Új Magyarország, 1992. május (2. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02 / 103. szám

ENY • A mai­nek meg­ pestre érkezett Athanaszios Tsal­­daris, a görög parlament elnöke és kísérete. Háromnapos magyaror­szági tartózkodása alatt megbeszé­lést folytat Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével, a parla­menti pártok képviselőivel. A gö­rög parlament elnökét fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök és Mádl Ferenc tárca nélküli minisz­ter. • Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Líbia elleni rendszabályokat el­lenőrző bizottsága csütörtökön el­fogadta munkájának végleges irányelveit. A testület, amelynek elnöke Erdős André magyar nagy­követ, úgy döntött, hogy a Líbiá­ban tartózkodó külföldiek elszállí­tására, sürgős gyógyszerszállítá­sokra, illetve mekkai zarándoku­­takra adhatnak rövid úton külön­­engedélyt leszállásokra a légiforgal­mi tilalommal sújtott országban. Jeszenszky: működik a kínai reform Jeszenszky Géza magyar külügy­miniszter pénteken a dél-kínai Kuantung tartománynak, a kínai reformpolitika kísérleti laborató­riumának két városával, a tarto­mányi székhellyel, Kantonnal és a tőle mintegy 30 kilométerre fekvő Fosán városával ismerke­dett. Benyomásait összegezve el­mondta: úgy érzékeli, hogy Kí­nában, különösen Dél-Kínában felülről vezérelt gazdasági forra­dalom zajlik, s a jelek szerint a dél-kínai kísérleti telepen ez na­gyon bevált. Valószínűnek nevezte, hogy a közeljövőben nem annyira a magyar áru fog megjelenni a kí­nai piacon, hanem inkább a kí­nai áru tör be a jelenleginél sok­kal nagyobb mértékben a ma­gyar piacra. Mint mondta, azok a cikkek, amelyeket már most is Távol-Keletről importál Magyar­­ország, de olcsóbb kínai áruként fognak hamarosan megjelenni a magyar piacon. A magyar ipar csak minőségi termékekkel jelenhet meg a kí­nai piacon. Ehhez azonban ver­senyképesnek kell bizonyulni mind az árak, mind pedig a mi­nőség tekintetében. Ha nem tu­dunk javítani e téren, akkor nincs semmi keresnivalónk a kí­nai, különösen a dél-kínai pia­con - hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője. II. évfolyam, 103. szám és 1992. május 2., szombat KÜLFÖLDr niaCW/ A­merikai apokalipszis­ ­ (Folytatás az 1. oldalról) Bush egyébként pénteken pol­gárjogi vezetőket fogadott, akik - akárcsak a Kongresszus fekete bőrű tagjai - felháborodottan el­utasították és az igazságszolgálta­tás megcsúfolásának minősítették az esküdtszék ítéletét (a felmentő íté­lethez állítólag az is hozzájárult, hogy King, aki egyébként rovott múltú bűnöző, nem volt hajlan­dó vallomást tenni­. A fekete ve­zetők egyúttal elítélték a bűnö­zők, a lumpen elemek Los Ange­­les-i fellépését is, de kijelentették, nem elég rendőröket és katoná­kat küldeni a tömegek ellen, in­kább a fekete társadalom súlyos gondjain kellene segíteni. A polgárjogi szervezetek irá­nyítói elmondották, vélemé­nyük szerint az ország történelmi fordulóponthoz érkezett. Egyete­mes érdek, hogy szembenézze­nek a fekete lakosság gondjaival, a tömeges munkanélküliséggel, a szegénységgel, s azt állami tá­mogatással is orvosolják. Bush elnök ugyan nem ismerte el, hogy az elmúlt évtized republi­kánus kormányzása is hozzájá­rult a helyzet romlásához, de megértést mutatott és segítséget ígért - közölték a fekete vezetők. Az 1980 óta kormányzó re­publikánusok alatt részben poli­tikai meggondolásokból, rész­ben