Uj Kelet, 1921. február (4. évfolyam, 22-44. szám)

1921-02-26 / 43. szám

Oll (Kolozivdr) Stil, utat 16 " buMHiM Hr*"®"------" °—----------— ’»r ,e"’rtr 26 Sapieha lengyel külügyminiszter lemondott Hir Oroszország általános mozgósításáról - Még nem írták alá a rigai békét - Az Új Kelet tudósítójától -Bukarest, febr. 24. Egy párisi jelentés szerint a­­Temps*­ko20, hogy Sspieha lengyel külügyminiszter beadta lemondását. Mafláról a lemondás okáról nincsen közvetlen értesülésünk. A lemondás híre annál jelentősebb, mivel a lengyel külügyminiszter csak most járt fontos diplomáciai küldetésben Párisban és csak most írta alá a francia-lengyel katonai konvencióról szóló szerződést. Sapieha hercegnek a közeli napokban kellett volna Bukarestbe érkeznie, hogy a román-lengyel katonai és gazdasági egyezményt megkösse. Ilyen a Kelet és Közép­­európára nagyfontosságú diplomáciai misszió közepette volt kénytelen a lengyel külügymi­niszter állásától megválni. A lemondás oka tehát nagyon mélyen le­­­het az ország külső és belsői politikájának rejtekében. Nagyon súlyos politikai krízis vagy diplomáciai vereség érhette Lengyelországot, hogy külügy­miniszterének nagy feladatok megoldása köz­ben és befejezése előtt vissza kellett lépnie. A lemondásnak, amennyire tájékozódva lehetünk, elsősorban belpolitikai okai lehetnek. A lengyel kormány már hó­napok óta olyan súlyos po­litikai krízissel küzd, gazdasági megoldásokban olyannyira tehetetlen, hogy az elkeseredett, elfáradt és nyugtalan lengyel nép már régen elégedetlen a politikai és gazdasági élet vezetőivel. Csak a minap kaptunk hírt arról, hogy a kormány, mihelyt feladatait elvégezte, elhagyja a helyét és min­den valószínűség szerint egy hivatalnok kor­mányzatnak adja át az ország kormányzását. A belpolitikai okon kívül , a külpolitikai ok elsősorban­­ a tescheni kérdés. Lapieha herceg párisi útjának nemcsak az volt a feladata, hogy katonai védszövetséget kössön Franciaországgal, hanem az is, hogy a tescheni kérdésben a maga pártjára hangolja a francia kormányt. A külügyminiszternek ez a törekvése, mint a lengyel lapok lehangolt soraiból is ki­tűnik, nem sikerült. Ebben a kérdésben a francia kormány rideg határozottsággal állott a csehszlovák köztársaság mellé. Márpedig Len­gyelországnak gazdasági életérdeke fűződött ahhoz, hogy a­­tescheni területen lévő dús szénbányák birtokába jusson. A francia kor­mány azonban hajthatatlanul ragaszkodott te­­­­scheni programjához, mert elsőrangú politikai szükségességnek tartja, hogy egy erős, fejlődő­képes csehszlovák állam álljon Németország keleti határán. A lengyel külpolitikának vere­ségén kívül, kétségtelen veresége az is, hogy a lengyel-orosz béke, amely­nek aláírásáról is érkezett már hír, még mindig nincsen aláírt. A lengyel-orosz békekötés kitolásának okairól voltaképen nincsenek híreink, sőt a hozzánk érkezett legújabb hírek szerint úgy Lengyelország, mint Oroszország mindent el­követett, hogy a béke mielőbb létrejöjjön. Varsói lapok közlése szerint politikai kö­rökben úgy tudják, hogy Szecznowski lengyel pénzügyminiszter, aki e hónap közepén uta­zott Rigába a béketárgyalásokra nemcsak azért hagyta el oly hirtelen a megyel fővárost, hogy Rigában bizonyos pénzügyi kérdések megoldá­sát siettesse, hanem azért is, hogy a kormány teljhatalmú megbízottjaként a béke aláírását a lehetőség szerint sürgesse. A békeszerződés aláírását két ok is sürgette volna. A lengyel kormány a felsősziléziai szavazások előtt be akarta fejezni a béke művét, hogy minden figyelmét a szavazási terület felé irá­nyíthassa. A másik ok a belpolitikai krízis, amelyet megoldani addig nem tudtak, míg az orosz béke kötötte le a kormány minden ere­jét. Az orosz béke gyors aláírása Franciaor­szággal való megállapodás volt. Ehhez nem­csak a francia kormány, Anglia is hozzájárult De Oroszország is mielőbb békét akar a nyugati határon. A békét maga Lenin sürgette, aki február 8 án a szovjet kormány egyik ülé­sén hosszabb beszédben mutatott rá, hogy Oroszországnak okvetlenül alá kell írni, még áldozatok árán is a tigai békét. Mert ha Oroszország továbbra is ellen­ségesen viseltetne Lengyelországgal szemben,­­ mondta, ellene furdalna az egysz vi­lág közvéleménye, amelynek jóindulata éppen most, amikor Oroszország arra törekszik, hogy a nyugati államokkal felvegye a gazdasági érintkezést és amikor Oroszországnak belső rendje, gaz­dasági felépülése és konszolidációja érdekében nyugalomra van szüksége,­­elvitázhatatlan. Ha Oroszország továbbra is konfliktusok anyagát keresné, Japánt is maga ellen haragítaná, amely a szibériai kérdés miatt csak az alkal­mat várja, hogy megtámadhassa Oroszországot. A rigai békét — egyelőre­­nem tudjuk, milyen okból — mégse írták alá és úgy látszik, egyelőre nem is fogják aláírni. Oroszország — ha a Lembergből kapott távirat megfelel a valóságnak — már elrendelte az általános moz­gósítást A román delegáció elindul Révaiba Bukarest, febr. 24. (Damian) A révali ro­mán delegáció március 4.