Új Magyarország, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1948-01-03 / 1. szám
1948. ÚJÉV Az Átmenet esztendeje írta: Pethő Tibor Különös, rendellenes esztendő volt 1947. A természet is mintha gúnyosgrimaszt vágott volna az ember felé, de biztos, hogy alaposan orrbafricskázta- Tikkasztó aszály pusztította el a parasztok vetését világszerte, pedig sohasem lenne nagyobb szükség sok ennivalóra, mint a mostani télen. De az új esztendő is különös jelek között indul útjára, a dét csillagos égbolton üstökös fénylik, földrészünkön pedig elkésett böjti szelek száguldanak a fakó téliszürkébe öltözött mezők fölött, mintha csak Nietzschének lenne igaza, „a jövendő felöl sejtelmes szárnycsattogással fújnak a szelek és a finom fülek jó hírt hallanak." Valóban jó hírt hallanak-e a finom fülek és egyáltalán vannak-e olyan fülek, amelyek valamit is hallanak a jövőből? Az események krónikása legfeljebb azt állapíthatja meg, hogy az elmúlt esztendőben valami sajátságos módon, — mintha csak a végzet, akarná megtréfálni az embert — minden balul ütött ki, amihez hozzáfogott, még ha jóakarattal vagy jószándékkal tette is. Ázsia egyharmada például visszanyerte függetlenségét, s ennek első következménye olyan méretű tömegmészárlás lett, amire e nemzedék emlékezetében még nem volt példa. S ugyanúgy megoldott egy másik, évtizedek óta húzódó problémát, Palesztinában, aminek következmény© ugyancsak véres hetiháború lett. De csődbe jutott minden kísérlet, ami a nemzetek közötti egyetértés, a bizalom és megbecsülés helyreállítására irányult. Merre megyünk l ehet, hogy a későbbi korok historikusai az események és a jelenségek hűvös vizsgálata közben felderítik az 1947-es esztendő igazi jelentőségét. Most legfeljebb csak annyit lehet mondani, hogy ez az év az átmenetek, a híd esztendeje volt. Komoly kihatása a jövőre csak a délkeleteurópai népi demokráciák nagyarányú megerősödésének, valamint együttműködésük nagyvonalú kibontakozásának van. Jelentős, vagy talán döntő esztendő volt-e az egyének, a társadalmaik, a nemzetek, az emberiség sorsára 1947, kérdezhetik sokan? „Ami nagy az emberben, az, hogy csak híd és nem cél, amit szeretni kell az emberen, az, hogy csak átmenet és letűnés", — mondja Ortega egy helyen s ha ezt a paradox tételt elfogadjuk, az elmúlt esztendő jelentős volt, mert jellege valóban az átmenet, a letűnés igen, sok mindenben átmenetet jelentett 1947, a fegyverszüneti állapottól a békéhez (legalább is formálisan), de ha jobban tetszik, átmenet a „hidegháború“ időszakába. De átmenet volt a kényszerű színlelés politikájából, az őszinteség politikájába, a nagy várakozásokból a nagy kiábrándulásokba, az illúziókból a realitásokba. Ha a történelem, a politika, a szociológia régi kategóriáiban lehetne még gondolkozni, akkor min lenne nehéz megállapítani, hogy a dércsípte Szilveszter-éjszakán nem valami sikeres esztendőt búcsúztatunk, sőt azt is, hogy elkeserítő dolgok történtek az elmúlt tizenkét hónapban. De a jövő szempontjából ezek az események mégis elhatározó jelleggel bírnak, nagyrészt kijelölték azt az irányt, amely felé a dolgok fejlődnek, meghatározták a jövő politikájának alapjait, az elindulás formáit és körülményeit, a jelenségek szemlélésének módjait s a rejtett összefüggések értelmét. Új amerikai politika gy, egy esztendő távlatából visszatekintve, nem nehéz megállapítani, hogy a múlt újévi helyzethez képest a viszonyok lényegesen megváltoztak, a világ új politikai korszakba lépett, amelynek formája, de tartalma is előttünk alakult át, legfeljebb a napi események kavargó forgatagában mindezt nem, vagy csak részben vettük észre. Az 1946-os esztendő a newyorki külügyminiszteri értekezlet bíztató eredményeinek s az UNESCO párisi közgyűlésének reményteljes hangulatában záródott. 