költségvetési takarékosságból lényegesen csökkentek a fekete lakos­ságnak szánt szociális, jóléti keretek és kiadások. Tizenkét demokrata párti sze­nátor nyilatkozatában leszögez­te: az amerikaiak milliói, akik lát­ták az esetről készült videofelvé­telt, úgy vélik, hogy Rodney Kinget brutálisan megverték a rendőrök, s nem tudják megér­teni a vádlottak felmentését. A szenátorok - akárcsak a fekete polgárjogi szervezetek vezetői - sürgették a kormányt: a törvény adta lehetőséggel élve emeljen ismét vádat a rendőrök ellen. Az igazságügy-miniszter már beje­lentette, hogy meggyorsítják a vizsgálatot, s adott esetben sor kerülhet újabb perre, talán már má­jus folyamán. (Tudósításunk a helyszínről) Los Angeles déli, nyugati részéről átterjedt a gyújtogatási hul­lám a Beverly Hills-re s a Hollywood és a Wilshire bulvárra is. Az első becslések szerint a kár megközelíti az egymilliárd dollárt. Több mint 1700 épület égett egyszerre. A szervezett bandák először kirabolták, majd felgyújtották a kisebb üzle­teket, s a nagy bevásárlóközpontokat egyaránt A Los Ange­­les-i repülőtér forgalmát is teljesen át kellett szervezni bizton­sági okok miatt Ugyanis a kelet felől, Inglewood irányából ereszkedő, egyre alacsonyabban szálló gépek biztos célpontot kínáltak a megvadult fekete csőcseléknek. Ezért csak a Csen­des-óceán felől szállhatnak le a négy-öt órás késéssel érkező repülőgépek. Egy helikopterre rálőttek, kényszerleszállást kellett végrehajtani a pilótának. Az iskolákat és az üzleteket bezárták, a néhány nyitva lévő bevásárlóközpont előtt hatal­mas sorok kígyóznak, megkezdődött a felvásárlás. A Los An­geles Times épületét is megtámadták, akárcsak a városi köz­lekedésrendészet székháza. A hatalmas város elsötétült, a füst teljesen elborította. Végül házunk tájáról: az Új Magyarország Vasárnapja, amelyet Los Angelesben adnak ki, nem készülhetett el, mert az éjszakai kijárási tilalom miatt a nyomda nem dolgozott M. Szabó Imre Az oldódás még nem megoldás A közel-keleti békekonferencia ötödik fordulójában sem sikerült lényeges haladást elérni Izrael és az arab államok képviselőinek. A csütörtökön véget ért négynapos washingtoni tanácskozáson csak néhány ügyrendi kérdésben jutottak egyezségre a résztve­vők, azonban a lényegi kérdésekben nem sikerült közelíteni az álláspontokat A tárgyalások utolsó napján a pa­lesztin küldöttség elutasította azt az izraeli kompromisszumos javasla­tot, hogy a jövőben a diaszpórá­ban élő palesztinok is részt ve­hessenek a tárgyalásokon, igaz csak azon ország képviselője­ként, amelynek területén élnek. A tanácskozás légköre sokkal oldottabb volt, mint a korábban, s Izrael is konkrétabb javaslatokat terjesztett elő, mint az első négy tárgyalási fordulóban. A kom­mentárok szerint a palesztinok azért nem fogadták el az Izrael által felajánlott engedményeket, mert nem akartak „jó pontokat szerezni" a választási küzdelmet vívó Jichak Samir izraeli minisz­terelnöknek. A tárgyalások folytatásának idő­pontjában sem sikerült egyezség­re jutni, bár valószínű, hogy még az izraeli választások előtt, má­jusban ismét tárgyalóasztalhoz ül­nek az izraeli és az arab küldött­ségek. A találkozóra a tervek szerint Rómában kerül majd sor. #MAGYMtCim tudósítás A munkaharc jegyében Zűrzavaros majális Németországban A munka ünnepén tetőfokára hágott a Németországban folyó sztrájkhullám. Fokozatosan nő a munkát