Uj Idők, 1913 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1913-05-04 / 19. szám - Vészi Margit: Berlin tavaszi lázban / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
Böske. 1. Az illető úr magánviszonyait nem ismerjük és azt sem tudjuk, hogy egyáltalán jön-e valaha Budapestre. 2. Erre nincs szabály. Az egyetlen föltétel az, hogy jó legyen. Oy—r. A fölösleges hajszálakat el lehet pusztítani villamossággal. Röntgensugárral, maró vegyi szerekkel és kihúzgálással. A villamossággal való hajirtás igen hosszadalmas, fájdalmas és költséges. A Röntgen-sugár sokszor nemcsak a hajat, hanem a bőrt is leveszi az arcról. A maró vegyi szerektől csúnya vörös lesz a bőr. Legjobb azért, ha egyenként kihúzgálják a hajszálakat, ez sem kellemes dolog, de nem is ártalmas. Minthogy a hajszálak a vérből táplálkoznak, növésük annál intenzívebben fog történni, minél bővebben áramlik a vér abban a talajban, melyből a hajszálak kinőnek. A bajusz növését tehát úgy lehetne siettetni, hogy valamilyen módon elő kellene segíteni azt, hogy a felső ajak bőre alatt levő izmokat bőven árassza el a vér. Ezt el lehet érni olyan módon, hogy azokat az ajak-izmokat minél gyakrabban, lehetőleg állandóan mozgásban tartják aktive és passzive. Aktive például úgy, hogy beszélő-, fütyülő-, csucsorító-mozgásokat végez az ember a szájával. Passzíve úgy, hogy simogatja, kenegeti, gyúrogatja felső ajkát. Tehát simogassa gyakran a a bajusza helyét, fütyüljön naphosszat és várjon. Mert hát tulajdonképpen az idő a legjobb bajusznövesztő. Kártékony. A színehagyottság az oxidáció következménye. Ez az élenyülési folyamat kétségtelenül igen meggyöngíti, de azért egészen el nem veszi a méreg erejét. Dobja bele a Hernádba vagy még jobb: a csatornába. Kicsi. Hogy a kisebb termetű emberek jobban fáznak, mint a nagyok, az nem mende-monda, hanem való tény, melynek fiziológiai magyarázata is van. A kisebb termetű embereknek a testfelületük a testsúlyukhoz képest nagyobb, mint a magasabb termetű embereké, a kis ember tehát aránylag több meleget veszít, mint a nagy ember és azért fázik is jobban. Ugyanígy áll a dolog a sovány és a kövér embereknél. Jól táplált, erős testalkatú és kövér emberek kevesebb meleget veszítenek és több hőt is termelnek, mint a rosszul táplált, gyönge testalkatú és sovány emberek, ezért ez utóbbiak érzékenyebbek is a hideg iránt. Kistermetű, rosszul táplált, gyönge testalkatú és sovány embereknek azért télen melegebben kell öltözködniük, mint a nagytermetű, jól táplált, erőteljes testalkatú és kövér embereknek. B. M. Nem úgy van, ahogy ön gondolja. Nem minden gutaütött ember veszíti el beszélőképességét. Az agyguta, mint tudni fogja, úgy támad, hogy az agyban egy kis erecske megreped, megrepedt érből kifolyó vérnyomást gyakorol az agyvelőre, minek következtében ez működésében zavartatik. A szerint, amint az agynak egyik vagy másik helyen történt a vérömlés, más és más működési zavar jön létre. A beszélőképesség csak akkor hagyja cserben az embert, ha az agynak ama helyén történt a vérömlés, amely a beszélőképességnek a középpontja. Egy füst alatt most már elmondjuk önnek azt az érdekes tapasztalatot is, melyet ilyen gutaütött és beszélőképességüktől megfosztott embereken tettek. Ha a kiömlött vér fölszívódik és az agyvelő a nyomás alól fölszabadul, a legtöbb esetben a beszélőképesség lassan újból visszatér. Olyan embereknél, akik több nyelven beszélnek, ha gutaütés következtében beszélőképességüket elvesztették, egy sajátságos tünemény áll be. Midőn ugyanis beszédjük lassan visszatér, az első időben csak egy nyelven képesek beszélni, még pedig azon a nyelven, melyet legrégebben és legtökéletesebben sajátítottak el. A többi nyelv, melynek ezelőtt birtokában voltak, eleinte teljesen ismeretlen előttük, csak hosszabb idő múlva jutnak emlékezetükbe azok is. Ebből a tüneményből azonban még nem szabad arra következtetni, hogy az agyvelőben minden egyes nyelv számára külön középpont van, ez csak megerősíti azt a tapasztalati tényt, hogy olyan tulajdonságok és képességek, melyeket legkésőbben szerzett meg az ember, legkorábban hagyják ismét cserben, mihelyt valamilyen működési zavar áll be. Ugyanaz történik itt is, ami az öreg embereknél tapasztalható, amikor emlékezetük már gyöngülni kezd. Ezeknél is a fiatalabb emlékezeti képek gyorsabban mosódnak el, mint a régibbek, melyek az emlékezetbe erősen bevésődtek. M. S. Az a sajátságos szárazsági érzés, mely a szájában mindannyiszor keletkezik, valahányszor valami fölizgatja, ennek az izgalmi állapotnak a következménye. Az izgatottság és a