Új Ember, 2000 (55. évfolyam, 1/2684-53/2736. szám)
2000-01-02 - 2000-01-09 / 1-2. (2684-2685.) szám
2000. január 29.Kétezer nímfai- 3 A Nagy Jubileum szimbóluma feliratokat is tartalmazó jelkép fő mondanivalója: Jézus Krisztus, illetve a kereszténység egyetemes jelentősége. A kék színű központi rész a földgömböt jelképezi. Jézus missziós parancsa szerint (Mty 28,19) az egyház küldetése minden nép minden emberéhez szól. A kék színű háttérből kiemelkedik Jézus megváltó keresztje, amely számunkra „Isten ereje és Isten bölcsessége" (1kor 1,24). A három vonalból álló kereszt a Szentháromságra emlékeztet bennünket, arra, hogy a megtestesülés és a megváltás a Szentháromság egy Isten műve: a Fiú az Atya akaratából, a Szentlélek közreműködésével váltott meg minket. A kereszt középpontjából fény árad ki, amely Krisztusra, a világ világosságára (Jn 8,12; 9,5) utal, aki a felirat szerint ugyanaz tegnap, ma és mindörökké (Zsid 13,8). A kereszt metszéspontjában elhelyezett öt különböző színű galamb (piros, zöld, sárga, kék, szürke) az öt kontinenst jelképezi, és arra utal, hogy Krisztus az öt földrész minden emberét megváltotta. Az egymásba kapcsolódó galambok az egység Lelkét, a Szentlelket is jelképezik, aki megteremti a Krisztusban hívők egységét; továbbá azt a gondolatot hirdeti, hogy „mi mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztség által". (1Kor 12,13). (dől) A A Szűz Mária, Isten anyja Az esztendő első napja a katolikus liturgiában Mária istenanyaságának ünnepe. Már az apostoli hitvallásban megjelenik Mária sajátos anyaságának kiemelt említése („születék Szűz Máriától"), a III. egyetemes zsinat (431) pedig a nesztoriánus eretnekséggel szemben ünnepélyes formában is kihirdette a Mária istenanyaságáról szóló hittételt. Nemcsak a katolikusok, hanem még a protestánsok is elfogadják az efezusi zsinat döntését. A nagy protestáns teológus, Karl Barth egyenesen kijelenti: „ez a hittétel jelentős és szükséges mint a krisztológiai dogma kiegészítő kifejezése, mert tömören kimondja, hogy Krisztus, aki anyától születik, valóságos tagja az emberiségnek, de ugyanakkor valóságos Isten, mert ez a gyermek az Isten Fia; Mária tehát Isten anyja". Nyilvánvaló, hogy a protestánsok szerint ez nem azt jelenti, hogy Máriát különleges tisztelet illeti meg, hanem csak azt, hogy teológiailag elfogadható és helyes Máriát Isten anyjának (theotokosz) nevezni. Szerintük ez a dogma elsősorban nem Máriáról akar mondani valamit, hanem Krisztus Istenfiúságának a megváltása. Szerintünk viszont Mária istenanyasága az első és legjelentősebb Mária-dogma, a legfontosabb mariológiai alapelv, hiszen az istenanyaságból érthető meg a Szűzanya méltósága és minden „kiváltsága". Ezek az úgynevezett kiváltságok (szeplőtelen fogantatás, szűzi anyaság) tulajdonképpen kegyelmi ajándékok, amelyekkel őt azért ajándékozta meg az Isten, hogy benne az Egyszülött Fiú földi életét előkészítse. Mária személyét és tiszteletét az ő istenanyaságából lehet igazán megérteni! A. Schmemann ortodox teológus szerint „ha a Szentírásból semmi mást nem tudnánk, csak azt, hogy Krisztusnak, az Istenembernek van egy édesanyja, és őt Máriának hívják, ez az egyetlen kijelentés elég lenne ahhoz, hogy az egyház szeresse és tisztelje őt." A Biblia - főként Lukács evangélista - Mária nagyságát és jelentőségét nem anynyira az anyaság biológiai fényéből kiindulva állítja elénk, hanem bemutatja nekünk a Szent Szüzet, amint engedelmes hitének „igen" szavával áldotta lesz minden asszonyok között. Erzsébet is a Máriával való találkozáskor nem csupán az anyaság ténye miatt örvendezik, hanem Máriát boldognak mondja azért, mert hitt abban, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki. Szent Ágoston is ebben látja meg Mária igazi nagyságát: „Boldogabbnak mondjuk Máriát azért, mert hitében magába fogadta Isten igéjét, mint azért, hogy testében is hordozta őt." Mária anyasága sajátos, hitből vállalt anyaság, ezért nem csupán „magánügy", hanem az üdvösségtörténet fontos mozzanata. Mária így az üdvtörténet egyik alakjaként, Ábrahámhoz és más személyekhez hasonlóan mint „Sión lánya" az Isten és az emberiség között folyó történelmi párbeszéd részeseként jelenik meg előttünk. Az angyali