Új Magyarország, 1991. augusztus (1. évfolyam, 83-108. szám)

1991-08-01 / 83. szám

Önkormányzati társulások A ▼árinál lassabban szerveződnek orő­ssársserte a városok környezetét, agg­­lomerációját érintő önkormányzati tár­sulások, holott nagy előnyt rejtenek magukban. Az egy-egy településen meg­lévő kitűnő szakemberek, munkacso­portok magas színvonalon képesek szol­gálni a szomszédos falvak lakosságát is. A városok nagy része saját alapellá­tásának biztosításával, újjászervezésével van elfoglalva, így a települések közötti közigazgatási kapcsolatok tudatos szer­vezése a jelek szerint az elkövetkezen­dő időszak feladata lesz. Eddig az országban hozzávetőlegesen mintegy 1600 önkormányzati mgálla­­podás és társulás jött létre, a legtöbb az apró falvas területeken. Az országban működő társulásoknak mintegy negyven százaléka Baranyában, Zalában, So­mogyban, Borsodban található. Tulajdonképpen három előfeltétele van az önkormányzati megállapodások és társulások elterjedésének. Olyan szakemberekre van szükség, akik meg­felelő szakmai színvonalat tudnak biz­tosítani, s ez sok helyütt megvan. A másik feltétel: törvényes körülmények között kell működniük, ehhez viszont szükség van az úgynevezett hatásköri törvényre. Végül pedig, hogy a hatás­körök ne kerüljenek messze az állam­polgároktól térben és időben. Az önkormányzati társulásnak érde­kes formája lehet a közös képviselőtes­tület, ilyen azonban még kevés helyen alakult meg. Bár a nemzetközi tapasz­talatok azt mutatják, hogy ha a telepü­lési önkormányzatok valós közös érde­keit kellő körültekintéssel tárják fel, és ennek tudatában kötnek megállapodást, akkor a közös képviselőtestületi forma jól és eredményesen szolgálja a részt­vevő települések érdekeit. B. J. I. évfolyam, 83. szám 1991. augusztus 1., csütörtök BELFÖLD agya több külföldi károsait A legfertőzöttebb: A nyár nemcsak a­­turistákat csalogatja a Balaton mellé, hanem az idegenforga­lom illegális adószedőit, a bűnözőket is. A térséget magában foglaló három me­gyében a bűnöző nagysága az elmúlt öt évben fokozatosan és jelentősen növeke­dett. A szezonális statisztikát tekintve Somogy megye országos első, de Veszprém, illetve Zala megye is az országos átlag felett van. Dr. Kiss Ernő, az ORFK bűnmegelő­zési osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy tavaly például a bala­toni településeken, a nyáron ismert­té vált bűncselekmények aránya az év többi hónapjához képest 61 szá­zalékkal volt magasabb, a legtöbb bűncselekményt júliusban és augusz­tusban követték el. A sort Siófok ve­zette ezerhatszáz bűncselekménnyel, majd Boglárlelle (566), Keszthely (460) és Fonyód (379) következett. Az idén az igazi nyárnak ilyen szempontból még eléggé az elején va­gyunk, s van remény a javulásra, részben a mérsékeltebb idegenforga­lom, részben a megerősített bizton­sági szolgálat miatt. Az idegenforgalmi szempontból frekventált terület bűnügyi helyzetét alapvetően a vagyon elleni bűncse­lekmények határozzák meg. Az is­mertté vált esetekben részarányuk több mint nyolcvan százalék. A leg­több az alkalmi lopás, mégpedig a nappali órákban, a strandokon, a szál­lodákban, a kempingekben és a pia­cokon. Gyakran