Új Ember, 2000 (55. évfolyam, 1/2684-53/2736. szám)

2000-01-02 - 2000-01-09 / 1-2. (2684-2685.) szám

2000. január 2­9.Kétezer n­­ímfai- 3 A Nagy Jubileum szimbóluma feliratokat is tartalmazó jelkép fő mon­danivalója: Jézus Krisztus, il­letve a kereszténység egyete­mes jelentősége. A kék színű központi rész a földgömböt jelképezi. Jézus missziós­­ parancsa szerint (Mt­­y 28,19) az egyház kül­detése minden nép minden emberéhez szól. A kék színű háttérből kiemelke­dik Jézus megváltó keresztje, amely számunkra „Isten ereje és Isten böl­csessége" (1kor 1,24). A három vonal­ból álló kereszt a Szent­­háromságra emlékeztet bennünket, arra, hogy a megtestesülés és a megváltás a Szentháromság egy Isten műve: a Fiú az Atya akaratá­ból, a Szentlélek közreműkö­désével váltott meg minket. A kereszt középpontjából fény árad ki, amely Krisztusra, a világ világosságára (Jn 8,12; 9,5) utal, aki a felirat szerint ugyanaz tegnap, ma és mind­örökké (Zsid 13,8). A kereszt metszéspontjában elhelyezett öt különböző színű galamb (piros, zöld, sárga, kék, szür­ke) az öt kontinenst jelképezi, és arra utal, hogy Krisztus az öt földrész minden emberét megváltotta. Az egymásba kapcsolódó galambok az egység Lelkét, a Szentlelket is jelképezik, aki megteremti a Krisztusban hí­vők egységét; továbbá azt a gondolatot hirdeti, hogy „mi mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztség ál­tal". (1Kor 12,13). (dől) A A Szűz Mária, Isten anyja Az esztendő első napja a katolikus liturgiában Mária is­tenanyaságának ünnepe. Már az apostoli hitvallásban meg­jelenik Mária sajátos anyasá­gának kiemelt említése („szü­­leték Szűz Máriától"), a III. egyetemes zsinat (431) pedig a nesztoriánus eretnekséggel szemben ünnepélyes formá­ban is kihirdette a Mária isten­anyaságáról szóló hittételt. Nemcsak a katolikusok, hanem még a protestánsok is elfogadják az efezusi zsinat döntését. A nagy protestáns teológus, Karl Barth egyene­sen kijelenti: „ez a hittétel je­lentős és szükséges mint a krisz­­tológiai dogma kiegészítő kifeje­zése, mert tömören kimondja, hogy Krisztus, aki anyától szü­letik, valóságos tagja az emberi­ségnek, de ugyanakkor valóságos Isten, mert ez a gyermek az Isten Fia; Mária tehát Isten anyja". Nyilvánvaló, hogy a protestán­sok szerint ez nem azt jelenti, hogy Máriát különleges tisztelet illeti meg, hanem csak azt, hogy teológiailag elfogadható és he­lyes Máriát Isten anyjának (theotokosz) nevezni. Szerintük ez a dogma elsősorban nem Má­riáról akar mondani valamit, ha­nem Krisztus Istenfiúságának a megváltása. Szerintünk viszont Mária is­tenanyasága az első és legjelen­tősebb Mária-dogma, a legfonto­sabb mariológiai alapelv, hiszen az istenanyaságból érthető meg a Szűzanya méltósága és minden „kiváltsága". Ezek az úgyneve­zett kiváltságok (szeplőtelen fo­gantatás, szűzi anyaság) tulaj­donképpen kegyelmi ajándékok, amelyekkel őt azért ajándékozta meg az Isten, hogy benne az Egyszülött Fiú földi életét előké­szítse. Mária személyét és tiszte­letét az ő istenanyaságából lehet igazán megérteni! A. Schme­­mann ortodox teológus sze­rint „ha a Szentírásból semmi mást nem tudnánk, csak azt, hogy Krisztusnak, az Isten­embernek van egy édesanyja, és őt Máriának