Uj Kelet, 1921. január (4. évfolyam, 1-21. szám)

1921-01-22 / 14. szám

Dublint angol katonaság szállotta meg Nagy utcai harcok Corkban — ^ Bevonultak a kormánycsapatok — Az Új Kelet ludositójitól. — London, jan 20. (Damian.) Angol csapatok megszállották Dublint. A megszállás ebben a városban nyugodtan folyt le, a lakosság semmi­féle ellentállást nem fejtett ki ezúttal, de azt hiszik, hogy titokban erősen szervezkedik a megszálló csapatok kiűzésére. Az angol katona­ság a házakat alaposan átkutatja, megvizsgál minden pincét és különösen a háztetőket, ahol gépfegyvereket gyanítanak. Corkot is katonaság szállotta meg, de a megszállás itt csak súlyos utcai harcok árán sikerült. A forradalmárok géppuskákat helyeztek el a háztetőkön és innen tüzeltek a bevonuló katonaságra és a katona­ság támogatására kirendelt rendőrlegénységre. A katonaság viszonozta a tüzelést. Egész éjjel folyt a harc, a támadók azonban olyan ügye­sen voltak elhelyezve, hogy a bevonuló angol katonaság semmi kárt nem tett bennük. Reggel, amikor a tüzelés mindkét részről megszűnt, az utcákon igen sok sebesült katona és rendőr hevert. Amerika a Ruhr-vidék megszállása ellen Páris, jan. 19. (Az Új Kelet távirata.) Washingtonból érkezett jelentések szerint az amerikai külügyi hivatal abban a véleményben van, hogy a jelen pillanatban teljesen inopportunus a Ruhr-vidék katonai megszállása. Nem helyén­való már csak azért sem, mert a szövetségesek állandón arra törekednek, hogy Németországgal a gazdasági kapcsolatot ismét helyre­állítsák. Görög-török harci készülődések Bécs, jan. 19. (Az Új Kelet távirata.) Konstantinápolyból jelentik: A görög hadsereg teljesen föl van készülve arra, hogy komoly offenzívát indíts­on az egész Brun-sa-Usar vonalon. Angolából érkező hírek szerint a törökök védelmi munkálataikat folytatják, de ellenoffenzívát csak tavaszra terveznek. Papulas görög tábornok táborkarával Brussába indult. Meander környékén görögök és törökök között történt összeütközésről újabb hírek érkeztek. Az összeütközés sebesültjei már meg­­­érkeztek Smyrnába. A támadást a görögök kezdték, de a törökök a támadást sikeresen visszaverték. A szövetségesek konferenciája Horsen, jan. 20. A Daily Telegraph írja: A párisi konferencián az angol-német probléma teljes egészében kerül megvitatásra. A lap helytelennek tartja a francia sajtó egy részé­­nek azt a vádját, hogy Lloyd George nem támogatja Franciaország kártérítési követelését. Loyd George minden gyakorllatilag keresztül­vihető tervhez hozzájárul, amelyet Francia­ország jogai biztosítására elő fog terjeszteni L­ayd George azt hiszi, hogy ez a cél is egy meghatározott összeg megállapítása útján érhető el, amelyet a legnagyobb energiával kell Németországon behajtani. A szocialista nemzetközi konferencia Bécsben Bécs, jan. 20. A berni konferencia által a Bécsben február hó 21 én kezdődő nemzet­közi szocialista konferencia előkészítésére ki­küldött bizottság első üléseit Innsbruckban meg­tartotta. Részt vett a tanácskozásokon Adler Frigyes (Bécs), Grimm (Bern), Ledebour (Ber­lin), Walhead (Manchester). A francia kiküldött táviratilag mentette ki magát halaszthatatlan elfoglaltsága miatt, de egyben bejelentette a francia szocialista párt részvételét a konferen­cián. Megállapították a konferencia programját és azt közlik minden ország szocialista pártjá­val, hogy a pártsajtó a kérdéseket kellően megvitathassa. Előadókul kijelölték : Wallheadet az „Sperializmus és szociális­­forradalom", Ad­­lert az „Osztályharc módszerei és szervezetei,* Ledebcourt a „Nemzetközi harc a nemzetközi el­lenforradalom ellen* kérdésekre. Eddig tizen­két ország jelentette be a csatlakozását. Lövészgyakorlatok a cseh középiskolákban Prága, jan. 19. A cseh középiskolákban röviddel a világháború kitörése előtt szüntették be a katonai gyakorlatokat és a céllövészetet. Az országos közoktatásügyi tanács körkérdést intézett most a tanárokhoz, nyilatkozzanak a lőgyakorlatok ismételt bevezetéséről. Amint az eddigi jelentésekből ismeretes, a tanárok nem nyilatkoznak a terv ellen, csupán azt kötik ki, hogy ne legyen kötelező és ne katonák oktassa­nak, mint a háború előtt. Essad pasa gyilkosa Valonában Valona, jan. 18. Ethem Rum, Essad pasa gyilkosa Valonába érkezett. A meggyilkolt­­ elnök ellenségei nagy tüntetést rendeztek a­­ tiszteletére, mint a haza megmen­tőjét üdvözöl­ték és diadalmenetben vitték a városon keresztül. A magyar diplomáciai kép­viselet Bukarestbe utazott Budapest, jan. 21. (Dtv.) A magyar dip­lomáciai képviselet Hory András vezetésével a Bécs—Bukaresti gyorsvonattal útnak indult Bukarest felé. Di Annunzio Velencébe érkezett Zürich, jan. 20. (Damian.) D'Annunzio Velencébe érkezett. Fiuméban való hajóraszál­­lása alkalmával hatalmas ovációt rendeztek tiszteletére. A város egész lakossága a kikötő partján volt és zászlót lengetve búcsúzott a költőtől. Hegedűs Loránd Spitzmüll­ernél Bécs, jan. 20. Hegedűs Loránd magyar pénzügy­miniszter meglátogatta dr. Spitzmüllert, az Osztrák Magyar Bank kormányzóját. Meg­egyeztek abban, hogy a bank ezentúl is tovább vezeti Magyarországon a bankjegy üzletüket.