Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
Feladatunk A CSZSZ központi bizottsága a B4 kommunista és munkáspárt moszkvai tanácskozásainak eredményei mellé áll és minden erejével a Deklarációt és a Békekiáltványt támogatja. Jelen időszakban legfontosabb feladatunk a béke megszilárdítása. Az ifjúság azzal járul hozzá az egész világon a béke megszilárdításához, hogy további kezdeményező tettekkel és céltudatos munkával kiveszi részét hazánk szocialista építésében. Ezt a fiúk és leányok építő lelkesedése, a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségek fejezik ki legjobban. A CSISZ továbbra is elmélyíti a barátságot és az együttműködést a világ haladó ifjúságával, még aktívabban részt vesz a DIVSZ és a Nemzetközi Diákszövetség tevékenységében. A proletár nemzetköziség szellemében megszilárdítja a szocialista országok ifjúságának egységét. » Az ifjúsági szövetség legfőbb feladata, hogy a CSISZ KB VII. plénuma határozatának értelmében megszilárdítsa a nevelő tevékenységet. Ezért a CSISZ szervei és szervezetei a gyűléseken, összejöveteleken és beszélgetéseken a CSISZ oktatási év köreiben, a tanfolyamokon és szemináriumokon megvilágítják, hogy milyen óriási jelentősége van a Deklarációnak és a Békekiáltványnak. A CSISZ SZLOVAKIA KÖZPONTI bizottságának lapja VII. évfolyam, 1. szám. Ára 60 fillér ........................ " I—I „mwmm i——i——— Erőnk a béke támasza Szombaton, december 21 és 22-én tartották meg a CSISZ KB Vili. plenáris ülését. Az első beszámolót Miroslav Vecker a CSISZ KB elnöke tartotta, aki a munkás és kommunista pártok vezetőinek moszkvai tanácskozásairól számolt be. A vita folyamán a CSISZ KB több tagja szólalt fel. Mindnyájan kifejezésre juttatták, hogy a tanácskozások eredményeivel tökéletesen egyetértenek és rámutattak arra, hogy azok hazánk ifjúságára és életére nézve milyen jelentőséggel bírnak. A tanácskozások ezen pontjaira nézve egyhangúan határozatot fogadtak el. A CSISZ KB elfogadta a CSISZ KB elnökségének és titkárságának jelentését az ifjúságnak az országos vitában való részvételéről, melyet Vladimir Mesner, a CSISZ KB titkára tett. A CSISZ KB azt a határozatot hozta, hogy felmenti a CSISZ Központi Bizottsága tagja tisztségének kötelezettségének alól Mária Szieglovát Vinklerovát, mivel nem teljesítette kötelességeit, valamint Jifina Bejsovcovát is, a CSISZ KB póttagjának tisztsége alól. A központi bizottság tagjának tisztségébe Vlastimil Bruha elvtársat választották. A CSISZ Központi Bizottsága elnöksége tagjának tisztsége alól felmentették Vaclav Bartík és Jaroslav Hejna elvtársakat, akik több éves tanulmányt folytatnak külföldön. Továbbá felmentették Jaroslav Piecek elvtársat is, mivel új munkabeosztást kapott. A CSZSZ KB elnöksége tagjának tisztségébe Vlastimil Bruha, Jozef Gerlich és Oldrich .Matejka elvtársakat választották meg. Alois Pólódnak elvtárs, CSISZ KB titkára a CSISZ pioanírszervezet tevékenységének javulásáról számolt be. A CSISZ KB tagjai akik a vita folyamán felszólaltak, egyetértettek a beszámolóval és elfogadták azokat a feladatokat, amelyek a CSISZ-re és a CSISZ pionír szervezetére hárulnak. Rámutattak arra, hogy ma már a gyermekek nevelését a mi társadalmi rendszerünkben nem lehet elképzelni, a CSISZ pionírszervezete nélkül és az szorosan a gyermekek életéhez tartozik. Nagy figyelmet szenteltek a pionírszervezet irányításával összefüggő kérdéseknek. Az irányításért nemcsak a vezetők, hanem