokságéval 3000 felfegyver­zett ember tartózkodott. A pátert arra kérték, hogy gyón­tasson, kereszteljen és eskes­sen. Ez a lelkipásztori munka egy hétig tartott. A fegyvere­sek mindvégig a legnagyobb tisztelettel bántak a páterrel, akit végül hazakísértek plé­bániájára. MISENAPTÁR Ennek a hétnek a vasárnapja az újév utáni vasárnap, amelyen Jézus szent nevének ünnepét ül­jük. Szín: fehér, Glória, Credo, karácsonyi preláció. —■ Ének­rend: 35. Szűz Mária e világra. 21. Dicsőség. 29. A gyönyörűszép. 34. Szülte a Szűz. — Hétfőn, 6-án, Vízkereszt (epifánia) ün­nepe (mise kötelező). Szín: fehér, Glória, Credo, vízkereszti pre­­fáció és Communicantes. — Énekrend. 43. Az isteni gyer­meket. 21. Dicsőség. 18.­ Az Ige megtestesült. 44. Fényességén e mai napnak. — Kedden, 7-én, szerdán, 8-án, csütörtökön, 9-én, pénteken, 10-én: vízkereszti mi­seszöveg, Glória, vízkereszti pre­­fáció. Credo nincs, sem vízke­reszti Communicantes. Mondható Iv. osztályú votivmisék, köz­napi gyásmisék nem. — Szom­baton, 11-én, Szűz Mária szom­bati miséje mondandó, Glória, 2. könyörgés. Szent Higinus vér­tanúpápáról, Szűz Mária prefá­­ciója. Szent Higinusról is mond­ható a mise (vörös, Si diligis), Glória, 2. könyörgés. Szűz Má­riáról, vízkereszti prefáció — A következő va­srnap miserendje: vízkereszt utáni vasárnap, Szent Család ünnepe. Szín: fehér, Gló­ria, egy könyörgés, Credo, víz­kereszti prefáció. — Énekrend: 25. Mennyből az angyal. 213. Áldunk (főleg az 5. és 6. vers.. 23. Istengyermek. 159. ) édes Jézus (főleg a 3. és 4. vers.) Arany János és a komáromi templomszentelés A közelmúltban hagyta el a sajtót a tudományos akadémia kritikai Arany-kiadásának ama kötete, amely Arany Já­nos újságcikkeit, lapszerkesz­tői munkásságának dokumen­tumait tartalmazza. Arany legendás lelkiismeretessége ezekben az apróbb írásokban is megnyilvánul. A legkisebb közleményt, a legegyszerűbb beszámolót is gondos alapos­sággal fogalmazza, és úgy, hogy azokban mindig hozzáad valamit a saját egyéniségéből is. Ezért ezek a kis írások is rendkívül jellemzőek rá, így például érdeklődésünkre tart­hat számot az a kis híradás is,­ amely az 1860 novemberében megindult Szépirodalmi Fi­gyelő c. folyóirat első számá­nak „Vegyes” rovatában ol­vasható a szerkesztő tollából. A rövid híradás arról szá­mol be, hogy az év október 28-án szentelték fel Komá­romban „Sz. András templo­mát, mely 1849-ben leégett volt, s most újra fölépíttetett; a nagy ünnepélyben részt vet­tek a komáromi református lakosok is, kik díszes bandé­riummá alakulva tették az ünnepélyt fényesebbé és lélek­emelőbbé.” — A dunántúli helvét hitvallásúak egyházke­rülete pedig jegyzőkönyvileg küldte ki Beöthy Zsigmond egyházkerületi jegyzőt, aki a felszentelő főpapot „a külön­böző vallásfelekezetűek kö­zötti egyetértés nevében üd­­vözlé.” Ebben a kis szürke közle­ményben sok van a kálvinista Arany János gondolkozásmód­jából; jellemző már maga az a tény, hogy érdemesnek tar­totta megemlékezni lapjában a katolikus templomszentelési ünnepségről, de különösen azt, hogy ezzel kapcsolatosan fő­ként azokat a mozzanatokat domborította ki, amelyek a különböző vallásúak közötti egyetértést célozzák és doku­mentálják. _____ Vasárnap egyházzenéje Kőbányai Szent László templom 10 ó.: — Schubert: G-dur mise. — Tabáni plébánia templom 12 ó.: Magyar szerzők kórusművei. —­ Szent Margit templom 10 ó.: Zá­­vodszky: Karácsonyi mise, De­­mény: Adeste fideles. (Január 6- án este fél hét órakor: Karácso­nyi énekek Bárdos, Demény, Ná­­dasdy, Zsasskovszky feldolgozásá­ban.) — Szent Erzsébet templom (Rózsák tere) 12 ó.: Kempter: Ka­rácsonyi mise. — Bazilika