Új Magyarország, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-03 / 1. szám

1948. ÚJÉV Az Átmenet esztendeje írta: Pethő Tibor K­ülönös, rendellenes esztendő volt 1947. A természet is mintha gúnyos­­grimaszt vágott volna az ember felé, de biztos, hogy alaposan orrbafricskázta- Tikkasztó aszály pusztította el a parasztok vetését világszerte, pedig sohasem lenne nagyobb szükség sok ennivalóra, mint a mostani télen. De az új esztendő is különös jelek között indul útjára, a dé­t csillagos égbolton üstökös fénylik, földrészünkön pedig elkésett böjti szelek száguldanak a fakó téliszürkébe öltözött mezők fölött, mintha csak Nietzschének lenne igaza, „a jövendő felöl sejtelmes szárnycsattogással fújnak a szelek és a finom fülek jó hírt hallanak." Valóban jó hírt hallanak-e a finom fülek é­s egyáltalán vannak-e olyan fülek, amelyek valamit is hallanak a jövőből? Az események krónikása legfeljebb azt állapíthatja meg, hogy az elmúlt esztendőben valami sajátságos módon, — mintha csak a végzet, akarná megtréfálni az embert — minden balul ütött ki, amihez hozzáfogott, még ha jóaka­rattal vagy jószándékkal tette is. Ázsia egyharmada például visszanyerte függetlenségét, s ennek első következménye olyan méretű töme­g­­mészárlás lett, amire e nemzedék emlékezetében még nem volt példa. S ugyanúgy­­ megoldott egy másik, évtizedek óta húzódó problémát, Palesztinában, aminek következmény© ugyancsak véres hetiháború lett. De csődbe jutott minden kísérlet, ami a nemzetek közötti egyetértés, a bizalom és megbecsülés helyreállítására irányult. Merre megyünk l­ ehet, hogy a későbbi korok historikusai az események és a jelenségek hűvös vizsgálata közben felderítik az 1947-es esztendő igazi jelentő­ségét. Most legfeljebb csak annyit lehet mondani, hogy ez az év az átmenetek, a híd esztendeje volt. Komoly kihatása a jövőre csak a délkeleteurópai népi demokráciák nagyarányú megerősödésének, valamint együttműködésük nagyvonalú kibontakozásának van. Jelentős, vagy talán döntő esztendő volt-e az egyének, a társadalmaik, a nemzetek, az emberiség sorsára 1947, kérdezhetik sokan? „Ami nagy az emberben, az, hogy csak híd és nem cél, amit szeretni kell az emberen, az, hogy csak átmenet és letűnés", — mondja Ortega egy helyen s ha ezt a paradox tételt elfogadjuk, az elmúlt esztendő jelentős volt, mert jellege valóban az átmenet, a letűnés i­gen, sok mindenben átmenetet jelentett 1947, a fegyverszüneti álla­pottól a békéhez (legalább is formálisan), de ha jobban tetszik, átmenet a „hideg­háború“ időszakába. De átmenet volt a kényszerű színlelés politikájából, az őszinteség politikájába, a nagy várakozá­sokból a nagy kiábrándulásokba, az illúziókból a realitásokba. Ha a történelem, a politika, a szociológia régi kategóriáiban lehetne még gondolkozni, ak­kor min lenne nehéz megállapítani, hogy a dércsípte Szilveszter-éjszakán nem valami sikeres esztendőt búcsúztatunk, sőt azt is, hogy elkeserítő dolgok történtek az elmúlt tizenkét hónapban. De a jövő szempontjából ezek az események mégis elhatározó jelleggel bírnak, nagyrészt kijelölték azt az irányt, amely felé a dolgok fejlődnek, meghatározták a jövő politikájának alapjait, az elindulás formáit és körülményeit, a jelenségek szemlélésének módjait s a rejtett összefüggések értelmét. Új amerikai politika gy, egy esztendő távlatából visszatekintve, nem nehéz megállapítani, hogy a­ múlt újévi helyzethez képest a viszonyok lényegesen meg­változtak, a világ új politikai korszakba lépett, amelynek formája, de tartalma is előttünk alakult át, legfeljebb a napi események kavargó forgatagában mindezt nem, vagy csak részben vettük észre. Az 1946-os esztendő a newyorki külügyminiszteri értekezlet bíztató eredményeinek s az UNESCO párisi közgyűlésének reményteljes hangu­latában záródott. 