Új Ember, 2020 (76. évfolyam, 1-52. szám)
2020-10-18 / 42. szám
75 éves az/ LXXVI. évf. 42. (3765.) 2020. október 18. Ára 220 Ft ujember.hu ujember@ujember.hu A naivitásom alapja a remény Kuklay Antal emlékei 1956-rólI Az 1956-os forradalom és szabadságharc világtörténelmi jelentőségű esemény volt, amelyben egyházi személyek is részt vettek, így a ma 88 esztendős Kuklay Antal, az Egri Főegyházmegye nyugalmazott plébánosa, kanonokja is. Mátramindszenti otthonában beszélgettünk vele. 1955-ben szentelték pappá, a forradalom idején a fővárosban, a Központi Szemináriumban élt. 1956-ban folytatta a tanulmányait, hogy megszerezze a doktorátust. Hogyan keveredett bele a forradalmi eseményekbe?1956 őszén egyhetes lelkigyakorlaton vettünk részt a szemináriumban. Ilyenkor teljes a csend, nem érintkezünk egymással. Ebben a csendben szólaltak meg a Magyar Rádiónál a fegyverek, odahallatszottak a lövések. Másnap kézről kézre járt közöttünk egy orvostanhallgató lány levele, aki részt vett az október 23-ai tüntetésen, jelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél is. Még az éjszaka lejegyezte az eseményeket. Civil hallgatók is jártak be hozzánk a szemináriumba, és jezsuita kispapok, akik részt vettek a Petőfi Kör összejövetelein. Október 25-én, a véres csütörtökön elkísértem a Madách téri rendelőbe Fila Béla paptársamat, akinek fájt a foga. A Parlament elől éppen akkor szállították el teherautókon a lemészárolt emberek holttestét. Ekkor vált nyilvánvalóvá számomra a bolsevizmus embertelensége: a saját honfitársaikat gyilkoltatták le. (Folytatás a 9. oldalon.) A susai székesegyház elleni támadásról A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozata 2. oldal ISSN 0133-1205 20548 Közös az Anyánk, testvérek vagyunk Erdő Péter bíboros, prímás a negyvenéves vatikáni magyar kápolna szentelési jubileumán Negyven évvel ezelőtt szentelte föl Szent II. János Pál pápa a Magyarok Nagyasszonya-kápolnát a római Szent Péter-bazilika altemplomában. A jubileumi esemény alkalmából Erdő Péter bíboros, prímás október 8-án szentmisét mutatott be a kápolnában. A szertartáson Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora, Varga Norbert, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára és helyettes irodaigazgatója, valamit Vértesaljai László SJ, a Vatikáni Rádió magyar adásának fő- és Kovács Ádám Zoltán római szerkesztője koncelebrált. Az magyar nagykövet, ünnepen részt vett Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki (Folytatás a 3. oldalon.) 2004 Maga a valóság sóhajt fel A Fratelli tutti kezdetű enciklika (1. rész) Ferenc pápa október 3-án Assisiben, Szent Ferenc sírjánál mutatott be szentmisét. Ezután az oltáron aláírta a Mindnyájan testvérek (Fratelli tutti) kezdetű új enciklikáját, melyről Görföl Tibor teológus, egyetemi tanár, a Vigilia folyóirat főszerkesztője írt ismertetőt. Tanulmányának első részét adjuk közre. Lehet-e még újat mondani bármiről? Érdemes-e még átfogó igénnyel áttekinteni a mai kor és a mai világ helyzetét? Nem zúdul-e ránk túl sok adat és túl sok magyarázat így is? Fratelli tutti kezdetű sorban a harmadik enciklikájának megírásával Ferenc pápa egyértelmű álláspontra helyezkedik: szükséges és elengedhetetlen, hogy a hit szemével, fáradhatatlanul pásztázzuk korunk fejleményeit és folyamatait, máskülönben ugyanis magával a keresztény hittel, a hit legbelső igényeivel kerülünk ellentétbe. Afelől sem hagy kétséget, hogy a hit szemével végzett tájékozódás eredményei egyetlen szűkebb csoport, egyetlen emberi szemléletmód elvárásait sem elégítik ki, hanem úgy adnak választ, hogy közben mindenkit kitessékelnek megcsontosodott nézeteinek zárt világából. (Folytatás a 2. oldalon.) Az iskola több Beszélgetés Szakái Ádám piarista tartományfőnökkel Pedro Aguado piarista rendfőnök 2020. szeptember 17-én Szakái Ádám személyében új tartományfőnököt nevezett ki a Piarista Rend Magyar Tartományának élére. Tanár, osztályfőnök, diákmozgalmi vezető, az iskola világát hosszú évek óta ismerő, diákközpontú ember lett a rendtartomány vezetője, aki azt keresi, miként lehetne az oktatási intézmények pedagógiai munkáját megújítani. Vele beszélgettünk. Több mint két évtizedet töltött oktatással-neveléssel. Szereti az iskolát? - Hatéves koromtól része az életemnek. Amikor elsősként először ültem iskolapadba, kicsit sírdogáltam. Hiányzott az édesanyám, megijedtem a sok új arc között. Legkisebb gyerekként öt testvér mellett nőttem fel, és mivel édesanyám otthon volt velünk, óvodába sem jártam. Boldog és kreatív gyerekkorom volt otthon, de aztán hamar megbarátkoztam az iskolával is. Azt hiszem, a tanáraim és az osztálytársaim szemszögéből nézve is rendes gyerek voltam, sokszor egyfajta közvetítő szerepet játszottam a vadabb és a kiegyensúlyozottabb gyerekek, illetve a diákok és a tanárok között. Az osztályban közösségi feladatokat is vállaltam. Ekkor még kicsivel a rendszerváltás előtt voltunk. A százhúsz fős évfolyamon öten-hatan lehettünk aktív templomba járók. A tanári karban is ilyen lehetett az arány. (Folytatás all. oldalon.)