de. 10 ó.: Reinberger: A­ dur mise. * Pécsi székesegyház, 9 ó.: Palest­rina: Missa „Jesu redemptio nost­ra”, Palestrina: Jubilate, Bach: Pastoral 4. tétel. Kiárusítás az ír partokon 2 A corki püspök felhívása A Frankfurter Allgemeine Zeitung érdekes cikkben szá­mol be arról, hogy Írországban egyre nagyobb arányokat ölt a külföldiek ingatlanvásárlása. Ez az ügy ez idő szerint egyik legvitatottabb témája a „zöld sziget” közvéleményének. Fog­lalkozott vele a parlament is és a dublini napilapok is na­pirenden tartják. Ha az em­ber Írországban a külföldiek föld- és házvásárlásairól ér­deklődik, hamarosan kiderül, hogy főképpen németekről van szó (az osztrákokat és hol­landokat is velük egy kalap alá vonják). Az idegen föld­vásárlóknak a nevét sem tud­ja kiejteni az ír ember, de mégis eladja nekik földjét, amely legtöbbször csekély ér­téket jelent számára, viszont a külföldiektől nagy árat kap érte. Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy az utóbbi időben mennyi földet adtak el külföl­dieknek Írországban, de becs­lések szerint csupán a Kilda­re, Meath, Cork Wicklow és Wexford grófságokban 52 ilyen tranzakció történt. A németek többsége gazdaságilag hasznos területeket és urasági kasté­lyokat vesz. Ajánlataikkal je­lenleg senki nem tud verse­nyezni. Az „Irish Times” pél­dákat is említ a németek ál­tal fizetett árakról. A délnyu­gati parton lévő egyik birto­kért, melyet az angolok 1947- ben 1200 fontért (13 200 már­ka) vásároltak, most egy né­met 8000 fontot (88 000 márka) fizetett. Az „Irish Times” mint klasszikus példát egy dél íror­szági paraszt történetét mond­ja el, aki 67 acre sziklás föld­jét el akarta árvereztetni 1959- ben. Azt remélte, hogy 350 fon­tot kap érte, de mivel csak 300 fontot kínáltak, visszalé­pett az eladástól. Ez év áprili­sában a 67 acreből 15-öt el­adott egy német vevőnek, — aki a területen szállodát kí­ván építeni — és 2750 fontot kapott. Az írországi kiárusítás kö­rüli nehézségeket növeli a tu­lajdonjog különböző értelme­zése is. Cork grófsága, ahol a legtöbb külföldi telepedett le, Írország legszebb partvidéke. Mivel a város strandja túl né­pes, sokan a távolabb fekvő csendes öbölbe jártak fürödni. Soha senki sem tiltotta el őket attól, hogy az elhagyatott föl­deken átjárjanak, hogy a sza­bad strandokon fürödjenek. Most váratlanul azt látják, hogy kedves üdülőhelyeiket és szabad strandjaikat idegenek vásárolták meg, akik a szabad átjárás és használat régi szo­kásjogát nem tisztelik. Az új „földlordok” kerítéseket állí­tottak és eltiltották az íreket a szabad közlekedéstől. Az „Irish Times” idézi egy corki pap kijelentését, akit kétszer megakadályoztak abban, hogy megszokott helyén fürödjön a tengerparton: „Valóban bekö­vetkezett már az a nap, ami­kor az ír ember nem úszhat a saját tengerében?” A tovább gyarapodó vásár­lások láttán egyre sokasodnak a sajtóban is azok a hangok, amelyek azt követelik, hogy lényegesen magasabb telekvá­sárlási adót vessenek ki a szál­lodák és sátortáborok részére külföldiek által vásárolt in­gatlanokra. Mások aggódnak, hogy ez sem hat elriasztóan és sürgetik, hogy egyes vidé­keket tartsanak fenn az állam számára, mielőtt Írországot teljesen kiárusítanák. Az ír partokon folyó kiáru­sítással foglalkozott nemrégi­ben az ország déli partján lévő Cork püspöke is. Felhí­vást bocsátott ki, amelyben megállapítja, hogy egyre több „idegen fészek” keletkezik az ír partok mentén, s arra buz­dítja az ír parasztokat, szán­janak szembe a csábító pénz­ajánlatokkal. U. A. HIRDETÉSEK Hasábhirdetés dija mm-ként 6.