Új Ember, 2015 (71. évfolyam, 2/2463-52/2513. szám)

2015-01-04 / 2. (2463.) szám

2015. január 4. Egyházunk tifímfia* 5 FERENC PÁPA AFRIKAI LÁTOGATÁS LEHETŐSÉGE Az argentin La Nación című napilap december 7-i értesülése szerint Ferenc pápa jövőre Afrikába látogat, ám a szentatya egyelőre nem közölte, mely ország(ok)ba vezet majd apostoli útja. Ferenc pápa január 12-19-én Sri Lankára és a Fülöp-szi­­getekre utazik. Szeptember 22-27-én pedig részt vesz a katoli­kus családok nyolcadik kongresszusán Philadelphiában. (KAP) A NEOLIBERALIZMUS ELLEN A béke világnapjára szóló pápai üzenet sajtóbemutatóján Mario Toso bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának titkára hangsúlyozta: az emberkereskedelem egyik oka az, hogy a világpolitikát a neoliberalizmus járja át, amely nem is­meri a szolidaritást. A szociális igazságosság pedig fontos elő­feltétele a modern rabszolgaság elleni harcnak. (KAP) A KLÍMAVÉDELEM ERKÖLCSI KÖTELESSÉG Ferenc pápa az ENSZ limai klímakonferenciájának résztve­vőihez intézett üzenetében arra szólította fel a kormányokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a klíma védelme ér­dekében. Egyértelmű és megkerülhetetlen erkölcsi kötelessé­gük ez - hangsúlyozta a szentatya. Az értekezlet központi té­mája a széndioxid-kibocsátás csökkentésének kérdése volt. (KAP) Fordulat az USA és Kuba kapcsolatában A Vatikáni Államtitkárság december 18-án közleményt adott ki abból az alkalomból, hogy bejelentették: diplomáciai kapcsolatba lép egymással az Egyesült Államok és Kuba. „A szentatya örömét fejezi ki amiatt, hogy a két kormány történel­mi jelentőségű döntést hozott, és diplomáciai kapcsolatokat lé­tesít a másik féllel a célból, hogy mindkét ország állampolgá­rainak érdekében legyőzzék a nehézségeket, amelyek a törté­nelmi események miatt kialakultak." Az utóbbi hónapokban Ferenc pápa levelet írt Raül Castro kubai és Barack Obama amerikai elnöknek. Arra szólította fel őket, hogy oldják meg a mindkét felet érintő humanitárius kér­déseket - egyebek mellett a fogvatartottak ügyét - annak érde­kében, hogy a két ország közötti kapcsolatok új szakaszba lép­jenek. A Szentszék októberben mindkét ország küldöttségét fo­gadta a Vatikánban, és felajánlotta szolgálatait az építő párbe­széd elősegítésében. A Szentszék továbbra is támogatásáról biztosítja azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a két ország azzal a céllal indít el, hogy fellendítse a kétoldalú kapcsolato­kat, és előmozdítsa az állampolgárok jólétét. (VR) Mons és Plzen Európában Az Európai Unió évente egy nyugat- és egy kelet-európai városnak biztosít le­hetőséget arra, hogy egy éven át Európa kulturális fővárosaként mutatkozhasson be. A kezdeményezést 1985-ben Melina Mercouri görög kulturális miniszter indí­totta útjára. Akkor még nem is mertünk volna arra gondolni, hogy megéljük eu­rópai uniós tagságunkat, és 2010-ben Pécs lehet Európa egyik kulturális fővá­rosa. Az idén Nyugat-Európát a belgiumi Mons (holland nevén Bergen), Kelet-Eu­­rópát pedig a csehországi Plzen (német nevén Pilsen) képviseli. Mindkét telepü­lés ősi keresztény történelemmel és kul­túrával rendelkezik. Pilsen jelmondata a következő: E jelben (tudniillik a kereszt jelében) győzni fogsz. A kettős elnevezé­sek világosan jelzik az európai történe­lem zaklatottságát, gyakran változó ha­talmi viszonyait. Mons történelme egy kápolna építésé­vel vette kezdetét a VII. században. A középkorban virágzott itt a gazdaság, a kereskedelem. A város 1830-ban vált Bel­gium részévé. Több művész is volt szü­löttei között. Közülük a legnevesebb minden bizonnyal a XVI. századi zene­szerző, Orlande de Lassus. Monsban kato­likus egyetem is működik (FUCAM). A csehországi Plzen leginkább sör­gyártásáról és a Skoda Művekről ismert, ám a város Csehország nyugati részének kulturális központja is. Plzen a huszitiz­mus idején is a katolikusok bástyája ma­radt, de 1417 után a husziták ke­zébe került a vezetés. 