Új Magyarország, 1992. augusztus (2. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-10 / 188. szám
Jeszenszky Géza baltikumi tárgyalásain 1 -/fai Finnugor csúcstalálkozó lesz Kiküldött munkatársunk telefonjelentése: A hétvégén Litvániában és Észtországban folytatódott Jeszenszky Géza külügyminiszter háromnapos hivatalos baltikumi programja. Szombat délelőtt Vilniusban az esti órákban pedig az észt fővárosban, Tallinnban került sor annak a barátsági és együttműködési szerződésnek, valamint vízummentességi megállapodásnak az aláírására, amelyhez hasonlót egy nappal korábban a lett fővárosban ellenjegyzett a magyar külügyminiszter. Ilyen jellegű alapszerződést Magyaroszág a kommunizmus összeomlása után eddig csak a nyugat-európai országokkal kötött. Ennek az az elsődleges oka, hogy a szerződés meglehetősen szigorú normákat rögzít, mindenekelőtt a területi integritás, illetve a kisebbségi jogok tekintetében. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy - magyar diplomáciai köröktől szerzett értesülések szerint - közvetlen környezetünkben is előkészítés alatt áll két hasonló szerződés. Az egyik Cseh és Szlovákiával - ezt értelemszerűen az északi szomszéd államjogi státusának rendezése után lehet végső formába önteni, a másik pedig Romániával. Az utóbbi esetben viszont az említett két szempont, a területi integritás, illetve a kisebbségvédelem kérdései körül zajló viták késleltetik a jóváhagyást. Nyilvánvaló, hogy ilyen jellegű nézetkülönbségek hazánk és a balti államok között nem merülhetnek fel. Magyarországnak egy erősebb jelenlétre van szüksége a Baltikumban - jelentette ki Jeszenszky Géza a közös dokumentumok aláírása után Vilniusban. A magyar külügyminiszter megelégedéssel nyugtázta azokat a pozitív változásokat, amelyeket Litvánia újbóli függetlené válása óta az elmúlt egy évben lezajlottak. (Folytatása a 3. oldalon) Szerbek a muzulmán táborokban? Az úgynevezett Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság Vöröskeresztje tegnap azt közölte, hogy a köztársaság középső részén három olyan koncentrációs tábor van, amelyben szerbeket tartanak fogva. A Tanjug által idézett nyilatkozat szerint a muzulmánok és horvátok mintegy 3 000-5 000 polgári személyt őriznek a konjici, celebici és buturovic-poljei táborban, rendkívül rossz körülmények között; kínozzák őket, és más erőszakos cselekményeket követnek el ellenük. Claudia Grassi, a Nemzetközi Vöröskereszt tisztviselője tegnap Belgrádban közölte: a segélyszervezet engedélyt kapott a bosznia-hercegovinai szerbektől, hogy képviselői felkereshessék az általuk fenntartott fogolytáborokat, és reméli, hogy már a következő héten megkezdhetik az ellenőrző látogatásokat. Több mint 2 500 bosznia-hercegovinai menekült érkezett tegnap Németországba. Ők alkotják az utolsó csoportját azoknak a menekülteknek, akik a polgárháborús vérontás elől ideiglenes menedéket kaptak az országban. Az erdő és a fa, az erdő és az ember, az ember és a fa kapcsolatát bemutató, 12 építményből álló múzeumnegyedet hoznak létre az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Befejezéséhez közeledik annak a templomnak az építése is, amelyet Csete György tervezett, s belsejét a mártélyi fafaragó művész, Nagy István munkái díszítik. A tervek szerint a munkával 20-ára készülnek el, s a Szent István király tiszteletére rendezett ünnepség ökumenikus istentiszteletét már az új templom előtt tartják meg Nagy Béla felvétele ----------------------------------------- Távirat Megvan a 12. arany! All fölött érzett össznemzeti öröm. Sándor György Aranyos búcsú az olimpiától Szombaton Castelldefelsben megszületett a várva várt tizenegyedik magyar aranyérem! Női kajak négyesünk (a képen balról Kőbán, Mészáros, Czigány és Dónusz) 1000 méteren győzött Férfi kajak négyesünk ezüstérmes lett így küldöttségünk 11 arany-, 12 ezüst- és 7 bronzérmet szerzett a barcelonai nyári olimpián. És egy Spanyol Becsületrendet, amelyet János Károly király tegnap adott át Schmitt Pálnak, a MOB elnökének, a NOB Végrehajtó Bizottsága tagjának MTI - Külföldi képszerkesztőség Csurka-interjú A HÉT-ben Nem adom fel! A HÉT című televíziós műsor tegnap este megszólaltatta a legutóbbi rádiósbotrány három főszereplőjét: Szalay Zsoltot, Győri