Új Ember, 1993 (49. évfolyam, 1/2319-52/2370. szám)
1993-01-03 / 1. (2319.) szám
A PÜSPÖKI KAR TÉLI ÜLÉSE A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1992. december 9-11. között tartotta rendes téli konferenciáját Leányfalun, a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban. A tanácskozáson részt vett Angelo Acerbi apostoli nuncius is. A konferencia meghallgatta az egyházmegyei határok kiigazításával és új egyházmegyék létesítésének előkészítésével foglalkozó bizottság jelentését. Elfogadásra került az új egyházközségi szabályzat. Elkészült a négy kötetes Imaórák Liturgiája, közismert nevén az új magyar Breviárium. A kar elnöke köszönetet mondott Konkoly István szombathelyi megyéspüspöknek és az általa vezetett munkaközösségnek fáradságos munkájáért. Paskai László bíboros ismertette a szerzetesekkel foglalkozó 1994. évi Püspöki Szinódus előkészületeit. Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök beszámolt a katolikus egyház katekizmusának római ünnepélyes bemutatásáról, ahol az európai püspökök nevében az új katekizmust ő vette át a Szentatyától. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspököt választották meg az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsába. A Világiak Lelkipásztori Tanácsának új vezetője Pápai Lajos győri megyéspüspök lett. A püspöki kar meghallgatta Lipp László honvédelmi minisztériumi szakreferens tájékoztatását a katonai lelkipásztori szolgálat előkészületeiről, és döntött a felállítandó katonai vikariátusról. Katona István váci segédpüspök ismertette az idén létesített KIF (Katolikus Iskolák Főhatósága) eddigi tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a jelen körülmények között a katolikus iskoláknak igen nagy jelentősége van. Balás Béla veszprémi segédpüspök, az Ifjúsági Bizottság új vezetője, beszámolt a fiatalság körében végzett lelkipásztori munka eredményeiről és terveiről. A püspöki kar elhatározta, hogy az országban a világi hívek számára egyre több helyen megindított felsőfokú teológiai oktatás tananyagát, módszereit az eredményes képzés érdekében jobban összehangolja. A Teológiai Bizottság, Szendl József veszprémi megyéspüspök vezetésével vállalta ennek megszervezését. A konferencia döntött arról, hogy az Országos Liturgikus Tanács tagjai közé meghívja a határainkon kívül élő katolikusok képviselőit, majd a püspökkari bizottságok vezetői adtak tájékoztatást az időszerű kérdésekről. KITÜNTETÉS JELENÍTS ISTVÁNNAK A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje Csillaggal kitüntetést adományozta Göncz Árpád köztársasági elnök Jeleníts Istvánnak, a hazánkban 350 évvel ezelőtt megtelepedett Piarista Rend magyar tartományfőnökének — elismerve ezzel az irodalomban és a keresztény szellemiség terjesztésében és művelésében elért kimagasló teljesítményét. Az átadási ünnepségen jelen volt Angelo Acerbi apostoli nuncius, Paskai László bíboros érsek, Dankó László érsek, Takács Nándor megyéspüspök és Kerekes Károly, a szerzetesi konferencia elnöke. EGYÜTTMŰKÖDÉS A BŰNMEGELŐZÉSBEN Az országban másodikként a székesfehérvári püspök, Takács Nándor írt alá együttműködési megállapodást a múlt év végén a megye rendőrfőkapitányával. Takács püspök kijelentette: a katolikus egyház a maga módján és lehetőségeivel kész együttműködni a bűnmegelőzésben, hiszen az egyház küldetéséhez tartozik, hogy az erény útjára és a bűn elkerülésére vezesse az embereket. Svraka Gyula megyei rendőrfőkapitány pedig azt hangsúlyozta, hogy a rendőrség is szolgálatnak tekinti a maga munkáját, s a bűncselekmények megelőzése terén fontos