a CSISZ szervek és szervezetek is felelősek. Értékes kezdeményezéssel jöttek a hadsereg CSISZ tagjai. Elhatározták, hogy a fiúkat már katonai szolgálatuk ideje alatt előkészítik, arra, hogy mihelyst visszatérnek foglalkozásukhoz, segíteni tudjanak a pionírcsapatoknak és rajoknak. Nemcsak a beszámoló, hanem a vita is megerősítette, hogy nagy figyelmet kell szentelni a gyermekek eszmei nevelésének, meg kell őket ismertetni népünk haladó hagyományaival, úgy kell a gyermekeket vezetni, hogy kivegyék részüket a közhasznú munkából és önállóságot, kezdeményezést fejtsenek ki. Hogy a CSISZ eleget tegyen ezeknek a felelősségteljes feladatoknak, szüksége van a nyilvánosság, a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front, az idősebb polgárok és a szülők segítségére. Az értekezlet végén a CSISZ KB jóváhagyta a CSISZ szervezete megalapításának 10-ik jubiláris évében kifejtendő tevékenysége fellendítésére vonatkozó határozatot. it ^ 11 u 1T» ! A y Preseíl'jen Hagyanyol Zúzám Morávková a szenicai járás cacovi szövetkezetének tagja elmúlt 59 éves és ma komoly kérdés előtt állt. — Menni vagy nem menni? — erre a kérdésre kellett megadni a választ. Most azonban szép sorjában hadd mondjuk el, hogy is kezdődött a dolog. — Ide figyelj Zuzka — ígyszólította meg egy szép nap Vanek a szövetkezet elnöke. Mit szólnál hozzá, ha a Tátrába küldenénk egy kis üdülésre, úgyis mindig fújsz, és azt mondod, hogy te csak a munkára vagy jó és csak a fiatalokat küldik „rekreációra". Morávková nagyon meglepődött. Néhány nap múlva a fogorvoshoz volt berendelve, addigra elkészül a műfogsora. Ennek már nagyon örült és ha most elutazna akkor csak később kapná meg a fogakat. Küzdött magával, végül aztán mégis csak elhatározta, hogy megy. Mikor volna még egy ilyen alkalma. — Nagyanya, nagyanyó, hát hová mégy — siránkozott Anicka, hároméves unokája és a könnyek csak úgy peregtek gömbölyű arcocskájáról. Mi tagadás, a nagyanyó szívét is szorongó érzés fogta el. Végül is sikerült legyőzni az érzelmeket és füllentett: — karácsonyfáért megyek kis unokám. Morávková Tátralomnicra utazott a Volga üdülőbe , és alig hogy betette a lábát,máris mindenki megkedvelte. Az ismerkedési estén is közrefogták ■ és nagyanyó újból csak harcolt saját magával. Vajon advent idején .táncolhat-e vagy nem. A végén, mégiscsak a társasághoz Az üdülök járták a hegyeket: — Nagyanyó velünk jön majd a csúcsokra is? — kérdezte a kultúrfelelős. Nagyanyó megsértődött... Hát ő, aki a szövetkezetben nem ijed meg semmi munkától, még az olyantól sem, ami igazán csak féfinek való, hogy mármint ő, nem mászná meg a csúcsokat? ■ "Az arcát pirospozsgásra csípte a szél, amikor a lomnici drótkötélpályáról letekintett az eléje táruló csodálatos szép tájra. Nagyanyó az elsők között lépkedett. — No, no, ne előzzetek meg — szólt oda tréfásan a fiatalokhoz. — Vezető elvtárs kérem, nem volna olyan szíves, írja fel egy cédulára, hogy merre mindenfelé jártunk, mert otthon a szövetkezetben el akarom mesélni. Megérkezett a búcsú ideje. — Nagyanyó, viszontlátásra — így búcsúzott tőle Jan Hanzlovic, a Karlová Ves-i szövetkezet tagja. — Viszontlátásra nagyanyó — búcsúztak a leányok, Siroká és Kissová. Morávková nagyanyó a legszebb élményekkel távozott az üdülőből és sokáig megemlegeti majd, hogy milyen jól érezte magát a Tátrában. Morávková elvtársnő (balról) séta közben. Boldog új évet kívánunk kedves olvasóinknak ------—uTirrr^mrt