személygépkocsival közlekedő, több személyből álló utazó, mozgó bűnbandák hajtják végre szer­vezetten és szakszerűen a bűncselek­ményeket. Az esti órákban és a tu­lajdonos távollétében gyakori a be­töréses lopás a lakásokba, a nyara­lókba, a kereskedelmi és vendéglátó helyekre. Új jelenség a hengerzár­törés. Mind többször előfordul, hogy az elkövetők külföldiek, főleg len­gyelek. A gazdaságban, a bűnözés szem­pontjából, a legfertőzöttebb a keres­kedelem, s valószínűsíthetően a bel­kereskedelem területén a legnagyobb a rejtett bűnözés is. A fogyasztókat károsító cselekmények gyakori elő­fordulására számos körülmény utal, a felderítés és bizonyítási nehézségek miatt azonban zömük ismeretlen ma­rad. Gyakorlatilag ilyen cselekmény miatt büntetőeljárás az elmúlt évek­ben alig-alig fordult elő. Jellemzőbbé vált a deviza- és a vámbűncselekmény. Ez a terület mindinkább a szervezett bűnözés me­legágyává, egyik fő működési terüle­tévé válik. Nyíltan és különösebb gátlások nélkül, sokszor a külföldi turistákat zaklató módon folyik az il­legális pénzváltás: szervezettsége erősödött. A lakosságot is felháborít­ja a külföldi — főleg arab és román — bűnözők erőszakos, durva fellépé­se. Ezek a csoportok tavaly — kimu­tathatóan — szervezetten és a terü­leteket felosztva működtek. Előfor­dult, hogy a nagyobb forgalmat biz­tosító „piacokért” folytatott harcban a csoportok tagjai között tettleges­­ségre is sor került. Az idegenforgalom összetételéből következik, hogy évről évre mind több a külföldi áldozat. A sort a né­metek, az osztrákok és a hollandok vezetik. Ezzel szemben újabb keletű jelenség, hogy kialakulóban van a „védelmi iparág”, a szolgáltatók, ke­reskedők széles körű zsarolása. S „természetesen” jelen van a Balaton mellett a szerencsejáték és a szerve­zett prostitúció is. (ifi) Eredményes nyomozások Elkészült az országos bűnügyi ügy­forgalom első félévi statisztikai ösz­­szesítése, amely szerint a tavalyi, hasonló időszakhoz képest 25 száza­lékos a növekedés. Hat hónap alatt összesen 203 ezer feljelentés érkezett a rendőrséghez, s 190 ezer esetben rendeltek el nyomozást. Továbbra is a vagyon elleni bűn­­cselekmények vezetik a rangsort. Ezen belül 17 százalékkal emelkedett a lopások és majd 50 százalékkal a betöréses lopások száma. Az erő­szakos, garázda jellegű bűncselek­mények között csökkent a hivatalos személy elleni erőszak miatti felje­lentések száma, tavaly az első fél­évben 70, most 64 ilyen eset fordult elő. Mintegy 30 százalékkal, tehát majdnem 10 ezerrel több nyomozást sikerült vádemeléssel lezárnia a rendőrségnek. Jó hír, hogy a közúti bűncselek­mények miatt elrendelt nyomozások számának alakulásában — az ittas vezetést kivéve, ahol 23,1 százalékos határozott emelkedés mutatkozik —, csak minimális növekedés vagy ép­pen stagnálás tapasztalható. A bűnügyi helyzet pontos értéke­léséhez, a korrekt összehasonlítások­hoz még meg kell várnunk az úgy­nevezett, egységes rendőrségi­ügyészségi statisztikát, de már most megállapítható, hogy a növekedési ütem lassult, s remélhetőleg minél előbb stabilizálódik egy, az európai átlaghoz képest nem túl magas szin­ten. Ez azt jelentené, hogy egy szá­mában