Uj Kelet, 1920. november (3. évfolyam, 90-114. szám)
1920-11-25 / 110. szám
Csütörtök, nov. 15- ül, évf. UQ. n. Mi KELET 5. Az ország Jiddis nyelvű zsidóságának tájékoztatása Abcionista irányú nevelése céljából a konferencia szükségesnek tartja egy jiddis nyaktra lap azonnali megindítását. A jiddis Up addig, míg az anyagi lehetőségek megengedik, hogy naponként jelenjék meg, betűnként lehetőleg többször jelenik meg, hogy az olvasókat az általános politikai eseményekről tájékoztassa. A lap megindításával az ügyvezztőséget bízza meg. 6. A konferencia elvileg kimondja, hogy mindenekelőtt a központi sajtóorgánumok megindítását és meteresítését tartja zsokaégernek , ezért a Szövetség elsősorban ezeket tömegittje. Vidéki lapok megindítása ma csak abban az esetben indokolt, ha azok nívója és életképessége biztosítottnak látszik. A csoport pártlapot csak a kérőjét véleményének meghallgatása mellett, a központi ügyvezető két előzetes hozzájárulásával indíthat. * 7. A felsorolt sztrnégietek anyagi feltételeinek megteremtése céljából a konferencia szükségesnek tartja a akció sajtódap megteremtését, melyre haladéktalanul intenzív gyűjtés indítandó meg. A sajtóalapra begyűlt Daftszegek hováfodításáról az ügyvezetőség dönt Azokban a csoportokban és kerületekben, ahol lapot adnak ki, az ott befolyt öszegek hováfordításáról az ügyvezetőség az ilető csoport, vagy kerület metfiai igataival határoz. Utasítja az ügyvesztőségét, hogy a sajtóalapem való gyűjtésekre sajtóhetet rendezzen, mely idő alatt állz összes cionista erők a sajtópropaganda szolgálatába állíttaasainak. 8. A zsidó sajtóügy állandó Intézésére a konferencia sajtóosztályt létezít, amelynek vezetője a Szövetség ügyvezettségének tagja éa képviseli a Szövetséget a Kadima részvénytartang igazgatóságában és közgyűlésein. A bizottság javaslatára a konferencia Jegyzőkönyvi Meséletet szavazott aKadima* végrehajtó bizottságának, elsősorban LA Ödönnek, aki az .Dj K.*'et* ad ilelaztrációjében a végrehajtói tisottzágot képviseli és úgyszólván minőn idejét önzetlenül és önfeláldozással alapvállalatnak szenteli. A konferencia lelkes ünnepléssel és rokonszenvével tüntetett Léb Ödön mellett. A konferenciának csaknem minden tagja alkalmat keresett it tartózkodásakor arra, hogy a zsidóság nívós, eleven és harcos lapjával nemben elismerésének adjon kifejezést. A Palesztna-bizottság Tíz perc szüet után dr Fischer József elnök megnyitja az ülést és átadja a ásót dr. Pollik Sándornak, a Palesztina-bizottság előadójának. Pollik dr. bejelenti, hogy a bizottság az eredeti javaslatot lényegtelen módosításokkal magáévá tette. Felolvassa a módosított szövegű javaslatot Az elnök szavazásra teszi fel a javaslatot, amelyet a konferencia vita nélkül változatlanul elfogad. A kultúrbizottság javaslatai Ezután Weissburg Ghahn a kultúrbizottság javaslatát ismerteti. Felolvassa az elfogadott többségi javaslatot és párhuzamosan ismerteti a kisebbségi javaslatokat is, amelyeket a bizottság elvetendőknek tartott. Vélemények frakciákról A meginduló vitában először dr. Harsányi J°nö szólalt fel. A bizottság javaslatát általif nosíttgban elfogadhatónak tartja, de bizonyos kiegészítésekkel, így szükségesnek tartja, hogy az állami iskolai intézményeket, amelyeket a román állam átvett, a lakóvá isván arányához képest a zsidó lassig részére osszák szét, amiként az Csernovicban is történt. Dr. Fad Ábrahám rámutat arra, hogy egyes vidékeken mily nagy ás iskolahiány és a zsidóság egymagában nem tudja a szükséges iskolákat létesíteni és fentartanii. Szükséges tehát hogy ezeknek a fenntartásit