Új Ember, 2008 (64. évfolyam, 1/3099-52/3050. szám)

2008-01-06 / 1. (3099.) szám

­ 2008. január 6Elő egyház Szent István ünnepén Diakónusszentelés Kalocsán Szent István, az első ke­resztény vértanú emléknap­ján zsúfolásig megtelt a kalo­csai székesegyház. A délutáni szentmisén hat diakónust szentelt föl Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. A hívek és a papok kérő imái közepette tették le fogadal­mukat az öt-hat éve már teo­lógiát tanuló fiatalemberek az Úr, a nép és a főpásztor színe előtt. Kapás Mihály, Szakács Tibor, Retkes Zsolt, Sebők Norbert, Kiss Zsolt és Gyöngyössi Balázs a tervek szerint június 28-án, ugyanebben a székesegyház­ban mondják majd ki a végle­ges és teljes igent az egyházi szolgálatra. A főpásztor homíliájában a nap szentjéről elmélkedett.­­ Az első vértanúról azt ol­vassuk az Apostolok cseleke­deteiben, hogy a többi diakó­nushoz hasonlóan jó hírben ál­ló és Szentlélekkel eltelt bölcs férfiúnak ismerték. Szent Ist­ván diakónus perbe fogásá­ban, hatalmas védőbeszéd­ében, majd pedig a türelem­mel és nagy lélekkel elfoga­dott vértanúhalálban hitvalló­nak bizonyult. István azért tu­dott olyan hatékonyan szólni, mert számára a kinyilatkozta­tás igazságai életformáló erő­vé váltak, amellyel teljesen azonosult. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy a biztos és szilárd hitnek a szentírásolva­sás, az imádság, az elmélkedés a legerősebb támasza, amely megalapozza a gyakorlati lelki életet - utalt a főpásztor a ja­nuár 1-jén kezdődő Biblia évé­re. Majd fölhívta a figyelmet a diakónusok feladataira. Töb­bek között arra, hogy a püspö­köknek és a papoknak szolgál­janak az isteni misztériumok, különösen az Eucharisztia ün­neplése során, azt osszák szét, legyenek jelen a házasságkö­tésnél és áldják meg azt, hir­dessék az evangéliumot és prédikáljanak, vezessék a te­metéseket, és a szeretet külön­féle szolgálatainak szenteljék magukat. Farkas P. József/ Porta Sajtószolgálat Szent László első nyughelye Két év alatt megújulhat a somogyvári bencés apátság romegyüttese Móring József Attila, So­­mogyvár gyógypedagógusból lett polgármestere, a Fidesz or­szággyűlési képviselője, a par­lament jegyzője - aki egyéb­ként az egyetlen kántor hon­atya -, született optimista. Büszke az ezernyolcszáz lelkes településre, amelynek rom­kertje hazánk harmadik törté­nelmi emlékhelye. Feltárásán kamaszként maga is részt vett Bakay Kornél csapatában. Úgy véli: Szent László királyunkat lehet, hogy a hely páratlan szépsége vagy Koppány emlé­kének tisztelete indította arra, hogy ezen a helyen bazilikát és kolostort építtessen Szent Egyed tiszteletére. Talán mind­kettőnek szerepe volt abban, hogy a lovagkirálynak, akit vé­dőszentjéül választott a kapos­vári egyházmegye, először itt volt a nyughelye. - Bár a pompás épületek szinte teljesen elpusztultak, szeretnénk, ha ismét élet köl­tözne a kövek közé, amelyet Örökségünk-Somogyország Kincse kitüntető címmel is­mert el a megyei közgyűlés - mondta Móring József Attila. - Az elmúlt években egyre nép­szerűbbek lettek a Szent Lász­­ló-napok, amelyeken testvér­múzsák, szent és profán talál­kozott egymással. Volt már ná­lunk ministránstalálkozó és papszentelés, főpapi szentmi­se a győri Szent László-herma jelenlétében, és úgy gondolom, nem voltunk rossz házigaz­dák. Örömmel adunk helyet minden egyházi eseménynek, hiszen az épület annak idején Isten dicsőségére építtetett, azért, hogy itt a szeretetet és a békét hirdessék. A történelmi település kép­viselői grandiózus tervekkel rukkoltak elő, s így még na­gyobb súllyal lehet jelen az idegenforgalomban Somogy­­vár. Korábban egy ötszázmilli­ós tervben gondolkodhattak, ám úgy tűnik, ez csak álom marad. Az állami források be­szűkültek, mindössze