Új Magyarország, 1991. november (1. évfolyam, 160-185. szám)
1991-11-01 / 160. szám
Válasz egy pártemlősnek A Magyar Hírlap hasábjait immár nem akarom igénybe venni, ezért ezen a helyen válaszolok Szalay Zsolt, főosztályvezető úr csúsztatásaira. (Magyar Hírlap — 1991. okt. 31. 1. oldal.) Országgyűlési felszólalásomban félreérthetetlenül megmondtam, hogy a hírműsorokat nem vontam be vizsgálataim körébe, mert azok nem is tekinthetők a rádió ’56-os műsorainak. Ami viszont a Rádió saját erőfeszítéséből született, az rendkívül szegényes volt, és azt az idegenkedést tükrözte, ami a pártemlős műsorszerkesztők és főosztályvezetők lényéből fakad, akiknek természetesen nehéz szembenézni önmagukkal és saját korábbi hazudozásaikkal. A probléma éppen az: egy Szalay Zsolt még nyilatkozhat a rendszerváltozás második évében, hogy mennyire tisztelgett a forradalom emléke előtt. Csurka István] A£ Oláh Antalihoz fordult A Miniszterelnöki Sajtóiroda csütörtök délután az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A kormány mai ülésén napirend előtt megvitatta a Független Kisgazdapárt országos vezetősége által kiadott állásfoglalást, amelyet írásban nem kapott meg, és csak a tömegtájékoztatáson keresztül szerzett róla tudomást. Véleményének kialakításakor figyelembe vette a Magyar Demokrata Fórum és Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását is. Egyidejűleg a miniszterelnök levelet kapott az FKGP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjétől, amely az alábbiakat tartalmazza: Mint ismeretes, az FKGP országos vezetősége október 30-án a kisgazdapárti kormánytagok és politikai államtitkárok megbízatását 1991. október 31-én lejártnak tekinti. A vezetőségi ülés ellentmondásosságai, a körülötte kialakult politikai légkör miatt, továbbá, mert felmerülhet a vezetőségi ülés határozatképessége is, azzal a kéréssel fordulok a külföldön lévő dr. Pásztor Gyula frakcióvezető nevében Önhöz, hogy az országos vezetőség javaslatától eltérően, szíveskedjék a kormányzati lépésekkel a párt parlamenti frakciójának állásfoglalását megvárni. Mint Miniszterelnök úr előtt is ismert, az FKGP parlamenti frakciója legutóbbi ülésén bizalmat szavazott a párt minisztereinek és politikai államtitkárainak, s jelen körülmények között is ez legitimitásukat biztosítja. Budapest, 1991. október 31., Oláh Sándor, az FKGP parlamenti frakciójának helyettes vezetője. Ennek megfelelően a kormányfő a három koalíciós párt képviselőcsoportjainak következő együttes ülésén kívánja a kialakult helyzetet megvizsgálni. Az MDF elnöksége által szorgalmazott együttes ülés — az érintett felek nyilatkozata szerint — a legkorábban a jövő hét keddjén tartható meg.” I. évfolyam, 160. szám 1991. november 1., péntek BELFÖLD Azaxonosságtudat zavarai a hadseregben Az Öngyilkos nem meghalni akar t (Folytatás az 1. oldalról) félremagyarázta, értelmetlenül titkolózott. A titkolózásból egyenesen következett a bizalmatlanság a lakosság részéről a hadsereggel szemben. Ennek véget kell vetni az okok feltárásával, és megelőző intézkedésekkel kell szembenézni a jelenséggel. Az önpusztítás motivációi különbözőek: lehetnek magánéleti természetűek (szereteraféltés), a tisztek esetében az a lelki teher, amit a mellőzöttség, vagy akár a gyors előmenetel okozhat. A tiszthelyettesek körében gyakori ok a felkészületlenség — sokuknak nincs érettségije —, és ennek következtében meghasonlásuk környezetükkel. A gyakorlati teendőkre térve hangoztatta a vezérőrnagy: a sorkatonai szolgálatban ésszerű könnyítések szükségesek. A tisztképzés időtartamát a katonai főiskolákon négy évre emelték, amelynek során jelentős szerepet kap a pszichológiai ismeret, a tanulmányok pedig mérnöki-tanári végzettséggel