Új Magyarország, 1991. augusztus (1. évfolyam, 83-108. szám)
1991-08-01 / 83. szám
Önkormányzati társulások A ▼árinál lassabban szerveződnek orőssársserte a városok környezetét, agglomerációját érintő önkormányzati társulások, holott nagy előnyt rejtenek magukban. Az egy-egy településen meglévő kitűnő szakemberek, munkacsoportok magas színvonalon képesek szolgálni a szomszédos falvak lakosságát is. A városok nagy része saját alapellátásának biztosításával, újjászervezésével van elfoglalva, így a települések közötti közigazgatási kapcsolatok tudatos szervezése a jelek szerint az elkövetkezendő időszak feladata lesz. Eddig az országban hozzávetőlegesen mintegy 1600 önkormányzati mgállapodás és társulás jött létre, a legtöbb az apró falvas területeken. Az országban működő társulásoknak mintegy negyven százaléka Baranyában, Zalában, Somogyban, Borsodban található. Tulajdonképpen három előfeltétele van az önkormányzati megállapodások és társulások elterjedésének. Olyan szakemberekre van szükség, akik megfelelő szakmai színvonalat tudnak biztosítani, s ez sok helyütt megvan. A másik feltétel: törvényes körülmények között kell működniük, ehhez viszont szükség van az úgynevezett hatásköri törvényre. Végül pedig, hogy a hatáskörök ne kerüljenek messze az állampolgároktól térben és időben. Az önkormányzati társulásnak érdekes formája lehet a közös képviselőtestület, ilyen azonban még kevés helyen alakult meg. Bár a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a települési önkormányzatok valós közös érdekeit kellő körültekintéssel tárják fel, és ennek tudatában kötnek megállapodást, akkor a közös képviselőtestületi forma jól és eredményesen szolgálja a résztvevő települések érdekeit. B. J. I. évfolyam, 83. szám 1991. augusztus 1., csütörtök BELFÖLD agya több külföldi károsait A legfertőzöttebb: A nyár nemcsak aturistákat csalogatja a Balaton mellé, hanem az idegenforgalom illegális adószedőit, a bűnözőket is. A térséget magában foglaló három megyében a bűnöző nagysága az elmúlt öt évben fokozatosan és jelentősen növekedett. A szezonális statisztikát tekintve Somogy megye országos első, de Veszprém, illetve Zala megye is az országos átlag felett van. Dr. Kiss Ernő, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy tavaly például a balatoni településeken, a nyáron ismertté vált bűncselekmények aránya az év többi hónapjához képest 61 százalékkal volt magasabb, a legtöbb bűncselekményt júliusban és augusztusban követték el. A sort Siófok vezette ezerhatszáz bűncselekménnyel, majd Boglárlelle (566), Keszthely (460) és Fonyód (379) következett. Az idén az igazi nyárnak ilyen szempontból még eléggé az elején vagyunk, s van remény a javulásra, részben a mérsékeltebb idegenforgalom, részben a megerősített biztonsági szolgálat miatt. Az idegenforgalmi szempontból frekventált terület bűnügyi helyzetét alapvetően a vagyon elleni bűncselekmények határozzák meg. Az ismertté vált esetekben részarányuk több mint nyolcvan százalék. A legtöbb az alkalmi lopás, mégpedig a nappali órákban, a strandokon, a szállodákban, a kempingekben és a piacokon. Gyakran személygépkocsival közlekedő, több személyből álló utazó, mozgó bűnbandák hajtják végre szervezetten és szakszerűen a bűncselekményeket. Az esti órákban és a tulajdonos távollétében gyakori a betöréses lopás a lakásokba, a nyaralókba, a kereskedelmi és vendéglátó helyekre. Új jelenség a hengerzártörés. Mind többször előfordul, hogy az elkövetők külföldiek, főleg lengyelek. A gazdaságban, a bűnözés szempontjából, a legfertőzöttebb a kereskedelem, s valószínűsíthetően a belkereskedelem területén a legnagyobb a rejtett bűnözés is. A fogyasztókat károsító cselekmények gyakori előfordulására számos körülmény utal, a felderítés és bizonyítási nehézségek