három­négy nagy rekonstrukciónak van esélye. Azok között vi­szont nem szerepel a somogyvári bencés rom­együttes. A polgármester szerint már 200 millió forintból elvégezhe­tők a legfontosabb beruházá­sok. Bátorítást kaptak a Kultu­rális Örökségvédelmi Hivatal­tól is, ezért kezdődött el a terve­zés. A cél az, hogy mielőbb za­rándokhely legyen Somogyvár, még nagyobb közönséget érint­sen meg e szakrális környezet. - A Kupavárhegy északi ol­dalán lévő szabad területre egy ezer férőhelyes nézőteret szeretnénk építeni - mondta a polgármester -, de gondolko­dunk az ispánsági várfal észa­ki részének részleges vissza­építésén, illetve az egykori gó­tikus kolostor egyik szárnya néhány termének a megépíté­sén is, hogy könnyebb legyen elképzelni, milyen csodás épü­letegyüttes állt itt egykoron. Itt állítanánk ki a Kupavárhegyen előkerült köveket is, amelyek jelentős része ma raktárban la­pul, és még feldolgozásra vár. Egy kettős kereszt felállítása is a terveik között szerepel, a somogysárdi Csikós-Nagy Már­tont kérik fel elkészítésére. Sze­retnék majd megvilágítani is, hogy a Balaton északi partjáról is látható legyen. EU-s forrás­ból valósítanák meg terveiket - tavasszal nyílnak meg majd a pályázati lehetőségek -, és hozzátesznek negyvenmillió forint önerőt is. A munkákat a Somogyvár Műemlékei Védel­mében Alapítványon keresztül bonyolítanák - úgy, ahogy 2003-ban az orgonafelújítást­­, és a legóvatosabb becslések szerint 2009 nyarán már a megújult környezetben ren­dezhetnék meg a hagyomá­nyos Szent László-napokat. Így válhatna Somogyvár olyan hellyé, amelynek megszentelt kövei közé valamennyi ma­gyar családnak legalább egy­szer el kell látogatnia. Lőrincz Sándor ___________ III II Mill Hllllllllüill IIIH I—________ Móring József Attila és Ungvárszky Imre plébános Szent László csontereklyéjével I Zarándoklat az életért A Magyarországon 1956-ban hozott, a mű­vi abortuszt lehetővé tevő törvény életbe lépé­se óta meg nem született több mint hatmillió magzatra emlékeztek a XXIV. Életvédő Zarán­doklat résztvevői Kecskeméten. A zarándoklat a keresztény felekezetek ökumenikus istentiszteletével kezdődött a Szent Család-templom és közösségi házban, majd a résztvevők a megyei kórházba vonul­tak, ahol életfát ültettek a magzatok emlékére. A megemlékezésen Téglásy Imre, az Anya- Ország Alapítvány elnöke hangsúlyozta: a hatmillió magzat halála olyan nemzeti tragé­dia, amely mellett nem mehetünk el részvét nélkül. Beszédében kiemelte: áldozatok a magzatok mellett az anyák és az abortuszt végző orvosok is, ezért közös párbeszédre és felvilágosításra van szükség. A zarándoklat védnöke, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alel­­nöke is jelen volt a megemlékezésen, amelyen a határon kívüli magyarságot is több civil szervezet képviselte. Szajki Károly, a Bács-Kiskun megyei kórház megbízott orvos-igazgatója bejelentette: a me­gyei kórház vezetősége, szülészete arról dön­tött, hogy csatlakozik az alapítvány felhívásá­hoz, és vállalja, hogy Gyümölcsoltó Boldog­­asszony ünnepén, továbbá június 1-jén, az ENSZ nemzetközi élet napján és december 28- án, aprószentek emléknapján sem kémiai, sem sebészeti abortuszt nem végeznek a kór­házban. A felhíváshoz eddig 34 magyarorszá­gi kórház csatlakozott. (MTI) Tervek a 2008-as esztendőre... Az év vége számvetésre, az új esztendő pedig ter­vezésre készteti az em­bereket. Nincs ez más­képp az egyházban sem. Legutóbbi számunkban az egyházmegyék tava­lyi programjaira tekin­tettünk vissza, most pe­dig néhány egyházme­gye idei terveiről szá­molunk be - természete­sen a teljesség igénye nélkül. A történelmi keresztény egyházak úgy határoztak, hogy a 2008-as esztendőt a Biblia évének nyilvánítják. Jelmondatul a „reményt és jö­vőt