hívják, ez az egyetlen kijelentés elég lenne ahhoz, hogy az egyház sze­resse és tisztelje őt." A Biblia - főként Lukács evangélista - Mária nagysá­gát és jelentőségét nem any­­nyira az anyaság biológiai fé­nyéből kiindulva állítja elénk, hanem bemutatja ne­künk a Szent Szüzet, amint engedelmes hitének „igen" szavával áldotta lesz minden asszonyok között. Erzsébet is a Máriával való találkozás­kor nem csupán az anyaság ténye miatt örvendezik, ha­nem Máriát boldognak mondja azért, mert hitt ab­ban, hogy beteljesedik mind­az, amit az Úr mondott neki. Szent Ágoston is ebben látja meg Mária igazi nagyságát: „Boldogabbnak mondjuk Máriát azért, mert hitében magába fogadta Isten igéjét, mint azért, hogy testében is hordozta őt." Mária anyasága sajátos, hitből vállalt anyaság, ezért nem csupán „magánügy", ha­nem az üdvösségtörténet fon­tos mozzanata. Mária így az üdvtörténet egyik alakjaként, Ábrahámhoz és más szemé­lyekhez hasonlóan mint „Sión lánya" az Isten és az emberi­ség között folyó történelmi párbeszéd részeseként jelenik meg előttünk. Az angyali üd­vözlet szerint Mária egy olyan párbeszéd részese, amelyhez nekünk is közünk van. A Szentírás egészen egy­szerű szavakkal ezt mondja nekünk: Volt egy ember, aki­nek megjelent egy angyal, egy nehezen érthető üzenet­tel, és ez az ember feltétel nél­kül kimondta: Legyen nekem a te igéd szerint. Ezek után megtörtént a megtestesülés: az örök Atya Fia leszállód e világba, a mi testünkbe, a mi történelmünkbe, hogy új táv­latot és igazi megoldást adjon a világnak. Az embert teremtő és üd­vözíteni akaró Isten Máriát bevonta abba a megdöbben­tően nagy drámába, ami meg­történt az örök Isten és a te­remtett világ között. Ha tehát fel akarjuk fogni, hogy mit je­lent Mária istenanyasága, ak­kor sohasem szabad ezt az anyaságot pusztán biológiai­fiziológiai eseményként néz­nünk, hanem úgy kell tekinte­nünk, mint hitének szabad, személyes, az üdvösség szempontjából is döntő meg­nyilvánulását. Dolhai Lajos arrach Péter szociális és családügyi miniszter és Semjén Zsolt, egyhá­zi ügyekkel megbízott helyettes államtitkár december közepén néhány napos látogatást tett a Vatikánban. Programjukban sze­repelt a szerdai, általános kihall­gatáson való részvétel, melynek során Harrach Péter átnyújtotta a Szentatyának az ország jelké­pes „karácsonyi ajándékát", az Akadémiai Kiadó által készített Isztambuli Antifonálé most meg­jelent hasonmás kiadását. A hivatalos látogatások után alkalom adódott arra, hogy Harrach Pétert a szociá­lis tárca által a közelmúltban elkészített Nemzeti Család­­politikai Koncepcióról kér­dezzük, amelyet a Vatikánban is bemutattak. A miniszter el­mondta: évente 170 ezer mag­zat fogan ma Magyarorszá­gon, melyből csak 100 ezer születik meg. Ugyanakkor évente közel 140 ezren halnak meg az ország lakosai közül. Rövid időn belül nem lesz annyi dolgozó ember, hogy eltarthassa az idős emberek sokaságát. Tudomásul kell vennünk, hogy a válságnak nemcsak anyagi okai vannak, de ha rövid időn belül nem tudjuk ezt a folyamatot meg­fordítani, komoly problémát jelent majd az elkövetkező nemzedékeknek. Szemlélet­beli változásra is szükség van, melyet természetesen folya­matosan követnie kell az anyagiak javulásának