fejeződnek be. Vezetői, parancsnoki beosztásba csak feddhetetlen, empatikus képességekkel megáldott tiszt kerülhet. Az alakulatoknál tovább terjesztik a pszichológusi és az egyházi lelkisegély-szolgálatot. A nyitó előadást követően korreferátumok hangzottak el. Közülük most dr. Ozsváth Károly nyugállományú ezredesnek, a Pécsi Orvostudományi Egyetem pszichiáter professzorának előadását ismertetjük részletesebben, aki kísérletet tett a téma összefoglaló megközelítésére. Elöljáróban leszögezte, hogy külön katonai öngyilkosságról nem lehet beszélni, hanem ezt is egy társadalmi jelenség részeként tanácsos értelmezni. A társadalmi beilleszkedési zavaroknak — felfogása szerint — korai, közös formája az elégtelen önazonosság-tudat. Akinek van életcélja, az képes a kudarcot elviselni. Akinek az önértékelése szélsőséges, a védekezési mechanizmusa is bizonytalan. Az öngyilkos magatartás öngyilkossági gondolatot, szándékot, kísérletet és magát a tettet jelenti. Ugyan mindenki fejében megfordul, hogy önkezével vessen véget életének, de a többségében erősebb a visszatartó erő, amit fejleszteni lehet. Már a gondolat, a szándék intenzív odafigyelést, ellátást igényel, mert közvetlen életveszélyt jelent. Ezért nem szabad különbséget tenni a kísérlet és maga az öngyilkosság között. Az öngyilkosságot, mint szabad halált felfogni, Ozsváth professzor szerint — elfogadhatatlan. Ami a legmegdöbbentőbb, és talán nem mindenki előtt ismert, hogy az öngyilkos nem meghalni akar, hanem az adott helyzetet nem tudja tovább elviselni, és így ,,jelez” környezete számára. Összefoglalva tehát: az öngyilkosságban számos tényező egyidejű érvényesülését kell látni. Ezek közül az egyik tényező a közvetlen környezet elutasító magatartása. Ez az elutasítás a katonák esetében például testi panaszaik félvállról vételét jelenti. A környezet toleráns magatartásának felbecsülhetetlen a szerepe. A szervezők nem csupán egy konferencia erejéig kísérlik meg a további tragédiák elkerülését. Az elhangzott előadások anyagát kötetbe szerkesztik, és eljuttatják az alakulatokhoz, és a születőben lévő új honvédelmi törvényben is helyet kapnak a tudomány legfrissebb megállapításai. Németh Zsolt A Fővárosi Önkormányzat közgyűlése ísgismét drágul el Sömpffhozi dc6cl©. Ahhoz képest, hogy fontos dologban kellett döntenie a Fővárosi Önkormányzat közgyűlésének, kevesen voksoltak tegnap a városatyák. Az MTI híradása szerint a 88 tagú testületből alig több, mint ötvenen jelentek meg, hogy meghatározzák a fővárosi tömegközlekedés jövő évi tarifáit. Több mint egyórás csúszás, illetve jogértelmezéssel és szervezési procedúrával tarkított napirend előtti vita után kezdte meg tegnap rendkívüli ülését a fórum. Demszky Gábor főpolgármester a BKV tarifaemelésével kapcsolatban egyebek között elmondta: a vállalat számos kényszerintézkedést hozott az elmúlt hónapokban, így például év végéig 1500-zal csökkentette dolgozói létszámát, mindezek azonban nem elegendőek. Az 1991. évi mérleg, a tartalékok veszélyes mértékű felélése és a ráfordítások visszafogása ellenére várhatóan 700 millió forintos veszteséggel zárul. Ezzel együtt folyamatosan romlik a vállalat állóeszköz-állománya, s emellett tovább halmozódnak azok a munkák, amelyek műszakilag indokoltak. Az előzetes számítások szerint jövőre 30 milliárd forint körüli bevételre volna szüksége a vállalatnak a tömegközlekedés szinten tartásához. A világ nagyvárosaiban 50—60 százalékos bevétel származik a viteldíjakból — állapította meg a főpolgármester —, majd arról szólt, hogy nálunk 1995-re várhatóan elérjük a 30 százalékot. Addig pedig a tömegközlekedés szinten tartása érdekében áremelkedéseket kell végrehajtani, mivel az önkormányzati támogatás már nem