Uj Kelet, 1921. április (4. évfolyam, 71-93. szám)

1921-04-22 / 88. szám

Péntek 921 április 22 Sini (Kolozsvar) 5681 nisian 13 Doktor Szun-Ja-Cen Ez a messzi és végtelen Kína, a kőfallal övezett Mennyei birodalom ne­m tu­lágosan iz­gatja az európai fantáziákat. Nek­i ez exo­­tikuus, furcsaság. Egy fantasztikus színdarab, egy furcsa novella, egy színes teáskanna vagy legyező, amely róla beszél, még érdekli őket, de nincs tovább. Holott a föld és az emberi­ség roppant problémája húzódik meg ezen a roppant földdarabon, amely csaknem akkora, mint Európa, de sűrűbben lakott, mert Európa háromszázötven millió emberéhez képest négyszázmillió lelket hordoz a hátán. Egyike a legszerencsétlenebb országoknak. Tömegei ma még a párák lomha e­gykedvűségé­vel tű­rik a nyomort, a szenvedést és az éhínséget, de félni lehet, ha egyszer fel­üdulnak, ma­gukkal ragadják a földet a szerencsétlenségbe. Az úgynevezett sárga veszedelem nem az elméleti koponyák agyréme, de fenyegető va­lóság. A Mennyei Birodalom hosszú év­századok óta nem mennyei többé, ott a földrengést, az ár s­izet, a tallin viharát, a háborút, amely tízezerszámra irtja az em­bereket, nemi csapásnak tekintik, de valóságos áldásnak, amit Buddha vagy Koi fucse, vagy az ő szentjeik küzdtek az égből, hogy a szí­­pora embert megritkítsák kissé és kevesebb száj kiáltson ennivalóért. Hogy Kínában él a föld legigénytelenebb népe, amely meg­elégszik egy marék rizzsel s egy csésze üres teával, ennek nem vallási okai­ vannak, de gazdaságiak. A föld csak hellyel-közzel ter­mékeny, egyébként hegy vagy leesik, csak a legnagyobb fáradsággal lehet rákényszeríteni a talajt, hogy teremjen. De ott is, ahol a föld termő, oly kezdetleges, visszamaradt eszkö­zökkel mm­edik, hogy belterjes termelésről szó sem lehet, évezredek óta ugyanazzal a faekével szántanak, ugyanazzal a módszerrel művelik a hegyi rizst, szinte a vallásos fana­tizmusig viszik a ragaszkodást primitív szer­számaikhoz és eszközeikhez nem csoda, hogy egyes vidékeken mindennapos az éhínség és a lakosság lázadása. A túlszaporulatot ez a nagy ország el se tudja helyezni. Amerika törvényt hozott a sárgák beözönlése ellen, mert az olcsó kulik az ő drágább munkásait kiszorítják az üzemekből. Az elkeseredett kínai tömegekkel egy idő óta valósággal hazárdot játszanak elszánt politikusaik. Alig egy évtizede, hogy egy konok és nagyenergiájú, európai műveltségű volt mandarin, Juansikkáj, megdöntötte a császár­ságot, kikiáltotta a köztársaságot és meg­választana magát elnöknek. Azt lehetett volna hinni, hogy Juansikkáj siet országát modernizálni, levágatja a copfot az egész vonalon, mindenüvé lefekteti a vasutak síneit, de ő csak politikát csinált, a nagyság gazdasági ábécéjével nem látszott törődni. Első do­ga volt, hogy a nép előtt még mindig tekintélyes, sőt imádott dinasztiát összeházasította a maga családjával, a kiskorú ex-csá­szárhoz hozzáadta a leányát, m­ert végső célja a monarchia helyreállítása és a maga császári dinasztiájának a felállítása volt. A hazafias kínaiak között titkos párt alakult ellene, a párt élén Szunjacen doktor állt, aki a kínai nemzetgyűlés elnöke vett. Ez a párt, minthogy másként boldogulni nem tudott, meggyilkoltatta a hatalmas Juansikkájt s a kezébe kaparintotta az uralmat. A reformis­táknak persze nem volt meg a kellő energiájuk, az ország egymásután változtatta kormányait, Bőt államformáját is, a déli birodalom foly­tonosan törzs­els­odott az északival, a különböző ellenkormányok hol Angliával, hol Amerikával, hol Japánnal konspiráltak s egy idő óta az orosz szovjetekkel is. A kínai kulik között mostanság nagy eredménnyel dolgoznak a szovjeteszma agitátorai, akik eget-földet ígér­nek, amiben a kuli úgy hisz, mint a hitaltipitók tanaiban. Egyre tömegesebben áll­nak be Oroszország hadseregébe, ők a vörös csapatok legszívó­sabb és legfanatikusabb katonái. Ennyi baj, nyomoruság, lázadás, vesze­delem és kilátástalanság közepette nyilván nem kellett hozzá sok, hogy most a nagy birod­lom véglegesen kettészakadjon. Mulatt a pekingi kor­mány miniszterelnöke Parisban­ jár, hogy politikai előnyöket kunyeráljon és megköszönje sorbonnei díszdoktorságát. Délkínában Szunjacen doktor fellázítja a katonaságot és a népet, kikiáltja a külön köztársaságot, gyorsan összehívja a nemzetgyűlést, meg álusztalja