1947 pedig lényegében a csatlósállamok békeszerző­déseinek aláírásával kezdődött. Az egyszerű emberek kezdtek megnyu­godni, sorsuk és jövőjük képe bíztató körvonalakban rajzolódott ki s a tavaszi moszkvai külügyminiszteri értekezlettől Európa problémájának megoldását vártá­k. Március második hetében azonban elhangzott Truman elnök azóta hírhedtté vált kongresszusi üzenete, amelyben először nyílt sisakrostéllyal szembefordult a Szovjetunióval. Külsőleg ez indította el azt az eseménysorozatot, amelynek végén — 1947 utolsó hónapjában — a világ népei vádaskodva és ökölbe szorított kézzel két ellenséges tábor­ban állnak egymással szemben. Ez azonban csak a politika felszínén jelentkezett ilyen megdöbbentő hirtelenséggel, a­melyben már régóta dolgoztak azok a társadalmi és gazdasági erők, amelyek a széthúzás, a meg nem értés, az erőszakos terjeszkedés hatalompolitikaiját támogatták. A „Truman-elv“ magától értetődően zsákutcába juttatta a moszkvai értekezletet, de szükségessé tette a diplomáciai hadállások átrendezését és a politika taktikájának és stratégiájának újjáalakítását. Az Egyesült­ Államok diplomáciai offenzívába lendült, azonban a görög-török segély­nyújtási program világszerte igen rossz hatást váltott ki s a támadás f­olytatását ezért a továbbiakban máskép kellett hangszerelni. A függet­len áramok bel­ügyei­be való beavatkozásnak ezt a kíméletlen és durva formáját még Nyugaton sem lehetett népszerűvé tenni s ezért a követ­kező akció már más csomagolásbam látott napvilágot. Marshall a harvardi egyetemen mondott beszédében a háború sújtotta európai országok gazdasági tálpraállításának tervét jelentette be. Megszületett tehát a Marshall-terv, ebben Amerika az irgalmas szamaritánus szerepe, bm lépett a nyomorgó Európa elé s hangsúlyozni akarván a terv politi­­kátlanságát, a Párisba összehívott előkészítő értekez­etről tüntetően távolmaradt. L I ! A varsói politika A szovjet politika a Truman-elvben lába elé dobott kesztyűt hosszú ideig nem vette fel, várakozó álláspontot foglalt el, sőt Molotov — az Egyesült Államok nem csekély megrökönyödésére — ez európai segélyprogram párisi tárgyalásán is megjelent- A tervről közben sok minden kiderült, többek között az is, hogy az önzetlen támogatás spanyol fala mögött az amerikai tőkések szívós és kímélet­en érdekei húzódnak meg, de az is, hogy Amerika a dollársegítséget igénybevevő államok politikai és gazdasági ellenőrzésére is törekszik. Ilyenformán a Szovjetunió és a keleteurópai államok — a dollártól való független­séget többre tartván e Danaida-ajándéknál, — távolmaradtak ez érte­kezlettől és saját erejükből folytatták újjáépítésüket a hosszabb lejáratú, összehangolt tervgazdálkodás alapján. A nyugatnémetországi angol-amerikai övezetek egyesítésével, a német ipari színvonal és széntermelés egyo­dalú m­eghatározásával, a francia és olasz belügyekbe való nyílt beavatkozással a Kelet és Nyugat közötti rés egyre tágabbá és mélyebbé vált. A tőkés érdekek és az ezek mögött járó hatalmi politika előretörésével szemben Keleteurópai, Fran­ciaország és Olaszország kommunista pártjai vették fel a küzdelmet s a szeptemberi varsói kongresszuson kilenc á­lam kommunista pártja tevékenységének szorosabbra fűzését határozta el. A kongresszusról kiadott nyilatkozat hangsúlyozta az imperializmus­­elleni harcban , a kommunista pártok vezető szerepét és döntő jelentőségét. A varsói ŰXM30Y4i£ÖSSZÁG Egy év világpolitika­i dátumokban JANUÁR 7. Byrnes helyét Marshall foglalja el az amerikai kül­ügyminisztérium élén. Ez­­zel megindul az élesebb amerikai külpolitikai irány­zat. 17. Vincent­ Auriolt választja a nemzetgyűlés a negyedik francia köztársaság elnö­kévé. Franciaországban • Leon Blum lemond, az új kor­mányt Ramadier alakítja meg. — Olaszországban De Gasperrn átalakítja kor­mányát, külügyminiszter Sforza. FEBRUÁR 10. Parisban aláírják a ma­gyar, olasz, bolgár, román és finn békeszerződéseket. Magyar aláíró: Gyöngyösi külügyminiszter. Súlyos szén­válság Angliá­ban. MÁRCIUS 10. összeül a négy külügymi­niszter moszkvai konferen­ciája a német kérdésben. 