Uj Kelet, 1921. április (4. évfolyam, 71-93. szám)
1921-04-22 / 88. szám
Péntek 921 április 22 Sini (Kolozsvar) 5681 nisian 13 Doktor Szun-Ja-Cen Ez a messzi és végtelen Kína, a kőfallal övezett Mennyei birodalom nem tulágosan izgatja az európai fantáziákat. Neki ez exotikuus, furcsaság. Egy fantasztikus színdarab, egy furcsa novella, egy színes teáskanna vagy legyező, amely róla beszél, még érdekli őket, de nincs tovább. Holott a föld és az emberiség roppant problémája húzódik meg ezen a roppant földdarabon, amely csaknem akkora, mint Európa, de sűrűbben lakott, mert Európa háromszázötven millió emberéhez képest négyszázmillió lelket hordoz a hátán. Egyike a legszerencsétlenebb országoknak. Tömegei ma még a párák lomha egykedvűségével tűrik a nyomort, a szenvedést és az éhínséget, de félni lehet, ha egyszer felüdulnak, magukkal ragadják a földet a szerencsétlenségbe. Az úgynevezett sárga veszedelem nem az elméleti koponyák agyréme, de fenyegető valóság. A Mennyei Birodalom hosszú évszázadok óta nem mennyei többé, ott a földrengést, az ár sizet, a tallin viharát, a háborút, amely tízezerszámra irtja az embereket, nemi csapásnak tekintik, de valóságos áldásnak, amit Buddha vagy Koi fucse, vagy az ő szentjeik küzdtek az égből, hogy a szípora embert megritkítsák kissé és kevesebb száj kiáltson ennivalóért. Hogy Kínában él a föld legigénytelenebb népe, amely megelégszik egy marék rizzsel s egy csésze üres teával, ennek nem vallási okai vannak, de gazdaságiak. A föld csak hellyel-közzel termékeny, egyébként hegy vagy leesik, csak a legnagyobb fáradsággal lehet rákényszeríteni a talajt, hogy teremjen. De ott is, ahol a föld termő, oly kezdetleges, visszamaradt eszközökkel mmedik, hogy belterjes termelésről szó sem lehet, évezredek óta ugyanazzal a faekével szántanak, ugyanazzal a módszerrel művelik a hegyi rizst, szinte a vallásos fanatizmusig viszik a ragaszkodást primitív szerszámaikhoz és eszközeikhez nem csoda, hogy egyes vidékeken mindennapos az éhínség és a lakosság lázadása. A túlszaporulatot ez a nagy ország el se tudja helyezni. Amerika törvényt hozott a sárgák beözönlése ellen, mert az olcsó kulik az ő drágább munkásait kiszorítják az üzemekből. Az elkeseredett kínai tömegekkel egy idő óta valósággal hazárdot játszanak elszánt politikusaik. Alig egy évtizede, hogy egy konok és nagyenergiájú, európai műveltségű volt mandarin, Juansikkáj, megdöntötte a császárságot, kikiáltotta a köztársaságot és megválasztana magát elnöknek. Azt lehetett volna hinni, hogy Juansikkáj siet országát modernizálni, levágatja a copfot az egész vonalon, mindenüvé lefekteti a vasutak síneit, de ő csak politikát csinált, a nagyság gazdasági ábécéjével nem látszott törődni. Első doga volt, hogy a nép előtt még mindig tekintélyes, sőt imádott dinasztiát összeházasította a maga családjával, a kiskorú ex-császárhoz hozzáadta a leányát, mert végső célja a monarchia helyreállítása és a maga császári dinasztiájának a felállítása volt. A hazafias kínaiak között titkos párt alakult ellene, a párt élén Szunjacen doktor állt, aki a kínai nemzetgyűlés elnöke vett. Ez a párt, minthogy másként boldogulni nem tudott, meggyilkoltatta a hatalmas Juansikkájt s a kezébe kaparintotta az uralmat. A reformistáknak persze nem volt meg a kellő energiájuk, az ország egymásután változtatta kormányait, Bőt államformáját is, a déli birodalom folytonosan törzselsodott az északival, a különböző ellenkormányok hol Angliával, hol Amerikával, hol Japánnal konspiráltak s egy idő óta az orosz szovjetekkel is. A kínai kulik között mostanság nagy eredménnyel dolgoznak a szovjeteszma agitátorai, akik eget-földet ígérnek, amiben a kuli úgy hisz, mint a hitaltipitók tanaiban. Egyre tömegesebben állnak be Oroszország hadseregébe, ők a vörös csapatok legszívósabb és legfanatikusabb katonái. Ennyi baj, nyomoruság, lázadás, veszedelem és kilátástalanság közepette nyilván nem kellett hozzá sok, hogy most a nagy birodlom véglegesen kettészakadjon. Mulatt a pekingi kormány miniszterelnöke Parisban jár, hogy politikai előnyöket kunyeráljon és megköszönje sorbonnei díszdoktorságát. Délkínában Szunjacen doktor fellázítja a katonaságot és a népet, kikiáltja a külön köztársaságot, gyorsan összehívja a nemzetgyűlést, meg