— forint. Legkisebb hirdetés 15 mm, üzleti hirdetéseket hasábhirdetés­nek veszünk fel. Szöveghirdetések szavanként 3,5 forint, a legkisebb szöveghird­etés 10 szó, a vastag­­betűs két szónak számít. Jeligés leveleket csak nyitott borítékban továbbítunk. TEMPLOMI RUHÁK készítését és javítását vál­lalja liturgikus tervek alapján „SOLIDARITÁS“ Háziipari Szövetkezet Budapest, I., Batthyány tér 7. Szent Anna templom mellett. Telefon: 353—183. Templomi festett üvegablakok ólomfoglalatú üvegezések készí­tése és javítása. ÜVEGESEK KTSZ üvegfestő-részlege Budapest, VIII., Baross utca 58. Telefon: 143—334 .?SOLS u.4 R ITAS“ Háziipari Szövetkezet reverenda és papeivil szabósága Budapest, V. Irányi u. 18. Telefon: 187—790. Bundák divatos átszabása, szőrmekucsmák Somogyi szűcs. Bp., V., Kossuth Lajos u. 1. Udvarban ZONGORA — PIANINO — HAR­MONIUM eladás — vétel — javítás — szak­becslés garanciával. SASVARI mesternél Bpest, Lenin krt 21. Tel : 426—819 CSILLÁRT készítőnél vegyen, javítás, mo­dernizálás, csere, olcsó árak. Házhoz megyünk. VÁRADI MES­TER. Tel.: 341—404. József krt 70. Rossz tréfa Az elmúlt hetekben több­ször is megtörtént, hogy sú­lyos balesetet, sőt halált oko­zott a­­ tréfa. Építő munká­sok akarták egymást mésszel „megviccelni”, az eredményt az lett, hogy egy véletlenül odatévedt kisfiú szemét éget­ték ki vele. Másutt alvó tár­sukat szénsavval akarták „megijeszteni” kollégái. Bele­halt az ijesztésbe. A durva tréfák szerzői per­sze szánják-bánják tettüket, mikor látják a következmé­nyeit. Amikor az említett ese­tekben felelősségre vonták a tragédiává fordult „tréfák” tetteseit, maguk sopánkodtak legjobban: — Nem gondoltuk, hogy így végződik. Ha előre lát­tuk, volna, dehogy tettünk volna ilyet! Örök refrénje ez minden késő bánatnak. A rossz leg­többször azzal kezdődik, hogy az ember, akit a rossz megkísért, nem gondolja vé­gig tette minden várható kö­vetkezményeit. A szégyenlős tudósító ott áll a budai fürdő árnyas udvarán több méter magasság­ban a kőtáblák közt, amelyek a gyógyultak hálálkodását hir­detik európai és keleti nyelve­ken. Ott áll évtizedek­ óta, jó­formán észrevétlenül. Mikor a fürdőt átépítették, a 930-as évek elején, akkor állította az irgalmas rend, miután Mar­­kup Béla finom ihletű után­érzéssel elkészítette olyan mo­dorban, amely a XVIII. szá­zad derekán járta. Ugyan há­nyan látják meg a fürdőzők közül, akik jönnek és mennek alatta reggeltől estig? És ugyan hányan ismerik fel azok közül is, akik meglátják egy­általán? Hallgatagságát, ahogy meg-" húzódik a falhoz lapulva, nem lehet helyeselni. Ez a valóság­gal a szégyenlősségig vitt igénytelenség nem illett hozzá eddig sem, hát még most, hogy gondos kezek olyan szépen megújították. A csavart osz­lop, amelyen áll és feje fölött a frissen aranyozott sugaras glória barokkos pompát vittek egész megjelenésébe. De sze­mélyében sem volt ő akármi­lyen ember. Művelt görög volt, ámbár tanult mesterségére nézve csak orvos. Társadalmi­lag azért így is megbecsült iparosnak számított. Kenyerét is megkereste orvosi munká­val, de arról már nem lehet szó, mintha ettől vált volna névvé a neve és emléke ettől maradt volna ránk. Nem et­től, dehogy is ettől áll ő ma­napság is a budai fürdő ár­nyas udvarán. Az antiochiai görög odaszegődött a Názáreti ügyéhez és íródeákja lett a Drámának. És milyen íródeák­ja! Neki volt a legtöbb mon­danivalója a Boldogasszonyról és neki volt a legtöbb mon­danivalója az isteni irgalom­ról, amely meleg szívére öleli az elesetteket és a kisemmizet­teket. Az ő tudósításai nem A zsidóknak szóltak, hanem A pogány nagyvilágnak és ab­ban is főleg Rómának. Igen, a harmadik evangé­lium és az Apostolok cseleke­detei szerzőjéről van