emelhető tovább. Demszky Gábor elmondta, hogy jövőre kétlépcsős díjemelést javasolnak, de ahhoz, hogy januártól már új árak legyenek, most kell határozniuk a képviselőknek. A későbbi döntéssel ugyanis csak márciustól lehetnebevezetni az új tarifákat, ezpedig több százmillió forintos kiadást jelentene a fővárosnak. A több bizottság által is megvitatott előterjesztés 50 százalékos tarifaemelésre tesz javaslatot. A Fővárosi Önkormányzat közgyűlésén a képviselők többórás vita után végül is elfogadták a BKV tarifa rendszerének jövő évi átalakítására vonatkozó koncepciót. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 35 százalékkal emelkednek majd a jegyárak. A határozatot harmincnégyest támogatták, tizen ellenezték, és ugyanennyien tartózkodtak. A közgyűlés egyúttal megbízta a pénzügyekért felelős Székely Gábor főpolgármester-helyettest, hogy az árhatósági kérdésben illetékes Pénzügyminisztériummal egyeztessen. A végleges közgyűlési rendelet várhatóan november végén, december elején kerül majd a közönség elé, s ezt követően az új árakon vásárolhatunk jegyeket, bérleteket. SG Tixetek fedél nélkül )( ^22 Támogatott hajléktalanok Az emberek többsége idegenkedik, sőt fél a hajléktalanoktól, potenciális bűnözőt lát bennük, pedig a tapasztalatok szerint nem ők, hanem inkább az ő kárukra követnek el bűncselekményeket. Amikor Óbudán, a Máltai Szeretetszolgálat szállót nyitott számukra, a környéken lakók rendkívül ellenségesen fogadták őket, néhány nap alatt háromezer aláírás gyűlt össze ellenük. Három hét múlva viszont megváltozott a közhangulat, a lakók látták, hogy szakszerűen, szeretetteljesen gondoskodnak a hajléktalanokról, sőt maguk is rendben tartják a környezetüket. Mindezt a Menhely Alapítvány tegnapi sajtótájékoztatóján hallottuk Győri Pétertől, az alapítvány kuratóriumának elnökétől. Elmondta, a Menhely Alapítvány 1989. decemberében jött létre, azt követően, hogy a Déli pályaudvaron és a Blaha Lujza téri aluljáróban tömeges demonstrációba kezdtek a budapesti hajléktalanok. Az akkori Fővárosi Tanács, engedve a nyomásnak, tárgyalni kezdett azokkal a személyekkel, illetve társadalmi szervezetekkel, amelyek igyekeztek fellépni az elesettek érdekében. E tárgyalások eredményeként született meg az alapítvány, amely jelenleg 16 millió forintos alapköltségvetéssel működik. Az alapítvány gondozási központja tavaly szeptemberben nyitotta meg irodáját a fővárosi hajléktalanok fogadására. Idáig csaknem 4000 személlyel kerültek kapcsolatba, ám tapasztalataik szerint a fővárosban legalább tízezren vannak fedél nélkül. Döntő többségük vidékről került a fővárosba, s szerencsétlen helyzetüket elsősorban a munkahelyük elvesztése idézte elő. Gyors ütemben gyarapodik a táboruk, hetente ötven-hatvan új „ügyfél” jelentkezik az alapítvány irodáján. Gyakran jogaikat sem tudják érvényesíteni: az alapítvány munkatársai idáig körülbelül négyszáz esetben kezdeményeztek nyugdíjazást, leszázalékolást, vagy munkanélkülijáradékot ügyfeleiknek. A hajléktalanoknak — helyzetükből fakadóan — három elemi szükségletük van: megfelelő éjjeli szálláshely, legalább egyszeri étkezés, és napközben valamilyen fűtött helyiség. A hét fővárosi menhely jelenlegi befogadóképessége ugyanakkor mindössze négyszázharmincöt fő! E menhelyeken hetek óta telt ház van, a rászorulókat gyakorlatilag nem tudják elhelyezni. A négy ingyenkonyhán átlagosan naponta ezer adag ételt osztanak ki, ám ez jelentősen elmarad az igényektől. Nappali tartózkodásra szolgáló, úgynevezett melegedő pedig mindössze egy van a városban, amely egy időben negyven-ötven ember számára tud csak helyet adni! Az elemi szükségletek kezelése tehát megoldatlan. Még nagyobb gond, ha terhes anyák, gyermekes anyák, vagy gyermekes családok kerülnek utcára. Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium államtitkár-helyettese a tájékoztatón elmondta, hogy hamarosan megszületik a jogi szabályozás a hajléktalanokról, s így az őket ellátó intézmények működéséhez megteremtődnek a költségvetési garanciák is. Így megszűnik majd az a mai állapot, hogy a hivatásos segítők is osztoznak a hajléktalanok létbizonytalanságában. Jövő év elején parlament elé kerül a szociális törvény, amelyben leszögezik majd: állampolgári jog, hogy hozzáférhessen mindenki a minimális hajlékhoz , éjszakai menedékhelyhez, átmeneti szállóhoz. Meghatározzák majd, ki tekinthető hajléktalannak, s kinek az illetékességi körébe tartozik az ellátásuk, így nemcsak a szakma kap támogatást, hanem az önkormányzatok is biztonságban érezhetik magukat. Már eddig is történtek lépések ez ügyben: a hatásköri törvény kimondta, hogy az önkormányzatok kötelesek ellátni a hajléktalanokat, ez az alapellátás körébe tartozik. Ennek forrásait állami pénzalapból egészítik ki: idén összesen kétszázmillió forintot kaptak az önkormányzatok ilyen célra. Ez az összeg éppen hatszorosa az előző évinek. Lakner Zoltán ugyanakkor megjegyezte: e súlyos problémát a meglehetősenhiányos szociálpolitikai intézményrendszer képtelen megoldani, szükség van a társadalmi-gazdasági folyamatok kedvező változására is. Faggyán Katalin Parlamenti bizottságok Napirenden a Műsorszóró Vállalat Az államháztartás, az 1992-es költségvetési irányelvek, az állami garanciavállalás, a szolidaritási alap valamint a Műsorszóró Vállalat jövője szerepelt az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága október 31-i ülésének napirendjén. Első napirendi pontként meghallgatta a bizottság Barta Józsefet, a Műsorszóró Vállalat igazgatóját és Gallic Mihályt, a Magyar Rádió ügyvezető igazgatóját. Mindketten hangsúlyozták, hogy a közszolgálati rádió és televízió csak akkor képes működni a jövőben a költségvetési támogatás jelentős növekedése nélkül, ha a megfelelő törvényi szabályozás és többek között a frekvenciamoratórium feloldása után részvénytársasággá alakulhat a Műsorszóró Vállalat. Az átalakulás révén megteremtődnek a lehetőségek egy jelentős tőkebevonásra, és — megfelelő hatósági ár mellett —, a kereskedelmi adások nyereségének bizonyos átcsoportosítására a közszolgálati média támogatására. Rövid vita után a képviselők többsége általános vitára alkalmasnak minősítette a kormányzat által a foglalkoztatási törvény módosítására benyújtott tervezetet. Ennek lényege a szolidaritási alapba történő befizetések 6 százalékra emelése és a munkanélküli-segély kifizetési feltételeinek szigorítása. Sorry Ezen a helyen tegnap azon tűnődtem, mitől lett olyan kicsi és mitől olyan magas Gorbacsov, illetve Bush elnök a Reuter felvételén — nem leplezve, hogy fotós manipulációra gyanakszom. Munkatársaim azóta felvilágosítottak: a méretkülönbségért a természet felelős. A melléfogásért pedig én. Sajnálom. (megay) RÁKOS BETEGEK részére új gyógyszer kerül forgalomba GYCSF néven november 15-től Franciaországban. Az AFP értesülése szerint az új orvosság a kémiai terápia bizonyos hatásainak leküzdésére alkalmas, nevezetesen a fehérvértestek pusztulását ellensúllyal, fenckentve a szervezet fehérvértest-képző funkcióját. MDF- ÉS KDNP-delegáció utazott ma Pozsonyba, ahol október 31. és november 2. között a nemzeti kisebbségek problémáiról és jövőjéről tartanak konferenciát az európai kereszténydemokrata pártok képviselői. Az MDF küldöttséget Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, az öttagú KDNP-delegációt Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke vezeti. MEGSZAKADTAK A MÁV vezetése és a területén működő munkavállalói