Új Ember, 1985 (41. évfolyam, 1/2010-52/2061. szám)

1985-01-06 / 1. (2010.) szám

Missziós terület Budapesten? Egy hátrányos helyzetű kerület és temploma Az Erzsébetváros, azaz Bu­dapest VII. kerülete, s az itt levő Rózsák terei plébánia­­templom, amelynek patrónu­­sa Szent Erzsébet, két külön személyről kapta nevét. A városrészt (időrendben) utol­só előtti királyunk hitveséről, míg a templomot II. Endre árpádházi király leányáról nevezték el. Ma az Erzsébetváros a fő­város egyik legelöregedettebb kerülete. Nemcsak az itt la­kók egyharmada van már túl a nyugdíjkorhatáron, de az épületek, az utcák, a közmű­­hálózat felett is eljárt az idő. S a környékre jellemző el­hanyagoltság alól sajnos nem kivétel az erzsébetvárosi plé­bániatemplom sem. A Lenin körúttól és a Rá­kóczi úttól északkeletre eső városrész a múlt század kö­zepén még a földművesek bi­rodalma volt. Csak a kiegye­zés táján, a kapitalista fejlő­dés lendületében épült ki ro­hamos ütemben. Ezekben az évtizedekben félszáz ipari üzem települt ide, s a szá­zadfordulón már a főváros legsűrűbben lakott kerületei közé tartozott. Az ekkor szü­lető munkásmozgalom egyik bölcsője volt az Erzsébetvá­ros, itt zajlott le 1890-ben az első hazai május 1-i tüntetés. A plébánia és a templom születése 1879-ben alakult meg a VII. kerület, amely korábban köz­igazgatásilag és egyházilag is a Terézvároshoz­­tartozott. Ez­zel egyidőben, az akkori Sze­gényház téren — a mai Ró­zsák terén —­ felépült egy ideiglenes templom. 1881-ben alakult meg a plébánia, amelynek ekkor 44 000 híve volt, s a századfordulón már több mint 70 000. Az Erzsé­betvároson kívül­­ akkor még idetartozott a mai XIV. ke­rület, Zugló is. Mivel az ideiglenes templom mindösz­­sze 400 személyes volt, egyre sürgetőbbé vált a végleges templom megépítése. Pályáza­tot hirdettek, amelynek győz­tese az Országház neves épí­tésze, Steindl Imre lett. A fő­város, mint a budapesti plé­bániák kegyura vállalta a plébániaépület felépítését, a templom pedig a hívek ado­mányaiból és egyházmegyei támogatásból készült el. Az alapkőletételre éppen 90 év­vel ezelőtt került sor, Fe­­rencz József király és Vasza­­ry Kolos hercegprímás jelen­létében. Ugyancsak királyi pompával szentelték fel a kész templomot 1901-ben. Ez utóbbi ünnepségen Széll, Kál­mán miniszterelnök vezetésé­vel az egész kormány jelen volt, s a hazai közélet fősze­replői, köztük pl. az idős Jó­kai Mór is. Miután elkészült a kölni ka­­tedrálisra emlékeztető hatal­mas, reprezentatív templom,, az ideiglenes kápolnát aján­dékképpen átadták az 1906- ban megalakult görög katoli­kus plébániának. (Ma is ők használják.) Az egyházközség felosztása Az I. világháború után megtörtént a plébánia már régen időszerű felosztása. Csak a törzs maradt meg, a többiből kapott a Rókus, a terézvárosi és a törökőri plé­bánia. Az egyházközség terü­letén ekkor új plébániák is létesültek: a Magna Domi­num, a Domonkos, a Hermina mezői, a zuglói és a rákos­falvai plébániák. Ezután az anyakönyvek vékonyabbak lettek, de a lelkipásztorkodás annál hatásosabb. 