Új Ember, 2015 (71. évfolyam, 2/2463-52/2513. szám)
2015-01-04 / 2. (2463.) szám
2015. január 4. Egyházunk tifímfia* 5 FERENC PÁPA AFRIKAI LÁTOGATÁS LEHETŐSÉGE Az argentin La Nación című napilap december 7-i értesülése szerint Ferenc pápa jövőre Afrikába látogat, ám a szentatya egyelőre nem közölte, mely ország(ok)ba vezet majd apostoli útja. Ferenc pápa január 12-19-én Sri Lankára és a Fülöp-szigetekre utazik. Szeptember 22-27-én pedig részt vesz a katolikus családok nyolcadik kongresszusán Philadelphiában. (KAP) A NEOLIBERALIZMUS ELLEN A béke világnapjára szóló pápai üzenet sajtóbemutatóján Mario Toso bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának titkára hangsúlyozta: az emberkereskedelem egyik oka az, hogy a világpolitikát a neoliberalizmus járja át, amely nem ismeri a szolidaritást. A szociális igazságosság pedig fontos előfeltétele a modern rabszolgaság elleni harcnak. (KAP) A KLÍMAVÉDELEM ERKÖLCSI KÖTELESSÉG Ferenc pápa az ENSZ limai klímakonferenciájának résztvevőihez intézett üzenetében arra szólította fel a kormányokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a klíma védelme érdekében. Egyértelmű és megkerülhetetlen erkölcsi kötelességük ez - hangsúlyozta a szentatya. Az értekezlet központi témája a széndioxid-kibocsátás csökkentésének kérdése volt. (KAP) Fordulat az USA és Kuba kapcsolatában A Vatikáni Államtitkárság december 18-án közleményt adott ki abból az alkalomból, hogy bejelentették: diplomáciai kapcsolatba lép egymással az Egyesült Államok és Kuba. „A szentatya örömét fejezi ki amiatt, hogy a két kormány történelmi jelentőségű döntést hozott, és diplomáciai kapcsolatokat létesít a másik féllel a célból, hogy mindkét ország állampolgárainak érdekében legyőzzék a nehézségeket, amelyek a történelmi események miatt kialakultak." Az utóbbi hónapokban Ferenc pápa levelet írt Raül Castro kubai és Barack Obama amerikai elnöknek. Arra szólította fel őket, hogy oldják meg a mindkét felet érintő humanitárius kérdéseket - egyebek mellett a fogvatartottak ügyét - annak érdekében, hogy a két ország közötti kapcsolatok új szakaszba lépjenek. A Szentszék októberben mindkét ország küldöttségét fogadta a Vatikánban, és felajánlotta szolgálatait az építő párbeszéd elősegítésében. A Szentszék továbbra is támogatásáról biztosítja azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a két ország azzal a céllal indít el, hogy fellendítse a kétoldalú kapcsolatokat, és előmozdítsa az állampolgárok jólétét. (VR) Mons és Plzen Európában Az Európai Unió évente egy nyugat- és egy kelet-európai városnak biztosít lehetőséget arra, hogy egy éven át Európa kulturális fővárosaként mutatkozhasson be. A kezdeményezést 1985-ben Melina Mercouri görög kulturális miniszter indította útjára. Akkor még nem is mertünk volna arra gondolni, hogy megéljük európai uniós tagságunkat, és 2010-ben Pécs lehet Európa egyik kulturális fővárosa. Az idén Nyugat-Európát a belgiumi Mons (holland nevén Bergen), Kelet-Európát pedig a csehországi Plzen (német nevén Pilsen) képviseli. Mindkét település ősi keresztény történelemmel és kultúrával rendelkezik. Pilsen jelmondata a következő: E jelben (tudniillik a kereszt jelében) győzni fogsz. A kettős elnevezések világosan jelzik az európai történelem zaklatottságát, gyakran változó hatalmi viszonyait. Mons történelme egy kápolna építésével vette kezdetét a VII. században. A középkorban virágzott itt a gazdaság, a kereskedelem. A város 1830-ban vált Belgium részévé. Több művész is volt szülöttei között. Közülük a legnevesebb minden bizonnyal a XVI. századi zeneszerző, Orlande de Lassus. Monsban katolikus egyetem is működik (FUCAM). A csehországi Plzen leginkább sörgyártásáról és a Skoda Művekről ismert, ám a város Csehország nyugati részének kulturális központja is. Plzen a huszitizmus idején is a katolikusok bástyája maradt, de 1417 után a husziták kezébe került a vezetés. 