lehet a katolikus egyházzal való együttműködés, amely különösen a gyermek- és ifjúkori bűncselekmények esetében lehet igazán hatékony. A rendőrség segítséget nyújt a templomok, plébániák, és a nagy értékű egyházi műemlékek őrzésében, és járőreik ügyelnek majd a magányosan élő, idős papok biztonságára is. A HIT GYÜLEKEZETE NEM KATOLIKUS A TV-Híradó december 15-én este nyolc órakor sugárzott kiadásában téves kijelentések hangzottak el a Hit Gyülekezete elnevezésű vallási közösség valamint a katolikus egyház kapcsolatát illetően. A tudósításban elhangzott, hogy állítólag „két pápa is hivatalosan elfogadta és támogatja" a Hit Gyülekezete nevű közösséget. E megállapítás teljesen hamis — hangsúlyozza a Magyar Katolikus Püspöki Kar Titkársága által december 16-án kiadott nyilatkozat. — „Egyik pápa sem hagyott, nem is hagyhatott jóvá olyan gyülekezetet, mozgalmat, amely alapvető tételeiben eltér a katolikus tanítástól, nem fogadja el annak szervezetét és legfelső irányítását. Kijelentjük, hogy a Hit Gyülekezete nem tartozik a katolikus egyházhoz, sőt tanításában számos ponton élesen szemben áll vele." Egyházban vagy társbérletben? Latin és görög rítusú katolikusok közös templomban Jónéhány új templomot szenteltek az elmúlt évben, a korábbi időkhöz képest ma már igazán szabadon építhet templomot bárki. Csak telek kell hozzá, megfelelő terv és a szükséges anyagiak. Mindez nem kevés — sőt egyre kevésbé kevés! —, a nyomasztó örökségét nyögő országban az egyházközségeknek egyre nehezebb előteremteniök az építkezések rohamosan növekvő költségeit. Ennek a gazdasági kényszernek is szerepe lehet abban, hogy — különösen az ország északkeleti sarkában — megférjenek egyazon templomban legalább a római katolikusok. (Téves az a mindennapos szóhasználatunk, amely „római" és „görög” katolikusok között tesz különbséget — mi mindannyian római katolikusok vagyunk ugyanis. A különbség abban áll, hogy „latin” avagy „görög” szertartás szerint.) Több helyütt van példa rá, hogy közösen használják vagy együtt építik fel az egyetlen katolikus templomot. Közös használat... Nyírmeggyesen például a nyár végén szentelték fel az új templomot, amelyet Kertay László tervezett, és az Erdélyből áttelepült Krupiczer Antal kiváló faszobrász készítette a belső berendezését. Évek óta húzódott az építkezés, eleinte, még a rendszerváltozás előtt az engedélyezés körül voltak problémák, majd az anyagiak hiányoztak. A helybeli hívek áldozatkészségéből, a jelentős mértékű külföldi segélyből, valamint a Nyírmeggyes Templom Baráti Körének (amelyet egy lelkes és tettre kész, magát azonban megnevezni nem akaró hölgy szervezett meg a szent ügy érdekében) jóvoltából hangulatos szép templom épült a Mátészalkához közeli községben, fehér falai, fából készült fedélszéke, jellegzetes, zsindellyel fedett tornya Erdély ősi templomaira emlékeztet. Mint Erdélyben oly sok helyütt, úgy itt, ezen az ugyancsak vegyes vallású vidéken komoly közös összefogás hívta életre az új katolikus templomot a község központjában. A falu 2800 lakosának nyolcvan százaléka református, a többiek fele-fele arányban latin illetve görög szertartású katolikusok. Az építkezés során a tiszteletes úrral az élen lelkesen segítettek a reformátusok is. A kétféle rítust követő katolikusok együttvéve is kisebbségben — s főképpen kevesen — vannak a faluban, a görög és a latin egyházi szervezetben egyaránt fíliának számít Nyírmeggyes. A „görög pap”, Ivancsó Sándor Nyírbátorból, a „latin”, Varga János Nagyecsedről jár át ide, szolgálni a híveket. Az építkezés „legfőbb mozgatója”, Varga János szerint