megtagadó személyek száma, a szakszervezetek­­ nem mindig pontos adatai­­ szerint, lassan eléri a 300 ezres határt. A közlekedés és a posta területéről a sztrájk átterelődik olyan foglal­kozási ágakra, amelyek kiesése sokkal érzékenyebben érinti a polgárokat, mint a nem járó vil­lamos, autóbusz és vonat, vagy a hiába várt posta. Különösen kel­lemetlen következményekkel járhat a szemétszállítás leállása. A Ruhr-vidéken naponta 6-7 000 tonna hulladék gyülemlik fel és ha felmelegszik az idő, elviselhe­tetlen bűzzel árasztja el a környé­ket. De ha el is szállítanák a sze­metet, akkor is megválaszolatlan marad a kérdés, hogy hová? A szeméttelepek kapuit lezárták, az égetőkemencéket kikapcsol­ták. Könnyen kritikus helyzet ala­kulhat ki a kórházakban és a kli­nikákon, ahol az orvosok és az ápolószemélyzet máris megtette az előkészületeket kisegítő szol­gálatok megszervezésére, hogy a munka beszünetelésének pil­lanatában a betegek ellátását biztosítsák. Heidelbergben, Kölnben, Lübeckben, Hamburg­ban és Münchenben a kórházak gazdasági osztályai alkalmazot­tai már beszüntették a munkát. Alaptalannak bizonyult a nyug­díjasok félelme, hogy a posta sztrájkja miatt nem kapják meg a májusi nyugdíjakat. Az illeté­kes hivatalok máris 19 milliárd márkát utaltak át a számukra. Váratlan helyzetbe került Nor­­berg Burger, Köln főpolgármeste­re. Hivatali autóját kénytelen volt saját kezűleg irányítani, mi­után gépkocsivezetője csatlako­zott a sztrájkhoz. A düsseldorfi operaházban elmaradt Mozart „Varázsfuvolá"-jának a bemuta­tója, mert a színészek és a tech­nikai személyzet is megtagadta a munkát. A munkaadók és munkaválla­lók között az egyre élesedő hely­zet ellenére semmi közeledés sem tapasztalható. A sztrájk ki­váltójának és előharcosának bi­zonyult közalkalmazottak szak­­szervezete (ÖTV)­­ élén Monika Wulf-Mathies asszonnyal tovább­ra is kitart a „kemény kéz" jel­szava mellett. „A kormánykoalí­ció minden megértését elvesz­tette a kisemberek gondjával szemben" - jelentette ki a harci­as szakszervezeti elnöknő. A Né­met Munkaadók Szövetség - május 1. alkalmából - felszólítot­ta a szakszervezeteket arra, hogy „reális szemmértékkel" cselekedjenek, mert túlmérete­zett követeléseik „robbanó­anyagként" hathatnak. Az óva intő szavak mindeddig semmi hatással sem jártak. A fémipari dolgozók szakszerve­zete kihívásnak minősítette a munkaadók javaslatát, amely 3,3 százalékos fizetésemelést irá­nyoz elő. Az IG Metall azonnal figyelmeztető sztrájkokkal vála­szolt: Bajoroszágban, Alsó- Szászországban, Hessenben, Ba­­den-Württembergben és a Saar­­vidéken 130 ezer személy ma­radt távol munkahelyétől. Hét­főtől - május 4.-től - kezdve en­nél sokkal szélesebb sztrájkhul­lám várható. A munkaadók szö­vetsége a figyelmeztető sztrájko­kat jogtalannak minősítette és könnyen előfordulhat, hogy a munkások kizárásával válaszol az üzemekből. A sztrájk negatív hatása máris megmutatkozik az üzleti élet­ben. „Forgalmunk majd 50 szá­zalékkal csökkent" - közölte a Herte áruházláncolat egyik szó­vivője. Ezzel szemben élénk ér­deklődésről számolnak be a ke­rékpárkölcsönzők, ahol ugrás­szerűen emelkedett a biciklik iránti kereslet. A német hadsereg kémelhárí­tó osztálya tétlenségre kénysze­rült - a computerközpontban a sztrájkoló alkalmazottak kikap­csolták az elektronikus számító­gépeket. Stefan Lázár interjú Hidegháború Marosvásárhelyen - Mindenekelőtt, Király