száj nyálkahártyáján föllépő szárazsági érzés oki összefüggésének a következő a magyarázata: A szájban több helyen apró mirigyek vannak, melyek nyálkát termelnek. Ezeknek a mirigyeknek a működése idegek befolyása alatt áll. Amikor az ember izgatott, ezek az idegek is izgalomba jutnak és ezen ideg izgalmi állapotának az a következménye, hogy a mirigyek működésükben akadályoztatnak. A szájnak izgatottság következtében beálló kiszáradása úgy látszik, némely, a kultúrától nem érintett nép előtt is ismeretes jelenség, így az indiánusok nagyon jól ismerik ezt a fenomént és igen furfangosan arra használják föl, hogy fölismerjék azokat, akik valami bűntettet követtek el. Aki bűnt követ el, úgy okoskodnak, az izgatott, aki pedig izgatott, annak kiszárad a szája. Ha már most valakit gyanúba vesznek, akkor annak a bűnösségéről vagy ártatlanságáról egyszerűen úgy szereznek meggyőződést, hogy próbát tesznek vele, száraz vagy nedves a szája. Ezt a próbát úgy végzik, hogy egy marék rizst adnak a gyanúba fogott ember szájába, ezt a rizst azután pár pillanat múlva ismét ki kell neki adni. Ha a rizs száraz marad, akkor az illető bűnös, ha megnedvesedett, akkor ártatlan. A vallatásnál ez a módja mindenesetre humánusabb, mint az, melyet némely csend-és rendőrök alkalmazni szoktak. Turista. A dolog valóban úgy van, de azért ne tessék megijedni, még lesz elég ideje a hegymászásra. Lapparent francia geológus ugyanis kiszámította, hogy az az idő, amikor a mi öreg földünk sima gömb lesz, amelyen nem lesz többé se hegy, se völgy, csak körülbelül ötödfél millió esztendő múlva fog bekövetkezni. Annyi időre lesz ugyanis szükség, amíg az atmoszferilák teljesen be fogják végezni nivelláló munkájukat. Mert az eső, a hó, a jég, a fagy szakadatlanul hordja le a hegyekről a földet és tölti föl vele a mélyedéseket. Négy és fél millió esztendő múlva ez a sziszifuszi munka véget fog érni, és akkor olyan sima lesz a földünk, mint egy billiárdgolyó. Tehát csak siessen és használja ki ezt a rövid néhány millió esztendőt és másszék vígan, amíg megmászni való hegye még van. Nem közölhető versek: Tavaszi esőben. — Egy kis ablak. Valaki. — Emlékezés. Sokszor ültünk. Nem dalolok . . . Merengés. Ha rád gondolok... Az árva halála. Napfény alatt. — Valamikor, valahonnan ... — Emlékezés. A martyrok. Merengés. — Ha majd egykor . . . Visszaemlékezés. „Felejtsd." — Mikor sírt a tavasz. — Távolból. Valami édes . . . Holdas estét. Sohasem tudtam... — A szél meséje. — Románc. — Napló. Töredék. — Atlantis. Halálom legyen halk lepkehalál! Az Én szerelmem. Az Én dalom. — Tavaszi élet. — Ég a leveled . .. Szobám kísértete. A boldogság rövid. Viszontlátáskor. Ha valamikor . . . Ha jönnél . . . A tűz beszéde. Könny-kacaj. Kívánom a véget. 488 TARTALOM: Szöveg: Egy körorvos följegyzései. Irta Farkas Pál. — Lili-melódiák. Irta Farkas István. — Párbaj a tengerparton. Irta Abonyi Apád. — Az asztrológia romjai. Irta Sztrokay Kálmán. — A kórház macskája. Irta Feleka Sándor. — A láthatatlan Strumpf. Irta Szmrecsányi Béla. — Ö, mulandóság . . . Irta Falu Tamás. — Idegen írók: Aki utoljára nevet. Irta F. C. Philips. — Berlin tavaszi lázban. Irta Vészi Margit. — Rovatok: Mindenféle. A szerkesztő üzenetei. — Fordított regény: Az utas. Irta Chantepleure. Képeink: Horvai János: A Kossuthszobor részlete. — Hohenberg Zsófia. — Eleonóra bolgár királyné. — Lónyay Stefánia. — Koburg Lujza. — A nemzetközi hajóraj Montenegró előtt. — Világos vára. — Vitány vára. — Begas: A villamos szikra. — A budapesti új telefon - középpont. — Budapesti specialitások. (Négy kép.) — Mühlbeck Károly fejlécei. (Két rajz.) — Tápéi gyékényfonó asszony. — Tátrai legelő. — Kettévágott ház. Kéziratokat nem adunk vissza. Laptulajdonos: Singer és Wolfner. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy ut 16. szám. Az Uj Idők kliséit Wolfner M. cinkosgráfiai mííintézete készíti. Budapest, Telefon: „József 5—52." Dr. Miszné szabadalmazott halcsont nélküli fűzője páratlanul plasztikus alakot ad, s emellett kényelmes, egészséges, könnyed mozgást, hajlékonyságot biztosít. Egyszerűbb és legdíszesebb kivitelben egyaránt kizárólag mérték után készül. Ismertető árjegyzéket díjtalanul küld dr. Miszné fűtőterme, Budapest, IV., Váci utca 7. I. emelet, VIII., ker., Hunyady utca 32. szám. MOST JELENT MEG GÁRDONYI GÉZA ANNUSKA 2. kiadás. Ára K 2.80 FARKAS IMRE NÓTÁSKÖNYV Ára K 2.50 MOLNÁR JENŐ VERSESKÖNYV Ára K 2.BRILLAT SAVARIN: AZ ÍZLÉS FIZIOLÓGIÁJA Fordították: Ambrus Zoltán és Ambrus Gizella. Ára K 8.— HARASZTI EMIL : HUBAY JENŐ Számos műmelléklettel. Ára K 20.— I