Új Ifjúság, 1964 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1964-01-07 / 1. szám

Válasz a Jupiterről Szovjet rádiócsillagászok rá­diósugarakat bocsátottak a Ju­piterre a naprendszer legna­gyobb bolygójára. A művelet­hez kiválasztották a Jupiter tizenhárom hónaponként is­métlődő egyik oppozícióját, a­­mikor a bolygó körülbelül 600 millió kilométerre megközelíti földünket. A kísérlet célja az volt, hogy megállapítsák a Ju­piter­ felszínének visszaverő képességét, valamint, hogy ta­nulmányozzák a rádióhullámok ki­lométerre. A jeleknek az 1 milliárd 200 millió kilométeres oda-vissza út megtételéhez átlagban egy­­ óra 6 percre volt szüksége.­­ A Szovjet Tudományos Aka­­­­démia rádiótechnikai intézeté­­­­ben most fejeződött be a Jupi­­t­térről visszaérkezett jelek vé­telét rögzítő szalagok feldol­gozása. A jelek frekvencia elemzése azt mutatja, hogy a­­ Jupiterről visszavert rádiójelek­­ elmosódottabbak mint amilye­­­­neket például a Vénus és a­­ Mars esetében tapasztaltak.­­ Ennek magyarázata a bolygó 1 gyorsabb tengely körüli forgá­­­­sa. A jelentős és nagy felké­­p­szültséget igénylő kísérlet­i részletes eredményeit tudomá­­­­nyos kiadványokban teszik köz­zé. A prágai Vár sok törté­­­­nelmi jelentőségű 8 eseményt látott tér­ 8­mel, január elsején ismét kis vendégeket köszöntöttek. Mint az elmúlt években, a zsibongó gyerekhad most is megtöl­töt­te a fényesen kivilágított helyiségeket. A vendéglátók a párt központi bizottsága elnökségének tagjai és vendégek az ország legjobb a pionírjai, kellemes légkör­ben te­l ölték az év első délutánját. A műsor kultu­rális részében felléptek ki­váló művészek, és gyermek­­együttesek. Különös sikert aratott az „Élő pionír-új­ság“ című nagyszerű tarka összeállítás, melynek egyik jelenetét mutatja be ké­pünk. Homokágyú A prágai Popov táv­közlési kutatóintézetben újfajta minia­a­tűr homokágyút szerkesztettek mikromodul kondenzátorok és ellenállások pontos méretre csiszolására. A készülék mű­ködési elve egyszerű: az elő­állított nagy nyomású levegő­­sugárhoz kis mennyiségű csi­szolóport kevernek, majd a csi­szolóporos levegőármot fúvó­kén átvezetve, felgyorsítják és a munkadarabra irányítják. A munkadarab felületéhez vágó­dó csiszolóporszemek koptat­ják a felületet, ugyanakkor a levegőáram hűti is a munka­darabot. A levegősugár megfe­lelő nyomásának beállításával és megfelelő cstázolópor alkal­mazásával üveg és kerámia anyagok fúrására is felhasz­nálható a készülék. Egy 1,5 ram-es üveglapka például 12 mp alatt fúr 0,5 mm átmérőjű furatot. A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évf. 1. szám 1964. I. 7. Az ünnepek után -az inaitok Nagy tervek, feladatok várnak ránk az ipar, az építészet, a mezőgazdaság területén. Célunk: nemzetgazdaságuk vala­mennyi ágazatában sikeresen teljesíteni azokat a feladatokat, melyeket pártunk XII. kongresszusa kitűzött. Fontos politikai akciók is várnak ránk. Az első­­ félév vége felé újabb 18 éve­sek járulnak az urnákhoz, hogy megválasszák képviselőiket. Sor kerül a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója megün­neplésére. Fontos ifjúsági akciók is állnak előttünk. Fontos esemény pionírszervezetünk fennállásának 15. évfordulója s megkezdjük a harmadik országos Spartakiádra való felké­szülést. A MINŐSÉG AZ ELSŐ HELYEN Az évzáró, a CSISZ vala­mennyi szervezetében megtör­tént. Nyomában új tervek, új feladatok születnek. A terv teljesítésében az első helyen a szocialista munkabrigádok, a CSKP XII. kongresszusa nevét viselő kollektíváknak kell az