1947 pedig lényegében a csatlósállamok békeszerződéseinek aláírásával kezdődött. Az egyszerű emberek kezdtek megnyugodni, sorsuk és jövőjük képe bíztató körvonalakban rajzolódott ki s a tavaszi moszkvai külügyminiszteri értekezlettől Európa problémájának megoldását várták. Március második hetében azonban elhangzott Truman elnök azóta hírhedtté vált kongresszusi üzenete, amelyben először nyílt sisakrostéllyal szembefordult a Szovjetunióval. Külsőleg ez indította el azt az eseménysorozatot, amelynek végén — 1947 utolsó hónapjában — a világ népei vádaskodva és ökölbe szorított kézzel két ellenséges táborban állnak egymással szemben. Ez azonban csak a politika felszínén jelentkezett ilyen megdöbbentő hirtelenséggel, amelyben már régóta dolgoztak azok a társadalmi és gazdasági erők, amelyek a széthúzás, a meg nem értés, az erőszakos terjeszkedés hatalompolitikaiját támogatták. A „Truman-elv“ magától értetődően zsákutcába juttatta a moszkvai értekezletet, de szükségessé tette a diplomáciai hadállások átrendezését és a politika taktikájának és stratégiájának újjáalakítását. Az Egyesült Államok diplomáciai offenzívába lendült, azonban a görög-török segélynyújtási program világszerte igen rossz hatást váltott ki s a támadás folytatását ezért a továbbiakban máskép kellett hangszerelni. A független áramok belügyeibe való beavatkozásnak ezt a kíméletlen és durva formáját még Nyugaton sem lehetett népszerűvé tenni s ezért a következő akció már más csomagolásbam látott napvilágot. Marshall a harvardi egyetemen mondott beszédében a háború sújtotta európai országok gazdasági tálpraállításának tervét jelentette be. Megszületett tehát a Marshall-terv, ebben Amerika az irgalmas szamaritánus szerepe, bm lépett a nyomorgó Európa elé s hangsúlyozni akarván a terv politikátlanságát, a Párisba összehívott előkészítő értekezetről tüntetően távolmaradt. L I ! A varsói politika A szovjet politika a Truman-elvben lába elé dobott kesztyűt hosszú ideig nem vette fel, várakozó álláspontot foglalt el, sőt Molotov — az Egyesült Államok nem csekély megrökönyödésére — ez európai segélyprogram párisi tárgyalásán is megjelent- A tervről közben sok minden kiderült, többek között az is, hogy az önzetlen támogatás spanyol fala mögött az amerikai tőkések szívós és kíméleten érdekei húzódnak meg, de az is, hogy Amerika a dollársegítséget igénybevevő államok politikai és gazdasági ellenőrzésére is törekszik. Ilyenformán a Szovjetunió és a keleteurópai államok — a dollártól való függetlenséget többre tartván e Danaida-ajándéknál, — távolmaradtak ez értekezlettől és saját erejükből folytatták újjáépítésüket a hosszabb lejáratú, összehangolt tervgazdálkodás alapján. A nyugatnémetországi angol-amerikai övezetek egyesítésével, a német ipari színvonal és széntermelés egyodalú meghatározásával, a francia és olasz belügyekbe való nyílt beavatkozással a Kelet és Nyugat közötti rés egyre tágabbá és mélyebbé vált. A tőkés érdekek és az ezek mögött járó hatalmi politika előretörésével szemben Keleteurópai, Franciaország és Olaszország kommunista pártjai vették fel a küzdelmet s a szeptemberi varsói kongresszuson kilenc álam kommunista pártja tevékenységének szorosabbra fűzését határozta el. A kongresszusról kiadott nyilatkozat hangsúlyozta az imperializmuselleni harcban , a kommunista pártok vezető szerepét és döntő jelentőségét. A varsói ŰXM30Y4i£ÖSSZÁG Egy év világpolitikai dátumokban JANUÁR 7. Byrnes helyét Marshall foglalja el az amerikai külügyminisztérium élén. Ezzel megindul az élesebb amerikai külpolitikai irányzat. 