1940-re el­készült az erzsébetvárosi plé­bánia kultúrháza is. Úgy tűnt, minden rendben van: a hit­élet eleven, sok egylet műkö­dik, a templom szép, fűthető. De aztán jött a II. világháború s azóta sem talál magára az akkor sok sebet kapott egy­házközség. 1944-ben a plébá­nia területére több bomba esett. Légitámadások rend­szeresen vasárnap érték a várost. A tízórai nagymise alatt megszólaltak a szirénák, sokszor prédikálás közben, amikor a hívek gyorsan tá­voztak, s a pap a misét befe­jezte. Szeptembertől több bomba zuhant a templom előtti térre, a légnyomás ki­törte a hatalmas, gótikus, szí­nes ablakokat, s repeszdara­bok szaggatták a templom fa­lait. A tél beköszöntével már akkora huzat volt az ablak nélküli épületben, hogy mi­sézni alig lehetett. Az évvégi hálaadást már meg sem tud­ták tartani — emlékezik Hi­tes Ignác akkori plébános, a História domus lapjain. Napjaink gondja A templom plébánosa 1984 áprilisa óta a 62 éves Berták Ferenc. Ő fiatal korában missziós szeretett volna len­ni. Vágya akkoriban nem tel­jesült. Itthon maradt, s olyan helyeken dolgozott, ahol a hitélet normális intenzitású­nak volt nevezhető. Most azonban úgy érzi, fiatalkori vágya teljesült, ugyanis sze­rinte a VII. kerület missziós terület. A hívek száma a leg­utóbbi sematizmus szerint húszezer, de a vasárnapi mi­sére járók száma a hét szent­misén mindössze 650 fő. Ez annál szomorúbb, mert a szé­­kesegyháznyi templomban 700 ülőhely van. Az összes hitta­­nos létszáma — felnőtteket is beleértve — 60 fő, s az idén mindössze 9 gyerek volt első­áldozó. A templom még ma is magán viseli a háború nyo­mait, s csak a mostani bú­csúra sikerü­lt az évtizedek óta palával befedett ablaknyí­lásokat újra beüvegezni. Ha­talmas külső és belső reno­válási munkák várnak az új plébánosra, s a fűtést is va­lahogy meg kell oldani. A novemberi erzsébetnapi bú­csú, amelynek fő celebránsa Lékai bíboros volt, a plébá­nos hite szerint új fejezet­kezdést jelent a plébánia éle­tében. Féléves ittléte elég idő volt ahhoz, hogy meggyőződ­jék: itt is van kire számíta­nia. A segítőkészségben sincs hiány. Csak egy kis „reklám” kell ennek a templomnak, mert kissé eldugott helyen van. Igaz, hogy pár percre a Rákóczi úttól, de egy olyan téren, ahol egyetlen üzlet sincs. Csak azok tudnak a templomról, akik misére jár­nak, vagy a közelben lak­nak. Pedig egyik legjelentő­sebb építészeti alkotása ez a magyar századfordulónak. A plébánossal együtt bí­zunk abban, hogy nemsokára újra eredeti szépségében hir­detheti a Szent Erzsébet templom a tehetősebbeknek s a kevésbé tehetőseknek is az Úr dicsőségét. Címük: Buda­pest VII., Rózsák tere 8. 1074 Szerdahelyi Csongor A Szent Erzsébet templom a Rózsák terén Steindl Imre tervezte, aki az Országházat is FOTÓ: BEDŐ SÁNDOR A Kartauziak hazánkban A Szent István Társulat decemberi igazgatóválasztmányi ülé­sét Guthy Andor elnök nyitotta meg, majd beszámolt a leg­utóbbi ülés óta történt nevezetesebb eseményekről, köztük Lékai László bíboros, prímás, érsek aranymiséjéről. Ezt köve­tően „A kartauziak Magyarországon” címmel Török József, a Hittudományi Akadémia professzora tartott előadást, aki a kartauzi rend születésének 900. évfordulója alkalmából Gre­­noble-ban rendezett történészkollokviumon is előadott a múlt év