12. Truman kongresszusi be­szédében bejelenti a Gö­rögországnak és Török­országnak nyújtandó 400 millió dolláros segélyt. (Truman-elv.) ÁPRILIS 17. Az amerikai kongresszus elfogadja a Taft-Hartley­­féle sztrájkellenes tör­vényt. (Rabszolga-törvény.) 25. Eredménytelenül végetér a moszkvai konferencia. MÁJUS 4. Ramadier külön elnöki dekrétummal kizárja kor­mányából a kommunista minisztereket. 28. Hosszabb kormányválság után De Gasperin új kormá­nyából kihagyja , Nem­ti baloldali szocialistáit és a kommunistákat. JÚNIUS 6. Marshall a Harvard-egye­temen mondott beszédében ismerteti európai gazdasági tervét. 27 . vázisban a Marshall-terv megvitatására összeül Mo­­lotov, Bevin és Bidault hármas konferenciája. JÚLIUS 3. Molotov elhagyja a párisi konferenciát. 12. összeül a 16 állam konfe­renciája, az eredetileg tervbevett 22 helyett, a Szovjetunió és a kelet­európai demokráciák tá­volmaradnak. AUGUSZTUS 14. India, azaz Hindusztán és Pakisztán független do­minium. SZEPTEMBER 2. Rio de Janeiroban aláírják az amerikaközi védelmi szerződés okmányát. 15. Ratifikációs okmányok le­tétbehelyezésével é­ltbe­­lépnek a párisi békeszer­ződések. 13. Az UNO második közgyű­lésének megnyitása Flushing Meadowban. Szovjet-ame­­rika,­ ellentétek a vétójog, a „kisgyűlés“, a háborús uszítás, a koreai és görög kérdésben. 22. Aláírják a 18 állam gazda­sági konferenciájának zá­rójelentését. OKTÓBER 5. Közzéteszik a kilenc euró­pai­­ kommunista párt ér­tekezletének határozatát, amely állást foglal az ame­rikai imperialista törekvé­sek ellen és megalakítja a belgrádi ,,Kom­info­rmot’. 15. Sztálin fogadja Zill­ácust és előtte kedvező kijelen­téseket tesz a béke fenn­tartásáról. 19. A francia községt­anácsi választásokon De Gaulle- ék előretörnek. 22. Az iráni parlament nem járul hozzá a szovjet­­iráni kőolaj egyezményhez. NOVEMBER 6. Molotov az októberi forra­dalom 30. évfordulóján bejelenti, hogy az atom­bomba nem titok többé. 8. Tatarescu helyett Anna Pauker lesz a román kül­ügyminiszter. 17. Az amerikai kongresszus rendkívüli ülésre ül össze. 19. Ramadier lemond, az új kormányt november 23-án Schuman (MRP) alakítja meg a nagy sztrájkhullám közepette. 25. Londonban összeül a né­gyes külügyminiszteri ér­tekezlet. 27. Aláírják a bulgár-jugo­­szláv barátsági és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­dést. 29. Az UNO közgyűlése meg­­szavazza Palesztina ketté­osztását. DECEMBER 4. A francia nemzetgyűlés he­ves viták után megsza­vazza a sztrájkellenes tör­vényt. 8. A magyar-jugoszláv ba­rátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés alá­írása. 10. A november közepe óta tartó nagy francia sztrájk végetér. 10. Megegyezés a moszkvai angol-szovjet kereskedelmi tárgyalásokon. 14. Truman garancia-nyilatko­zatot tesz Olaszország felé. 14. A Szovjetunióban meg­szüntetik a jegyrendszert és megállapítják a rubel új árfolyamát. 15. Határozatlan időre elna­­­­polják a londoni konfe­renciát. 16. A bolgár-albán kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása. 19. Aláírják a román-jugo­szláv barátsági és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­dést. 23. Truman aláírja a Francia­­országnak, Olaszországnak és Ausztriának nyújtandó 530 millió dolláros gyors­kölcsönt. 