üdvözlet szerint Mária egy olyan párbeszéd részese, amelyhez nekünk is közünk van. A Szentírás egészen egyszerű szavakkal ezt mondja nekünk: Volt egy ember, akinek megjelent egy angyal, egy nehezen érthető üzenettel, és ez az ember feltétel nélkül kimondta: Legyen nekem a te igéd szerint. Ezek után megtörtént a megtestesülés: az örök Atya Fia leszállód e világba, a mi testünkbe, a mi történelmünkbe, hogy új távlatot és igazi megoldást adjon a világnak. Az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten Máriát bevonta abba a megdöbbentően nagy drámába, ami megtörtént az örök Isten és a teremtett világ között. Ha tehát fel akarjuk fogni, hogy mit jelent Mária istenanyasága, akkor sohasem szabad ezt az anyaságot pusztán biológiaifiziológiai eseményként néznünk, hanem úgy kell tekintenünk, mint hitének szabad, személyes, az üdvösség szempontjából is döntő megnyilvánulását. Dolhai Lajos arrach Péter szociális és családügyi miniszter és Semjén Zsolt, egyházi ügyekkel megbízott helyettes államtitkár december közepén néhány napos látogatást tett a Vatikánban. Programjukban szerepelt a szerdai, általános kihallgatáson való részvétel, melynek során Harrach Péter átnyújtotta a Szentatyának az ország jelképes „karácsonyi ajándékát", az Akadémiai Kiadó által készített Isztambuli Antifonálé most megjelent hasonmás kiadását. A hivatalos látogatások után alkalom adódott arra, hogy Harrach Pétert a szociális tárca által a közelmúltban elkészített Nemzeti Családpolitikai Koncepcióról kérdezzük, amelyet a Vatikánban is bemutattak. A miniszter elmondta: évente 170 ezer magzat fogan ma Magyarországon, melyből csak 100 ezer születik meg. Ugyanakkor évente közel 140 ezren halnak meg az ország lakosai közül. Rövid időn belül nem lesz annyi dolgozó ember, hogy eltarthassa az idős emberek sokaságát. Tudomásul kell vennünk, hogy a válságnak nemcsak anyagi okai vannak, de ha rövid időn belül nem tudjuk ezt a folyamatot megfordítani, komoly problémát jelent majd az elkövetkező nemzedékeknek. Szemléletbeli változásra is szükség van, melyet természetesen folyamatosan követnie kell az anyagiak javulásának is. A hamarosan a kormány elé kerülő családpolitikai koncepció a nagy tömegű, ám jelenleg alacsony jövedelmű középréteg erősítésében látja a kivezető utak egyikét. Ugyancsak javasolják, hogy számos nyugat-európai országhoz hasonlóan nálunk is bővíteni lehetne a részmunkaidősök foglalkoztatási arányát. A munkahelyén kevesebb időt töltő édesanya többet tud foglalkozni családjával, s így példát adhat a gyermekeinek arra, hogy a gyermekvállalás nemcsak teher, nem anyagi csőd, hanem öröm. A közgondolkodás alakításában a média szerepe is igen jelentős - mondta Harrach Péter. A televízió, a rádió a filmgyártás számos eleme sugallja a fiatalok számára a gyermekvállalás nehézségeit és ellentmondásait. A televíziós reklámok többségében csak a szülők, és egy vagy két gyerek szerepel. Mindennek ellensúlyozására a szociális tárca és a Magyar Televízió közötti tárgyalások eredményeképpen hamarosan újfajta szociális- és családpolitikai szempontokat is figyelembe vevő műsorok kerülnek a képernyőre. Az oktatási minisztérium pedig családi életre nevelő videosorozattal segíti az ifjúság egészséges fejlődését. A családpolitikai koncepció - amely jelen formájában még nem konkrét cselekvési terv úgy rögzít elveket és irányvonalakat, hogy közben nem hagyja figyelmen kívül a magyar valóságot. Így foglalkozik a házasság nélküli együttélésekből, a csonka családokból adódó kérdésekkel is, bár leszögezi, hogy a kormány célja, hogy „a házasságra épülő családok terjedjenek és erősödjenek, mivel az ilyen családok tudják a családi feladatokat a legteljesebben ellátni". Ugyancsak tárgyalja a családpolitikai koncepció a roma családok helyzetét, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi tendencia alapján ötven év múlva a cigányság aránya háromszorosa lesz a mainak a magyar társadalomban. Harrach Péter úgy látja, a romakérdés megoldásának kulcsa elsősorban nem a szociálpolitika, hanem az oktatás. „A cigány gyerekek beiskolázását és tankötelezettségük teljesítését teljes körűvé kell tenni." A magyar vendégek vatikáni látogatásuk során felkeresték a Család Pápai