Uj Idők, 1913 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1913-05-04 / 19. szám - Vészi Margit: Berlin tavaszi lázban / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások

Böske. 1. Az illető úr magánviszonyait nem ismerjük és azt sem tudjuk, hogy egyáltalán jön-e valaha Budapestre. 2. Erre nincs szabály. Az egyetlen föltétel az, hogy jó legyen. Oy—r. A fölösleges hajszálakat el le­het pusztítani villamossággal. Röntgen­sugárral, maró vegyi szerekkel és kihúz­gálással. A villamossággal való haj­irtás igen hosszadalmas, fájdalmas és költsé­ges. A Röntgen-sugár sokszor nemcsak a hajat, hanem a bőrt is leveszi az arcról. A maró vegyi szerektől csúnya vörös lesz a bőr. Legjobb azért, ha egyenként kihúz­gálják a hajszálakat, ez sem kellemes do­log, de nem is ártalmas.­­ Minthogy a hajszálak a vérből táplálkoznak, növésük annál intenzívebben fog történni, minél bővebben áramlik a vér abban a talaj­ban, melyből a hajszálak kinőnek. A ba­jusz növését tehát úgy lehetne siettetni, hogy valamilyen módon elő kellene segí­teni azt, hogy a felső ajak bőre alatt levő izmokat bőven árassza el a vér. Ezt el lehet érni olyan módon, hogy azokat az ajak-izmokat minél gyakrabban, lehetőleg állandóan mozgásban tartják aktive és passzive. Aktive például úgy, hogy be­szélő-, fütyülő-, csucsorító-mozgásokat végez az ember a szájával. Passzíve úgy, hogy simogatja, kenegeti, gyúrogatja felső ajkát. Tehát simogassa gyakran a a bajusza helyét, fütyüljön naphosszat és­­ várjon. Mert hát tulajdonképpen az idő a legjobb bajusznövesztő. Kártékony. A színehagyottság az oxi­dáció következménye. Ez az élenyülési fo­lyamat kétségtelenül igen­ meggyöngíti, de azért egészen el nem veszi a méreg erejét. Dobja bele a Hernádba vagy még jobb: a csatornába. Kicsi. Hogy a kisebb termetű emberek jobban fáznak, mint a nagyok, az nem mende-monda, hanem való tény, melynek fiziológiai magyarázata is van. A kisebb termetű embereknek a testfelületük a test­súlyukhoz képest nagyobb, mint a maga­sabb termetű embereké, a kis ember te­hát aránylag több meleget veszít, mint a nagy ember és azért fázik is jobban. Ugyanígy áll a dolog a sovány és a kövér embereknél. Jól táplált, erős testalkatú és kövér emberek kevesebb meleget veszí­tenek és több hőt is termelnek, mint a rosszul táplált, gyönge testalkatú és so­vány emberek, ezért ez utóbbiak érzéke­nyebbek is a hideg iránt. Kistermetű, rosszul táplált, gyönge testalkatú és sovány embereknek azért télen melegebben kell öltözködniük, mint a nagytermetű, jól táplált, erőteljes testalkatú és kövér em­bereknek. B. M. Nem úgy van, ahogy ön gon­dolja. Nem minden gutaütött ember ve­szíti el beszélőképességét. Az agyguta, mint tudni fogja, úgy támad, hogy az agyban egy kis erecske megreped, megrepedt érből kifolyó vér­nyomást gya­­­korol az agyvelőre, minek következtében ez működésében zavartatik. A szerint, amint az agynak egyik vagy másik he­lyen történt a vérömlés, más és más mű­ködési zavar jön létre. A beszélőképesség csak akkor hagyja cserben az embert, ha az agynak ama helyén történt a vérömlés, amely