miatt azonban zömük ismeretlen marad. Gyakorlatilag ilyen cselekmény miatt büntetőeljárás az elmúlt években alig-alig fordult elő. Jellemzőbbé vált a deviza- és a vámbűncselekmény. Ez a terület mindinkább a szervezett bűnözés melegágyává, egyik fő működési területévé válik. Nyíltan és különösebb gátlások nélkül, sokszor a külföldi turistákat zaklató módon folyik az illegális pénzváltás: szervezettsége erősödött. A lakosságot is felháborítja a külföldi — főleg arab és román — bűnözők erőszakos, durva fellépése. Ezek a csoportok tavaly — kimutathatóan — szervezetten és a területeket felosztva működtek. Előfordult, hogy a nagyobb forgalmat biztosító „piacokért” folytatott harcban a csoportok tagjai között tettlegességre is sor került. Az idegenforgalom összetételéből következik, hogy évről évre mind több a külföldi áldozat. A sort a németek, az osztrákok és a hollandok vezetik. Ezzel szemben újabb keletű jelenség, hogy kialakulóban van a „védelmi iparág”, a szolgáltatók, kereskedők széles körű zsarolása. S „természetesen” jelen van a Balaton mellett a szerencsejáték és a szervezett prostitúció is. (ifi) Eredményes nyomozások Elkészült az országos bűnügyi ügyforgalom első félévi statisztikai öszszesítése, amely szerint a tavalyi, hasonló időszakhoz képest 25 százalékos a növekedés. Hat hónap alatt összesen 203 ezer feljelentés érkezett a rendőrséghez, s 190 ezer esetben rendeltek el nyomozást. Továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények vezetik a rangsort. Ezen belül 17 százalékkal emelkedett a lopások és majd 50 százalékkal a betöréses lopások száma. Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények között csökkent a hivatalos személy elleni erőszak miatti feljelentések száma, tavaly az első félévben 70, most 64 ilyen eset fordult elő. Mintegy 30 százalékkal, tehát majdnem 10 ezerrel több nyomozást sikerült vádemeléssel lezárnia a rendőrségnek. Jó hír, hogy a közúti bűncselekmények miatt elrendelt nyomozások számának alakulásában — az ittas vezetést kivéve, ahol 23,1 százalékos határozott emelkedés mutatkozik —, csak minimális növekedés vagy éppen stagnálás tapasztalható. A bűnügyi helyzet pontos értékeléséhez, a korrekt összehasonlításokhoz még meg kell várnunk az úgynevezett, egységes rendőrségiügyészségi statisztikát, de már most megállapítható, hogy a növekedési ütem lassult, s remélhetőleg minél előbb stabilizálódik egy, az európai átlaghoz képest nem túl magas szinten. Ez azt jelentené, hogy egy számában megnövelt, szervezetében, technikájában korszerűsített rendőrség már képes lenne eredményesebben felvenni a harcot a bűnözéssel szemben. (If) Viták kereszttüzében az MDF állásfoglalása A tét az oktatás színvonala Az MDF kilenc szakértői kollégiuma a héten nyilatkozatot tett közzé, amelyet lapunkban is közöltünk. Ebben felhívják a figyelmet azokra az oktatókra, akiknek marxista-leninista esti egyetemi, illetőleg csak valamilyen ideológiai végzettségük van. Számos tanintézményből az állami diplomás pedagógusokat elküldik, ők viszont maradnak. Az állásfoglalásról dr. Tallós Emilt, az MDF jogi bizottságának ügyvivőjét kérdeztük. — Miért most időszerű ez a téma? — Azért, — válaszolta az ügyvivő —, mert vezetőváltásra kerül sor az oktatási intézményekben, másrészt, most folyik a felsőoktatásban az új tantervek kidolgozása, s ennek kapcsán nyilván felvetődik a személyzeti mutka kérdése is. — Ha azt mondom, hogy ezt a nyilatkozatot sokan bírálják, talán nem fogalmazok túl keményen. Mi lehet ennek az oka? — Feltehetően valamilyen pozíció védése, féltése, ezenkívül — úgy gondolom —, szokásos ma az MDF bármely megnyilvánulása ellen hangulatot kelteni. — Véleményem szerint az is okot adhatott az elmarasztaló reagálásokra, hogy túl általánosan adja közre