is. A hamarosan a kormány elé kerülő családpolitikai kon­cepció a nagy tömegű, ám je­lenleg alacsony jövedelmű kö­zépréteg erősítésében látja a kivezető utak egyikét. Ugyan­csak javasolják, hogy számos nyugat-európai országhoz ha­sonlóan nálunk is bővíteni le­hetne a részmunkaidősök fog­lalkoztatási arányát. A mun­kahelyén kevesebb időt töltő édesanya többet tud foglal­kozni családjával, s így példát adhat a gyermekeinek arra, hogy a gyermekvállalás nem­csak teher, nem anyagi csőd, hanem öröm. A közgondolkodás alakítá­sában a média szerepe is igen jelentős - mondta Harrach Pé­ter. A televízió, a rádió a film­gyártás számos eleme sugallja a fiatalok számára a gyermek­­vállalás nehézségeit és ellent­mondásait. A televíziós reklá­mok többségében csak a szü­lők, és egy vagy két gyerek szerepel. Mindennek ellensú­lyozására a szociális tárca és a Magyar Televízió közötti tár­gyalások eredményeképpen hamarosan újfajta szociális- és családpolitikai szempontokat is figyelembe vevő műsorok kerülnek a képernyőre. Az ok­tatási minisztérium pedig csa­ládi életre nevelő videosoro­­zattal segíti az ifjúság egészsé­ges fejlődését. A családpolitikai koncep­ció - amely jelen formájában még nem konkrét cselekvési terv­­ úgy rögzít elveket és irányvonalakat, hogy közben nem hagyja figyelmen kívül a magyar valóságot. Így foglal­kozik a házasság nélküli együttélésekből, a csonka csa­ládokból adódó kérdésekkel is, bár leszögezi, hogy a kor­mány célja, hogy „a házasság­ra épülő családok terjedjenek és erősödjenek, mivel az ilyen családok tudják a családi fel­adatokat a legteljesebben el­látni". Ugyancsak tárgyalja a családpolitikai koncepció a roma családok helyzetét, kü­lönös tekintettel arra, hogy a jelenlegi tendencia alapján öt­ven év múlva a cigányság aránya háromszorosa lesz a mainak a magyar társadalom­ban. Harrach Péter úgy látja, a romakérdés megoldásának kulcsa elsősorban nem a szo­ciálpolitika, hanem az okta­tás. „A cigány gyerekek beis­kolázását és tankötelezettsé­gük teljesítését teljes körűvé kell tenni." A magyar vendégek vati­káni látogatásuk során felke­resték a Család Pápai Taná­csának vezetőit, s bemutatták számukra a koncepció részle­teit. Megbeszéléseik során ar­ra jutottak, hogy a család mint érték ugyanannyira fon­tos a Vatikán és a magyar kor­mány számára. Szakmai se­gítséget kértek a Vatikántól a világegyház, az európai egy­ház problémáinak ismereté­ben. Harrach Pétert és Semjén Zsoltot fogadta Nguyen­ Van Thuati érsek, a Justitia et Pax Pápai Tanácsának elnöke is. Ugyancsak látogatást tettek a Cor Unum Pápai Tanácsnál, ahol szociális és karitatív kér­dések megbeszélése mellett szóba került az elkobzott ja­vak szociális célú felhasználá­sának új, magyarországi tör­vénye is, melynek végrehajtá­sában három egyházi (Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Karitász, Ökumeni­kus Szeretetszolgálat) és egy világi (Magyar Vöröskereszt) szervezet vesz részt. Harrach Péter és Semjén Zsolt azzal zárták tárgyalása­ik összefoglalását, hogy ha­zánk és a Vatikán kapcsolatai­nak mélyebb, hatékonyabb folytatásának reményében utaznak haza, remélve, hogy az egyház azokban az esetek­ben is segítséget tud nyújtani, amikor a hazai