1468-ban itt nyomtatták az első cseh nyel­vű könyvet. A harmincéves há­borúban II. Rudolf császár itt is élt egy ideig. Nyugat-Csehország az úgyne­vezett Szudéta-vidék, ahonnan 1945-ben elűzték a németeket, és helyükre vegyes nemzetiségű la­kosságot telepítettek. A vallástól való elidegenedéshez a kommu­nista hatalom is jelentősen hoz­zájárult. Plzen 1993 óta katolikus egyházmegyei központ. A plébá­niák különböző rendezvények­kel próbálnak közelebb kerülni az embe­rekhez, a közösségi házak kapui nyitva állnak mindenki előtt. Számos közösség jött már létre, de a vidéken nagy a paphi­ány. A nyolcszázezres város lakosságá­nak negyedrésze - legalábbis papíron - katolikus. Nagy apostoli feladat, hogy valójában is azzá válhasson. Rosdy Pál Magyar diákok a leuveni egyetemen Talán nem mindenki tudja, de a németalföldi Leuvenben található a világ legrégebbi ka­tolikus egyeteme - hivatalos rövidítés szerint a KU Leuven. Az intézmény 1425 óta fogad diákokat, s mára hatalmas egyetemmé nőtte ki magát. Leuvenben járva az ember szinte csak fiatalokkal találko­zik. A negyvenötezres lélek­számú városkában negyven­ezer diák tanul. Hogy ki volt az egyetemnek első magyar hallgatója, az a régmúlt ködé­be vész, ám írásos dokumentu­mokkal igazolható, hogy 1532- ben beiratkozott az intézmény­be Henckel János, Habsburg Mária udvari káplánja. Azt is tudjuk, hogy a XVII. és a XVIII. század során körülbelül húsz magyar tanult itt, köztük Zrínyi Miklós költő fia is. Ha­zánknak azonban van más fontos kapcsolata is ezzel a Brüsszeltől alig huszonöt kilo­méterre fekvő várossal. 1922- ben az egyetem könyvtárában, az úgynevezett leuveni kódex­ben fedezték fel az Ómagyar Mária-siralom kéziratát. A II. világháború után több, otthonról elmenekült magyar fiatal is e belga kisváros egye­temén szeretett volna diplo­mát szerezni. Összefogtak, és közösen béreltek házat, melyet a letartóztatott magyar herceg­­prímás tiszteletére Mindszen­­ty Diákotthonnak neveztek el. Az 1956-os forradalom után újabb emigránshullám következett, közel kétszáz magyar fiatal érkezett Leu­­venbe. A város lakói, az egye­tem vezetői és professzorai szeretettel fogadták őket. Muzslay István jezsuita szerze­tes, aki emigráns papként 1955-től vezette a diákotthont, segíteni próbált az újonnan ér­kezőknek. A KU Leuven ak­kori rektoránál, Honoré Van Waeyenberghnél elérte, hogy az egyetem egyik épületét, a College de Valkot az intéz­mény a magyar menekült fia­talok rendelkezésére bocsássa. Segélyszervezetek is támogat­ták a kiváló eredményeket el­érő hallgatókat, és szállásuk is megoldódott, amikor 1961- ben egy karitatív csoport há­zat vásárolt számukra. Muzslay atya - aki az Ómagyar Mária-siralom Ma­gyarországra kerülésében is segédkezett -, még szótárat is készített a fiataloknak. A ma­gyar hallgatók el is végezték az egyetemet, bár többségük az intézmény 1968-as ketté­szakadásakor - amely a fla­­mand-vallon ellentétek miatt következett be - a más város­ba költöző francia egyetemen tanult tovább. Muzslay István azonban nem hagyta veszni a magyar házat. A szocialista Magyarországról akkoriban nem­igen érkezhettek hallgatók, csak emigránsok, ezért a külföldön szüle­tett magyar szár­mazású diákokat is befogadta a di­ákotthonba. A hetvenes évektől kezdve a kollégium a hazai egyházi iskolák­ban végzett diá­kok leuveni tanu­lását segítette, hi­szen sok jó tanuló a továbbtanulás­kor hátrányos helyzetbe került. Ismét felvirágzott a magyar kollégi­um élete. Muzs­lay atya nyugdíj­ba akart vonulni, ám a kollégium jövőjét nem látta biztosnak. Tervei közt szerepelt, hogy az értékes in­gatlant eladja, árából alapít­ványt hoz létre, mely a ma­gyar diákok leuveni tanulását támogatja majd. Végül más megoldás született. 