például azt, hogy létezhetnek olyan oktatók, sőt tanszékvezetők, akik csak MLEE-végzettséggel rendelkeznek. Nem lehetett volna ezt konkrétan megfogalmazni? — Lehetett volna, hiszen elég konkrét helyzetekről van tudomásunk. Az azonban nem politikai párt feladata, hogy beavatkozzon egy intézmény belső életébe, hiszen ezeket a dolgokat az intézmények önmaguk is korrigálhatják. Mi csupán egy jelenségre kívántuk felhívni a figyelmet, ezért egyetlen egy konkrét esetet sem fogunk nyilvánosságra hozni. A minisztérium dolga az, hogy esetleg felülvizsgálja, mely intézményekben igaz a megállapításunk. — Dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási államtitkár is reagált a nyilatkozatra. — Az ő reakciója két területre koncentrálódott. Az alsó- és középfokú oktatás területén nem vitatta azt, hogy bizottságaink álláspontja jogilag megalapozott. Itt meg kell jegyezni, hogy az alsófokú oktatási intézményekben taníthatnak ugyan képesítés nélküliek, de miután a Marxizmus—Leninizmus Elsti Egyetem és annak szakosítója 1987 óta nem minősül felsőfokú végzettségnek, nekik onnan nyilván el kelett volna menniük, ha időközben nem szerezték meg a felsőfokú képesítést. A másik terület az egyetemeké. Szokás manapság hivatkozni az intézményi autonómiára, ez azonban nem állja meg a helyét, mert ezekben az esetekben jogellenes helyzetekről van szó. A hatályos jogszabályok beavatkozási lehetőséget biztosítanak a tárca számára, az oktatási törvény végrehajtásáról rendelkező 41/1985-ös rendelet 2. paragrafusának 9. bekezdése sorolja fel ezeket a lehetőségeket. A miniszter elrendelheti az intéményi tanács összehívását, határozatot kérhet a témában a testülettől, ha ez a határozat nem felel meg a törvényes előírásoknak, akkor megsemmisítheti azt, felelősségrevonást alkalmazhat a törvénysértő helyzeteket kialakító intézményvezetőkkel szemben, s végső soron kezdeményezheti az intézmény állami elismerésének megvonását is. Erre azért lehet szükség, mert komoly költségvetési pénzek kiáramlásáról van szó, és az oktatás nehéz anyagi helyzetben van. Tehát önök azt várják a tárcáktól és az Akadémiától, hogy gyűjtsék össze, kinek milyen képesítése van az oktatásban és lépjenek? — Pontosan. Szüntessék meg azokat az oktatói munkaköröket, amelynek betöltői nem rendelkeznek a státusuknak előírt képesítéssel. — Tehát nemcsak politikai okból tették közzé a nyilatkozatukat, hanem ez a kérés azokra is vonatkozik, akiknek nincsen se marxista, se semmilyen képesítésük? — Szó nincs politikai felhangról, itt mindenütt az oktatás színvonaláról és a tudomány védelméről van szó. Mi éppen azt szeretnénk, hogy a tudomány, a felsőoktatás mentesüljön az indokolatlan terhektől. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, a MLEE, a szakosító, vagy a Politikai Főiskola, az arra épülő egyszakos kiegészítő szak nem jelent egyetemi képzettséget, hiszen az egyetemi végzettség elismerésének feltétele az abszolutórium. (kebti) -Mv--------- Betörtek a Magyar Fórumhoz Miért kellett a szerzők névsora? M íL Tegnapra virradóra betörtek a Magyar Fórum budapesti, Csengery utcai kiadóhivatalába. Az ismeretlen tettesek (vagy tettes) felfeszítették a kiadóhivatal zárt udvarra nyíló, biztonsági ráccsal ellátott ajtaját, és magukkal vitték a szerkesztőség munkatársainak júliusi fizetését, valamint a lap szerzőinek a júliusi tiszteletdíját. A kiadó dolgozói előző nap vették ki a bankból a pénzt azzal a céllal, hogy azt számfejtsék a másnapi kifizetésekhez. A kár az egyéb készenléti összeggel megközelíti a félmillió forintot. A rendőrség megindította a nyomozást. Betörésekről naponta ad ki a rendőrség bőséggel híreket, némely apró jelből ítélve azonban talán nem teljesen alaptalan a kérdés, hogy ebben az esetben kizárólag pénzszerzési vágy