két templom építésére nem is gondolhattak. Az épület a latin szertartású katolikusoké, de görög testvéreikkel együtt használják — ahogyan elődjét is. „Remélik, otthon érzik magukat itt ők is” — mondotta a szentelés után Varga János. Így volt ez eddig is, és így is van rendjén. Közös tulajdon... Miskolcon, az Avas-Déli városrészben eredetileg nem is katolikus, hanem ökumenikus templom építését tervezték a reformátusok, evangélikusok, a latin és görög katolikusok. A protestáns gyülekezetek azonban idővel visszaléptek, nem tudták vállalni a rájuk eső anyagi terheket, így végül is katolikus templomot tervezett a mintegy negyvenezer lakosú új városrészbe, a Klapka és a Mednyánszky utca sarkára Ferenczy István mérnök. A hatalmas templomépület egyeseket erődítményre emlékeztet („erős vár a mi Istenünk”), másokat inkább az első keresztény bazilikákra, azokból az időkből, amikor éppen előjöttünk a katakombákból. Mindkét gondolattársítás megragad valamit abból a valóságból, amelyben napjaink egyháza él a mai Magyarországon. Felváltva használják vasárnapi istentiszteleteik során a középső nagy templomteret a latin és a görög szertartást követő katolikus hívek. Balra latin, jobbra görög oldalkápolna nyílik, ezek fölött pedig hittantermek kaptak helyet. A templom két oldalán épül a plébánia illetve a parókia, valamint alig néhány méterrel arrébb egy új, a jezsuita atyák által vezetendő katolikus gimnázium. Isten Igéjének tiszteletére szentelte fel Kada Lajos érsek — Seregély István érsek és Keresztes Szilárd görög katolikus püspök segédletével — a Szentírás vasárnapján az új templomot. .Amikor pappá szenteltek, olyan sikerekben reménykedhettem, hogy esetleg titokban átalakíthatom a sekrestyét, és suttyomban tarthatok még egy hittanórát a héten — mondotta Mándy Zoltán plébános. — Ezzel szemben templomot kellett építenem, és estére holtfáradt vagyok a hitoktatástól.” A papok még nem laknak itt, egymás és híveik közelében, de már jó ideje szoros együttműködésben dolgoznak: közösen végzik például az iskolai hitoktatást, amelyet aztán kiegészít a gyerekekkel való templomi foglalkozás — ami viszont már külön történik. „Nem akarunk összemosni semmit — magyarázta Baán István paródhus —, a liturgiánkban, lelkiségünkben meglévő különbségek inkább kölcsönösen gazdagíthatnak mindnyájunkat.” Nyugat és Kelet találkozik itt egy házon — és az egyházon — belül. Papjaikkal együtt a hívek közül is sokan úgy vélik: kereszténységük számára igazi próba ez a készséggel vállalt együttélés. „Európának Szent Benedek mellett védőszentje Cirill és Method is — mondta egy középkorú férfi a templomszentelés után. — Mi, katolikusok akkor tekinthetjük magunkat európaiaknak, ha köreinkben megfér együtt ez a kétféle hagyomány." k.t. A MISKOLCI TEMPLOM BA Hajnal János a legismertebb ismeretlen római magyar. Azt hiszem, a Vatikán félhivatalos napilapjában, az Osservatore Románéban az ő nevénél gyakrabban magyar ember neve nem szerepelt. Római és olaszországi templomok tucatjai őrzik becses alkotásait, mozaikjait, üvegablakait. Ő azonban mégis ismeretlen - legalábbis Magyarországon. Mondanom sem kell, ez nagy méltatlanság. Valamit enyhített e mulasztáson az az elismerés, amelyben idén október 23-án részesült az 1948 óta Rómában élő művész, amikor Entz Géza államtitkár átnyújtotta a Göncz Árpád köztársasági elnök által adományozott magas kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. A Római Magyar Akadémián rendezett ünnepségen rokonszenves szerénységgel köszönte meg az elismerést. Ennyit mondott, mert — mint hozáfűzte — nem a szavak