Új Magyarország, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-03 / 1. szám

2 tek, hogy írni mégis csak az írók tudnak legjobban és, hogy gyer­mekeinknek a­ legjobb is éppen­­csak jó. Persze, ehhez a magyar politika és a társadalom alapvető változásán kívül az is kellett, hogy a kultuszminiszter maga is­ íróember legyen, s egyik állam­titkára legelső költőink és kri­tikusaink közül való, a többi is mind a szellem és a toll embere. Ehhez az kellett, hogy végre elő­ször a történelemben, a negyven­­nyolcas epizódot kivéve, a szel­lem Magyarországa azonossá vál­jék a hivatalos országgal. Így aztán lehetséges, hogy tízéves fiúk és lányok olvasókönyvükben hontmegyei és székely népmesék mellett orosz népmesét, délszláv népballadát és moldvai román népmesét is olvashassanak. Aki együtt ismeri meg a jugoszláv, román, orosz mesét a magyarral, az más lélekkel és más indusok­kal fog kikerülni az iskolából, mint mi, akik... De ne, folytas­suk. Ami volt, az alá ezek a könyvek minden eddiginél mé­lyebb vonalat húztak. Hogy soha vissza ne térhessen, a történelem­nek új, reálisabb, igazabb, tehát magyarabb és emberibb szemlé­lete gondoskodik. Az ötödik és a hatodik osztályban még nem ta­nulnak történelmet, csak törté­nelmi olvasókönyvet használnak. A hazug történelmi romantika és ábrándok helyett legjobb íróink mutatják be, hogyan élt a ma­gyar ember az elmúlt századok­ban. 1848-nak egész új aspektusa tárul fel a gyermek előtt, ha Szabó Ervin nyomán olvassa el, milyen volt a pesti munkásság. A Bach-korszakbeli magyar élete Tolnai Lajos tolla nyomán eleve­nedik mozt és, hogy ki volt maga Bach, azt maga is Széchenyitől tudja meg a diák Az első világháború előtti kor parasztjainak életét Móricz Zsic,­­mond, polgáraiét Márai Sándor, munkásait Kassák Lajos könyvei­ből veszik és nem állnak meg szemérmesen valahol fél évszá­zaddal ezelőtt, hanem elvezetik a gyermeket egész napjainkig. Az első­ világháborút Zilahy két fog­lyának egy részlete viszi el a ha­todik általános osztályba, a pa­rasztok életét Ortutay egy tanul­mánya, a munkanélküliek mun­kát, kenyeret kiáltását Kassák Lajostól tanulják meg. A máso­dik világháborúról Illés Béla ír, a földosztásról Illyés Gyula. Még­ha az ember ilyen tartalomjegy­­zék-szerűen számol be az ilyen könyvekről, akkor is, pusztán a címek és a nevek összekapcsolá­sától elárasztja egész lényét a jóleső elégtétel, hát mégis idáig jutottunk. A jövő távlatai A következő nemzedékek a tiszta magyarság, a csorbítatlan hagyományok, a zengő humánum és a mélységes, belülről fakadó, kemény demokrácia szellemében fognak felnőni. Az, hogy ezek a tankönyvek, (számszerűit 56) ilyen rövid idő alatt létrejöttek, az a magyar demokrácia szellemi újjá­építésének egyik legnagyobb erő­próbája. Az, hogy ilyen ragyogóan sikerültek, egy újfajta, a réginél alaposabb és igazabb nemzeti büszkeséggel tölthet el mind­annyiunkat. E tankönyvek hangja, színvonala, ereje és iránya félre­érthetetlen válasz a kétkedőknek és az áskálódóknak; a még této­vázó értelmiségiek felé pedig olyasféle térhódítás, mint a Kos­­suth-híd, vagy a stabilizáció volt. És, ha majd megjelenik vala­mennyi könyv, mind a tizenkét osztály számára, és ha már egy­szer vagy kétszer tizenkét éve tanulnak is belőle fiaink, akkor talán azt mondhatjuk, hogy az ország demokratikus átalakítása szempontjából e tankönyvek je­lentősége csak a földreforméval mérhető össze Addig is irigylem fiaimat, hogy ezekből a könyvekből tanulhat­nak. Amikor az utas néhány hónapi távollét után visszatér egy országba, majdnem mindig azt tapasztalja, hogy az illető ország valahogy más képet nyújt, mint amilyennek elbe­szélések vagy újságcikkek alapján képzelte. Ma, amikor partraszálltam Leningrádban, az útlevelek ellenére éppen oyan szeretetreméltó volt, mint azelőtt és a vámhivatalnok éppen úgy nem akadékoskodott, mint az utolsó alkalommal. 