vezette-e a tetteseket (tettest)? A szerkesztőség ugyanis időnként fenyegető telefonokat és leveleket kap. Így nyilvánvalóan nem lehet teljesen kizárni az indítóokok közül azt sem, hogy valakik anyagilag is gyengíteni kívánták a Magyar Fórumot. A tettesek (tettes) a jelek szerint pontosan tájékozottak voltak a pénz útjáról és helyéről, és csak erről, berendezési tárgyakat és egyéb értékeket ugyanis nem vittek el. Illetve — valaminek még lába kelt, ami ugyancsak elgondolkodtató. Eltulajdonították a szerkesztőség tagjainak és szerzőinek a névsorát is. Mindezek ellenére — mint megtudtuk — a Magyar Fórum a szokott időben, ma reggel az újságosstandokra kerül, a példányokat ugyanis nem rabolták el. Megvan azoknak hétről hétre a biztos megcsapolója, a Magyar Posta. (d. g.) Lapunk tegnapi számában közöltük két Nógrád megyei országgyűlési képviselő nyílt levelét, amelyben felszólítják választóik nevében az MSZMP-t: ne Salgótarjánban tartsa meg kongresszusát! Most a pártelnök válaszát közöljük. NYÍLT LEVÉL PÁL JÓZSEF KÉPVISELŐ ÚRNAK, SPEIDL ZOLTÁN KÉPVISELŐ ÚRNAK BUDAPEST — PARLAMENT Tisztelt uraimi Levelüket a sajtóban olvastam. A Munkáspárt kongresszusa iránti kitüntető figyelmüket köszönöm. Igaz, a nyílt levél nem attól nyílt, hogy azt a címzettnek személyesen nem küldik el. Én mindenesetre a parlamenti iroda segítségét kértem, hogy levelemet juttassák el Önökhöz, s ne a reggeli lapokban kelljen olvasniuk. Nyár közepén, amikor az emberek napi gondokkal küzdenek, amikor a mezőgazdaság csaknem az összeomlás szélén áll, az MDF mélyen tisztelt képviselőinek — úgy tűnik — legnagyobb gondjuk az, hogy a Munkáspárt hol tartja kongresszusát. Mondhatnám, ez is ízlés dolga, de mi nem így látjuk. Ez Önökre és az Önök választóira tartozik. Igen Tisztelt uraim, a Munkáspárt a kongresszusát Salgótarjánban tartja. Kifejezve ezzel rokonszenvét a magyar vidék, s ezen belül Észak- Magyarország kényszerűen sok nehézséget vállaló dolgozója iránt. Mi nekik akarunk és nekik igyekszünk választ adni arra, hogy hogyan lehet tisztes a megélhetésük, hogyan juthat nagyobb kenyér az aszalókra. Vanis arra akarunk válaszolni, amire a kormánykoalíció mindeddig valójában nem volt képes. Nem kétlem, hogy Önök „több észrevételt” kaptak választóiktól, hogy a Munkáspárt XV. kongresszusát ne Salgótarjánban tartsa meg. Ma a politikai vélemények sokszínűek, s ebben nincs semmi rendkívüli. ■ Azzal azonban már nem értek egyet, hogy Nógrád megye vagy Salgótarján általában nem látná szívesen kongresszusunkat. Önök jól tudják, hogy az 1990. márciusi választásokon Nógrádban a szavazatra jogosult polgárok közül 66 ezren nem mentek el szavazni. A leadott szavazatokból pedig az Önök pártja, a Magyar Demokrata Fórum 18,23 százalékot, a Munkáspárt 10,15 százalékot kapott. Magyarán szólva: az emberek jelentős része nem fejtette ki véleményét, s Önök az akkori szavazatok alapján távolról sem beszélhetnek a megye nevében. Az önkormányzati választások azonban akár ettől eltérő képet mutattak. Salgótarjánban az MDF 7 képviselői helyhez jutott — s ezt a képviselő urak is tudják —, a Munkáspárt pedig 6-hoz, ami a választópolgárok 20-21 százalékát jelenti, s ez igencsak nem nevezhető semmiségnek, nem is beszélve Nógrád számos más településéről. A Munkáspárt nem avatkozik az MDF ügyeibe, s ezt joggal elvárja másoktól is. A Munkáspárt — ezt Önök sem kétlik — alkotmányos párt, amely saját maga dönt kongresszusának helyéről. Ezt nemcsak jogi megfontolásból említem, hanem korrekt politizálás okán is. Ma Magyarországon nem kicsinyes hecckampányokra, amolyan ijesztgetésre, hanem a politikai erők kölcsönös türelmére, érdemi párbeszédre van szükség, sőt tovább menve, sok kérdésben előítéletektől mentes együttműködésrre is. Erre a Munkáspárt pedig