megnövelt, szervezetében, technikájában korszerűsített rendőr­ség már képes lenne eredményeseb­ben felvenni a harcot a bűnözéssel szemben. (If) Viták kereszttüzében az MDF állásfoglalása A tét az oktatás színvonala Az MDF kilenc szakértői kollégiuma a héten nyilatkozatot tett közzé, amelyet la­punkban is közöltünk. Ebben felhívják a figyelmet azokra az oktatókra, akiknek marxista-leninista esti egyetemi, illetőleg csak valamilyen ideológiai végzettségük van. Számos tanintézményből az állami diplomás pedagógusokat elküldik, ők vi­szont maradnak. Az állásfoglalásról dr. Tallós Emilt, az MDF jogi bizottságának ügyvivőjét kérdeztük. — Miért most időszerű ez a téma? — Azért, — vá­laszolta az ügy­vivő —, mert vezetőváltásra kerül sor az oktatási intézményekben, másrészt, most folyik a felsőoktatás­ban az új tantervek kidolgozása, s ennek kapcsán nyilván felvetődik a személyzeti mu­tka kérdése is. — Ha azt mondom, hogy ezt a nyilatkozatot sokan bírálják, talán nem fogalmazok túl keményen. Mi lehet ennek az oka? — Feltehetően valamilyen pozíció védése, féltése, ezenkívül — úgy gondolom —, szokásos ma az MDF bármely megnyilvánulása ellen han­gulatot kelteni. — Véleményem szerint az is okot adhatott az elmarasztaló reagálások­ra, hogy túl általánosan adja közre például azt, hogy létezhetnek olyan oktatók, sőt tanszékvezetők, akik csak MLEE-végzettséggel rendelkez­nek. Nem lehetett volna ezt konkré­tan megfogalmazni? — Lehetett volna, hiszen elég konkrét helyzetekről van tudomá­sunk. Az azonban nem politikai párt feladata, hogy beavatkozzon egy intézmény belső életébe, hiszen eze­ket a dolgokat az intézmények ön­maguk is korrigálhatják. Mi csupán egy jelenségre kívántuk felhívni a figyelmet, ezért egyetlen egy konk­rét esetet sem fogunk nyilvános­ságra hozni. A minisztérium dolga az, hogy esetleg felülvizsgálja, mely intézményekben igaz a megállapítá­sunk. — Dr. Kálmán Attila művelődési és közoktatási államtitkár is reagált a nyilatkozatra. — Az ő reakciója két területre koncentrálódott. Az alsó- és közép­fokú oktatás területén nem vitatta azt, hogy bizottságaink álláspontja jogilag megalapozott. Itt meg kell jegyezni, hogy az alsófokú oktatási intézményekben taníthatnak ugyan képesítés nélküliek, de miután a Marxizmus—Leninizmus Elsti Egye­tem és annak szakosítója 1987 óta nem minősül felsőfokú végzettség­nek, nekik onnan nyilván el kelett volna menniük, ha időközben nem szerezték meg a felsőfokú képesí­tést. A másik terület az egyetemeké. Szokás manapság hivatkozni az in­tézményi autonómiára, ez azonban nem állja meg a helyét, mert ezek­ben az esetekben jogellenes hely­zetekről van szó. A hatályos jog­szabályok beavatkozási lehetőséget biztosítanak a tárca számára, az oktatási törvény végrehajtásáról ren­delkező 41/1985-ös rendelet 2. pa­ragrafusának 9. bekezdése sorolja fel ezeket a lehetőségeket. A miniszter elrendelheti az intéményi tanács összehívását, határozatot kérhet a témában a testülettől, ha ez a ha­tározat nem felel meg a törvényes előírásoknak, akkor megsemmisít­heti azt, felelősségrevonást alkal­mazhat a törvénysértő helyzeteket kialakító intézményvezetőkkel szem­ben, s végső soron kezdeményezheti az intézmény állami elismerésének megvonását is. Erre azért lehet szükség, mert komoly költségvetési pénzek kiáramlásáról van szó, és az oktatás nehéz anyagi helyzetben van.