élen járni. Különös nagy gon­dot kell fordítani termékeink kiváló minőségére és magas műszaki színvonalára. A minő­ség javulása áll ebben az év­ben a fiataloknál az előtérben. Az augusztus 29. nevű parti­zánsker cipőüzemben a fiúk és lányok már megtették erre az első lépést. Az ifjúsági részle­geken megfogadták, hogy ke­zükből csak kiváló iparcikkek kerülhetnek ki. Ha már a mi­nőségi javulásról beszélünk, erről szólt Novotny elvtárs is újévi köszöntőjében. „Komo­lyan el kell gondolkodnunk a kérdések felett. Valamennyien amikor vásárolunk azt akar­juk, hogy jó árut kapjunk. Ha az áru rossz, bírálunk, szidunk. Szálljon mindenki magába, s kérdezze meg vajon én, aki zsörtölődöm azért, mert rossz inget, vagy valamilyen hibás háztartási cikket kaptam, va­jon én magam nem állítok-e elő olyan más árucikkeket, a­­mely kiváltja polgártársaim elégedetlenségét.“ Érdemes el­gondolkodni ezeken a szavakon. NAGY IFJÚSÁGI ÉPÍTKEZÉS Nem csekélyebb feladat vár szövetségünkre az ifjúsági építkezések terén. Közismert, hogy egyik legfontosabb épít­kezésünkké vált a Nagykapos- Kassa közötti szélesnyomtávú vasútépítés, melyen április el­sejével kezdünk dolgozni. Az ifjúsági építkezésre befutottak az első jelentkezők. Köztük idősebbeket is találunk. Nem azért jelentkeztek, mert talán munkanélküliek lennének, de ott szeretnének lenni, ha nem is hónapokig, évekig, legalább aiauauoayuAai uu cmcujem lui­teni. így vélekedik Anka Iva­nova (Zdražilová) is, aki a ba­rátsági vasútvonal építésénél az ifjúsági részleg parancsnoka volt. Férjével, fiaival akar dol­gozni szabadsága alatt. E fon­tos építkezésre a diákfiatalok is készülnek. Azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a széles nyomtávú vasútvonal nem lesz egyedüli ifjúsági épít­kezés. A fiatalokat várja a Keletszlovákiai Vasmű, a bá­nyák, az építkezés, a csallókö­zi vízszabályozási munkálatok, stb. Valamennyin ott fog lo­bogni a CSISZ zászló, s a fia­talok lelkes munkája nyomán új művek születnek. TANULNI — KÉSZÜLNI AZ ÉLETRE Nem csekélyebb feladat vár a szövetkezetekben, állami gaz­daságokban dolgozó CSISZ ta­gokra. A komoly tudás meg­szerzése, valamennyi fiatal számára elsőrendű feladat. Kü­lönösen fontos ez a diákfiata­lok, a tanonciskolák hallgatói számára. Ne nézze a CSISZ szervezet tétlenül a hanyag­ságot, a lógást, a nemtanulást, de aktívan avatkozzon be a fia­talok életébe. Magyarázza meg minden fiúnak és lánynak, hogy a XX. század a nagy és alko­tó század második fele, amely­­ben élünk, komoly tudással, kitartó szorgalommal rendelke­ző embereket követel. p__ NI 1*1 im I­I Emelkedik a fiatalok vérnyomása A egyetem tübingeni orvosai 2533 diák és 1099 diáklány vérnyo­mását mérték meg sorozatos vizsgá­latokkal. A meg­vizsgáltak többsé­­­ge 20-26 éves volt, mérésekkel megállapították, hogy az a klasszi­kus szabály, amely szerint a szisztől­és vérnyomás nor­mális értéke: 100 + a mindenkori életkor — a mai ifjúságra nem ér­vényes. A meg­vizsgáltak negye­dének (23,8 száza­lékának) 100 hi­ganymilliméter volt a vérnyomása, 3,4 százalékuknak pedig 155 millimé­ter, vagy még en­nél is több. A meg­vizsgáltak százalékának 93,8 110- 150 mm közötti volt a vérnyomása, vagyis a fiatalok vérnyomásának át­lagos értéke je­lentősen emelke­dett. Ma még nem tudják pontosan, milyen okokra ve­zethető vissza ez a jelenség. A fo­kozott konyhasó­fogyasztásnak, a túlzott táplálko­zásnak, az elégte­len testmozgásnak és az erős dohány­zásnak minden bi­zonnyal jelentős része van a vér­nyomás átlagos ér­tékének növekedé­sében. SIMON