érdekképviseletek között a tárgyalások a béremelésről. A Magyar Államvasutak vezetésének tájékoztatása szerint ez elsősorban annak a következménye, hogy a munkavállalók nem vették figyelembe a realitásokat a követeléseik megfogalmazásánál. A MÁV az idén 38 százalékkal, az inflációt meghaladó mértékben emelte a béreket. EGYEZTETŐ TANÁCSKOZÁSRA hív minden magát érintettnek tartó gyermek és ifjúsági szervezetet november 2-án, szombaton megtartandó fórumára az MSZOSZ-székházba a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. A megbeszélésen a költségvetési törvénytervezet ifjúságot érintő kérdéseit vitatják meg. Se felmentés, se Szó sincs se felmentéséről, se miniszterelnök-helyettesi kinevezéséről — mindkét hír légből kapott — hangsúlyozta Boross Péter belügyminiszter azon a szűk körű sajtóbeszélgetésen, amelyen az elmúlt 10 hónapos miniszteri tevékenységét vonta meg, és a tárca legközelebbi feladatait vázolta. Az eszmecsere előzményeként a miniszter szerdán, az esti órákban, munkaértekezletet tartott a minisztérium 650 köztisztviselője részére. A tíz hónapos mérleg készítése, illetve a munkaértekezlet — amint rámutatott — ugyancsak összefüggött az említett híresztelésekkel. A találkozó tulajdonképpeni témájára térve kifejtette a belügyminiszter: újra kell gondolni az államszervezet központi és decentralizált szerveinek, valamint az önkormányzatoknak a működését. gyo Göncz—Calvin találkozó A közép-európai térség, Európa biztonsága, Magyarország és a NATO kapcsolatairól, valamint együttműködésének lehetséges formáiról volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök folytatott csütörtökön John R. Galvin tábornokkal, a NATO európai szövetséges haderőinek főparancsnokával a Parlamentben. A köztársaság elnöke emlékeztette beszélgetőpartnerét arra, hogy Magyarország nem válságövezet, hanem a válságövezet határán van, gondoskodni kell arról, hogy ne is váljék azzá. Éppen ezért szükség van olyan válságkezelő programok és mechanizmusok kialakítására, amelyek lehetőséget teremtenek a térségben bekövetkező bármilyen fejleményekre való rugalmas reagálásra. A művelődési téca tiltakozik A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) október 20-i konferenciájáról szóló tudósítások alapján támadás- sorozat indult Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, valamint a minisztérium politikai államtitkára ellen, tényként állítván: a minisztérium vezetői a KÉSZ értekezletén pedagógusellenes kijelentéseket tettek, illetve tűrtek el. A Népszabadság október 26-i számában a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvezetői nyílt kérdések formájában ismétlik meg a hírlapírók által terjesztett vádakat. A minisztérium ezért szükségesnek tartja leszögezni álláspontját. Nem igaz, hogy Andrásfalvy Bertalan jelenlétében hangzottak el Mírsó Istvánnak, a KÉSZ iskolaügyi csoportvezetőjének a pedagógusokat kollektívan elítélő szavai. A miniszter vasárnap délután Dániába utazott, így magától értetődik, hogy Mirk kijelentéseit „szó nélkül hagyta”. A politikai államtitkár vörös és fehér ateizmusról az egyházi fenntartású iskolák arányával kapcsolatban beszélt, megemlítve, hogy a második világháború előtt az iskolák hatvan százaléka volt egyházi kezelésben, míg a ma körvonalazódó elképzelések szerint mindössze egy százalékuk tartozna oda. Felesleges tehát az úgynevezett keresztény kurzustól való riadozás — fejtette ki. A minisztérium rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a tényeket meghamisító, valótlanságokat állító sajtóközlemények megjelentek, és reméli, hogy a témában érintett újságírók a sajtóetika írott és íratlan szabályai szerint levonják magukra nézve a megfelelő következtetéseket. Havasi János szóvivő