a beszélőképességnek a közép­pontja. Egy füst alatt most már elmond­juk önnek azt az érdekes tapasztalatot is, melyet ilyen gutaütött és beszélőképessé­güktől megfosztott embereken tettek. Ha a kiömlött vér fölszívódik és az agyvelő a nyomás alól fölszabadul, a legtöbb eset­ben a beszélőképesség lassan újból vis­­szatér. Olyan embereknél, akik több nyelven beszélnek, ha gutaütés következ­tében beszélőképességüket elvesztették, egy sajátságos tünemény áll be. Midőn ugyanis beszédjük lassan visszatér, az első időben csak egy nyelven képesek be­szélni, még pedig azon a nyelven, me­lyet legrégebben és legtökéletesebben sa­játítottak el. A többi nyelv, melynek ez­előtt birtokában voltak, eleinte teljesen ismeretlen előttük, csak hosszabb idő múlva jutnak emlékezetükbe azok is. Eb­ből a tüneményből azonban még nem sza­bad arra következtetni, hogy az agyvelő­ben minden egyes nyelv számára külön középpont van, ez csak megerősíti azt a tapasztalati tényt, hogy olyan tulajdonsá­gok és képességek, melyeket legkésőbben szerzett meg az ember, legkorábban hagy­ják ismét cserben, mihelyt valamilyen mű­ködési zavar áll be. Ugyanaz történik itt is, ami az öreg embereknél tapasztalható, amikor emlékezetük már gyöngülni kezd. Ezeknél is a fiatalabb emlékezeti képek gyorsabban mosódnak el, mint a régib­bek, melyek az emlékezetbe erősen be­vésődtek. M. S. Az a sajátságos szárazsági érzés, mely a szájában mindannyiszor keletke­zik, valahányszor valami fölizgatja, ennek az izgalmi állapotnak a következménye. Az izgatottság és a száj nyálkahártyáján föllépő szárazsági érzés oki összefüggésé­nek a következő a magyarázata: A száj­ban több helyen apró mirigyek vannak, melyek nyálkát termelnek. Ezeknek a mi­rigyeknek a működése idegek befolyása alatt áll. Amikor az ember izgatott, ezek az idegek is izgalomba jutnak és ezen ideg izgalmi állapotának az a következ­ménye, hogy a mirigyek működésükben akadályoztatnak. A szájnak izgatottság következtében beálló kiszáradása úgy lát­szik, némely, a kultúrától nem érintett nép előtt is ismeretes jelenség, így az in­diánusok nagyon jól ismerik ezt a feno­mént és igen furfangosan arra használ­ják föl, hogy fölismerjék azokat, akik valami bűntettet követtek el. Aki bűnt követ el, úgy okoskodnak, az izgatott, aki pedig izgatott, annak kiszárad a szája. Ha már most valakit gyanúba vesznek, akkor annak a bűnösségéről vagy ártatlanságáról egyszerűen úgy szereznek meggyőződést, hogy próbát tesznek vele, száraz vagy ned­ves­ a szája. Ezt a próbát úgy végzik, hogy egy marék rizst adnak a gyanúba fogott ember szájába, ezt a rizst azután pár pil­lanat múlva ismét ki kell neki adni. Ha a rizs száraz marad, akkor az illető bűnös, ha megnedvesedett, akkor ártatlan. A val­latásnál ez a módja mindenesetre humá­nusabb, mint az, melyet némely csend-és rendőrök alkalmazni szoktak. Turista. A dolog valóban úgy van, de azért ne tessék megijedni, még lesz elég ideje a hegymászásra. Lapparent francia geológus ugyanis kiszámította, hogy az az idő, amikor a mi öreg földünk sima gömb lesz, amelyen nem lesz többé se