Új Ember, 1985 (41. évfolyam, 1/2010-52/2061. szám)
1985-01-06 / 1. (2010.) szám
Missziós terület Budapesten? Egy hátrányos helyzetű kerület és temploma Az Erzsébetváros, azaz Budapest VII. kerülete, s az itt levő Rózsák terei plébániatemplom, amelynek patrónusa Szent Erzsébet, két külön személyről kapta nevét. A városrészt (időrendben) utolsó előtti királyunk hitveséről, míg a templomot II. Endre árpádházi király leányáról nevezték el. Ma az Erzsébetváros a főváros egyik legelöregedettebb kerülete. Nemcsak az itt lakók egyharmada van már túl a nyugdíjkorhatáron, de az épületek, az utcák, a közműhálózat felett is eljárt az idő. S a környékre jellemző elhanyagoltság alól sajnos nem kivétel az erzsébetvárosi plébániatemplom sem. A Lenin körúttól és a Rákóczi úttól északkeletre eső városrész a múlt század közepén még a földművesek birodalma volt. Csak a kiegyezés táján, a kapitalista fejlődés lendületében épült ki rohamos ütemben. Ezekben az évtizedekben félszáz ipari üzem települt ide, s a századfordulón már a főváros legsűrűbben lakott kerületei közé tartozott. Az ekkor születő munkásmozgalom egyik bölcsője volt az Erzsébetváros, itt zajlott le 1890-ben az első hazai május 1-i tüntetés. A plébánia és a templom születése 1879-ben alakult meg a VII. kerület, amely korábban közigazgatásilag és egyházilag is a Terézvároshoztartozott. Ezzel egyidőben, az akkori Szegényház téren — a mai Rózsák terén — felépült egy ideiglenes templom. 1881-ben alakult meg a plébánia, amelynek ekkor 44 000 híve volt, s a századfordulón már több mint 70 000. Az Erzsébetvároson kívül akkor még idetartozott a mai XIV. kerület, Zugló is. Mivel az ideiglenes templom mindöszsze 400 személyes volt, egyre sürgetőbbé vált a végleges templom megépítése. Pályázatot hirdettek, amelynek győztese az Országház neves építésze, Steindl Imre lett. A főváros, mint a budapesti plébániák kegyura vállalta a plébániaépület felépítését, a templom pedig a hívek adományaiból és egyházmegyei támogatásból készült el. Az alapkőletételre éppen 90 évvel ezelőtt került sor, Ferencz József király és Vaszary Kolos hercegprímás jelenlétében. Ugyancsak királyi pompával szentelték fel a kész templomot 1901-ben. Ez utóbbi ünnepségen Széll, Kálmán miniszterelnök vezetésével az egész kormány jelen volt, s a hazai közélet főszereplői, köztük pl. az idős Jókai Mór is. Miután elkészült a kölni katedrálisra emlékeztető hatalmas, reprezentatív templom,, az ideiglenes kápolnát ajándékképpen átadták az 1906- ban megalakult görög katolikus plébániának. (Ma is ők használják.) Az egyházközség felosztása Az I. világháború után megtörtént a plébánia már régen időszerű felosztása. Csak a törzs maradt meg, a többiből kapott a Rókus, a terézvárosi és a törökőri plébánia. Az egyházközség területén ekkor új plébániák is létesültek: a Magna Dominum, a Domonkos, a Hermina mezői, a zuglói és a rákosfalvai plébániák. Ezután az anyakönyvek vékonyabbak lettek, de a lelkipásztorkodás annál hatásosabb. 1940-re elkészült az erzsébetvárosi plébánia kultúrháza is. Úgy tűnt, minden rendben van: a hitélet eleven, sok egylet működik, a templom szép, fűthető. De aztán jött a II. világháború s azóta sem talál magára az akkor sok sebet kapott egyházközség. 1944-ben a plébánia területére több bomba esett. Légitámadások rendszeresen vasárnap érték a várost. A tízórai nagymise alatt megszólaltak a szirénák, sokszor prédikálás közben, amikor a hívek gyorsan távoztak, s a pap a misét befejezte. Szeptembertől több bomba zuhant a templom előtti térre, a légnyomás kitörte a hatalmas, gótikus, színes ablakokat, s repeszdarabok szaggatták a templom falait. A tél beköszöntével már akkora huzat volt az ablak nélküli épületben, hogy misézni alig lehetett. Az évvégi hálaadást már meg sem tudták tartani — emlékezik Hites Ignác akkori plébános, a História domus lapjain. Napjaink gondja A templom plébánosa 1984 áprilisa óta a 62 éves Berták Ferenc. Ő fiatal korában missziós szeretett volna lenni. Vágya akkoriban nem teljesült. Itthon maradt, s olyan helyeken dolgozott, ahol a hitélet normális intenzitásúnak volt nevezhető. Most azonban úgy érzi, fiatalkori vágya