­­ Tehát önök azt várják a tár­cáktól és az Akadémiától, hogy gyűjtsék össze, kinek milyen képesí­tése van az oktatásban és lépje­nek? — Pontosan. Szüntessék meg azo­kat az oktatói munkaköröket, amelynek betöltői nem rendelkez­nek a státusuknak előírt képesí­téssel. — Tehát nemcsak politikai okból tették közzé a nyilatkozatukat, ha­nem ez a kérés azokra is vonatko­zik, akiknek nincsen se marxista, se semmilyen képesítésük? — Szó nincs politikai felhangról, itt mindenütt az oktatás színvona­láról és a tudomány védelméről van szó. Mi éppen azt szeretnénk, hogy a tudomány, a felsőoktatás mente­süljön az indokolatlan terhektől. Még egyszer szeretném hangsúlyoz­ni, a MLEE, a szakosító, vagy a Politikai Főiskola, az arra épülő egyszakos kiegészítő szak nem je­lent egyetemi képzettséget, hiszen az egyetemi végzettség elismerésé­nek feltétele az abszolutórium. (kebti) -Mv---------­ Betörtek a Magyar Fórumhoz Miért kellett a szerzők névsora? M í­­L Tegnapra virradóra betörtek a Ma­gyar Fórum budapesti, Csengery ut­cai kiadóhivatalába. Az ismeretlen tettesek (vagy tettes) felfeszítették a kiadóhivatal zárt udvarra nyíló, biz­tonsági ráccsal ellátott ajtaját, és ma­gukkal vitték a szerkesztőség munka­társainak júliusi fizetését, valamint a lap szerzőinek a júliusi tiszteletdíját. A kiadó dolgozói előző nap vették ki a bankból a pénzt azzal a céllal, hogy azt számfejtsék a másnapi kifizeté­sekhez. A kár az egyéb készenléti összeggel megközelíti a félmillió fo­rintot. A rendőrség megindította a nyomozást. Betörésekről naponta ad ki a rend­őrség bőséggel híreket, némely ap­ró jelből ítélve azonban talán nem teljesen alaptalan a kérdés, hogy eb­ben az esetben kizárólag pénzszerzé­si vágy vezette-e a tetteseket (tet­test)? A szerkesztőség ugyanis időn­ként fenyegető telefonokat és levele­ket kap. Így nyilvánvalóan nem le­het teljesen kizárni az indítóokok kö­zül azt sem, hogy valakik anyagilag is gyengíteni kívánták a Magyar Fó­rumot. A tettesek (tettes) a jelek sze­rint pontosan tájékozottak voltak a pénz útjáról és helyéről, és csak er­ről, berendezési tárgyakat és egyéb értékeket ugyanis nem vittek el. Il­letve — valaminek még lába kelt, ami ugyancsak elgondolkodtató. Eltulaj­donították a szerkesztőség tagjainak és szerzőinek a névsorát is. Mindezek ellenére — mint meg­tudtuk — a Magyar Fórum a szokott időben, ma reggel az újságosstandok­ra kerül, a példányokat ugyanis nem rabolták el. Megvan azoknak hétről hétre a biztos megcsapolója, a Ma­gyar Posta. (d. g.) Lapunk tegnapi számában közöltük két Nógrád megyei országgyűlési képviselő nyílt levelét, amelyben fel­szólítják választóik nevében az MSZMP-t: ne Salgótarjánban tart­sa meg kongresszusát! Most a párt­elnök válaszát közöljük. NYÍLT LEVÉL PÁL JÓZSEF KÉPVISELŐ ÚRNAK, SPEIDL ZOLTÁN KÉPVISELŐ ÚRNAK BUDAPEST — PARLAMENT Tisztelt uraimi Levelüket a sajtóban olvastam. A Munkáspárt kongresszusa iránti ki­tüntető figyelmüket köszönöm. Igaz, a nyílt levél nem attól nyílt, hogy azt a címzettnek