Bélát és Csurka Istvánt. A botrány fogalma természetesen nem egyként vonatkozik mindhármójukra. Az igazi „botrányhős" - Gombár elnökkel a háta mögött- Szalay Zsolt, aki Győrit lényegében kiebrudalta - az emlékezetes Soros-műsor kapcsán - a Bródy Sándor utcából. Csurka Istvánnak minderről természetesen - mint láthattuk és hallhattuk a tegnap esti adásban - megvan a maga határozott, lényegre tapintó véleménye. Csurka nem kertelt, miként ezt eddig is megszokhattuk tőle. Szerinte pozíciójukat átmentő kommunisták átlátszó manőveréről van szó. Egy kérdésre válaszolva - miszerint nem jutott még eszébe, hogy hónapok, évek óta ugyanazt mondja? - így felelt: mindaddig ugyanazt kell mondanom, ha kell ezerszer is, amíg a médiák vezető posztjain a Szalay-féle, a pártállam struktúrájából visszamaradt, átmentett, hatalmaskodó emberek beleszólhatnak és befolyásolhatják a milliók közérzetét meghatározó műsorszerkesztést. Török javaslat a NATO-nak Törökország a közelmúltban azt javasolta a NATO-országoknak, hogy indítsanak „sebészi pontosságú" légitámadásokat a boszniai szerb állások ellen. Ezt a Hürriyet című török lap jelentette tegnapi számában katonai forrásokra hivatkozva, s hozzátette: az ankarai vezetés már ki is dolgozta a légi csapások akciótervét. Ennek értelmében 25-30 ilyen állást kellene bombázni F-15-ös és F-16-os gépekkel, amelyek európai támaszpontokról vagy repülőgép-anyahajókról szállnának fel. Egy ilyen támadást a törökök szerint egy nap alatt végre lehetne hajtani, s el lehetne kerülni az esetleges szárazföldi akcióval együttjáró veszteségeket. Még van víz a Dunában Hőség, forróság, azaz a vízparti nyaralóknak igazi a nyár. Sokunk emlékezete szerint hasonló forró szárazság emberemlékezet óta nem volt hazánkban. A személyes emlékek helyett megbízhatóbb adattal szolgál Bártfai Erzsébet, az Országos Meteorológia Szolgálat ismert személyisége. Elmondása szerint napjaink hősége az átlagos augusztusi napoknál mintegy 5-7 fokkal magasabb, de nem éri el az 1950. július 5-én Pécsi hőségrekordot, amikor is 41,3 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála. A Duna budapesti vízállása meghaladja a kritikusnak tartott 1 méteres magasságot, így egyelőre semmi sem indokolja az esetleges vízkorlátozást. A Fővárosi Vízművek pénteken - a lakosság és a nagyfogyasztók részére - egymillió 150 ezer, szombaton egymillió 106 ezer köbméter vizet szivattyúzott ki a Dunamenti kútjaiból. A vasárnapi vízfogyasztás szintén hasonló mérleggel zár - tájékoztatta lapunkat tegnap kora este Fábián Árpád, a vízművek ügyeletes diszpécsere. Egyedül a zöldövezeti Adyligetben, ott is csupán egyetlen utcában van kisebb víznyomás az elvártnál. B.T. J. A mai nap az első, amikor első gondolatunk nem az olimpia lesz. Jönnek a békés, családias köznapok, egyszerre csak rádöbbenünk arra, nemcsak televíziónk van, de családunk is. Az apukák, hajó a szemük és van iskolás csemetéjük, észrevehetik: megint nőtt a gyerek. Ez az olimpia sok sportolónak az első olimpiája volt. Ők, hacsak nem túl tájékozottak és elemző kedvűek, azt hihetik, minden olimpia ilyen. Hogy minden a helyén van, minden meg van szervezve, ki van találva, az étel tálalva, süt a nap, ragyog az ég, ragyognak a boldog tekintetek, s a katalánok eltűrik, ha spanyoloknak nézik-mondják őket, a baszkok is meghúzódnak hűs hegyeik közt. Hogy az oroszok a grúzokkal együtt mondják magukat egyesítettnek, hogy a litvánok legyőzhetik az egyesített kosarasokat. Hogy új országok neve, címere, zászlója tűnik föl a stadionban, a nézőtéren, a rekortánon és a csúcson. Hogy a lelkekben örök és háborítatlan a béke, hogy tényleg lehet valami abban, amit olimpiai számaink mindegyikében leírtunk, Feleki Lászlót idézve: „A gyilkosság nem olimpiai sportág." Nem volt ez mindig így. Volt már bojkott, volt hamiskás jóakarat. Volt fenyegetés, volt tragédia, voltak áldozatok. Volt, nem is oly rég hogy a startpisztolyt a politikacsinálók sütögették a kedvükre. Volt, hogy mi magunk sem tudtuk pontosan, mi a fontosabb: a békeharc vagy a győzelem? Ez a másság olimpiája volt. Ez a nemzetek olimpiája volt. S mivel igencsak örülhetünk előkelő helyezésünknek, kimondhatjuk: ez a mi olimpiánk is volt. Minden magyaré, akárhol él e földön. Apáti Miklós