úr, ön szerint minek vagy kinek köszönheti a Vatra, hogy a kormány engedett a nyomásnak? - Lényegében annak a nyomásnak engedett, hogy a hét elején a Vatra bojkottra szólította fel a román lakosságot. A kormány arra gondolt: a későbbiek során ne lehessen utalni a választások egyol­dalúságára. Mert az is megtörténhetett volna: május 3-án megtart­ják a választásokat, de május 11-én a Legfelsőbb Bíróság döntése ezzel nem egyezik... a Legfelsőbb Bíróságra az RMDSZ is idézést kapott: mi fellebbeztünk a marosvásárhelyi bíróság döntései ellen. Másik fellebbezés: Nagy Győző, az RMDSZ jelöltje, állampolgári jo­gai (jelölése) mellett áll ki. Fellebbezett a Központi Választási Iroda és - úgy hallottam - a kormány is. - Ön szerint van esély a rég várt demokratikus döntésre? - Én határozottan hiszem, hogy van remény rá. Várjuk meg a május 11-i tárgyalásokat és higgyünk az igazságos döntésben. Gon­dolom, utána egy héttel meg is lehet tartani a választást... én azt hiszem, hogy politikai ellenfeleink ezzel megtették az utolsó, még törvényes lépést is az RMDSZ ellen. Utóbbi közleményükben azt mondják, hogy elfogadják a kormányhatározatot. - De az is megtörténhet, hogy az esedékes május 7-i választáson mégsem indulhat az RMDSZ? - Igen. Ez attól függ, hogy a szélsőséges erők még milyen nyo­mást gyakorolnak. És - ne feledjük - mindent befolyásolhat a je­lenlegi politikai konjunktúra... - Végül: mit tárgyaltak, mit döntöttek az elnökség és a választmány ülésén? - Nagyjából az elmondottakat tárgyaltuk. Közleményt adtunk ki. Megdöbbenésünket, felháborodásunkat fejezzük ki, hogy a kor­mány a kampány legutolsó napján hozta a döntést. A mi vélemé­nyünk: alaposan kell elemezni, kivizsgálni a marosvásárhelyi hely­zetet. Demokratikus választásokat akarunk. Hangsúlyozzuk: akár­hányszor szólítanak fel polgármester-választásra, mi a jogállamiság törvényei szerint cselekszünk és ezt kérjük mindenkitől. Botos László Ellentmondásos jelentések a boszniai válságövezetekből EK-értekezlet Lisszabonban Lecsillapodtak a Szarajevó bir­toklásáért folytatott harcok. Hír­­ügynökségek szerint az átmene­ti fegyvernyugvás nyilvánvaló­an összefüggésben áll az EK kül­ügyminisztereinek lisszaboni, a boszniai válságról rendezett ér­tekezletével. Ennek ellentmon­danak a horvátországi hírközlő szervek délutáni jelentései mi­szerint lankadatlan hevességgel dúlnak a harcok Boszniában. A szerb szabadcsapatok minden rendelkezésükre álló fegyverből lövik a szarajevói rádió és televí­zió épületét. A szarajevói RTV műsorának közvetítése ideigle­nesen megszakadt. Álarcos kommandósok felrobbantották a Bosznia-Hercegovinát Horvát­országgal összekötő utolsó két hidat is: több mint tíz ember meghalt. A jugoszláv hadsereg péntek­re virradóra több szlavóniai és az Adriai-tenger partján fekvő hor­vátországi várost támadott. A horvát televízió és a Hina hírügy­nökség jelentése szerint 23 sze­mély megsebesült. Tüzérségi tűz érte többek között Eszéket, Vin­­kovcit, Slavonski Brodot, Sibeni­­ket. Elsősorban Jugoszlávia utód­államainak elismeréséről és a bosznia-hercegovinai polgárhá­ború befejezéséről kezdtek nem hivatalos tárgyalásokat pénte­ken a portugáliai Guimaraesben az Európai Közösség tagállamai­nak külügyminiszterei. A Tizenkettek képviselői meg­próbálnak közös álláspontot ki­dolgozni a magát Jugoszlávia jogutódjának tekintő Szerbia és Montenegró elismerésének