személyesen nem kül­dik el. Én mindenesetre a parlamenti iroda segítségét kértem, hogy leve­lemet juttassák el Önökhöz, s ne a reggeli lapokban kelljen olvasniuk. Nyár közepén, amikor az emberek napi gondokkal küzdenek, amikor a mezőgazdaság csaknem az összeom­lás szélén áll, az MDF mélyen tisz­telt képviselőinek — úgy tűnik — legnagyobb gondjuk az, hogy a Mun­káspárt hol tartja kongresszusát. Mondhatnám, ez is ízlés dolga, de mi nem így látjuk. Ez Önökre és az Önök választóira tartozik. Igen Tisztelt uraim, a Munkás­párt a kongresszusát Salgótarjánban tartja. Kifejezve ezzel rokonszenvét a magyar vidék, s ezen belül Észak- Magyarország kényszerűen sok ne­hézséget vállaló dolgozója iránt. Mi nekik akarunk és nekik igyekszünk választ adni arra, hogy hogyan lehet tisztes a megélhetésük, hogyan jut­hat nagyobb kenyér az aszalókra. Vanis arra akarunk válaszolni, amire a kormánykoalíció mindeddig valójában nem volt képes. Nem kétlem, hogy Önök „több ész­revételt” kaptak választóiktól, hogy a Munkáspárt XV. kongresszusát ne Salgótarjánban tartsa meg. Ma a po­litikai vélemények sokszínűek, s eb­ben nincs semmi rendkívüli. ■ Azzal azonban már nem értek egyet, hogy Nógrád megye vagy Sal­gótarján általában nem látná szíve­sen kongresszusunkat. Önök jól tud­ják, hogy az 1990. márciusi választá­sokon Nógrádban a szavazatra jogo­sult polgárok közül 66 ezren nem mentek el szavazni. A leadott szava­zatokból pedig az Önök pártja, a Ma­gyar Demokrata Fórum 18,23 száza­lékot, a Munkáspárt 10,15 százalé­kot kapott. Magyarán szólva: az em­berek jelentős része nem fejtette ki véleményét, s Önök az akkori szava­zatok alapján távolról sem beszél­hetnek a megye nevében. Az önkormányzati választások azonban akár ettől eltérő képet mu­tattak. Salgótarjánban az MDF 7 kép­viselői helyhez jutott — s ezt a kép­viselő urak is tudják —, a Munkás­párt pedig 6-hoz, ami a választó­­polgárok 20-21 százalékát jelenti, s ez igencsak nem nevezhető semmi­ségnek, nem is beszélve Nógrád szá­mos más településéről. A Munkáspárt nem avatkozik az MDF ügyeibe, s ezt joggal elvárja másoktól is. A Munkáspárt — ezt Önök sem kétlik — alkotmányos párt, amely saját maga dönt kong­resszusának helyéről. Ezt nemcsak jogi megfontolásból említem, hanem korrekt politizálás okán is. Ma Magyarországon nem ki­csinyes hecckampányokra, amolyan ijesztgetésre, hanem a politikai erők kölcsönös türelmére, érdemi párbe­szédre van szükség, sőt tovább menve, sok kérdésben előítéletektől mentes együttműködésrre is. Erre a Munkáspárt pedig mindig is kész volt és az is marad. A történelmet nem lehet megmásí­tani. Ez a Munkáspárt éppen ezért vetett el mindent, ami nem a nép ja­vát, nem a demokráciát szolgálta. De igenis őrizni kíván mindent, ami­től a Magyarországon élő emberek élete stebbl és jobb lett. Egyébként az a véleményem, a történelem vitás kérdéseihez jórészt azok a politikai erők nyúlnak vissza, akiknek a ma nemzedékei számára — a közhelye­ken kívül — nincs mondanivalójuk. Egyébként megjegyzem: Antall mi­niszterelnök úrnak, az MDF elnöké­nek legutóbbi salgótarjáni látogatá­sakor, az önkormányzat kérésére, a Munkáspárt rendező gárdája is részt vett a program biztosításában. Befejezésül, az Önök figyelemkel­­tő levele kapcsán, amit még egyszer köszönök, felajánlom minden kedves levélírójuknak: találkozzunk, hall­gassuk meg egymás véleményét. Úgy gondolom, az Új Nógrád szerkesztő­sége vállalkozhatna egy ilyen párbe­széd megszervezésére. Budapest, 1991. július 31. Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke Mégis Salgótarjánban JCSKP MUHP Az MSZMP nem enged Aut Sokakkal ellentétben, semmi­­yetni­­valót nem látok abban, hogy Thürmer Gyula Salgótarjánban akarja megren­dezni az MSZMP XV. kongresszusát. Tarján igenis toleráns: szeptemberben, a Kodály Zoltán Általános Iskola egyik iskolájában megkezdik a beilleszkedési zavarokkal küszködő, a környezethez nehezen alkalmazkodó gyerekek, okta­tását, s ezt a városi költségvetés is tá­mogatja. Ha az MSZMP kongresszusára beme­részkedne néhány autista gyerek, belát­hatná: van betegség, amit nehéz kinőni. (api) OTSZÁZ hazai, kárpátaljai, felvidéki, erdélyi, litván és lengyel tizenéves rész­vételével nyílt tegnap Nyírbatban ifjú­sági tábor, amelyet a körzet országgyű­lési képviselője, Szendrei László szerve­zett az Ifjúsági Demokrata Fórum se­gítségével. Az egyhetes tábor alapgon­dolata: a keresztény alapértékek a mai kelet-európai politikában. Ennek jegyé­ben látogat el a fiatalokhoz a közeli na­pokban Antall József miniszterelnök, Für Lajos honvédelmi, Horváth Balázs tárca nélküli miniszter és Kis Gy. Csa­ba magyarságkutató­ megtartotta tegnap első ülését a szakszervezeti vagyont ideiglenesen kezelő szervezet igazgatótanácsa. A szervezet a szakszervezeti vagyonnal kapcsolatos közelmúltban született tör­vény alapján jött létre. Az ülésen csak a Liga-szakszervezetek és a Munkásta­nácsok Országos Szövetségének képvise­lői vettek részt. Az MSZOSZ képviselő­je, valamint az ÉT-ben részt vevő to­­­vábbi négy szakszervezeti szövetség kö­zös képviselője — a szabályszerű meghí­vás ellenére — távol maradt. H(X)VAN INTÉZZEM? címmel a BM Kiadó gondozásában tegnap jelent meg az útmutató a kárpótlási ügyek lakos­sági tudnivalóiról. A praktikus, minden lehetséges kérdésre kiterjedő útmuta­tót a BM Andrássy út 55. szám alatti kiállítótermében lehet megvásárolni, ahol­ egyébként a száztíz éves magyar rendőrséget bemutató kiállítás is látha­tó. NEHÉZ FELADAT a vallási vezetők személyi biztosítása, mert őket a vallási fanatikusok veszélyeztetik a leginkább. Ezek a fanatikusok magányos farkasok és nem tartoznak egyetlen terrorista szervezethez sem, így a bűnüldöző szer­vek sem ismerik őket — hangzott el Pintér Sándor, Budapest rendőr-főka­pitánya és bécsi kollégája, Günther Bégi közös sajtótájékoztatóján tegnap. Az Ausztriából érkezett vendég megbe­szélést folytatott vendéglátójával, a té­ma II. János Pál augusztusi magyar­­országi útja volt. Az osztrák rendőrök két pápalátogatás tapasztalatait adták át magyar kollégáiknak. NÉGY RETOROT értek tetten éjszakai szolgálat közben a Békés megyei Pusz­taföldváron a helyi önvédelmi csoport tagjai. Mivel a faluban az utóbbi idő­ben elszaporodtak a betörések, az ön­védelmi csoport megszervezte az éjsza­kai figyelőszolgálatot, amelynek köszön­hetően a tettesek rövidesen rendőrkézre jutottak.

Next