Új Ember, 2011 (67. évfolyam, 1/3255-51/3304. szám)

2011-09-11 / 37. (3290.) szám

Európa - Afrika nélkül? Interjúnk Andrea Riccardival A Sant'Egidio Közösség a nyolcva­nas évektől Afrika több mint huszonöt országában van jelen. A közösség ala­pítóját, a nemzetközi békemozgalom egyik vezéralakját, Andrea Riccardit szólaltatta meg lapunk. Az assisi val­lásközi béketalálkozók szervezésében is elöl járó Riccardi professzort a Szo­máliát, Kenyát és Etiópiát érintő éhín­ségről, illetve az Afrikát sújtó más problémákról kérdeztük. Szót ejtet­tünk arról is, hogy a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények óta eltelt idő milyen tapasztalatokkal szolgál a béke megteremtésén fáradozók számára. (Folytatás a 7. oldalon.) i r­á­ly I . 1 11 1 1 1 | 1 * Szomáliai menekültek élelmiszersegélyre várnak Kény. A helyi menekülttáborokban mintegy 405 ezer ember él. Esterházy János rehabilitációja felé Jegyzet a 3. oldalon Együtt érző lelkülettel, a kultúrákra nyitottan Exkluzív interjúnk az új szentszéki­­ nagykövettel 9. oldal Nincsenek rossz gyerekek Könyvajánló a 8. oldalon Veni Sancte Tanévnyitó az egyházi iskolákban 10. oldal Liturgia és prófétai szó Dobszay Lászlóra emlékezünk 12. oldal 2001. szeptember 11. Az emberiség „sötét napja" A terrortámadások után II. János Pál pápa az emberiség története „sötét napjának" ne­vezte szeptember 11-ét. Az em­beri méltóság elleni szörnyű támadásnak. De az egyház ha­marosan figyelmeztetett: nem tekinthető „vallások háborújá­nak" az, ami a terrorizmus el­leni küzdelmet jelenti. II. János Pál 2002 januárjában meghívta a világvallások képviselőit a következő assisi találkozóra, hogy együtt tegyenek tanúsá­got az erőszak és az igazságta­lanságok ellen. A találkozó üzenete azt hangsúlyozta, hogy sohasem lehetséges erő­szakot gyakorolni Isten nevé­ben. A vallás sohasem lehet al­kalom a gyűlöletre, terrorra és erőszakra. Szeptember 11-e után még világosabbá vált, milyen nagy szükség van a kereszténység és az iszlám közötti párbe­szédre. Ez a kor parancsa. Jozef Niewhadomski innsbrucki teoló­giaprofesszor most, a tizedik évfordulón emlékeztet arra, hogy ez a párbeszéd kényes feladat ugyan - amit a pápa 2006-os úgynevezett regens­­burgi beszédét követő félreér­tések, sőt támadások is mutat­tak -, de százharmincnyolc iszlám tudós levele tükrözte a párbeszédkészséget. Wolfgang Palaver innsbrucki szociáletika-professzor szerint az erőszakot nem a vallások szülték sem a történelemben, sem most, hanem muzulmán tömegek gyökértelenné válása. A nemzetközi kutatás fontos eredményének tekinti, hogy előítéletnek bizonyult az isz­lám társadalom demokratikus átalakulásának lehetetlensége. Ennek lehetősége éppen az el­múlt tíz évben mutatkozott meg - mondja. Az Egyesült Államok katoli­kus püspöki konferenciája kü­lön honlapon közli az évfordu­lóval kapcsolatos videókat, in­terjúkat és szemtanúk vallomá­sait. Ebben olvasható tíz évvel ezelőtti felhívásuk is: „Living with faith and hope after September 11" (Hittel és re­ménnyel élni szeptember 11. után). Az amerikai katonalel­készek tábornoka, Donald Rutherford egy interjúban hang­súlyozza: a merényletek meg­mutatták, milyen sebezhetők vagyunk mindnyájan. De az átélt erőszak nyomán erősöd­het a hitünk. New Yorkban tíz éve nem­csak a két hatalmas épületet rombolták le, hanem a köze­lükben álló Szent Miklós gö­rögkeleti templomot is. Most Andoniosz phasianei püspök, az amerikai görögkeleti érsek­ség kancellárja és több republi­kánus politikus a templom új­jáépítésére szólított fel. Ehhez a város már három évvel ez­előtt húszmillió dollár támoga­tást ígért, azt azonban az újjáé­pített templom pontos helyé­nek vitatott volta miatt még nem fizették ki. A tervezett iszlám mecset építése is késik a Ground Zero mellett. A késés oka, hogy az építkezés anyagi támogatója Szaúd-Arábia lenne - az az or­szág, ahol nem tűrik meg, hogy valaki akár Dávid-csilla­­got, akár keresztet viseljen vagy tiszteljen. Rosdy : A rózsa tüskéi A Jó Pásztor-nővérek és az Új Jeruzsálem közösség segítőközpontja Terézvárosban „Csak egyet" szociális segítőközpont­­ áll a pincehelyiség bejárata fölött január óta a Király és az Izabella utca sar­kán, Budapest VI. kerületében. Az ország egyetlen olyan hajléktalanellátó intézménye előtt állunk, amelyet egy szerzetesrend tart fenn.­ ­ Intézményünk hivatalos el­nevezése a nappali melegedő lenne, ám mi engedélyt kértünk a minisztériumtól, hogy segítő­­központnak nevezhessük, mert ez sokkal jobban kifejezi, amire törekszünk: már a nevünk által is különbözni szeretnénk - mondja Kunszabóné Pataki Anna intézményvezető. - Mindent nyújtunk, amit egy nappali me­legedő, sőt túlteljesítjük a törvé­nyileg előírtakat, és minden te­vékenységünkben, a hozzánk betérőkkel való minden egyes találkozásban a keresztény fele­baráti szeretet szellemében sze­retnénk eljárni. Reggelit adunk, és nemsokára ebédet is lehet majd nálunk kapni, segítünk az álláskeresésben álláslisták ösz­szeállításával, internet- és tele­fonhasználat biztosításával, va­lamint önéletrajzírással. Lehet nálunk fürdeni, tiszta fehérne­műt és más ruhákat kaphat, aki­nek szüksége van rá, és a saját ruháját is mindenkinek kimos­­suk-megszárítjuk. Bárki hajat vágathat, élelmiszercsomagot kaphat, ha krízishelyzetben van, kiváltjuk a gyógyszerét, sőt vonatjegyet is veszünk neki, ha meg akarja látogatni a vidéki ro­konait. Filmklubunk és képző­művészkörünk is van. Nem­csak hajléktalanokat segítünk: ügyfeleink mintegy harmadá­nak van lakása, de rettentően szegény. „Csak egyet" - közpon­tunknak ez a sokak számára kü­lönösnek ható elnevezése érteti meg legpontosabban, mit aka­runk: egyenként kapcsolatba kerülni a bennünket bizalom­mal felkeresőkkel, egyénköz­pontú szemléletet érvényesíte­ni, és nem tömegek „ellátásá­ban" gondolkodni. (Folytatás a 6. oldalon.)

Next