szó, mes­terének, Szent Pálnak leghűbb hívéről, a legtermékenyebb tu­­dósítóról, Szent Lukácsról. Or­vos volt, hát ő lett a névadója a budai fürdőnek. Az ő ran­gos emlékének halk szavú hir­detője, a most oly szépen fel­frissített (és változatlanul ész­revétlen és ismeretlen) szobor az oszlop tetején ott a fal tö­vében. Szalóky István Zongora, pianínó eladása, vétele, részletre is. Javítás, hangolás felelősséggel. KERNÁCS zongorak­észítő. VIII., Rákóczi u. 13. I. Tel.: 334—200. Rugó nélküli sérvkötő éjjel-nappal viselhető Lúdtalpbetéted, haskötők. Kérjen díjtalan ismertetőt Horváth Imre, V., Néphadsereg u. 3. MŰVÉSZI TIMPIUMABLIiKOK készítése és javítása saját és hozott tervek alapján SZALFÉTER ÉS MOHAY Bp. II., Szilágyi E. fasor 31. Fizetési kedvezmény! Tel.: 159—255. Ostyasütővasat (diétásnak) ven­nék. Budapest,­ Mecset utca 15. ajtó 6. Világos háló 2500-ért eladó. XII., Alkotás u. 7/a. földszint 5. 164— 995. Buksi kötőgép olcsón eladó. Buda­keszi, Erdő u. 44. , ÜjMe± KATOLIKUS HETILAP Laptulajdonos: Actio Catholica XX. évfolyam, 1. szám 1964. január 5. Felelős szerkesztő: SAÁD BÉLA. Kiadja az Új Ember Kiadóhivatala. (Felelős kiadó: Saád Béla.) — Ter­jeszti: előfizetés és templomi áru­sítás: az Új Ember Kiadóhivatal, utcán árusítja a Magyar Posta Az egyházi hatóság jóváhagyásával. Főszerkesztő: PÉNZES BALDUIN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Kossuth Lajos utca 1. I. lépcső, I. emelet 1. Budapest, 5. Postafiók 191. Telefon: 188—098 és 185—114. Csekkszámlaszám: 16 820. Előfizetési díj negyedévre 15.— Ft. Külföldi előfizetések: Posta Köz­ponti Hírlapíródr­, Budapest, V., József nádor tér 1. Ügyfélszolgálat Index-szám: 25 835. 1 63.6079/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest­­ F. és Bolgár Imre igazgató ! Pianino, márkás, páncéltőkés, ke­­reszthúros, eladó, részletre is* vagy bérbeadó. Telefon: 316—609. Született osztrák nő német, nyelv tanítását vállalja. ..Kezdőknek, ha­ladóknak” jeligére. Sekrestyés­ házvezetőnőt (lehető­leg sorért) keres egyszemélyes budapesti plébánia. Lakás van, fizetés megegyezés szerint. Bp. XI. Dália u. 4 ’a. Főzőmindenest bentlakással fel­veszek Budán. XI. kerületben. Te­lefon du. 5—7-ig 258—547. képesített háztartásba alkalmazot­tat azonnal felveszek. 353—193 Feu­er, V., Alnári Gyula u. 19. Katolikus könyveket, sorozatot vennék ..Bernadette” jeligére. Kántori állásra pályázatot hir­det a horti rk. egyházközség. Javadalom: havi 500.— Ft. stóla, 800 négyszögöl háztáji, SZTK és lakbér. Személyes megjelenés ajánlatos, de útiköltséget nem tudunk téríteni. Pályázatokat január 15-ig kell beadni. Plébánia, Hirt._ Heves megye. Havi ezernyolcszázért kántor­­harangozót keres nógrádi plé­bánia. Lehetőleg sacerdost. ..Sür­gős” jeligére. ________ Egyszemélyes gépesített háztar­tás vezetésére volt sorért kere­sek. „Bejárással” jeligére. Háromszobás, budai összkom­fortos cserélhető egy és kétszo­bás, különálló összkomfortosért. Balatonfűzfői kétszobás bérvilla lakás nagybudapesti egyszobás összkomfortossal elcserélhető. „Lakáscsere” jeligére. Természet- és irodalomkedvelő­ 27 éves, kertészeti diplomás, ősi gör. kath. papi családból szár­­mazó fiatalember megismerkedne mélyérzésű, kultúrált leánnyal „Szentségi házasság” jeligére. Breviárium vadonatúj, gyönyörű 1961-es Pustet, kétkötetes eladó, „500” jeligére. Félnapra kétéves kislány és háztartás ellátására állandó be­járó segítséget keresek. Telefon délután 423—459. A Bpest-tripoliszi egyházközség (XIII., Babér u. 17 /b. templom takarítónőt keres. Plébánosi aján­lás szükséges. Jelentkezés: dél-­ előtt 9—12-ig a plébánia hivatalá­ban.

Next