teljesült, ugyanis szerinte a VII. kerület missziós terület. A hívek száma a legutóbbi sematizmus szerint húszezer, de a vasárnapi misére járók száma a hét szentmisén mindössze 650 fő. Ez annál szomorúbb, mert a székesegyháznyi templomban 700 ülőhely van. Az összes hittanos létszáma — felnőtteket is beleértve — 60 fő, s az idén mindössze 9 gyerek volt elsőáldozó. A templom még ma is magán viseli a háború nyomait, s csak a mostani búcsúra sikerült az évtizedek óta palával befedett ablaknyílásokat újra beüvegezni. Hatalmas külső és belső renoválási munkák várnak az új plébánosra, s a fűtést is valahogy meg kell oldani. A novemberi erzsébetnapi búcsú, amelynek fő celebránsa Lékai bíboros volt, a plébános hite szerint új fejezetkezdést jelent a plébánia életében. Féléves ittléte elég idő volt ahhoz, hogy meggyőződjék: itt is van kire számítania. A segítőkészségben sincs hiány. Csak egy kis „reklám” kell ennek a templomnak, mert kissé eldugott helyen van. Igaz, hogy pár percre a Rákóczi úttól, de egy olyan téren, ahol egyetlen üzlet sincs. Csak azok tudnak a templomról, akik misére járnak, vagy a közelben laknak. Pedig egyik legjelentősebb építészeti alkotása ez a magyar századfordulónak. A plébánossal együtt bízunk abban, hogy nemsokára újra eredeti szépségében hirdetheti a Szent Erzsébet templom a tehetősebbeknek s a kevésbé tehetőseknek is az Úr dicsőségét. Címük: Budapest VII., Rózsák tere 8. 1074 Szerdahelyi Csongor A Szent Erzsébet templom a Rózsák terén Steindl Imre tervezte, aki az Országházat is FOTÓ: BEDŐ SÁNDOR A Kartauziak hazánkban A Szent István Társulat decemberi igazgatóválasztmányi ülését Guthy Andor elnök nyitotta meg, majd beszámolt a legutóbbi ülés óta történt nevezetesebb eseményekről, köztük Lékai László bíboros, prímás, érsek aranymiséjéről. Ezt követően „A kartauziak Magyarországon” címmel Török József, a Hittudományi Akadémia professzora tartott előadást, aki a kartauzi rend születésének 900. évfordulója alkalmából Grenoble-ban rendezett történészkollokviumon is előadott a múlt év szeptemberében. Török József előadásának bevezetésében a különböző szerzetesrendek működésének áldásairól beszélt a magyar középkor egyházi életében. A pálos rend megalapítása is jelzi, milyen nagy volt akkoriban az érdeklődés a remetéskedés iránt. A kartauziak betelepítésére az első kísérlet 1238-ban történt Ercsi szigetén, a tatárjárás azonban elsöpörte ezt a kezdeményezést. A XIII. század végén újjáéledő szerzetesi élet azonban lehetővé tette az első kartauzi kolostor megszervezését. A Szepesség plébánosainak konfraternitása kijárta, hogy a rend megkapta a Lőcsétől nem messze fekvő Menedékszirt nevű fennsíkot, s öt évvel később megkezdődhetett a kolostor építése, 1307-ben pedig megérkeztek az első szerzetesek Seitzből. Nemsokára, 1319-ben alapítják a Dunajec partján a második kolostort, amely Lechnitz néven ismeretes. Utánuk az Eger melletti Tárkány (1330—32) és a dunántúli Lövöld (1360—69) következik. Valószínűleg itt, Lövöldön élt az Érdy-kódex jeles szerzője, a Kartauzi Névtelen. A működő kartauzi kolostorok mind a XVI. század viszontagságai közt szűntek meg. A XVII. században kísérlet történt a rend visszaállítására, de sikertelenül. A magyar nép azonban nem feledte el a „néma barátokat”, akiknek kézzel írott könyveiből néhányat az Egyetemi Könyvtár őriz. (d. a.) Sok száz hívő jelenlétében megemlékezés volt Érd-Ófalm Bogner Mária Margit születésének 80. és Kaszap István halálának 50. emlékéve alkalmából. Képünkön: Szakos Gyula székesfehérvári megyéspüspök imát mond Mária Margit sírjánál a boldoggá avatásért. ________________________ Megemlékezés a Berlini Konferencia megalakulásának 20. évfordulóján Az Európai Katolikusok Berlini Konferenciája Baráti Köre december 15-én az OBKB Dezső utcai székházában rendezett találkozóján megemlékezett a Berlini Konferencia alapításának 20. évfordulójáról. A résztvevők, köztük Bánik József váci érsek-püspök és Timkó Imre hajdúdorogi megyéspüspök, meghallgatták Bíró Imre protonotárius kanonok, az OBKB főtitkára előadását, aki a Berlini Konferencia céljait és feladatait elemezte. Elmondta, hogy a BK a