szeptemberében. Török József előadásának bevezetésében a különböző szer­zetesrendek működésének áldásairól beszélt a magyar közép­kor egyházi életében. A pálos rend megalapítása is jelzi, milyen nagy volt akkoriban az érdeklődés a remetéskedés iránt. A kartauziak betelepítésére az első kísérlet 1238-ban történt Ercsi szigetén, a tatárjárás azonban elsöpörte ezt a kezdemé­nyezést. A XIII. század végén újjáéledő szerzetesi élet azonban lehetővé tette az első kartauzi kolostor megszervezését. A Sze­­pesség plébánosainak konfraternitása kijárta, hogy a rend megkapta a Lőcsétől nem messze fekvő Menedékszirt nevű fennsíkot, s öt évvel később megkezdődhetett a kolostor épí­tése, 1307-ben pedig megérkeztek az első szerzetesek Seitzből. Nemsokára, 1319-ben alapítják a Dunajec partján a második kolostort, amely Lechnitz néven ismeretes. Utánuk az Eger melletti Tárkány (1330—32) és a dunántúli Lövöld (1360—69) következik. Valószínűleg itt, Lövöldön élt az Érdy-kódex jeles szerzője, a Kartauzi Névtelen. A működő kartauzi kolostorok mind a XVI. század viszontagságai közt szűntek meg. A XVII. században kísérlet történt a rend visszaállítására, de sikerte­lenül. A magyar nép azonban nem feledte el a „néma baráto­kat”, akiknek kézzel írott könyveiből néhányat az Egyetemi Könyvtár őriz. (d. a.) Sok száz hívő jelenlétében megemlékezés volt Érd-Ófalm­ Bogner Mária Margit születésé­nek 80. és Kaszap István halálának 50. em­lékéve alkalmából. Képünkön: Szakos Gyula székesfehérvári megyéspüspök imát mond Mária Margit sírjánál a boldoggá avatásért. ________________________ Megemlékezés a Berlini Konferencia megalakulásának 20. évfordulóján Az Európai Katolikusok Berlini Konferenciája Baráti Köre december 15-én az OBKB Dezső utcai szék­há­zában rendezett találkozóján megemlékezett a Berlini Konferencia alapításának 20. évfordulójáról. A részt­vevők, köztük Bánik József váci érsek-püspök és Tim­­kó Imre hajdúdorogi megyéspüspök, meghallgatták Bíró Imre protonotárius kanonok, az OBKB főtitkára előadását, aki a Berlini Konferencia céljait és felada­tait elemezte. Elmondta, hogy a BK a megértést, a különböző társadalmi rendben élő katolikusok köze­ledését kívánja előmozdítani, elsősorban a béke meg­őrzése és az emberi jogok védelme érdekében kifej­tett közös munka révén. Az ilyen jellegű párbeszéd előtt XXIII. János pápa és a II. Vatikáni Zsinat nyi­totta meg az utat. Ezért természetes, hogy a zsinat évében, 1964-ben került sor a BK megalakítására. Magyar Ferenc, az Új Ember főszerkesztője, a BK IFA tagja, a BK műhelymunkájába nyújtott bepil­lantást, felidézve a kezdeti­ nehézségeket és utalt a BK munkájával kapcsolatos előítéletekre. Hangsúlyoz­ta, hogy a magyar résztvevők számos esetben pozitív szerepet játszottak a különböző nézetek közti fe­szültségek kiegyenlítésében, alkalmazva a párbeszéd azon elveit és eszméit, melyek a Magyar Népköztár­saság politikáját is jellemzik. Sokszínű világegyház A SVÁJCI PÜSPÖKÖK AZ ÖKUMENIKUS PÁRBESZÉDÉRT Heinrich Schwerg, a svájci püspöki kar elnöke a sajtó képviselői előtt úgy nyilatkozott a püspöki kar decemberi ülése után, hogy a vatikáni Egység­titkár­ságot is szeretnék bevonni a hazai dialógusba. Mamie freiburgi püspök szerint a svájci ökumenikus légkör „nehéz, de reményteljes”. Javasolta, hogy a katolikus és nem katolikus egyházak vezetői utazzanak együtt Rómába és ott illetékesekkel folytassanak tárgyaláso­kat. Az is hasznos volna szerinte, ha 1986-ban, a gen­fi reformáció ünnepén katolikus püspökök is részt vennének.