1468-ban itt nyomtatták az első cseh nyelvű könyvet. A harmincéves háborúban II. Rudolf császár itt is élt egy ideig. Nyugat-Csehország az úgynevezett Szudéta-vidék, ahonnan 1945-ben elűzték a németeket, és helyükre vegyes nemzetiségű lakosságot telepítettek. A vallástól való elidegenedéshez a kommunista hatalom is jelentősen hozzájárult. Plzen 1993 óta katolikus egyházmegyei központ. A plébániák különböző rendezvényekkel próbálnak közelebb kerülni az emberekhez, a közösségi házak kapui nyitva állnak mindenki előtt. Számos közösség jött már létre, de a vidéken nagy a paphiány. A nyolcszázezres város lakosságának negyedrésze - legalábbis papíron - katolikus. Nagy apostoli feladat, hogy valójában is azzá válhasson. Rosdy Pál Magyar diákok a leuveni egyetemen Talán nem mindenki tudja, de a németalföldi Leuvenben található a világ legrégebbi katolikus egyeteme - hivatalos rövidítés szerint a KU Leuven. Az intézmény 1425 óta fogad diákokat, s mára hatalmas egyetemmé nőtte ki magát. Leuvenben járva az ember szinte csak fiatalokkal találkozik. A negyvenötezres lélekszámú városkában negyvenezer diák tanul. Hogy ki volt az egyetemnek első magyar hallgatója, az a régmúlt ködébe vész, ám írásos dokumentumokkal igazolható, hogy 1532- ben beiratkozott az intézménybe Henckel János, Habsburg Mária udvari káplánja. Azt is tudjuk, hogy a XVII. és a XVIII. század során körülbelül húsz magyar tanult itt, köztük Zrínyi Miklós költő fia is. Hazánknak azonban van más fontos kapcsolata is ezzel a Brüsszeltől alig huszonöt kilométerre fekvő várossal. 1922- ben az egyetem könyvtárában, az úgynevezett leuveni kódexben fedezték fel az Ómagyar Mária-siralom kéziratát. A II. világháború után több, otthonról elmenekült magyar fiatal is e belga kisváros egyetemén szeretett volna diplomát szerezni. Összefogtak, és közösen béreltek házat, melyet a letartóztatott magyar hercegprímás tiszteletére Mindszenty Diákotthonnak neveztek el. Az 1956-os forradalom után újabb emigránshullám következett, közel kétszáz magyar fiatal érkezett Leuvenbe. A város lakói, az egyetem vezetői és professzorai szeretettel fogadták őket. Muzslay István jezsuita szerzetes, aki emigráns papként 1955-től vezette a diákotthont, segíteni próbált az újonnan érkezőknek. A KU Leuven akkori rektoránál, Honoré Van Waeyenberghnél elérte, hogy az egyetem egyik épületét, a College de Valkot az intézmény a magyar menekült fiatalok rendelkezésére bocsássa. Segélyszervezetek is támogatták a kiváló eredményeket elérő hallgatókat, és szállásuk is megoldódott, amikor 1961- ben egy karitatív csoport házat vásárolt számukra. Muzslay atya - aki az Ómagyar Mária-siralom Magyarországra kerülésében is segédkezett -, még szótárat is készített a fiataloknak. A magyar hallgatók el is végezték az egyetemet, bár többségük az intézmény 1968-as kettészakadásakor - amely a flamand-vallon ellentétek miatt következett be - a más városba költöző francia egyetemen tanult tovább. Muzslay István azonban nem hagyta veszni a magyar házat. A szocialista Magyarországról akkoriban nemigen érkezhettek hallgatók, csak emigránsok, ezért a külföldön született magyar származású diákokat is befogadta a diákotthonba. A hetvenes évektől kezdve a kollégium a hazai egyházi iskolákban végzett diákok leuveni tanulását segítette, hiszen sok jó tanuló a továbbtanuláskor hátrányos helyzetbe került. Ismét felvirágzott a magyar kollégium élete. Muzslay atya nyugdíjba akart vonulni, ám a kollégium jövőjét nem látta biztosnak. Tervei közt szerepelt, hogy az értékes ingatlant eladja, árából alapítványt hoz létre, mely a magyar diákok leuveni tanulását támogatja majd. Végül más megoldás született. 