hegy, se völgy, csak körülbelül ötödfél millió esztendő múlva fog bekövetkezni. Annyi időre lesz ugyanis szükség, amíg az atmoszferil­ák teljesen be fogják vé­gezni nivelláló munkájukat. Mert az eső, a hó, a jég, a fagy szakadatlanul hordja le a hegyekről a földet és tölti föl vele a mélyedéseket. Négy és fél millió esztendő múlva ez a sziszifuszi munka véget fog érni, és akkor olyan sima lesz a földünk, mint egy billiárdgolyó. Tehát csak sies­sen és használja ki ezt a rövid néhány millió esztendőt és másszék vígan, amíg megmászni való hegye még van. Nem közölhető versek: Tavaszi eső­ben. — Egy kis ablak. Valaki. — Emlé­kezés. Sokszor ültünk. Nem dalolok . . . Merengés. Ha rád gondolok... Az árva halála. Napfény alatt. — Valamikor, vala­honnan ... — Emlékezés. A martyrok. Merengés. — Ha majd egykor . . . Vissza­emlékezés. „Felejtsd." —­ Mikor sírt a ta­vasz. — Távolból. Valami édes . . . Hol­das estét. Sohasem tudtam... — A szél meséje. — Románc. — Napló. Töredék. — Atlantis. Halálom legyen halk lepke­halál! Az Én szerelmem. Az Én dalom. — Tavaszi élet. — Ég a leveled . .. Szobám kísértete. A boldogság rövid. Viszontlá­táskor. Ha valamikor . . . Ha jönnél . . . A tűz beszéde. Könny-kacaj. Kívánom a véget. 488 TARTALOM: Szöveg: Egy körorvos följegyzései. Irta Farkas Pál. — Lili-melódiák. Irta Farkas István. — Párbaj a tengerparton. Irta Abonyi Apád. — Az asztrológia romjai. Irta Sztrokay Kálmán. — A kórház macs­kája. Irta Feleka Sándor. — A láthatat­lan Strumpf. Irta Szmrecsányi Béla. — Ö, mulandóság . . . Irta Falu Tamás. — Ide­gen írók: Aki utoljára nevet. Irta F. C. Philips. — Berlin tavaszi lázban. Irta Vészi Margit. — Rovatok: Mindenféle. A szerkesztő üzenetei. — Fordított re­gény: Az utas. Irta Chantepleure. Képeink: Horvai János: A Kossuth­szobor részlete. — Hohenberg Zsófia. — Eleonóra bolgár királyné. — Lónyay Ste­fánia. — Koburg Lujza. — A nemzetközi hajóraj Montenegró előtt. — Világos vára. — Vitány vára. — Begas: A villamos szikra. — A budapesti új telefon - középpont. — Budapesti specialitások. (Négy kép.) — Mühlbeck Károly fejlécei. (Két rajz.) — Tápéi gyé­kényfonó asszony. — Tátrai legelő. — Kettévágott ház. Kéziratokat nem adunk vissza. Laptulajdonos: Singer és Wolfner. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrássy­ ut 16. szám. Az Uj Idők kliséit Wolfner M. cinkos­gráfiai mííintézete készíti. Budapest, Telefon: „József 5—52." Dr. Miszné szabadalmazott halcsont nél­küli fűzője páratlanul plasztikus alakot ad, s emellett kényelmes, egészséges, könnyed mozgást, hajlékonyságot bizto­sít. Egyszerűbb és legdíszesebb kivitel­ben egyaránt kizárólag mérték után ké­szül. Ismertető árjegyzéket díjtalanul küld dr. Miszné fűtőterme, Budapest, IV., Váci­ utca 7­. I. emelet, VIII., ker., Hunyady­ utca 32. szám. MOST JELENT MEG­ GÁRDONYI GÉZA ANNUSKA 2. kiadás. Ára K 2.80 FARKAS IMRE NÓTÁSKÖNYV Ára K 2.50 MOLNÁR JENŐ VERSESKÖNYV Ára K 2.­BRILLAT SAV­ARIN: AZ ÍZLÉS FIZIOLÓGIÁJA Fordították: Ambrus Zoltán és Ambrus Gizella. Ára K 8.— HARASZTI EMIL : HUBAY JENŐ Számos műmelléklettel. Ára K 20.— I

Next