­­ A főtanács határozata a pécsi kérdésben Belgrád, jan. 20. (Damian.) A főtanács foglalkozott a Jugoszlávia által megszállott, de a trianoni szerződésben Magyarországnak ítélt Baranya kiürítésére. Miután a város lakossága memorandumban a Magyarországhoz való csa­tolás ellen nyilatkozott, mindaddig, amíg a mai magyar rendszert demokratikus kormányzat nem váltja fel, a főtanács úgy határozott, hogy a végleges döntés előtt missziót küld ki Pécsre se ügyek megvizsgálására. A végleges hatá­rozatot csak a bizottság jelentésének beérkezte után hozza meg. Zárát annektálta Olaszország Zára, jan. 20. A rapallói szerződés értel­mében Olaszország ünnepélyesen proklamálta Zára annexióját és tényleges birtokbavételét. Al akta­ közben semmiféle zavaró incidens nem merült fel. Alfred Mond és Weizmann utazása Palesztinába — Az Új Kelet tudósítójától. — London, január 16. Mint már jelentettük, sir Alfred Mond és Chaim Weizman legköze­lebb Palesztinába utazik. A „Weekly Dispatcd“ sir Alfred Monddal interjút közöl. A kiváló an­gol államférfi a következőket mondotta útjáról: — Középeurópa zsidói ősi hazájukba el­lenállhatatlan vágyakozással igyekeznek vissza­térni. Sokan gyalogszerrel teszik meg az utat Palesztinába. Sir Herbert Samuel állandóan meghívókat küld hozzám, hogy személyesen tapasztaljam, a Palesztina munkából mennyi a pozitívum és mi még az ilúzió. Mint az újon­nan alakult gazdasági tanács (Economic Coun­cil) elnöke, amely alakulathoz Nagybrittánia lettvagyonosabb zsidói is tartoznak, szeretném az országot üzleti szempontból is megismerni és tanulmányozni. Bizonyos fontos gazdasági szerveket azonnal meg kell teremteni. Építe­nünk kell kikötők és vízműveket és ki kell ak­náznunk azokat az erőket, amelyek elektro­mosságot szolgáltathatnak az ipari üzemek számára. Úgy tudom, hogy házakban is nagy a hiány. Mielőtt azonban egy nagyobb beván­dorlási akcióhoz fognánk, óriási tőkékre van szükségünk. E célból néhány nappal ezelőtt az egész zsidósághoz intézett felhívásban szólítot­tuk fel fajtestvéreinket az adakozásra. — Azt kívánom, hogy a szervezet minél előbb rendelkezzék olyan eszközök felett, ame­lyek lehetővé teszik bármikor ötmillió font sterling igénybevételét, így vélem, hogy az or­szág a mai hatszázezer lélek helyett három­négy milliót is be tud fogadni. — Odamegyek, hogy végre saját szememmel lássak és saját fülemmel hallják. Szeretném megtudni hogy mi igazság van a zsidók és arabok közötti ellenségeskedésről. Teljességgel lehetetlennek tartom, hogy a két nép között súrlódások lesiessenek, hiszen Palesztina újjá­építéséből egyetlen népnek sem lesz olyan közvetlen haszna, mint épen az arabnak. — Annyit már tudok, hogy Palesztina jövőjéből Angliának is nagy haszna lesz. Mert ez az ország, mely elsősorban mezőgazdaság­gal foglalkoztatja lakóit, nemcsak az angol iparcikkek részére lesz jó piac, hanem a zsidó kereskedők gondoskodni fognak, hogy az angol áruk a Keleten mindenfelé terjedhessenek. A „Sunday Express” Sir Alfred Mond utazásáról a következőket írja: Sir Alfred Mond elutazik Palesztinába. Nem azért, hogy ottma­radjon, hanem hogy beletekintsen a cionista állam jövőjébe. Dr. Weizmann kíséretében utazik, az új Judea alapitójival és a legtehet­ségesebb, legerélyesebb és legerősebb intellek­­tüellel amelyeket ez a különös faj évek óta kitermelt. — Francia vélemény a román adósságok kifizetéséről. A párisi „Figaro” írja: A román állampapírok, amelyeket az it­teni tőzsdén jegyeznek, néhány szantimmal emelkedtek. Ez annak tudható be, hogy Romá­nia párisi követe kijelentette, hogy nemsokára megkezdik az adósságok kifizetését. A követ­nek ezt a kijelentését sokan kétkedéssel fo­gadták. Tudvalevő ugyanis, hogy Románia csak akkor lesz képes adósságait kifizetni, ha Fran­ciaország előleget ad arra a gabonamennyi­ségre, amelynek leszállítására a román kormány kötelezettséget vállalt. Kérdés azonban, hogy Romániának van-e annyi gabonája, hogy a szállítást nemsokára megkezdhesse anélkül, hogy ezzel saját országának ellátását veszé­lyeztetné.

Next