3—4 szobás lakás Leningrád ezen a szelíd őszi napon a Szent Izsák-székesegyház hatal­mas arany kupolájával és az admi­­raliták aranytornyával, melyek ra­gyognak a napfényben, a sötétkék vizű Nivával és a frissen átfestett Téli Palotával sokkal mozgalma­sabbnak látszott, mint a nyáron, de azért nem olyan­ mozgalmasnak, mint Moszkva. Leningrádban még most is elég gyakori dolog, hogy egy-egy családnak három-négy­­szobás lakás áll rendelkezésére. Leningrádban a háború utáni évek egyik sikere az volt, hogy számos fürdőt újjáépítettek a hozzátartozó pavil­­­onokkal, szana­tóriumokkal együtt­ Újjáépült többek közt a karéliai földszoroson Kuokkala és Terijoki, amelyek ezelőtt Finnor­szághoz tartoztak. Egy másik telje­sítmény a Carszkoje Szelo palotái­nak folyamatban lévő hl­yreálítása. A németek ezeket 1944-ben felgyúj­tották. Leningrád most megint ele­ven város. Az erőfeszítése az idén is elsősorban az ipari termelés fokozá­sára irányul Még a mellékutcák és a csatorna gránátokkal feldúlt part­jai is visszhangoznak a futballozó fiatalság vidám kiáltásaitól. Szükséglakás — a múlt emléke A Leningrád és Moszkva közt fekvő falvakban, melyek a háború­ban csaknem teljesen elpusztultak, már háromhónapi távollét után is komoly javulást lehet észrevenni: új faházak épültek és több élelmi­szert lehet kapni az állomásokon. A Vörös Nyíl tizennégy óráról tizen­három órára szállította le menet­idejét. A legutóbbi kimutatások sze­­­rint a tulajdonképpeni orosz vidé­ken négymillió ember hagyta már el a szükséglakásokat és rendes há­­zakba költözött. A szükséglakás már csak a múlt eln­eke­ Amikor az ember újból Oroszor­szágot járja, különösen két tény ra­gadja meg figyelmét: a gazdasági helyzet jelentős javulása, ami a jó termés következménye, továbbá az emberek nagy­­érdeklődés­ a világ­­politika iránt. A sajtó külföldi híreit igen nagy érdeklődéssel­­olvassák, különösen az Egyesült Nemzetek tárgyalásairól szóló részetes beszá­molókat. Mintha abban reménye­red­­­nének, hogy ezekben f­elfedezhetik a nemzetközi kapcsolatok javulásá­nak jeleit. Talán a legmélyebb ha­tást Visinszkijn­ek a háborús uszítók ellen­ mondott beszéde keltette és kü­lönösen az a tény, hogy nevükön nevezte a háborús uszítókat és idézte kijelentéseiket. Ebben pozitív bizo­nyítékát látják annak, hogy még kellemetlen meglepetések jöhetnek- Ennek eredményeként szembetűnően megnövekedett a felelősségtudat és a nemzeti összefogás szükségénel­ felismerése. Programszerű javulás Általában a gazdasági viszonyok megjavultak. Moszkvában sokkal több fogyasztási cikket lehet talál­ni, mint még három hónappal ez­előtt is. A legtöbb cikk orosz ere­detű, de van csehszlovák, lengyel és német áru is. A háztartási cikkek, a jó rádiókészülékek és még néhány más cikk a moszkvai árakhoz viszo­nyítva, olcsók­ A múlt évben aránylag kevés szó esett az ipari újjáépítésről és még tavasszal és nyáron is a figyelem a mezőgazdaságra összpontosult. De azért megjelentek hírek az iparról is és néhány érdekes eredményt kö­zöltek a nyilvánossággal. Az ipari együttműködés egyik legfigyelemre­méltóbb példája volt a zaporozsjei fémipari üzemek nagy részének helyreállítás­a. A teljesen újjáépített üzem­ek közt van a voronyezsi nagy szintetikus gumigyár. Általában az a benyomása az embernek, hogy április óta jelenté­kenyen és programmererűen javult a helyzet­ Újjáépítés a Szovjetunióban — ahogyan egy angol lap lát­ja Az alábbi cikkben, amelyet a liberális Manchester Guar­­dianból vettünk át, egy angol polgár mondja el közvetlen meg­figyeléseit a Szovjetunióban folyó újjá­építésről■ Meg kell