megértést, a különböző társadalmi rendben élő katolikusok közeledését kívánja előmozdítani, elsősorban a béke megőrzése és az emberi jogok védelme érdekében kifejtett közös munka révén. Az ilyen jellegű párbeszéd előtt XXIII. János pápa és a II. Vatikáni Zsinat nyitotta meg az utat. Ezért természetes, hogy a zsinat évében, 1964-ben került sor a BK megalakítására. Magyar Ferenc, az Új Ember főszerkesztője, a BK IFA tagja, a BK műhelymunkájába nyújtott bepillantást, felidézve a kezdeti nehézségeket és utalt a BK munkájával kapcsolatos előítéletekre. Hangsúlyozta, hogy a magyar résztvevők számos esetben pozitív szerepet játszottak a különböző nézetek közti feszültségek kiegyenlítésében, alkalmazva a párbeszéd azon elveit és eszméit, melyek a Magyar Népköztársaság politikáját is jellemzik. Sokszínű világegyház A SVÁJCI PÜSPÖKÖK AZ ÖKUMENIKUS PÁRBESZÉDÉRT Heinrich Schwerg, a svájci püspöki kar elnöke a sajtó képviselői előtt úgy nyilatkozott a püspöki kar decemberi ülése után, hogy a vatikáni Egységtitkárságot is szeretnék bevonni a hazai dialógusba. Mamie freiburgi püspök szerint a svájci ökumenikus légkör „nehéz, de reményteljes”. Javasolta, hogy a katolikus és nem katolikus egyházak vezetői utazzanak együtt Rómába és ott illetékesekkel folytassanak tárgyalásokat. Az is hasznos volna szerinte, ha 1986-ban, a genfi reformáció ünnepén katolikus püspökök is részt vennének. A svájci püspöki kar Wislikofenben tartott ülése a „tridenti mise” bizonyos feltételekkel való újraengedélyezéséről is tárgyalt. Ez a római dekrétum Schweig püspök szerint a tájékozatlanabb keresztények számára is nyilvánvalóvá fogja tenni, hogy a szélsőséges integrista Lefebvre-mozgalom igazi indítóoka egyáltalán nem a latin nyelv és a miserítus kérdése. Kathpress NEMZETKÖZI GREGORIAN KONGRESSZUS LESZ RÓMÁBAN A VIII. nemzetközi egyházzenei kongresszus 1985. november 16—22. között Rómában a gregorián énekkel és lelkipásztori vonatkozásaival foglalkozik egy szimpozion keretében. Szent Cecília ünnepén, a pápa részvételével szentelik fel a Pápai Egyházzenei Intézet új épületét. A kongresszus megnyitó előadását Ratzinger bíboros tartja, A Musica sacra teológiai értelmezése címmel. 35 évvel ezelőtt az első egyházzenei nemzetközi kongresszus ugyancsak Rómában volt. A KNA AZ EURÓPAI PÜSPÖKÖK SZIMPOZIONJÁNAK ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSE Johannes Möller holland püspök elnökölt az előkészítő bizottság ülésén, St. Gallenben november 30-án. A szimpozionra 1985 októberében Rómában kerül sor. Az európai evangelizálás problémáival foglalkoznak. Pontosabban ez a téma: Szekularizálódás és evangelizálás a mai Európában. Mintegy 80 püspök vesz részt a megbeszéléseken a különböző országok képviseletében. Az elkövetkező hónapokban regionális előkészítő üléseket is rendeznek. A legtöbb országban észrevehetően hanyatlott a vasárnapi szentmisén való részvétel. Csökkent a papok és a szerzetesek száma. Egyre növekszik a távolság az egyház és a nők világa között. A család súlyos válságba került. Az etikai értékek változnak. Mindezek a szekularizálódás jelei. Az európai püspököknek meg kell vizsgálniuk e sokrétű változást. Természetesen a helyzet különböző az egyes országokban. Sőt egyes országokon belül is vidékenként eltérőek a viszonyok. Az európai püspökkari konferenciák tanácsa már 1983 szeptemberében Zágrábban és az idén októberben Fatimában is foglalkozott ezekkel a problémákkal. .Vatikáni Rádió BETLEHEMEK MEGÁLDÁSA A Szentatya december 16-án, vasárnap délben, dolgozószobája ablakából áldotta meg az olasz gyermekek otthon készített betlehemeinek alakjait. Emlékeztetett a világ más részein élő, velük egykorú gyermekek szomorú helyzetére. Kérte a téren összegyűlt gyerekeket, hogy a következő napokban imáikban emlékezzenek meg mindazokról, akik szükséget szenvednek. Ne feledjék, hogy Jézus, a világ Üdvözítője, a betlehemi istáló szegénységében akart a világra születni. Vatikáni Rádió A SZENT ATYA 25. KÜLFÖLDI ÚTJA során január 25.—február 6. között Venezuelába, Ecuadorba, Peruba, valamint Trinidad és Tobagóba látogat — jelentették be hivatalosan december elején a Vatikánban. KNA HU* 5