magát elnök­nek, köztáviratot küld a hatalmakhoz és kéri az elismerését. Innen messziről a nagy eseményt meg se tudjuk ítélni A jelenségeket nem ismerjük, csak halovány árnyékuk vetődik néha néha h­azánk. Leg­utóbb például hírt kaptunk róla, hogy Orosz­ország megszüntette Kínával szemben eddigi barátságos politikáját, Csicserin szigorú jegyzé­ket küldött a pekingi kormánynak. Nem lehe­tetlen, hogy Szunjacenék mögött is ott van Oroszország, ugyanaz a­ hatalom, amely Kemal pasa nacionalistáit látta el fegyverrel ... A távoli Ázsiában nagyon érdekesen vajú­dik a világ Délkinában kikiáltották a köztársaságot Szun-Jo-Cen az elnök — — Az Új Kelet tudósítójától — London, április 20 Délkinában kitört a forradalom. A ka­onaság és a nép fellázadt a pekingi kormány ellen, mert a kormány kikül­döttei rosszul bántak a lakossággal. A forradalmi mozgalmat Szun-Ja-Cun, kínai reformpárt ismert­nevű vezére, irányítja. Szun-Ji-Cen hasonló for­radalom útján néhány esztendővel ezelőtt már detronizálta a császári dinasztiát. Délkinában kikiáltották a köztársaságot, amelynek elnökévé választották meg Sun-Jan Cent, a­ki összehívta a nemzetgyűlést, amely kitört a polgárháború kimondta, hogy Délkina elszakad Pekingtől. Az új köztársasági elnök jegyzéket küldött a nagy­hat­almákhoz, amelyektől a délkínai köztársaság felelős kormányának elismerését kéri. A Damian távirati iroda londoni távirata szerint a pekingi kormány nagyszámú katona­ságot küldött a délkínai lázadás letörésére. Szun-Ja-Cen kormánya minden intézkedést meg­­tett a pekingi csapatok visszaverésére. Prokla­mációt adott ki, amelyben a katonaságot és a népet erélyes ellenállás­a hívja fel.­­ Az orosz ellenforradalom, Bukarest, április 20. Megerősítik azt a­­ hírt, hogy Oroszországban az ellenforradalom még egyre tart. A nagyobb városokban éhség­lázadások törtek ki. A munkások hatalmas csoportokban járják be az utcákat és tiltakoz­nak a drágaság ellen. (Damian.) A bolgár komitácsik pusztításai Bukarest, április 20 A kiküldött román­bolgár delegáció megállapította azokat a káro­kat, amelyeket a bolgár komitácsi bandák okoztak a dobrudzsai várnégyszög területén. A kárt, amelyet több millióra becsülnek, a bolgár kormány meg fogja téríteni. (Daraian.) Vám­háború Norvégia és Spanyolország között Krisztiánia, ápr. 20. A norvég kormány nemrég megtiltotta az alkoholnak Norvégiába való bevitelét. Ezért Spanyolország, amely a kül­földi á­l­amok közül a legtöbb szesz­­italt szállí­totta N­rvégiába, kihirdette a vámháborút. A norvég kormány elhatározta,­hogy megtorlásul az összes Spanyolországból jövő árukra a leg­magasabb vámot veti ki. Emiatt a spanyol kormány jegyzéket intézett Norvégiához és kérte, hogy a konfliktust tárgyalások útján oldják meg. Norvégia most válaszolt erre a jegyzékre és kijelentette, hogy a spanyol déli-­­ gyümölcsre kivetett vámot szívesen csökkenti,­­ de az alkoholtilalmat, amely népszavazáson­­ alapszik, nem függesztheti fel. Jugoszlávia katonai intézke­déseket tesz a Habsburg­­restauráció ellen Belgrád, április 20. A jelenlegi magyar­országi helyzet világosan mutatja, hogy a magyar arisztokrácia nem mondott le a Habsburg- restaurációról, csupán annak időpontját tolta ki. Hogy a második puccskísérlet ne érje Jugo­szláviát készületlenül, a belgrádi kormány elrendelte a baranyai területnek és a bajai háromszögnek katonai biztosítási szempontból való további kiépítését. A mára­marosi határ­kiigazítás Bukarest, ápr. 20. A máramarosi határkiiga­­zítási tárgyalások a húsvéti ünnepek után meg­kezdődnek. A tárgyalásokat Máramarosszigeten tartják. Megerősítik azt a hírt, hogy Csehszlová­kiával a kereskedelmi szerződést egyidejűleg fogják aláírni azzal a határozattal, amelyet a két ország delegátusai a máramarosi határkiiga­­zítás ügyében hoznak. (Damian.) Jugoszlávia lemond a verseci vasútvonalról Bukarest, ápr. 20. Take Ionescu külügy­miniszter tegnap hosszabb megbeszélést folyta­tott Imandi belgrádi román maghatalmazott miniszterrel, aki beszámolt az aktuális helyzet­ről. A meghatalmazott miniszter megerősítette, hogy Jugoszlávia kész átengedni Romániának a v­rseci vasútvonalat. (Damian.) Ju­goszlávok az adriai szigeteken Belgrád, április 20. (R. T. I.) A jugoszláv csapatok holnap vonulnak az olaszok által kiürített Cu­sola és Lissa szigetekre.

Next