álusztalja magát elnöknek, köztáviratot küld a hatalmakhoz és kéri az elismerését. Innen messziről a nagy eseményt meg se tudjuk ítélni A jelenségeket nem ismerjük, csak halovány árnyékuk vetődik néha néha hazánk. Legutóbb például hírt kaptunk róla, hogy Oroszország megszüntette Kínával szemben eddigi barátságos politikáját, Csicserin szigorú jegyzéket küldött a pekingi kormánynak. Nem lehetetlen, hogy Szunjacenék mögött is ott van Oroszország, ugyanaz a hatalom, amely Kemal pasa nacionalistáit látta el fegyverrel ... A távoli Ázsiában nagyon érdekesen vajúdik a világ Délkinában kikiáltották a köztársaságot Szun-Jo-Cen az elnök — — Az Új Kelet tudósítójától — London, április 20 Délkinában kitört a forradalom. A kaonaság és a nép fellázadt a pekingi kormány ellen, mert a kormány kiküldöttei rosszul bántak a lakossággal. A forradalmi mozgalmat Szun-Ja-Cun, kínai reformpárt ismertnevű vezére, irányítja. Szun-Ji-Cen hasonló forradalom útján néhány esztendővel ezelőtt már detronizálta a császári dinasztiát. Délkinában kikiáltották a köztársaságot, amelynek elnökévé választották meg Sun-Jan Cent, aki összehívta a nemzetgyűlést, amely kitört a polgárháború kimondta, hogy Délkina elszakad Pekingtől. Az új köztársasági elnök jegyzéket küldött a nagyhatalmákhoz, amelyektől a délkínai köztársaság felelős kormányának elismerését kéri. A Damian távirati iroda londoni távirata szerint a pekingi kormány nagyszámú katonaságot küldött a délkínai lázadás letörésére. Szun-Ja-Cen kormánya minden intézkedést megtett a pekingi csapatok visszaverésére. Proklamációt adott ki, amelyben a katonaságot és a népet erélyes ellenállása hívja fel. Az orosz ellenforradalom, Bukarest, április 20. Megerősítik azt a hírt, hogy Oroszországban az ellenforradalom még egyre tart. A nagyobb városokban éhséglázadások törtek ki. A munkások hatalmas csoportokban járják be az utcákat és tiltakoznak a drágaság ellen. (Damian.) A bolgár komitácsik pusztításai Bukarest, április 20 A kiküldött románbolgár delegáció megállapította azokat a károkat, amelyeket a bolgár komitácsi bandák okoztak a dobrudzsai várnégyszög területén. A kárt, amelyet több millióra becsülnek, a bolgár kormány meg fogja téríteni. (Daraian.) Vámháború Norvégia és Spanyolország között Krisztiánia, ápr. 20. A norvég kormány nemrég megtiltotta az alkoholnak Norvégiába való bevitelét. Ezért Spanyolország, amely a külföldi álamok közül a legtöbb szeszitalt szállította Nrvégiába, kihirdette a vámháborút. A norvég kormány elhatározta,hogy megtorlásul az összes Spanyolországból jövő árukra a legmagasabb vámot veti ki. Emiatt a spanyol kormány jegyzéket intézett Norvégiához és kérte, hogy a konfliktust tárgyalások útján oldják meg. Norvégia most válaszolt erre a jegyzékre és kijelentette, hogy a spanyol déli- gyümölcsre kivetett vámot szívesen csökkenti, de az alkoholtilalmat, amely népszavazáson alapszik, nem függesztheti fel. Jugoszlávia katonai intézkedéseket tesz a Habsburgrestauráció ellen Belgrád, április 20. A jelenlegi magyarországi helyzet világosan mutatja, hogy a magyar arisztokrácia nem mondott le a Habsburg- restaurációról, csupán annak időpontját tolta ki. Hogy a második puccskísérlet ne érje Jugoszláviát készületlenül, a belgrádi kormány elrendelte a baranyai területnek és a bajai háromszögnek katonai biztosítási szempontból való további kiépítését. A máramarosi határkiigazítás Bukarest, ápr. 20. A máramarosi határkiigazítási tárgyalások a húsvéti ünnepek után megkezdődnek. A tárgyalásokat Máramarosszigeten tartják. Megerősítik azt a hírt, hogy Csehszlovákiával a kereskedelmi szerződést egyidejűleg fogják aláírni azzal a határozattal, amelyet a két ország delegátusai a máramarosi határkiigazítás ügyében hoznak. (Damian.) Jugoszlávia lemond a verseci vasútvonalról Bukarest, ápr. 20. Take Ionescu külügyminiszter tegnap hosszabb megbeszélést folytatott Imandi belgrádi román maghatalmazott miniszterrel, aki beszámolt az aktuális helyzetről. A meghatalmazott miniszter megerősítette, hogy Jugoszlávia kész átengedni Romániának a vrseci vasútvonalat. (Damian.) Jugoszlávok az adriai szigeteken Belgrád, április 20. (R. T. I.) A jugoszláv csapatok holnap vonulnak az olaszok által kiürített Cusola és Lissa szigetekre.