­­ A svájci püspöki kar Wislikofenben tartott ülése a „tridenti mise” bizonyos feltételekkel való újraenge­­délyezéséről is tárgyalt. Ez a római dekrétum Schweig püspök szerint a tájékozatlanabb keresztények számá­ra is nyilvánvalóvá fogja tenni, hogy a szélsőséges in­­tegrista Lefebvre-mozgalom igazi indítóoka egyáltalán nem a latin nyelv és a miserítus kérdése. Kathpress NEMZETKÖZI GREGORIAN KONGRESSZUS LESZ RÓMÁBAN A VIII. nemzetközi egyházzenei kongresszus 1985. november 16—22. között Rómában a gregorián ének­kel és lelkipásztori vonatkozásaival foglalkozik egy szimpozion keretében. Szent Cecília ünnepén, a pápa részvételével szentelik fel a Pápai Egyházzenei Inté­zet új épületét. A kongresszus megnyitó előadását Ratzinger bíboros tartja, A Musica sacra teológiai ér­telmezése címmel. 35 évvel ezelőtt az első egyházze­nei nemzetközi kongresszus ugyancsak Rómában volt. A KNA AZ EURÓPAI PÜSPÖKÖK SZIMPOZIONJÁNAK ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSE Johannes Möller holland püspök elnökölt az elő­készítő bizottság ülésén, St. Gallenben november 30-án. A szimpozionra 1985 októberében Rómában kerül sor. Az európai evangelizálás problémáival fog­lalkoznak. Pontosabban ez a téma: Szekularizálódás és evangelizálás a mai Európában. Mintegy 80 püs­pök vesz részt a megbeszéléseken a különböző or­szágok képviseletében. Az elkövetkező hónapokban regionális előkészítő üléseket is rendeznek. A legtöbb országban észrevehetően hanyatlott a va­sárnapi szentmisén való részvétel. Csökkent a papok és a szerzetesek száma. Egyre növekszik a távolság az egyház és a nők világa között. A család súlyos válságba került. Az etikai értékek változnak. Mind­ezek a szekularizálódás jelei. Az európai püspökök­nek meg kell vizsgálniuk e sokrétű változást. Termé­szetesen a helyzet különböző az egyes országokban. Sőt egyes országokon belül is vidékenként eltérőek a viszonyok.­­ Az európai püspökkari konferenciák tanácsa már 1983 szeptemberében Zágrábban és az idén október­ben Fatimában is foglalkozott ezekkel a problémák­kal. .Vatikáni Rádió BETLEHEMEK MEGÁLDÁSA A Szentatya december 16-án, vasárnap délben, dol­gozószobája ablakából áldotta meg az olasz gyerme­kek otthon készített betlehemeinek alakjait. Emlé­keztetett a világ más részein élő, velük egykorú gyermekek szomorú helyzetére. Kérte a téren össze­gyűlt gyerekeket, hogy a következő napokban imáik­ban emlékezzenek meg mindazokról, akik szükséget szenvednek. Ne feledjék, hogy Jézus, a világ Üdvözí­tője, a betlehemi istáló szegénységében akart a vi­lágra születni. Vatikáni Rádió A SZENT ATYA 25. KÜLFÖLDI ÚTJA során január 25.—február 6. között Venezuelába, Ecuadorba, Peruba, valamint Trinidad és Tobagóba látogat — jelentették be hivatalosan december elején a Vatikánban. KNA H­­U* 5

Next