adok nektek" jeremiási idézetet választották. A püs­pöki konferencia legutóbbi, téli ülésén elfogadta a Biblia évét meghirdető körlevelet. Ugyanekkor megszületett a megszentelt életről (szerzete­sekről) szóló körlevél is, ame­lyet február elején ismertet­nek meg a hívekkel. A hazai egyház egyik leg­fontosabb eseménye lesz a 2008-as esztendőben az öt­évenként sorra kerülő ad limina látogatás, amikor a Va­tikánban az ország püspökeit fogadja a pápa és a különféle kongregációkban, hivatalok­ban beszámolnak a hazai egy­ház helyzetéről. Erre az ese­ményre május 5. és 10. között kerül sor. Január 18-án hazánkba lá­togat Jean Vanier, a Bárka és a Hit és Fény közösség alapító­ja. Prohászka Ottokár halálának 81. évfordulóján tudományos ülés és emlékmise lesz a bu­dapesti Központi Szeminári­umban, illetve az Egyetemi templomban április 2-án. A nagymarosi ifjúsági találko­zót tavasszal május 24-én, ősszel pedig október 4-én rendezik meg. Szerte az or­szágban szervezik október 22-24. között a 72 óra komp­romisszum nélkül esemény­­sorozatot. A kalocsa-kecskeméti fő­egyházmegyében egyházme­gyei hittanverseny lesz márci­us 29-én, a kiskunmajsai Szent Gellért Általános Isko­lában. Egyházmegyei hitta­­nos olimpiát rendeznek Ba­ján, április 19-én. A kalocsai főszékesegyházi könyvtár a Biblia évének tiszteletére áp­rilis 25-től szeptember 21-ig kiállítást rendez legszebb szentírásaiból. Ladik - Ke­resztény Könnyűzenei Feszti­vált rendeznek Apostagon augusztus 1. és 3. között. Idén a bugaci ifjúsági lelkigyakor­­latos táborra a Hittanyán au­gusztus 3-10. közt kerül sor. A kaposvári egyházmegyé­ben ebben az évben várhatóan két-három papszentelés lesz. Vélhetően elkészül a kaposújlaki, a bodrogi és a kálmáncsai új templom is. Karád, Andocs és Somogyvár templomainak felújítása ugyancsak folyamatban van. A főpásztor, Balás Béla misszi­ós területnek tekinti az egy­házmegyét, jut bőven feladat a papoknak a fiatalok, az eleset­tek, az idősek, a romák paszto­­rálása terén. A püspök bízik benne, hogy tovább erősöd­nek a közösségek, s még töb­beket megmozgatnak majd a táborok, az ifjúsági, a közössé­gi és a családos találkozók, az engesztelő imanapok. A szombathelyi egyházme­gyében február 1-jén megren­dezik a már hagyományos­nak tekinthető egyházmegyei farsangi bált. Március 24-én, húsvéthétfőn Körmenden ün­nepi szentmise lesz Boldog Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásának ötödik évfordulóján. Április 19-én Zalaegerszegen lesz az egy­házmegyei ministránsnap. Május 1-jén, csütörtökön a második egyházmegyei za­rándoklat során Máriagyűdre indulnak az egyházmegye hí­vei. Május 31-én a család­­pasztorációs bizottság egy­házmegyei családi majálist rendez. A pap- és diakónus­szentelésre június 21-én, szombaton 10 órakor kerül sor. Az egyházmegye fiataljai gyalogos zarándoklatra in­dulnak Mariazellbe július 9— 12. között. Október 24-25-én a fiatalok csatlakoznak a 72 óra kompromisszum nélkül rendezvényhez. A Szent Már­­ton-ünnepség november 8-án lesz Erdő Péter bíboros vezeté­sével. A hagyományos adven­ti családi lelki nap november 22-én, szombaton, míg a fiata­lok adventi lelkigyakorlata november 28. és 30. között lesz. A székesfehérvári egyház­megyében január 12-én a Don­­kanyar-emlékkápolnánál lesz emléktűzgyújtás az urivi áttö­rés évfordulóján. Január 21-én a székesegyházban püspöki szentmisével emlékeznek Shvoy Lajos püspök halálának 40. évfordulójára. Február 11- én ugyancsak a székesegyház­nál körmenet és mise lesz a lourdes-i jelenés 150. évfordu­lóján, mely egyben a betegek világnapja is. Március 25-én a Prohászka-templomban Kaszap István- emlékmisét mondanak születésének év­fordulóján. Június 24-én lesz a székesegyházban a papszente­lés. Szeptember 