az állam vállalja tablást. Farkas Vilmos szót emel a kisebbségi javaslat mellett. A haladó cionisták álláspontját képviseli, mert lehetetlennnk tartja, hogy a mai korban a Sulchan Aruchot tartsák egyedüli vezérfonalul a zsidó iskolák működésében. Dr. Szegő Ernső szerint az iskolák mai iránya gyökeres változtatásra szorul. Az iskolákban a vallásos iránynak kell dominálni .Meg kell találni tehát a módját annak, hogy a két ellentétes irány kiegyenlítődést nyerjen. Szerinte a bizottsági javaslat ezt el is éri. Dr. Hajnik Mór javasolja, hogy minden csoport által a Tarbutra gyűjtött hozzájárulásból 80 százalék a csoport helyi iskoláira le- ITV fordítható. Lukács Lettner Zoltán (Nagyvárad) a többrési indítványt pártolja a Marzschisták nevében is. Szükségesnek tartja a Tarbut iskolák érvének egyesítését. Baumzweig Ibrahim héher nyelvű felszóklása után Vortmann Izrael a Paale Clondták nevében a kisebbségi javaslatot pártolja, mert az felel meg a modern kor szikernének, nem is a fontos, hogy a cégtáblára a Soldat Aruchot írják, hanem a szellem, amelyet valójában meg lehet ott valósítani. A vita befejeztével Weissburg Chaim előbd') szólal fel ismét és kimutatta, hogy a felszalök indítványai a kulturbizottság alapos és széleskörű határozatában kielégítést is nyernek. Felvilágosító szavai után az elnök szava***** tette fel a kérdést, mire a konferencia egyhangú lelkesedéssel a kulturbizottság javaslatát határozattá emelte. A konferencia küstárrgyi határozatai 1. A konferencia kimondja, hogy az erdélyi, binári, máramarosi és körösvidéki zsidóság legfőbb feladatául tűzi ki a héber nyelvnek minden lehető eszközzel minél hamarább való élővé tételét. 2. A konferencia annak előrebocsátásával, hogy a Szövetség kultur-ügyosztályát a legközelebbi konferenciáig még fenntartandónak találja, kimondja, hogy az összes kultur- és neveléri ügyek intézését a Tarbutra kívánja átruházni. Kötelességévé tehei ennélfogva a Szövetséghez tartozó minden egyes zsidónak, hogy minden ere-C ‘' rel ée befolyásával odahasson, hogy a Tart úgy anyagilag, mint erkölcsileg feladatainak minden tekintetben meg tudjon felelni. E cél elérésére a következőkre kötelezi tagjait: a) minden cionistának erkölcsi kötelességévé tani, hogy tehetségéhez mérten a Tarhat Országos Zsidó Iskolaegyesületbe belépjen. b) Minden cionistának törekednie kell, hogy a községében levő minden zsidó iskola a Tarbut és az eddigi iskolafentertó között létesítendő szerződés alapján a Tarbut kezelésébe menjen át 3. Az országos konferencia a következő alapelveket jelölte ki a zsidó iskolákat illetőleg: a) A tradicionális, illetőleg a Schulghan Artich szerint értelmezett vallásos követelések teremítendők. , b) A héber nyelvre való átmenetei ideje a legrövidebbre szabandó. e) Zsidó nemzeti nevelés adandó. d) Az ifjúság állampolgári hűségre nevelendő. ■ e) A világi tárgyakban a zsidó vonatkozásokra különös súly fordítandó. f) ▲ tantest diete Schul die Arnohnak megfelelő életmódot köteles folytatni. g) A konferencia követeli, hogy Nagyrománia összes egyetemei a héber nyelv, irodalom és zsidó történelem számára külön katedrát szervezzenek. 4. A konferencia kimondja, hogy a Szövetség és a Szövetséghez tartozó összes alakulatok szerveinek ügyviteli nyelve fokozatosan, de a lehető legrövidebb idő alatt hebraizáltassék. A Szövetség hivatalos nyelve a héber, mindaddig azonban, míg a hebraizálán keresztülvitetik, más kiegitő nyelv is használható. 