politikusok esetleg hiába keresik a megol­dást. Az uniós csatlakozásra is gondolva a miniszter hozzá­tette­­ Andorka Rudolf, közel­múltban elhunyt szociológust idézve: „Miért ne mutathatna példát Magyarország Európa számára egy igazán jó család­­politika kidolgozásával és megvalósításával!" le­­­sz Hogy a gyermekvállalás öröm legyen A Vatikánban is bemutatták a Nemzeti Családpolitikai Koncepciót. „A történelem órája pontos időt jelez" Újév a Vatikánban Fiatalok ezrei virrasztot­­tak énekkel, imával a Szent Péter téren Szent Szilveszter éjszakáján. Mire elérkezett az éjfél, már mintegy 130 ezren voltak. II. János Pál pápa éj­félkor megjelent dolgozószo­bája ablakában, és rövid üze­netet intézett az új évet kö­szöntő emberiséghez. „A tör­ténelem órája pontos időt je­lez" - kezdte szavait. Ezzel az esztendővel közeledik az új évezred kezdete. A jubile­umi Szentévben, az újév haj­nalán a pápa szeretne beko­pogtatni minden házba s mindenkinek személyesen derűs, boldog évet kívánni. Mindenkinek szeretné mon­dani: Isten szeret benneteket! Bízzatok benne! Újév délelőttjén, Mária is­tenanyasága liturgikus ünne­pén a Szentatya Róma talán legszebb templomába, a Santa Maria Maggiore-bazili­­kába ment, ahol megnyitotta a szentévi kaput, és szentmi­sét mutatott be. Az ősi Mária­­bazilikában a betlehemi já­szolból való ereklyét és egy ősi Mária-ikont is őriznek, amelyet „Salus Populi Roma­­ni"-nak, „a római nép üdvös­ségének" neveznek. A Szent Péter- és a Lateráni Szent Já­­nos-bazilikákban december 25-én megnyitott szentévi ka­puk után után a pápa immár megnyitotta a harmadik szent kaput. A negyediket, a fala­kon kívüli Szent Pál-b­aziliká­­ét január 18-án, a keresztény egység imahetének kezdetén fogja megnyitni. Beszédében a pápa a szent kapu megnyitására utalva hangsúlyozta, hogy Krisztus az örök életre veze­tő igazi kapu, amelyen elő­ször Mária haladt át. Az idők teljességében bekövet­kezett megtestesülés 2000. évének ünneplése a szentév. Kérdés, hogy az emberiség a történelem új szakaszában milyen irányt vesz? A béke világnapján azt kérjük az Úrtól, hogy adjon a világnak békét. 1986-ban Assisibe hívta a pápa a világ vallásai­nak képviselőit, a békéért való közös könyörgésre. Az­óta a nagy világpusztító konfliktus veszélye elhárult. A békéért azonban ma is imádkozni és tenni kell, jól­lehet a béke Isten ajándéka. A Megváltó megtestesülé­se sem történt ugyanakkor az ember „igenje" nélkül, ame­lyet Mária mondott ki. A Szentatya most Máriára bízta a szentévet. A szentmise vé­gén hosszan imádkozott a Salus Populi Romani-ikon előtt. Az Úrangyala elimádkozá­­sa előtt II. János Pál hálát adott az új esztendőért és bol­dog új évet kívánt, hangsú­lyozva az örömhírt: Isten sze­ret bennünket! A béke világ­napra szóló üzenetét idézve hangsúlyozta, hogy a béke Is­ten ajándéka, de nap nap után az igazságosság és szeretet emberi tetteivel is építenünk kell azt. Tegyünk meg érte mindent a párbeszéd szelle­mében más vallásúakkal és nem hívőkkel is. Az újévi római maratonfu­­tás résztvevőit köszöntötte azután a Szentatya. Áldásá­val indultak, hogy az Örök Város utcáin fussák le a ma­ratoni távot. Ünnepi díszkivilágítás a Szent Péter téren (Fotó: Szarvas István)

Next