mindig is kész volt és az is marad. A történelmet nem lehet megmásítani. Ez a Munkáspárt éppen ezért vetett el mindent, ami nem a nép javát, nem a demokráciát szolgálta. De igenis őrizni kíván mindent, amitől a Magyarországon élő emberek élete stebbl és jobb lett. Egyébként az a véleményem, a történelem vitás kérdéseihez jórészt azok a politikai erők nyúlnak vissza, akiknek a ma nemzedékei számára — a közhelyeken kívül — nincs mondanivalójuk. Egyébként megjegyzem: Antall miniszterelnök úrnak, az MDF elnökének legutóbbi salgótarjáni látogatásakor, az önkormányzat kérésére, a Munkáspárt rendező gárdája is részt vett a program biztosításában. Befejezésül, az Önök figyelemkeltő levele kapcsán, amit még egyszer köszönök, felajánlom minden kedves levélírójuknak: találkozzunk, hallgassuk meg egymás véleményét. Úgy gondolom, az Új Nógrád szerkesztősége vállalkozhatna egy ilyen párbeszéd megszervezésére. Budapest, 1991. július 31. Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke Mégis Salgótarjánban JCSKP MUHP Az MSZMP nem enged Aut Sokakkal ellentétben, semmiyetnivalót nem látok abban, hogy Thürmer Gyula Salgótarjánban akarja megrendezni az MSZMP XV. kongresszusát. Tarján igenis toleráns: szeptemberben, a Kodály Zoltán Általános Iskola egyik iskolájában megkezdik a beilleszkedési zavarokkal küszködő, a környezethez nehezen alkalmazkodó gyerekek, oktatását, s ezt a városi költségvetés is támogatja. Ha az MSZMP kongresszusára bemerészkedne néhány autista gyerek, beláthatná: van betegség, amit nehéz kinőni. (api) OTSZÁZ hazai, kárpátaljai, felvidéki, erdélyi, litván és lengyel tizenéves részvételével nyílt tegnap Nyírbatban ifjúsági tábor, amelyet a körzet országgyűlési képviselője, Szendrei László szervezett az Ifjúsági Demokrata Fórum segítségével. Az egyhetes tábor alapgondolata: a keresztény alapértékek a mai kelet-európai politikában. Ennek jegyében látogat el a fiatalokhoz a közeli napokban Antall József miniszterelnök, Für Lajos honvédelmi, Horváth Balázs tárca nélküli miniszter és Kis Gy. Csaba magyarságkutató megtartotta tegnap első ülését a szakszervezeti vagyont ideiglenesen kezelő szervezet igazgatótanácsa. A szervezet a szakszervezeti vagyonnal kapcsolatos közelmúltban született törvény alapján jött létre. Az ülésen csak a Liga-szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének képviselői vettek részt. Az MSZOSZ képviselője, valamint az ÉT-ben részt vevő további négy szakszervezeti szövetség közös képviselője — a szabályszerű meghívás ellenére — távol maradt. H(X)VAN INTÉZZEM? címmel a BM Kiadó gondozásában tegnap jelent meg az útmutató a kárpótlási ügyek lakossági tudnivalóiról. A praktikus, minden lehetséges kérdésre kiterjedő útmutatót a BM Andrássy út 55. szám alatti kiállítótermében lehet megvásárolni, ahol egyébként a száztíz éves magyar rendőrséget bemutató kiállítás is látható. NEHÉZ FELADAT a vallási vezetők személyi biztosítása, mert őket a vallási fanatikusok veszélyeztetik a leginkább. Ezek a fanatikusok magányos farkasok és nem tartoznak egyetlen terrorista szervezethez sem, így a bűnüldöző szervek sem ismerik őket — hangzott el Pintér Sándor, Budapest rendőr-főkapitánya és bécsi kollégája, Günther Bégi közös sajtótájékoztatóján tegnap. Az Ausztriából érkezett vendég megbeszélést folytatott vendéglátójával, a téma II. János Pál augusztusi magyarországi útja volt. Az osztrák rendőrök két pápalátogatás tapasztalatait adták át magyar kollégáiknak. NÉGY RETOROT értek tetten éjszakai szolgálat közben a Békés megyei Pusztaföldváron a helyi önvédelmi csoport tagjai. Mivel a faluban az utóbbi időben elszaporodtak a betörések, az önvédelmi csoport megszervezte az éjszakai figyelőszolgálatot, amelynek köszönhetően a tettesek rövidesen rendőrkézre jutottak.