17. Vincent Auriolt választja a nemzetgyűlés a negyedik francia köztársaság elnökévé. Franciaországban • Leon Blum lemond, az új kormányt Ramadier alakítja meg. — Olaszországban De Gasperrn átalakítja kormányát, külügyminiszter Sforza. FEBRUÁR 10. Parisban aláírják a magyar, olasz, bolgár, román és finn békeszerződéseket. Magyar aláíró: Gyöngyösi külügyminiszter. Súlyos szénválság Angliában. MÁRCIUS 10. összeül a négy külügyminiszter moszkvai konferenciája a német kérdésben. 12. Truman kongresszusi beszédében bejelenti a Görögországnak és Törökországnak nyújtandó 400 millió dolláros segélyt. (Truman-elv.) ÁPRILIS 17. Az amerikai kongresszus elfogadja a Taft-Hartleyféle sztrájkellenes törvényt. (Rabszolga-törvény.) 25. Eredménytelenül végetér a moszkvai konferencia. MÁJUS 4. Ramadier külön elnöki dekrétummal kizárja kormányából a kommunista minisztereket. 28. Hosszabb kormányválság után De Gasperin új kormányából kihagyja , Nemti baloldali szocialistáit és a kommunistákat. JÚNIUS 6. Marshall a Harvard-egyetemen mondott beszédében ismerteti európai gazdasági tervét. 27 . vázisban a Marshall-terv megvitatására összeül Molotov, Bevin és Bidault hármas konferenciája. JÚLIUS 3. Molotov elhagyja a párisi konferenciát. 12. összeül a 16 állam konferenciája, az eredetileg tervbevett 22 helyett, a Szovjetunió és a keleteurópai demokráciák távolmaradnak. AUGUSZTUS 14. India, azaz Hindusztán és Pakisztán független dominium. SZEPTEMBER 2. Rio de Janeiroban aláírják az amerikaközi védelmi szerződés okmányát. 15. Ratifikációs okmányok letétbehelyezésével éltbelépnek a párisi békeszerződések. 13. Az UNO második közgyűlésének megnyitása Flushing Meadowban. Szovjet-amerika, ellentétek a vétójog, a „kisgyűlés“, a háborús uszítás, a koreai és görög kérdésben. 22. Aláírják a 18 állam gazdasági konferenciájának zárójelentését. OKTÓBER 5. Közzéteszik a kilenc európai kommunista párt értekezletének határozatát, amely állást foglal az amerikai imperialista törekvések ellen és megalakítja a belgrádi ,,Kominformot’. 15. Sztálin fogadja Zillácust és előtte kedvező kijelentéseket tesz a béke fenntartásáról. 19. A francia községtanácsi választásokon De Gaulle- ék előretörnek. 22. Az iráni parlament nem járul hozzá a szovjetiráni kőolaj egyezményhez. NOVEMBER 6. Molotov az októberi forradalom 30. évfordulóján bejelenti, hogy az atombomba nem titok többé. 8. Tatarescu helyett Anna Pauker lesz a román külügyminiszter. 17. Az amerikai kongresszus rendkívüli ülésre ül össze. 19. Ramadier lemond, az új kormányt november 23-án Schuman (MRP) alakítja meg a nagy sztrájkhullám közepette. 25. Londonban összeül a négyes külügyminiszteri értekezlet. 27. Aláírják a bulgár-jugoszláv barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést. 29. Az UNO közgyűlése megszavazza Palesztina kettéosztását. DECEMBER 4. A francia nemzetgyűlés heves viták után megszavazza a sztrájkellenes törvényt. 8. A magyar-jugoszláv barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása. 10. A november közepe óta tartó nagy francia sztrájk végetér. 10. Megegyezés a moszkvai angol-szovjet kereskedelmi tárgyalásokon. 14. Truman garancia-nyilatkozatot tesz Olaszország felé. 14. A Szovjetunióban megszüntetik a jegyrendszert és megállapítják a rubel új árfolyamát. 15. Határozatlan időre elnapolják a londoni konferenciát. 16. A bolgár-albán kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása. 19. Aláírják a román-jugoszláv barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést. 23. Truman aláírja a Franciaországnak, Olaszországnak és Ausztriának nyújtandó 530 millió dolláros gyorskölcsönt. 