23. Markosz tábornok veze­tése alatt megalakul a szabad görög kormány. nyilatkozat nyilvánvalóan azt jelentette, hogy a Szovjetunió és a köréje csoportosult demokráciák kiléptek az eddigi tartózkodó magatartásból s kezdeményező szerepet vállaltak a béke megőrzése és a nemzetközi együttműködés helyreállításának feladatában. Az UNO tehetetlensége A világpolitika színterén nyílt küzdelem kezdődött tehát, amelyben a demokrácia és a béke hívei álltak szemben az új háború megszer­vezésén dolgozó ismpirialistákkal. Az, hogy mind a két fél­ a nyílt­­ színre lépett, új helyzetet teremtett, nemcsak a világpolitika, hanem egyes államok belpolitikai erőviszonyaiban is. A népi demokráciák következő védekező jellegű kezdeményezése a keleteurópaai álamok gazdasági és politikai együttműködésének szoros kiépítése volt. A helyzet paradox jellemzője­­ azonban az volt, hogy soha még nem történt ennyi kísérlet az ellentétek elsimítására, az érdekek össze­egyeztetésére, vagy legalább is ennyi alkalom nem adódott a jószándékú megegyezésre, mint éppen 1947-ben. A külügyminiszterek három ízben találkoztak egymással, az Egyesült Nemzetek közgyűlése pedig két hónapig ülésezett és foglalkozott az emberiséget érdeklő összes fontosabb politikai kérdéssel. A politikai hadműveleteket tehát támadások, ellentámadások és fegyverszüneti tárgyalások jellemezték anélkül, hogy a valóságos „Treuga Dei“, akár csak rövid időre is, létrejött volna-Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tehetetlensége a második közgyűlés alkalmából a maga teljes pőreségében mutatkozott be. Kétség­­te­len, hogy a születésétől eltelt két esztendő a­ltalt a szervezet nem sok sikerre tekinthet vissza. Ha elődjével, a Népszövetséggel hasonítjuk össze, akkor az első világbiztonsági szervezet működésének első két esztendejében sokkal sikeresebbnek bizonyult, mint a második. 1920-ban és 21-ben a Népszövetség elintézett ügyeinek listáján kilencven többé­­kevésbbé kényes kérdés szerepelt, míg az Egyesült Nemzetek alig tud felmutatni egy-két olyan határozatot, amelyben a nagyok egyértelműen döntöttek. Bár, ha a Népszövetség kezdeti sikerei után olyan dicstelen bejel­vés következett, akkor talán a nehéz kezdet még bíztató is lehet az Egyesült Nemzetek jövőjére nézve. Új erjedés? A világ kettéválása jelentős mértékben előrehaladt tehát, amikor a külügyminiszterek londoni értekezlete megkezdődött. Néhány napig azt lehetett hinni, hogy az év karácsonyára a világot valamilyen, fajta megegyezéssel ajándékozzák meg. Az amerikai tervek azonban már elkészültek Németország nyugati övezeteinek egyesítésére és a különálló Nyugatnémetország megszervezésére. De a nyugati hatalmak a szovjet jóvátétel megállapításánál is nyíltan a potsdami határozat ellen foglaltak állást. Miután akaratukat nem tudták Molotovra kényszeríteni, Marshall beszédével az értekezlet minden eredmény nélkül feloszlott. Az átmenet esztendeje tehát végetért és 1948-ban a világ új alapokról kiindulva igyekszik majd megoldani a régi problémákat. S az új esztendőre esik az Egyesült Álla­mok elnökének megválasztása, ami­nek ma már kétségtelenül külpoliti­kai jelentősége is van- Ez az első al­kalom, hogy a két nagy amerikai párt mellett elindul a ,,haladó szellemű amerikaiak pártja“ is Wallace veze­tésével- Tájékozatlanság volna termé­szetesen ma arra számítani, hogy Wallace 1948-ban a Fehér Házba kerül. De a mozgalom és a választási propaganda során elindulhat az amerikai társadalomban olyan erje­dés, ami végül is a közvélemény hatalmával szorítja a megegyezés politikájára az Egyesült Államok kormányát. Irodalmi és Lapkiadóvállalat Nyomdai Rt. Magyarország legnagyobb nyomdaüzeme­i Budapest, V., Honvéd­ u. 1. és VIII., József­ körút 5 LAP- ÉS KÖNYVNYOMDA OFFSET- ÉS MÉLYNYOMÓ ÜZEM KÖNYVKÖTÉSZET KLISÉGYÁR Könyv, újság, falragasz a legelsőrangúbb kivitelben a „Szikra“ üzemeiben készül

Next