Tanácsának vezetőit, s bemutatták számukra a koncepció részleteit. Megbeszéléseik során arra jutottak, hogy a család mint érték ugyanannyira fontos a Vatikán és a magyar kormány számára. Szakmai segítséget kértek a Vatikántól a világegyház, az európai egyház problémáinak ismeretében. Harrach Pétert és Semjén Zsoltot fogadta Nguyen Van Thuati érsek, a Justitia et Pax Pápai Tanácsának elnöke is. Ugyancsak látogatást tettek a Cor Unum Pápai Tanácsnál, ahol szociális és karitatív kérdések megbeszélése mellett szóba került az elkobzott javak szociális célú felhasználásának új, magyarországi törvénye is, melynek végrehajtásában három egyházi (Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Karitász, Ökumenikus Szeretetszolgálat) és egy világi (Magyar Vöröskereszt) szervezet vesz részt. Harrach Péter és Semjén Zsolt azzal zárták tárgyalásaik összefoglalását, hogy hazánk és a Vatikán kapcsolatainak mélyebb, hatékonyabb folytatásának reményében utaznak haza, remélve, hogy az egyház azokban az esetekben is segítséget tud nyújtani, amikor a hazai politikusok esetleg hiába keresik a megoldást. Az uniós csatlakozásra is gondolva a miniszter hozzátette Andorka Rudolf, közelmúltban elhunyt szociológust idézve: „Miért ne mutathatna példát Magyarország Európa számára egy igazán jó családpolitika kidolgozásával és megvalósításával!" lesz Hogy a gyermekvállalás öröm legyen A Vatikánban is bemutatták a Nemzeti Családpolitikai Koncepciót. „A történelem órája pontos időt jelez" Újév a Vatikánban Fiatalok ezrei virrasztottak énekkel, imával a Szent Péter téren Szent Szilveszter éjszakáján. Mire elérkezett az éjfél, már mintegy 130 ezren voltak. II. János Pál pápa éjfélkor megjelent dolgozószobája ablakában, és rövid üzenetet intézett az új évet köszöntő emberiséghez. „A történelem órája pontos időt jelez" - kezdte szavait. Ezzel az esztendővel közeledik az új évezred kezdete. A jubileumi Szentévben, az újév hajnalán a pápa szeretne bekopogtatni minden házba s mindenkinek személyesen derűs, boldog évet kívánni. Mindenkinek szeretné mondani: Isten szeret benneteket! Bízzatok benne! Újév délelőttjén, Mária istenanyasága liturgikus ünnepén a Szentatya Róma talán legszebb templomába, a Santa Maria Maggiore-bazilikába ment, ahol megnyitotta a szentévi kaput, és szentmisét mutatott be. Az ősi Máriabazilikában a betlehemi jászolból való ereklyét és egy ősi Mária-ikont is őriznek, amelyet „Salus Populi Romani"-nak, „a római nép üdvösségének" neveznek. A Szent Péter- és a Lateráni Szent János-bazilikákban december 25-én megnyitott szentévi kapuk után után a pápa immár megnyitotta a harmadik szent kaput. A negyediket, a falakon kívüli Szent Pál-bazilikáét január 18-án, a keresztény egység imahetének kezdetén fogja megnyitni. Beszédében a pápa a szent kapu megnyitására utalva hangsúlyozta, hogy Krisztus az örök életre vezető igazi kapu, amelyen először Mária haladt át. Az idők teljességében bekövetkezett megtestesülés 2000. évének ünneplése a szentév. Kérdés, hogy az emberiség a történelem új szakaszában milyen irányt vesz? A béke világnapján azt kérjük az Úrtól, hogy adjon a világnak békét. 1986-ban Assisibe hívta a pápa a világ vallásainak képviselőit, a békéért való közös könyörgésre. Azóta a nagy világpusztító konfliktus veszélye elhárult. A békéért azonban ma is imádkozni és tenni kell, jóllehet a béke Isten ajándéka. A Megváltó megtestesülése sem történt ugyanakkor az ember „igenje" nélkül, amelyet Mária mondott ki. A Szentatya most Máriára bízta a szentévet. A szentmise végén hosszan imádkozott a Salus Populi Romani-ikon előtt. Az Úrangyala elimádkozása előtt II. János Pál hálát adott az új esztendőért és boldog új évet kívánt, hangsúlyozva az örömhírt: Isten szeret bennünket! A béke világnapra szóló üzenetét idézve hangsúlyozta, hogy a béke Isten ajándéka, de nap nap után az igazságosság és szeretet emberi tetteivel is építenünk kell azt. Tegyünk meg érte mindent a párbeszéd szellemében más vallásúakkal és nem hívőkkel is. Az újévi római maratonfutás résztvevőit köszöntötte azután a Szentatya. Áldásával indultak, hogy az Örök Város utcáin fussák le a maratoni távot. Ünnepi díszkivilágítás a Szent Péter téren (Fotó: Szarvas István)