23. Markosz tábornok vezetése alatt megalakul a szabad görög kormány. nyilatkozat nyilvánvalóan azt jelentette, hogy a Szovjetunió és a köréje csoportosult demokráciák kiléptek az eddigi tartózkodó magatartásból s kezdeményező szerepet vállaltak a béke megőrzése és a nemzetközi együttműködés helyreállításának feladatában. Az UNO tehetetlensége A világpolitika színterén nyílt küzdelem kezdődött tehát, amelyben a demokrácia és a béke hívei álltak szemben az új háború megszervezésén dolgozó ismpirialistákkal. Az, hogy mind a két fél a nyílt színre lépett, új helyzetet teremtett, nemcsak a világpolitika, hanem egyes államok belpolitikai erőviszonyaiban is. A népi demokráciák következő védekező jellegű kezdeményezése a keleteurópaai álamok gazdasági és politikai együttműködésének szoros kiépítése volt. A helyzet paradox jellemzője azonban az volt, hogy soha még nem történt ennyi kísérlet az ellentétek elsimítására, az érdekek összeegyeztetésére, vagy legalább is ennyi alkalom nem adódott a jószándékú megegyezésre, mint éppen 1947-ben. A külügyminiszterek három ízben találkoztak egymással, az Egyesült Nemzetek közgyűlése pedig két hónapig ülésezett és foglalkozott az emberiséget érdeklő összes fontosabb politikai kérdéssel. A politikai hadműveleteket tehát támadások, ellentámadások és fegyverszüneti tárgyalások jellemezték anélkül, hogy a valóságos „Treuga Dei“, akár csak rövid időre is, létrejött volna-Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tehetetlensége a második közgyűlés alkalmából a maga teljes pőreségében mutatkozott be. Kétségtelen, hogy a születésétől eltelt két esztendő altalt a szervezet nem sok sikerre tekinthet vissza. Ha elődjével, a Népszövetséggel hasonítjuk össze, akkor az első világbiztonsági szervezet működésének első két esztendejében sokkal sikeresebbnek bizonyult, mint a második. 1920-ban és 21-ben a Népszövetség elintézett ügyeinek listáján kilencven többékevésbbé kényes kérdés szerepelt, míg az Egyesült Nemzetek alig tud felmutatni egy-két olyan határozatot, amelyben a nagyok egyértelműen döntöttek. Bár, ha a Népszövetség kezdeti sikerei után olyan dicstelen bejelvés következett, akkor talán a nehéz kezdet még bíztató is lehet az Egyesült Nemzetek jövőjére nézve. Új erjedés? A világ kettéválása jelentős mértékben előrehaladt tehát, amikor a külügyminiszterek londoni értekezlete megkezdődött. Néhány napig azt lehetett hinni, hogy az év karácsonyára a világot valamilyen, fajta megegyezéssel ajándékozzák meg. Az amerikai tervek azonban már elkészültek Németország nyugati övezeteinek egyesítésére és a különálló Nyugatnémetország megszervezésére. De a nyugati hatalmak a szovjet jóvátétel megállapításánál is nyíltan a potsdami határozat ellen foglaltak állást. Miután akaratukat nem tudták Molotovra kényszeríteni, Marshall beszédével az értekezlet minden eredmény nélkül feloszlott. Az átmenet esztendeje tehát végetért és 1948-ban a világ új alapokról kiindulva igyekszik majd megoldani a régi problémákat. S az új esztendőre esik az Egyesült Államok elnökének megválasztása, aminek ma már kétségtelenül külpolitikai jelentősége is van- Ez az első alkalom, hogy a két nagy amerikai párt mellett elindul a ,,haladó szellemű amerikaiak pártja“ is Wallace vezetésével- Tájékozatlanság volna természetesen ma arra számítani, hogy Wallace 1948-ban a Fehér Házba kerül. De a mozgalom és a választási propaganda során elindulhat az amerikai társadalomban olyan erjedés, ami végül is a közvélemény hatalmával szorítja a megegyezés politikájára az Egyesült Államok kormányát. Irodalmi és Lapkiadóvállalat Nyomdai Rt. Magyarország legnagyobb nyomdaüzemei Budapest, V., Honvéd u. 1. és VIII., József körút 5 LAP- ÉS KÖNYVNYOMDA OFFSET- ÉS MÉLYNYOMÓ ÜZEM KÖNYVKÖTÉSZET KLISÉGYÁR Könyv, újság, falragasz a legelsőrangúbb kivitelben a „Szikra“ üzemeiben készül