je­gyezni, hogy ez a beszámoló még a pénzreform bevezetése és a je­gyrendszer megszüntetése előtt íródott. üj Mm a BOR site. Hewlett Johnson válasza Fisher canterburyi érseknek: „Ragaszkodom ahhoz, hogy továbbra is szószólója legyek a keresztény tömegeknek" Hewlett Johnson canterbury-i dé­kánt, ezt a tiszteletreméltó ősz anglikán egyházfőt, világszerte úgy ismerik, mint aki önzetlenül és mé­g meggyőződéstől vezettetve egész éle­tét és működését a szociális igazság tanításainak­ szolgálatába állította- A kereszténység legigazibb szelleme irány­ította ebben a működésében, am­kor a szegények és elnyomottak szószólója lett é.; azt hirdeti­, hogy az emberiségnek a XX. században végre kell hajtania azt az időszerű társadalmi és gazdasági átalakulást, amely kiérleli és megvalósítja a szo­ciális igazság, a legszélesebb népré­tegek társadalmi és gazdasági fel­emelésének nagy eszméit. Hewlett Johnson nem ismeretlen a magyar közönség­­előtt sem, hi­szem augusztusban Magyarországon is járt és őszinte elismeréssel látta az új Magyarország szociális erőfe­­szítéseit és elégtételül vett azokról tudomást. A csatmburg-i dékán olyan meleg fogadtatásban részesült nálunk, amilyen jó szándékkal és szeretettel jött közénk. Johnson dékán működését az a meggyőződése irányítja,, hogy a szo­cialista eszme a keresztény erkölcs­­nek logikus megjelenési formája a mi korunkban. Annál nagyobb meg­lepetést keltett tehát, hogy Geoff­rey Fisher canterbury-i érsek jónak látta, hogy támadást intézzen Hew­lett Johnson ellen, ami annál fur­csább, mert a canterbury-i dékán már több mint egy hónapja bete­gen fekszik otthonában­ A Canter­bury-i érsek ebben a nyilatkozatá­ban azt a kijelentést te­tte, hogy ,­a canterbury-i dékán legutóbbi sze­replése és­­nyilatkozatai széleskörű félreértésekre és félremagyarázá­sokra vezették a kontinensen és az Egyesült Államokban“. A továb­biakban kijelentette, hogy a dékán hivatali hatásköre csupán a szé­kesegyházi testületre terjed ki, te­hát ami ennek határain kívül mond vagy cselekszik, azért kizáró­lag őt magát terheli a felelősség. Az érsek hangoztatta, hogy az egy­háznak ebbe nincs b­eszélése és a nyilatkozatokkal semmi közösséget nem vállal. Hewlett Johnson azonnal megadta minderre a választ- Bet­egágyánál fogadta az újságírókat 0- válaszolt a canterbury-i érsek kijelentéseire­. Engem — hangsúlyozta — egy szocialista miniszterelnök ne­vezett ki egymásután két magas egyházi méltóságr­a. Először man­chesteri dékánnak, majd csinter­­bury-i dékánnak nevezett ki. Azért választott éppen engem, mert már régóta hirdettem, hogy meggyőződésem szerint korunk­ban a keresztény morálnak nem­csak tudományos, de­ logikus fej­leménye is a szocializmus. — Így természetszerűen — foly­tatta — az angol egyházban én lettem a szószólója azoknak a bányákban, gyárakban és földe­ken dolgozó tömegeknek, ame­lyek megválasztották a szocialista miniszterelnököt, azt az embert, aki viszont engem canterbury-i dékánnak nevezett ki. Tehát, ha el is ismerem, hogy egyházi jog­köröm csupán a székesegyházra terjed ki, ahhoz a jogomhoz azonban feltétlenül ragaszkodom, hogy továbbra is szószólója le­­gyek azoknak a nagy keresztény tömegeknek, amelyek választott képviselőiken keresztül engem hivatalomba emeltek. Mihály király lemondásával­ az utolsó akadály is elke­rült a ro­mán népköztársaság megalakulása elől. Délkeleteurópa népei öröm­mel üdvözlik a helyzet ilyen ala­kulását, mert a népi demokráciák szoros gazdasági és politikai együttműködése az utolsó kelet­­európai monarchia bukásával vál­hatott csak igazén valósággá. A román uralkodóház is egyike volt ama támaszpontoknak, melyeket a németség helyezett el Európa ke­leti rész­én, evvel is alátámasztani kívánván a ,Drang nach Osten“ és a germán imperializmus politi­káját. A király lemondásával Románia formálisatt is felszabadult a Ho­­henzollern uralkodók feudél­is el­nyomása alól, ami gyakorlatilag ugyan már az ország felszabadítá­sakor megtörtént- Magyarország szempontjából azért jelentős e vál­tozás, mert a kirélyi családdal együtt tűnik el az a román ural­kodóosztály is, amely a két ország baráti együttműködését egy ne­gyedszázadon keresztül lehetet­lenné tette. í­jból megjelent a Magyar Művészet A Sziny­i Merse Pál Társaság 1933- ban betiltott folyóirata, a Magyar Művé­szet, Bernáth Aurél szerkesztésében új­ból megindult. A lap főmunkatársai: Gonthon István, Herman Lipót, Jeszen­szky Sándor, Kmetty János, Kopp Jenő, I­yka Károly, Meiler­­Simon, Pátzay Pál, Volt Pál. A­, első szám gazdag képanyaggal, köztük két színes mellék­lettel, kritika- és műgyűjtő-rovattal példás nyomdai kiállításban jelent meg. Kiadóhivatal: Budapest, VI., Eötvös­­utca 12. Telefon: 410—760. B.U.É.K. T.: 171-279 fiWiMI UTAZÁSI IRODA V., Harmincad-A. I. Nemzetközi ötlethivatal A Mexico Cityben megtartott UNESCO-értekezlt véget ért és a résztvevő 35 nemzet képviselői szét­széledtek a világ minden tájára. Ritchie Calder, mint a brit delegáció tagja vett részt az Egyesült Nemze­tek Nevelésügyi Tudományi és Kul­turális Szervezetének gyűlésén és most a bécsi Morning News hasáb­jain számol be tapasztalataiól. Bi­zonyos rezignációval állapítja meg, hogy eleinte a Lake Success-ből is­mert ideges feszültség uralkodott a delegátusok közt. Két héten keresz­tül szintén meddő ügyrendi kérdé­sekről vitatkoztak­ Pedig — írja —, ha azt akarjuk, hogy megnyerjük a nemzetek támo­gatását a szervezet nagyszabású, hosszútávú terveihez, nevezetesem ahhoz, hogy megnyissuk a kultúra kapuját egy­ milliárd írástudatlan ember számára és­ a tudomány se­­gítségével feltárjuk a világ eddig még ki nem kutatott területeit, ak­kor már az 1948 rövid lejáratú ter­veivel is kézzelfogható eredménye­ket kell produkálnunk. Lelkes fogadtatásban részesült a brit delegációnak így .Nemzetközi ötlethivatal“ felállítására vonatkozó javaslata. Az elgondolás szerint en­nek a hivatalnak a keretében lehetne megvalósítani azokat az ötleteket, amelyeket a legjobb írók, filmpro­ducerek és rádióprogramszerkesztők terjesztenek e­l az igazi nemzetközi együttműködés erősítésére. A témá­kat úgy dolgoznák fel, hogy a béke éppen,olyan izgalmasan érdekes le­­­gyen, mint a háború-Kitűnő alkalomnak látszik erre például a Hyle-féle Amazon-terv. Ennek keretében az UNESCO nem­zetközi tervet dolgozott ki a dél­­amerikai kontinens egyharmadának átkutatására. A tervet az Amazon torkolatánál lévő­ Belemben felállí­tott intézet irányítja. Az átkuta­tandó területen tíz ország van érde­kelve és mindegyik pénzügyileg is hozzájárul a terv­ keresztülviteléhez. Ez olyan vállalkozás — írja R­­Ca’der —, amelyben megtalálhatjuk egy kalandos történet minden ele­mét és amely egyúttal példát mutat arra, hogy egy eddig még ismeretlen területet nemcsak üzleti alapon, vagy önző nemzeti érdekből lehet fel­tárni. 1948. ÚJÉV BOLDOG I Jl f F.Í KIHÍV és MHARCSDÁT ajánl Ue.clc\VI QJl SHÍiCS városház-utca (), 1. emelet. is PEr mi RT BUDAPEST, V., VÖRÖSMART­Y-TÉR 4 TELEFON­: 181-681 181-683 # 181-683 181-684 181-985 Takarékbetétek legmaljasabb kama­tom mellet! Mindennemű bankügyletek Ipari és kereskedelmi tranzakciók Ii­z.l.­fiá).i osztály (tűz, betörés és s/.állítm.intr/isi biztosítások) Borcsog újévet kíván kedves vevőinek SZŰCS és GLASZ C OPTIKA-FOTOSZAKÜZLET. V., NÁDOR-U- 29. A KOSSUTH-HÍDNÁl 1 BALLON átlátszó esőkabátok, vihar­­kabát, jódenkabát, vagiánMARTON és SZÁSZ eJő.kabátS'ia.kü'z.0e.t, k­iHl:t|›CKt, V., ›-ról Teleki PÁI-u.8. Telefon: IKO-k­líO

Next