-én vagy 5.-én utazik el Bukarestből. Románia 35 000 millió frank jóvátételi összeget követel Bukarest, febr. 23. Románia 35 000 millió arany frank jóvátételi összeget követel. Ebbe az összegbe beleszámították már az el­pusztított petróleumforrásokért járó kárpótláso­kat is. Ezen az összegen felül tízezer vagon felsősziléziai szenet követel Románia Német­országtól. A negyedik internacionálé Moszkva ellen A londoni konferencia A sevresi béke revíziója — Az amerikaiak nem ismernek el egyet­len német gyarmatot sem japán­tulajdonnak — Románia részvétele a konferencián — Az Új Kelet tudósítójától — A német békeküldöttek csak március 3 án utaznak el Londonba, addig a konferencia a török kérdést, az Oroszországgal határos kis államok ügyét­ és a tengerszorosok kérdését tárgyalja. A konferencia tárgyalásai természe­tesen csak a németek megérkezésével vesznek majd nagyobb lendületet. Berlinben miniszter­tanács foglalkoozott az ellenjavaslatok kérdé­sével, de annak részleteit a nyilvánossággal nem közölték, és fegyverbe szólítja a tizennyolctól huszon­hatig terjedő korosztályokat. _________________ Bécs, febr. 24. (Az Új Kelet tud.) A világ szocialista szervezetei ezideig vagy a második internacionálé alapján álltak, vagy a harmadik­hoz csatlakoztak, az úgynevezett moszkvai internacionáléhoz. A többséget nem elégítette ki az egyik állásfoglalás sem, mert szerintük a második internacionálé határozatai már el­avultak, a harmadik pedig az európai és az amerikai helyzet ismerete nélkül akarja forradalomba szorítani a két kontinens szocialista munkásságát. Most Adler Frigyes és Bauer Ottó Bécsbe hívta össze a munkásság képviselőit, hogy megalapítsák a negyedik internacionálét. A nemzetközi szocialista kon­gresszus kedden ült össze Bécsben. A nyugati országok mind képviseltették magukat. A kongresszus a moszkvai internacionálé ellen foglalt állást. A tárgyalások menetét erősen meg fogja zavarni az amerikai kormánynak egy legújabb jegyzéke, amely élénken rávilágít az amerikai­japán ellentétre és versengésre. Washingtoni távirat szerint ugyanis az amerikai kormány a szövetségesekhez intézett jegyzékben tiltakozik a német gyarmatokra vo­natkozó mandátumok felosztása ellen. A jegy­zék két lényeges dolgot domborít ki: 1. Ame­rika nem ismer el egyetlen volt német szigetet sem japán tulajdonnak. 2. Amerika felvilágo­sítást kér az angol francia egyezménynek a mezopotámiai petróleumra vonatkozó pontjaira nézva Az olasz küldöttek ígéretet tettek Kemal pasának, hogy a sévreai béke revízióját ke­­resztüviszik. Szóba jöhet itt elsősorban Aser­­bejdzsan elismerése, a hajózás teljes szabad­ságának visszaállítása a Fekete tengeren és a szerződés megváltoztatása a kikötőknek nemzetközi intézése érdekében, beleértve Ba­­tumot is azzal a feltétellel, hogy a nemzetközi Dardanella bizottságban egy orosz delegátus is résztvegyen. Az olasz küldöttekkel való tár­gyalások során Kemal pasa szikratáviratot váltott Moszkvával. London, február 24. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a mértékadó angol körök oda­nyilatkoztak, hogy a szövetségesek szilárdan kitartanak a párisi határozatok alapelvei mel­lett és a németek csak azzal segíthetik elő a konferencia sima lefolyását, ha konkrét javas­lataikat mindvégig a párisi határozatok keretei között teszik meg. A németeknek minden kí­sérlete, hogy a párisi határozatokat megsem­misítsék, eredménytelen fog maradni. London, február 24. (Damian.) A konfe­rencia tudomására hozta Romániának, hogy meg fogják hívni a konferenciára, mikor a te­n­­gerszorosok ügyét fogják tárgyalni. — A királyi esküvő. Bukarestből jelentik : A királyi esküvő alkalmából rendezett ünnepségek sorozata ma kezdődött a Fil­harmonikus Társaság koncertjével, amelyet az­­Atheneumban­ tartottak meg. A hangversenyen megjelent a királyi család, Miklós görög herceg, a spanyol infáns, az összes diplomaták és a kormány egyes tagja. Pénteken délelőtt küldött­ségek adták át ajándékaikat a főudvarmesteri hivatalban való előzetes bejelentés után. Szombaton a képviselőhöz küldöttsége fogja szerencsekívánatait kifejezni, szombaton este pedig a Nemzeti Színházban díszelőadás lesz. A polgári esküvőt vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartják meg, míg az egyházi esküvőre déli 12 órakor kerül sor. Délután fél 2-kor villás­reggeli, fél kilenckor ünnepélyes fogadás a királyi palotában. Február 28.-án az új pár Szina­­jába utazik, ahol március 12-ig, vagyis Károly trónörökös esküvőjéig maradnak. Azután el­utaznak Athénbe. Erzsébet hercegnő esküvője alkalmából az általános sztrájk miatt jogerősen elítélt szocialisták valószínűleg amnesztiát fog­nak kapni. -

Next