Új idők, 1946 (52. évfolyam, 24-47. szám)
1946-07-01 / 24. szám - Gál István: Budapest szerepe a magyar-angol érintkezésekben / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések
önként elvesse, ami jogtalan Magában — s lassan egy bíró legyen Csak a földön: a rossz tevést magunkért, Emberségünkért bamba-ostobának, S képtelennek hívő, szent öntudat. HANG: Ugy, ugy! Hát valljuk a szent haladást! Még angyalok lesztek, ugyan bizony! EMBER: Gyarapszik az Ember és nemesül! Bármi a látszat. A család, a törzs, Hő életérdek hajtó kényszeréből, Nemzetté forrtak, és az államok Szelíd testvériségben egyesülnek, Ahol a bölcseség tartja a kormányt, Közös belátás az irányítást — S rettentő évek tanulságain, Eszmélő népek életakarásán Méltó hazánkká épül majd a Föld. HANG: Ha, ha, ha! .EMBER: Ha, ha, ha! HANG: Ejh, min nevetsz ugyan! Min?! EMBER: Egy bolondon! Egy bolondon, barátom! HANG: Hogyan? mit is beszélsz? Eh! EMBER: Egy őrültön, ki csak rombolni tud! Oh, én töprengő! Oh rossz, gyenge percek! HANG: Józan szó eszelősnek nem való, lám! EMBER: Oh, bárgyú tagadás, gaz, vagy barom: Mindegy! Ördög a te neved! Hát azt hitted, hogy komolyan veszem Suspogásod, mert egy kissé figyeltem Magamba! Nos! Föl! forró munka, föl! Fiatal a föld s egy napos az ember, S mennyit elért! El! Még pár ezredév: S hol tart a büszke, szép iram* Valóban A csillagokban! de nem: rút ragályát Elszórni, őrült, mindenség ziláló Háborúkban! Fel, fel, jó épitők. Nagy harcunkra, a méltó emberért! Mártsd tűzbe a szót, ne csüggedj, ne tágulj, 'S a kurta múlthoz bús-bután ne mérd Az eredmény! Oh, örök a futam! Kezedből a szerszámot fölveszik Mások, hogyha kihull. Örök a lánc Az Istenig! Zengjen a kalapács, In forrjon és a tűz-ütés nyomán, Mint az acéllal megvert üllő, csengjen A világűr! Csattogjon az iram! Miénk a föld és e nagy, nagy világ, A tenger pálya, száz lehetőség. Izmunk duzzadjon, forrjon a karunk . Győzni fogunk, mert győzni akarunk. HANG: Jól van. Hagyjuk. Minderről még beszélünk. EMBER: Hiszünk, remélünk, izzunk — vagy nem élünk! Budapest szerepe a magyar-angol érintkezésekben Irta: Gál István Magyarország összeköttetései az angolszász világgal Szent István koráig nyúlnak vissza. A középkorban a királyi udvar, a kancellária, a kolostorok voltak az angol mediátorok központjai, az angol szellem tűzhelyei. III. Béla korában Esztergom már valóságos gócpont. A török hódoltság korában megváltozik a helyzet. Ferdinánd és Zápolya egyformán verseng az angol diplomáciai kapcsolatért. Az ország kettéválásával, illetve három részre szakadásával aztán két irányban épülnek az angol relációk: nyugaton Bécsen át, keleten Konstantinápolyon át. A protestáns korban három eleven kútfeje van a magyarországi angol műveltségnek, nem véletlen, hogy mindhárom a keleti országrészben: Debrecen, Nagyenyed és Sárospatak. Jellemző, hogy az első nyomtatott angol szöveg Magyarországon Kassán jelenik meg (1614-ben), az első magyarországi angol nyelvtan Debrecenben (1664), az első angolból fordított könyv Kolozsvárott (1631-ben). Az ország természetes központja csak a XVI—XVII. század folyamán kapcsolódik bele az angol-magyar összeköttetésekbe. Budai származású Stephanus Parmenus fiulaeus, aki 1583-ban Újfundlandban vész oda, őt Richard Hakluii mutatta be Sir Humphrey Gilbertnek, aki az oxford' iskolázottsága dákban exped'c'ója krónikásá azált. Az első név szerint ismert Angliában tanuló hz juttt mg ar diák Budai B. István, Cromwell idejében (1653/55), tanult Angliában. Budára először a kereszténység parádés felvonulása akalmából, 1686-ban jutottak az angolok nagyobb számhoz. Jacob Richards, «brit királyi mérnök», később Orániai Vilmos és Marlborough heceg hadimérnöke. szélében olvasott röpiratban számolt be Buda ostromáról írt hadi tudósítás számba menő naplójában a nagy eseményről. Innen tudjuk meg azoknak az angoloknak a névsorát, akik Buda felszabadítása közben elvéreztek és akiknek holtteste, mint a magyar népballada hőséé, Buda várfalai közé van mint a mész beolvasztva. Soraikból érdemes megemlíteni a Berwick hercege, Fitz-James nevét, aki nem más, mint a később II. Jakabbá lett Duke of Yorknak természetis fia. A középnemesség angol érdeklődésére jellemző, hogy bár latin nyelven olvastak a XVII. században, Budán szükségesnek látták Bacon «De Augmentis Scientiarium» című művének kiadását. Szerdahelyi György, az első magyar esztétikus, a pesti egyetemen tartott és nyomtatásban is kiadott előadásaiban, bőségesen megemlékezett az angol irodalomról és ami 1784-ben még kontinentális viszonylatban is nagy szó volt, ma is helytálló, értelmes dicséretet mert mondani Shakespeare-re. A pesti magyar színház 1791-ben Shakespeare-rel akarta kezdeni előadásait. Kazinczy, a magyar nyelvújítás vezére fordította le erre az alkalomra a Hamletet. Shakespeare-t Budapest irodalmi és színházi élete tette a magyar irodalom klasszikusává, ahogy magyar irodalomtörténészek és színházi emberek ezzel hivalkodni szeretnek. A Nemzeti Színház százéves fennállásakor megállapították (1937-ben), hogy egy évszázad alatt vagy 2000 Shakespeare előadást tartottak. 1886 és 1894 között három teljes Shakespeare jelent meg Magyarországon, sőt mint érdekes kuriózumot érdemes megemlíteni, hogy a század elején annyi Shakespeare-kutató és szakértő élt Pesten, hogy érdemesnek tartották egy külön Magyar Shakespeare-tár kiadását (megjelent kilenc kötetben 1908 és 1916 között). A pesti egyetem 1806-ban kapott engedélyt a helytartótanácstól az angol nyelv és irodalom tanítására. 1823-tól tanított az első név szerint ismert angol tanár, Lemouton János. 1886-ban angol tanszéket is állítottak, amelynek 369