5. A konferencia utasítja a Szövetség Kis Intéző Bizottságát, hogy keresse meg a Tarbut Országos Zsidó Iskolaegyületet egy irányban, hogy es iskolái felállításánál s tesulyt Talmud-Tórával egybekötött ipariskolákra és ip.roe tanonciskolákra helyezze, továbbá, hogy megfelelő propaganda és felvilágosító munka tétessék foganatba nahányben, hogy a szülök minél nagyobb számban adják gyermekeiket ipari pályákra. ,6. A konferencia utasítja a Szövetség Kis tetéző Bizottságát, hogy keresse meg a Tarbotot as irányban, hogy az összes zsidó iskolák részére egységes tanterv dolgoztassák ki és hogy a megfelelő tankönyvekről gondoskodás történjék.7. A konferencia utasítja a Szövetség Kulturosztályát, hogy a zsidó könyvterjesztés érdekében következőket foganatosítsa: a) Hasson oda, hogy lehetőleg minden csatlakozott hitközség, helyi csoport és egyéb alakulat könyvtárt állítson fel és támogassa ezt egy normál könyvjegyzék kiadásával, valamint a könyvek külföldről való beszerzésével. b] A kultúrrügyosztály az általa beszerzett könyveket önköltségi áron adja el. A szervezeti bizottság jelentése Az elnök ezután szünetet rendelt el arra az időre, amíg a kiküldött bizottság a szervezeti kérdésekben teljesen elkészül munkájával. Tíz perc elteltével dr. Fischer József elnök megnyitja az ülést és jelenti, hogy a szervezeti bizottság megbízásából dr. Fischer Tivadar fogja a bizottság javaslatát beterjeszteni és indokolni . Fischer Tivadar ismerteti azokat az előzményeket, amelyek a szervezeti bizottságnak nehéz munkáját megelőzték. M g indokolja a bizottsági javaslatot. A kérdés felett való vitát és döntést a konferencia a holnapi ülésre halasztja. A bizottságok *.__, A konferencia igazi nagy munkáját a különböző bizottságokban végezték el órákon át tartó beható vitákat folytattak az előadói javaslatokon és minden szakmait, minden szót latra tettek. Komoly megfontolásból és hozzáértésből születtek meg a végleges határozatok, amelyek az erdélyi zsidó nemzetiségű lakosság alkotmányos életének legfontosabb megnyilvánulásai. A határozatok szépek, okosak, de értékük csak akkor len, ha valósággá válnak. A zsidó népen múlik, hogy a határozatokból élő valóság legyen, a azzá az kell lenni, mert csak így adhatja bizonyságát a zsidóság annak, hogy a saját nemzeti ügyeinek intézésére megérett nép. Alább közöljük a különböző bizottságok névsorát: Koltúrbizottság: Glasner Móse főrabbi Kolozsvár, Weissburg Chaka Kolozsvár, Weinstein Béni Kolozsvár, Grünfeld Májer Kolozsvár, Szenes Henrik Arad, Fried Mihály Bethlen, Edelstein Jehuda Ditró, dr. Neumann József főrabbi Déva, Eckstein F.mánuel Mármarossziget, Berkovics Bernet Nagyvárad, Selzer Ármin Nagyvárad, Farkas Vilmos Nagyenyed, Moskovics Dávi Naszód, Hirsch Jakab Nagybánya, Benedikt Lajos Szintiváralja, Markovits Elek Szatmár, Löwh Mór Kolozsvár, dr. Szarvas Jakab Kolozsvár, Gottleb Géza Gyulafehérvár, Hoffmann Jenő Zsidó, Hamburg József Kolozsvár, Weinberger Sámuel Szilágycseh, Neumann Mór Kolozsvár, Seelenfreund Sándor Kolozsvár, Friedmann Sie Nagyszeben, dr. Harnik Mór Dós, Klein Jakab Bánffyhunyad, Gottlieb Herman Szatmár, Fizol Vilmos Szászrégen, Pollacsek Henrik Arad, Csibene Manó Beszterce, Frenkel Eráim és Kolozsvár. Ezenkívül a konferenci behívta a bizottságba szakértőnek dr. Antal Márkot, a Tárhat iskolák főigazgatóját . Palesztina-bizottság: Dr. Polák Sándor Kolozsvár, Dr. Halász Pál Kolozsvár, Mózes Abrahém Belényes, Waldner Mór Egeres, Schreiber Farkas Hidalmás, Neumann Hugó Lugos, Leichter Márton Máramarossziget, Fuchs Izsák Nagybánya, Bergfeld Adolf Retteg, Mandel Simon Szinérváralja, Farkas Károly Szatmár, Dr. Krémer Ármin Kolozsvár, Boskovica József Kolozsvár, Baum- 3. EMDL