1998-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bérbe vette az épüle­tet, s szándékában állt, hogy később megvásárolja az in­gatlant. Ebben az időszakban elsősorban a Pázmányon ta­nuló diákok lakhattak a leuveni magyar kollégium­ban. 2012 óta azonban ismét a Magyar Jezsuita Rendtarto­mány gondozásában műkö­dik az intézmény. Forrai Tamás jezsuita provinciális Csonta Istvánt nevezte ki az otthon igazgatójának. Az intézmény­­vezető irányítása alatt felújí­tották az egész épületet. Csonta István, aki arra törek­szik, hogy Muzslay atya szel­lemében vigye tovább a kollé­gium hagyományait, ottjár­­tamkor arról számolt be, hogy a jezsuita provincia döntése értelmében a 2012 és 2015 kö­zötti időszak a lelki, szellemi és fizikai megújulás szellemé­ben telt és telik. Mint mondta, a szellemi örökség megőrzésé­ről a hosszabb ideig a kollégi­umban lakó diákok gondos­kodnak, akik egymásnak ad­ják át tapasztalataikat, a kollé­gium írott és íratlan szabálya­it, hagyományait. Ennek a fo­lyamatnak azonban nem ked­veznek a gazdasági válság mi­att jelentkező anyagi problé­mák (például a magánösztön­díjak eltűnése), sem a hazai egyetemeken bevezetett há­rom plusz kétéves képzési rendszer. (A hároméves alap­képzésből ugyanis a fiatalok nehezebben mennek hosszabb időre külföldre, s ugyanez igaz a mesterszak két évére is.) Csonta István arról is be­szélt, hogy egy-egy nyári hó­nap kivételével a felújítás ide­je alatt is fogadni tudták az ösztöndíjasokat. Az építkezés mára lényegében befejeződött, és az átalakított épület min­den szempontból megfelel a szigorú belga előírásoknak. Forrai Tamás, miután kine­vezték a magyar rendtarto­mány provinciálisává, látoga­tást tett a leuveni kollégium­ban, s attól kezdve kiemelt fi­gyelemmel kísérte az intéz­mény sorsának alakulását, és minden támogatást megadott a fejlesztéshez. Muzslay Ist­ván szellemi örökségét tiszte­letben tartva a helyi jezsuita provincia is jelentős segítséget nyújtott a munkálatok során, így a magyarok könnyebben eligazodhattak a belga jogsza­bályok útvesztőiben. Leuven hangulatos kisvá­ros. A belvárosban lévő kollé­gium óriási előnye az is, hogy mindössze három percre van az egyetemtől. Csábító tehát egyetemistaként a ház lakójá­nak lenni. S hogy kik lehetnek azok? Csonta István erről is beszélt. Bár a vezetőség nem ragaszkodik semmilyen fele­kezeti előíráshoz, a lakóknak tudomásul kell venniük, hogy egy katolikus szerzetesrend kollégiumába érkeznek. A Kárpát-medencében élő, tanu­lói jogviszonnyal rendelkező valamennyi magyar diákot szeretettel fogadják itt, s ugyanígy szívesen látják az egyetemi oktatókat, kutatókat is. A diákok jelentkezésekor az elbírálásnál természetesen fontos szempont a megfelelő tanulmányi eredmény. Látogatásom alkalmával megnéztem a tizenhat egy­ágyas diákszoba egyikét. A belga szabályok nagyon szi­gorúak. Máshol akár hárman­­négyen is lakhatnának ezek­ben a tágas, kényelmes szo­bákban. Az igazgatóval be­szélgetve megtudtam azt is, hogy a lakbér megállapításá­nál több szempontot is figye­lembe vesznek, hiszen tudják, hogy a hazai viszonyok kö­zött nehezebb előteremteni a külföldi tartózkodáshoz szük­séges forrásokat. Ám a ház vezetésének természetesen azt is szem előtt kell tartania, hogy a kollégium hosszú tá­von is megőrizze működőké­pességét. A magyar jezsuiták több szakkollégiumot tartanak fenn. Összesen kétszázötven-három­száz egyetemista tanulását se­gítik, és valamennyi tár­sadalmi réteg tehetséges fiataljainak előrejutását igyekeznek támogatni. Legyen az a magyaror­szági Jezsuita Roma Szakkollégium, vagy a leuveni Mindszenty Di­ákotthon szellemi örök­ségét továbbvivő Colle­gium Hungáriáim ösz­töndíjasa. A diákotthon hon­lapja: http://www.leuven­­collegium-hungaricum.­­hu. Szöveg és kép: Bókay László

Next