LAJOS: Siete — így hívják a hóba * * süppedt nyírségi falucs­kát. Ha már ilyen furcsául ne­vezték el az ősök, hadd mond­jam meg, hogy még egy hete a létezéséről se tudtam. Öreg este volt, már túl vol­tak a disznóölés nehezén, mi­kor betoppantam Kovács Imre házába, már pecsenyeillat ke­ringett a lakásban, asztalra rakták a tányérokat, az asztal körül ültek a meghívottak, csak egy vendéget vártak még. Ha­marosan ő is megérkezett: ala­csony, vézna ember verte csiz­más lábát a küszöbhöz, s nagy­­kabátja prémgallérjáról egy mozdulattal lerázta a havat. — Kiss János vagyok — nyújtotta termetéhez képest hatalmas tenyerét. — Ennek a sógora, ni! — biccentett a házigazda felé. "A­hogy meghallottam a Kiss János nevet, erősen meg­néztem a kisembert, s úgy rémlett, mintha ismertem volna valahonnan. Ismerős a neve, vézna termete kicsit sápadt arca, nagy ádámcsutkája, mely beszéd közben fel se ugrál, szinte kicsit nevetségesen. De lehetetlenség, hogy ismernémfl, hiszen sohasem jártam erre­felé. Aztán eszembe jut­ ó igen! Irodalmi emlék ... Móricz Zsigm­ond-novella! Kiss János­nak hívták azt a szerencsétlen novellahőst, akinek még a ne­ve is olyan szürke, jelentékte­len volt, mint az élete. Aki azért nem nőhetett szép, vállas erősre, mert pulya korától kezdve mást sem evett, csak ciberelevest, akinek úgy fény­lett a szeme jóllakás utáni disznótor­ vágytól, mint a nagyon éhes farkasoké. — Egyszer, csak egyszer jól­lakni! — sóhajtotta az a Kiss János, s mikor végre elérkezett az alkalom, a zsíros gazda la­kodalmán annyit evett, hogy a nagy jóllakásba belepusztult szegény. IMS­ikor asztalhoz ült a ven­­­­­dégsereg, őt figyeltem leginkább. Kíváncsi voltam, mit csinál­­ mennyit eszik, mohó vagy mértéktartó a mostani Kiss János, ha elérkezik az al­kalom, ha annyit ehet, amennyi belefér, ha kolbász, hurka, pe­csenye ingerli szüntelenül. Hát az étvágya kitűnő: kolbászból, hurkából kétszer is kér, pecse­nyéből is bekap néhány szele­tet, de a toros káposzta felénél félretolja a tányért és azt mondja: — Ne haragudjon, sógoras­­­szony, de ez kifogott rajtam. A vacsora utáni poharazga­­tásnál megkérdeztem: — Hallottak már Móricz Zsigmondról ? — Hogyne! Errefelé született az úr... — Hát ő írt egy történetet egy Kiss János nevű emberről — mondtam, s elmeséltem az elbeszélést. Nevettek a tragédián. Leg­jobban Kiss János nevetett. — A mindenit... a minden­ségit... csapkodta nevetve a térdét —, no, énrólam nem írna ilyesmit az úr! Én oszt megeszem a magamét, ha fo­gamra való az étel. A sógor is megmondhatja, hogy aratáskor is kitart a szalonnám. — Itt mindig ilyen egyszerű a disznótor? — Ilyen. — Hát nem ünnep? — Munka. — Tudok olyan falut, ahol még verset is mondanak, mint a lakodalomban. — Mi csak eszünk, iszunk, meg beszélgetünk... Azt gondolom, így jó. Nem baj, ha nem ünnep. Ne is le­gyen az „egyszer jóllakni“ ün­nepe a disznótor. — De azért én is tudok egy idevágó verset — mondta a házigazda, és nyomban rákez­dett: Nyelvek és fülek csend, figyelem Szem fontos beszédre emelem! — Azt tudja, ki írta ezt a verset? — Hogyne! Petőfi Sándor. Méghozzá itt, mert a falunkban töltött egy estét, éppen disznó­torba csöppent, ahogy Szendrei Júliához tartott Fehérgyarmat­ra... Tudom, hogy legenda, tu­­­­dom, hogy Székesfehér­várott született a híres vers, de nem szóltam róla. Úgy gon­dolom, nem szenved túlságosan nagy csorbát az irodalomtörté­net, ha Hetén úgy tudják, hogy náluk történt az a híressé vált disznótoros vacsora... BEHAVAZOTT FALU M. Škarýd felvétele

Next