embere. Tényleg nem az. A pápai művészeti akadémia és számos más külföldi tudományos és művészeti testület megbecsült tagja hallgatag természetű, alkotásaiban élő és alkotásai által beszélő mester. Az Aba Novák-tanítvány, aki hazájában a háború végéig tanársegéd volt a budapesti Képzőművészeti Akadémián, s akinek mindmáig utolsó hazai kiállítása 1945 októberében volt (Ferenczy Bénivel közösen), 1948-ban vándorolt ki Itáliába. Az 1950-es szentév vatikáni egyházművészeti kiállításán egycsapásra ismert művész lett. Azóta folyamatosan dolgozik a legrangosabb megrendeléseken. Sok magyar látta már alkotásait, ha nem is tudta, hogy honfitársának művét csodálhatja. Hajnal János társalkotója a világhírű építésznek, Luigi Nervinek, aki a vatikáni épületegyüttesbe beleillesztette a nagyszerű, VI. Pálról elnevezett kihallgatási csarnokot. A pápai emelvény mögött a két nagyméretű üvegablak Hajnal mester alkotása. A milánói dóm homlokzatán a háborúban tönkrement hatalmas ablakok pótlásával is őt bízták meg. Ő készítette a pápa lakosztálya közelében lévő Redemptoris Mater kápolna ablakait. Ezek mellett számos templomban láthatók mozaikjai, üvegablakai és más alkotásai. Tréfásan mondja, hogy az egyházművészetben ő csinálta az első glasznosztyot. Ő tervezte ugyanis az első, üvegből készült, áttetsző gyóntatófülkét, amely a kanadaiak római nemzeti templomában látható. Az Osservatore Romano vasárnapi mellékletének címoldalán vagy a lap más hasábjain gyakran szerepelnek metszetei, rajzai. A Vatikáni Posta is rendszeres megrendelője. Az általa tervezett bélyegek a világ minden pontján a gyűjtők kedvencei közé tartoznak. Az ünnepi események alkalmából a pápai szentmisékre egyedi szertartáskönyveket szoktak kiadni. E díszes füzetek számos alkalommal az ő illusztrációival látnak napvilágot, így bizonyosra vehető, hogy alkotásait az elmúlt évtizedek pápái — II. János Pált is beleértve —, ismerik és szeretik. Büszkék lehetünk tehát Hajnal Jánosra, Giovanni Hajnalra, aki tehet A legismertebb ism egggyELŐ EGYHÁZ Emlékkereszt Brenner Jánosnak Brenner Jánosra, a harmincöt esztendeje vértanú halált halt fiatal papra emlékezett december tizenharmadikán a szombathelyi egyházmegye. Az 1948-as szentgotthárdi Mária Nap óta, amikor Mindszenty hercegprímás mutatott be szentmisét, nem volt az egyházmegyében ennyi embert megmozgató rendezvény. Az ünnepi szentmise után a hívek sokasága végig járta a Zsida községhez vezető útvonalat - a vértanú pap szenvedésének keresztútját a Kálváriáig, s kereszttel jelölték meg azt a helyet, ahol annak idején Brenner János holttestét megtalálták. A vértanú testvére áldotta meg a falu határában elhelyezett keresztet, s ennek nyomán elindult az a mozgalom, amely emlékkápolna építését szorgalmazza. De mi is történt harmincöt esztendővel ezelőtt? Ezerkilencszázötvenhét december tizenötödikén a plébános nem tartózkodott otthon, csak fiatal, akkor huszonhat éves káplánja. A rábakethelyi plébánia ablakán ismeretlen férfi zörgetett, s a szomszéd faluba, nagybeteghez hívta a káplánt. Gyalog indultak el a sötétben, s ettől kezdve homály fedi a történteket, csak annyi bizonyos, Brenner Jánost Zsida község határában kegyetlen módon, harminckét késszúrással megölték. A faluszéli házak lakói később úgy emlékeztek, mintha hallani vélték volna a menekülő, már súlyosan sebesült káplán segélykiáltását, de féltek kilépni a sötétbe. Egyes források szerint még ezen az éjszakán betörtek a plébánia épületébe. Akárhogyan történt is, Brenner János vértanúságot vállalt és szenvedett ezerkilencszázötvenhétben. 1993. január 3.