1998-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bérbe vette az épületet, s szándékában állt, hogy később megvásárolja az ingatlant. Ebben az időszakban elsősorban a Pázmányon tanuló diákok lakhattak a leuveni magyar kollégiumban. 2012 óta azonban ismét a Magyar Jezsuita Rendtartomány gondozásában működik az intézmény. Forrai Tamás jezsuita provinciális Csonta Istvánt nevezte ki az otthon igazgatójának. Az intézményvezető irányítása alatt felújították az egész épületet. Csonta István, aki arra törekszik, hogy Muzslay atya szellemében vigye tovább a kollégium hagyományait, ottjártamkor arról számolt be, hogy a jezsuita provincia döntése értelmében a 2012 és 2015 közötti időszak a lelki, szellemi és fizikai megújulás szellemében telt és telik. Mint mondta, a szellemi örökség megőrzéséről a hosszabb ideig a kollégiumban lakó diákok gondoskodnak, akik egymásnak adják át tapasztalataikat, a kollégium írott és íratlan szabályait, hagyományait. Ennek a folyamatnak azonban nem kedveznek a gazdasági válság miatt jelentkező anyagi problémák (például a magánösztöndíjak eltűnése), sem a hazai egyetemeken bevezetett három plusz kétéves képzési rendszer. (A hároméves alapképzésből ugyanis a fiatalok nehezebben mennek hosszabb időre külföldre, s ugyanez igaz a mesterszak két évére is.) Csonta István arról is beszélt, hogy egy-egy nyári hónap kivételével a felújítás ideje alatt is fogadni tudták az ösztöndíjasokat. Az építkezés mára lényegében befejeződött, és az átalakított épület minden szempontból megfelel a szigorú belga előírásoknak. Forrai Tamás, miután kinevezték a magyar rendtartomány provinciálisává, látogatást tett a leuveni kollégiumban, s attól kezdve kiemelt figyelemmel kísérte az intézmény sorsának alakulását, és minden támogatást megadott a fejlesztéshez. Muzslay István szellemi örökségét tiszteletben tartva a helyi jezsuita provincia is jelentős segítséget nyújtott a munkálatok során, így a magyarok könnyebben eligazodhattak a belga jogszabályok útvesztőiben. Leuven hangulatos kisváros. A belvárosban lévő kollégium óriási előnye az is, hogy mindössze három percre van az egyetemtől. Csábító tehát egyetemistaként a ház lakójának lenni. S hogy kik lehetnek azok? Csonta István erről is beszélt. Bár a vezetőség nem ragaszkodik semmilyen felekezeti előíráshoz, a lakóknak tudomásul kell venniük, hogy egy katolikus szerzetesrend kollégiumába érkeznek. A Kárpát-medencében élő, tanulói jogviszonnyal rendelkező valamennyi magyar diákot szeretettel fogadják itt, s ugyanígy szívesen látják az egyetemi oktatókat, kutatókat is. A diákok jelentkezésekor az elbírálásnál természetesen fontos szempont a megfelelő tanulmányi eredmény. Látogatásom alkalmával megnéztem a tizenhat egyágyas diákszoba egyikét. A belga szabályok nagyon szigorúak. Máshol akár hármannégyen is lakhatnának ezekben a tágas, kényelmes szobákban. Az igazgatóval beszélgetve megtudtam azt is, hogy a lakbér megállapításánál több szempontot is figyelembe vesznek, hiszen tudják, hogy a hazai viszonyok között nehezebb előteremteni a külföldi tartózkodáshoz szükséges forrásokat. Ám a ház vezetésének természetesen azt is szem előtt kell tartania, hogy a kollégium hosszú távon is megőrizze működőképességét. A magyar jezsuiták több szakkollégiumot tartanak fenn. Összesen kétszázötven-háromszáz egyetemista tanulását segítik, és valamennyi társadalmi réteg tehetséges fiataljainak előrejutását igyekeznek támogatni. Legyen az a magyarországi Jezsuita Roma Szakkollégium, vagy a leuveni Mindszenty Diákotthon szellemi örökségét továbbvivő Collegium Hungáriáim ösztöndíjasa. A diákotthon honlapja: http://www.leuvencollegium-hungaricum.hu. Szöveg és kép: Bókay László