13-án, a Kul­turális Örökség Napjai alkal­mából ingyenesen látogatható a székesfehérvári Egyházme­gyei Múzeum és a püspöki pa­lota. Október 11-én a Prohászka-templomban lesz emlékmise Prohászka Ottokár püspök születésének 150. év­fordulója alkalmából. A veszprémi érsekség terü­letén február 2-án farsangi bált rendeznek. Március 7-én Balatonfüreden, míg 14-én Veszprémben ifjúsági kereszt­­utat tartanak. Húsvéthoz és karácsonyhoz kapcsolódóan kézművesvásár lesz. A többi közt Zánkán és Sümegen ifjú­sági találkozót tartanak, de lesz kispályás labdarúgótorna is. Bándon július 12-én egyhá­zi kórusok találkoznak. b.l. Csillag a hegyen Hatvanéves a Stella egyházi üdülő­ A Mátraszentimréhez tar­tozó Bagolyirtáson immár hatvan éve működik a Stella egyházi üdülő. Hat évtized­del ezelőtt a birtokaitól, majd hamarosan intézményeitől is megfosztott katolikus egyház olyan helyet keresett, ahol papjai, szerzetesei, szerzetes­női pihenhetnek, regenerá­lódhatnak, gyógyulhatnak. A Mátrában kialakított üdülő egyik kezdeményezője Bárd János, a későbbi kalocsai se­gédpüspök volt. Az ingatlan az akkori há­rom érsekség tulajdonába ke­rült, így sikerült elkerülnie az államosítást: egyházi tulajdo­nú és az egyházat szolgáló in­tézmény maradt évtizedeken keresztül, ahol püspökök pihentek meg, a lehallgatóké­szüléktől megmenekülve, az erdőben sétálva beszélték meg a magyar egyház vezeté­sének felelősségteljes gondja­it. A szerzetesrendek műkö­désének betiltása után itt él­hették rendi életüket - leg­alább néhány napos lelkigya­korlatok erejéig - a kolostora­ikból elűzött szerzetesek. Be­teg papok, vagy egyszerűen csak nyugalomra vágyó lelki­­pásztorok is mentek a Stellá­ba, hogy ott rendbejöjjön a sé­rült egészség, és megpihen­hessen a mindennapok rette­géseiben lerongyolódott idegzet. A Stella ezt a Gondviselés­től kijelölt feladatát lelkiisme­retesen teljesítette. Az egyhá­zi szeretetszolgálat biztosítot­ta mindig azokat a személye­ket és azt az anyagi hátteret, amely elengedhetetlen volt a nyugodt működéshez. A rendszerváltás a Stella számára is befejezését jelen­tette egy megpróbáltatások­kal teli periódusnak, és el­kezdődött egy új szakasz - új gondokkal, kihívásokkal. A Mátrában gombamódra sza­porodtak a jól felszerelt pan­ziók, vendégházak - a régi látogatók egy része elma­radt. Az öreg épület egyre kevésbé felelt meg a kor igé­nyeinek. A Magyar Katolikus Püs­pöki Konferencia átvette az intézményt, vállalta felújítá­sát, korszerűsítését. Juhász Fe­renc egri egyházmegyés pap irányításával folytak a restau­rálási munkálatok. Minden szobához kialakítottak fürdő­szobát, korszerűsítették a konyhát, és lakályossá tették a környezetet. Egymás után változtak a vezetők, cserélődött ki a sze­mélyzet, és mind többen kezdték el újra szeretni a Stel­lát. Jelenleg az egri főegyház­megyei karitász a Stella üzemben tartója. Nyáron le­hetősége van itt fiataloknak a sátoros táborozásra, konyhá­val, zuhanyozókkal, minden olyan kellékkel, ami az egész­séges, korszerű üdülésnek a feltétele. Mit kínál a vendégek szá­mára a megújult Stella? Egy­házközségeknek csoportos lelkigyakorlatot. A kápolná­ban mindig találnak lehetősé­get a csendes elmélyedésre, és ott az erdő csendje... Csalá­dok is felkeresték már az üdülőt azért, hogy egy-egy újszülött keresztelését meg­ünnepeljék. A nyári táborozásra készü­lők vagy a közösségi rendez­vények szervezői, de az egyé­nileg is pihenésre vágyó ér­deklődők hívják fel a követ­kező számokat: 30/527-9327; 37/376-425. A Stellának nem csupán tiszteletre méltó múltja van, hanem reményteljes jövője is. Ezért imádkozott Ternyák Csaba egri érsek abban a ju­bileumi szentmisében, ame­lyet az intézmény kápolnájá­ban mutatott be december elején. Jéger Károly

Next