kér­désében, de tisztségviselők sze­rint valószínűtlen, hogy elisme­rik az államalakulat függetlensé­gét. A külügyminiszterek várha­tóan megvitatják azt a közös né­met-francia javaslatot is, amely szerint a világszervezet küldjön békefenntartó erőket Boszniába. Az ITAR-TASZSZ hírügynök­ség szerint a találkozón Macedó­nia elismerésének problémája is napirendre kerül. A kérdésben Görögország élesen visszautasí­tó álláspontra helyezkedett, mi­vel attól tart, hogy a délszláv köz­társaság, elismerése után területi követeléseket támaszthat a ha­sonló nevű görög tartomány iránt. Ennek szellemében foglalt állást Micotakisz görög minisz­terelnök is csütörtök esti belgrádi villámlátogatása alkalmából. Olaszország egyelőre nem foglal állást az új, szerb-monte­­negrói államalakulat elismerése kérdésében, mindenképpen az Európai Közösség keretében ki­alakítandó együttes állásfogla­lásra törekszik - jelentette ki az olasz külügyi szóvivő. A szóvivői válasz jól tükrözi azt a nehézséget, amit a belgrádi lépés okoz a nyugat-európai kö­zösségnek. Az EK külügyminisz­tereinek az elkövetkező napok­ban közös álláspontra kellene jutniuk. Németország már kö­zölte, hogy nem ismeri el a szerb­­montenegrói államot. Az Egye­sült Államok is amellett foglalt ál­lást, hogy mindaddig nem lehet szó az elismerésről, ameddig a néphadsereg ki nem vonul a füg­getlenként elismert köztársaság­ból. " K­eresztény szellemben Regionális találkozó a szabad ég alatt A Felső-Duna menti országok találkozóját rendezték meg pén­teken Németjárfalu (Deutsch Jahrrdorf) közelében. Az Auszt­ria, Magyarország és Csehszlo­vákia találkozási pontjánál oszt­rák, csehszlovák, magyar és ba­jor politikusok részvételével megtartott keresztény szellemi­ségű összejövetel alapgondolata az ifjúság és az európai együtté­lés volt. A szabadtéri programon, ame­lyen a környező települések la­kói vettek részt, ott voltak a kör­nyezetvédő mozgalmak, így az Eurolánc polgári kezdeménye­zés, a WWF és a győri Reflex egyesület képviselői is. Feliratos jelmondataikkal követelték, hogy hagyják élni a Dunát. Ján Carnogursky szlovák mi­niszterelnök beszédével szem­látomást nem tudta őket meg­nyugtatni, noha azt mondta: fontos feladatuknak tekintik, hogy egészséges ökológiai kör­nyezetet teremtsenek a fiatalok számára. Emellett kiemelte az ezeréves keresztényi hagyomá­nyok fenntartásának fontossá­gát, és hangot adott reményé­nek, a hármas határtalálkozók közelítik egymáshoz a térség né­peit. Erhard Busek osztrák alkancel­­lár kijelentette: a térségben élő népek közös sorsa a Duna sorsa. Egy folyó megoszthat, összekap­csolhat, elvihet és hozhat is - mondotta. Jelképesnek minősí­tette a többoldalú találkozót, amely szavai szerint a határok nélküli Európa felé viszi a Kár­pát-medence népeit. A gazdasá­gi, a kulturális kapcsolatok mel­lett azonban az ökológiai együtt­működés fontosságát is hangsú­lyozta. Füzessy Tibor, a KDNP frakció­­vezetője rámutatott: Európa szo­kásaiban, erkölcsében, magatar­tásában alapvetően keresztény szellemiségű, s nem civakodó, hanem együtt fejlődő Közép-Eu­­rópát akar befogadni. Max Fi­scher bajor államtitkár vélemé­nye szerint a jövő Európája de­mokratikus és regionális lesz, mert nincs más választás. Thomas Klestil, az Osztrák Néppárt köz­­társasági elnökjelöltje hangsú­lyozta: meg kell tanítani a fiatalo­kat arra, hogy tartsák tisztelet­ben a kisebbséget.

Next