Uj idők, 1938 (44. évfolyam, 27-52. szám)

1938-10-16 / 42. szám - S. Bokor Malvin: Igazság / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok

A háború előtt, lehet, hogy a darab orvos­szereplői éppen orvosi mivoltukkal, az általuk kép­viselt problémákkal, bogarasságukkal, rögeszméikkel értek el sikert. Ma ezek az orvosi vonatkozású ré­szek kevésbbé érdekesek. A darab orvos-figurái em­berekké változtak át, szerepük mélyebb jelentőséget nyert: életük üressége, hazugságaik és nagyképűsé­gük, mindnyájunk számára tanulság. Csak ha a hősnő, Jennifer életét összehasonlítjuk az övékkel, csak akkor látjuk, hogy milyen céltalan és hiába­való az ő életük. Jennifer azért különb ember, mert hinni mer és nem sajnálja az áldozatot. Az ő sze­relme igaz szerelem, semmi köze sincs a hétköz­napokhoz. Az ő szerelme csoda, csodát tehet. A század elején, a női felszabadulás előestéjén az az asszony, aki nem riad vissza semmi áldozattól, bizonyos mértékben még bizarrnak, valószínűtlen­nek hatott. Ma, amikor már kialakult a dolgozó­asszony típusa, Jennifer valóságos mintakép. Ő itt a sugárzó anyag, szilárd hitével, alázatával. Shaw a magasba emeli s olykor úgy tűnik, mintha nem is férjét, de magát a szellemet szolgálná. A szellemet, amely elpusztíthatatlan és örökkévaló. Jennifer példájával azt bizonyítja be az író, hogy az igazi házasságnak sohasem lehet válsága, mert a szerelem éppen úgy időtlen és örök, mint a művészet. Optimista darab Az orvos dilemmája, ki­csendül belőle az ember jövőjébe vetett szilárd hit. Legyetek jók és ne hazudjatok, mert csak így lát­hatjátok meg az Égő Csipkebokrot. Az Égő Csipke­bokrot, mely nem más, mint az élet. Az Élet — a csoda. Shaw legnagyobb ereje dialektikájában volt, ma is abban a legerősebb. De ez a darab nem csak dialektika. Irodalom, művészet a javából. Az előadás méltóan szeretné szolgálni az írót. A szegény, vidéki orvos szerepében mélyen emberi Bihary József. ZAKA SÁNDOR Nyugodt évek felé Nyárízű lányok jöttek az utcán, borszagú felhők mentek az égen, csókveszedelmen, májusi lázon átsegített pöttöm feleségem. Csoda volt, volt, jöttek a lányok, mégse lobogtatták meg a vérem. Szépek-e, jók-e? Bántam is én már lábbadozóban, túl a veszélyen. Egyszerű volt minden, kialudt már fiatalságom zavaros láza. Egykúrú lett lelkem s a szerelmem mindig az asszonyomat magyarázta. Néha, igaz, sajnáltam a régi, céltalanul múló napok álmát, de csak úgy, mint a szerető szülők gyermeke szokta szánni az árvát. „Ilyen is voltam hát. Így is éltem", •—mondtam az emléknek — „de ma vége: jó beevezni most csilapultan férfiúságom kikötőjébe." Égtek a fények. Nézte az estét csöpp feleségem s én vele néztem: nyárízű lányok jöttek az utcán, borszagú felhők mentek az égen. GESZTELYI-NAGY ZOLTÁN Igazság — Regény. — írta: S. Bokor Malvin Copyright by Singer és Wolfner 3. folytatás VI. Kissom község az Alföldön fekszik, a Duna köze­lében. Négyezer lakosa van, katolikus és református temploma, izraelita imaháza, orvosa, gyógyszertára, nagy trafikja és mozija. A főutca beletorkollik az országútba, amely a Palkovics-birtokra vezet- A jótermő, zsíros ezer hold ezelőtt a Kanizsay grófoké volt. A grófok minden nyáron ott nyaraltak, bár külföldi fürdőben is töl­töttek néhány hetet. A kastéllyal eléggé mostohán bántak. A mai gróf nagyapja, Kanizsay Tivadar óta, aki híres gazda­számba ment, úgyszólván semmit sem javítottak vagy újítottak rajta. Még az utolsó birtokos idejében sem voltak fürdőszobák: a család fakádakban für­dött, amelyekbe az udvar kerekes kútjából szi­vattyúzták fel a vizet. Akkoriban már kisebb gondja is nagyobb volt az utolsó gazdának, Kanizsay Ferencnek, mint az, hogy modern fürdőszobákat szereltessen fel. Húsz­ éves korától harmincéves koráig hadakozott család­jával, hogy feleségül vehesse Romhányi Mirát, a század elejének népszerű táncosprimadonnáját. Har­mincéves korától negyvenéves koráig pedig Mirával hadakozott, mert Mira nem akart tőle elválni. A vagyon egyik felét felemésztette Mira meg­hódítása. A másik felét a tőle való szabadulás. Ez az utóbbi volt a költségesebb, mert abban a hadjárat­ban csak szabók, ékszerészek és autókereskedők vettek részt — ebben azonban ügyvédek. Amikor Kanizsay gróf végre kikerült abból a házasságból, amelybe egész családjával való össze­veszés, több öngyilkossági kísérlet és rengeteg uzso­rásváltó segítségével sikerült bejutnia: el kellett adnia a kissomi birtokot, így is csak éppen annyi pénze maradt, hogy kivándorolhasson Amerikába és ott ingatlan-irodát alapíthasson. Palkovics Achilles öt év alatt rendbehozta a huszonöt éve elhanyagolt ősi házat. Az újságíró nem hízelgett, amikor a birtokot mintabirtoknak nevezte. A hosszú, nyílegyenes műút, amelyen most Zólyomi Pált vitte az állomásról a bérautó, végesvégig kera­mitkockákkal volt kikövezve. A park kőkerítésének márványoszlopain hatalmas kővázák álltak, télen is zöldelő babérbokrokkal. A parkban most csak az ezüstfenyők éltek, ezek azonban olyan hatalmas példányok voltak, hogy párjukat ritkították nem­csak az Alföldön, hanem az országban is. Mondják, hogy amikor Palkovics meg akarta nagyobbíttatni a kastély terraszát, nem vágatta ki előle az ezüstfenyőket, hanem állványra szerelt csi­gákkal emeltette ki a földből és vitette át máshova, a kerítés közelébe. V "v. ~ Mosolykvintett .577

Next