Új Magyarország, 1992. augusztus (2. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-10 / 188. szám

­ • Bálint Sándor, a Magyar Szó cí­mű újvidéki lap főszerkesztője levelet küldött a legmagasabb rangú jugoszláv, szerb és vajda­sági tisztségviselőknek: üzeneté­ben felhívta figyelmüket az egyetlen magyar nyelvű vajda­sági napilap súlyos pénzügyi helyzetére. A Magyar Szó és ki­adóvállalata, a Fórum ugyanis felszámolás előtt áll, a kiadónak 70 millió dináros adóssága van. A lap fenntartása alkotmányos kö­telezettség, mivel a kisebbségek számára biztosított kiadói tevé­kenységhez kapcsolódik. • A jövő hét végén hazalátogat Mihály volt román király. Az exuralkodó sajtóirodájának köz­lése szerint a Svájcban élő Mi­hályt a temesvári érsek és a bras­sói polgármester hívta meg. A lá­togatásra éppen az elnökválasz­tási kampány „hajrájában" kerül sor. A volt román király számű­zetése kezdete - 1947 - óta az idén áprilisban járt először hazá­jában és részt vett az ortodox húsvét egyházi szertartásán. • Azerbajdzsán szombaton visszautasította Levon Ter-Pet­­roszján örmény elnök vádját. Ba­ku a felelős a Karabahban dúló harcok felerősödéséért. Az ör­mény államfő a karabahi néphez intézett üzenetében azzal vádol­ta Azerbajdzsánt, hogy ellenez mindenféle politikai megoldást. Válaszközleményében az azer­bajdzsán elnökség Örményor­szágra hárította a felelősséget az eseményekért. • Elhunyt Abolkaszem al-Hol ajatollah, a világ legmagasabb rangú siíta vallási méltósága. A 93 éves aggastyán, aki júliusban szívritmus-szabályozót kapott, szombat délutáni imájához ké­szülődött, amikor a halál utolérte a dél-iraki Kufa városában. Min­den ceremónia nélkül temették el Nadzsaf, a siíták szent városa közelében. Irakban és a síitákat támogató Iránban háromnapos gyászt rendeltek el. Az iraki sií­ták lázadásának leverése után a vallási vezetőt is letartóztatták. Szívoperációját már az ország legjobb sebészei végezték­­ Szaddám Huszein iraki elnök hi­vatalának ellenőrzésével. • Legkevesebb egy halottja és nyolc sérültje van annak a tűz­vésznek, amely tegnapra virra­dóan pusztított Párizs egyik kül­­kerületében. A tűz egy elhagyott, lebontásra ítélt szállodában tört ki, amelybe illegálisan bevándo­rolt, főként afrikai munkások költöztek be családostul. A tűzol­tóknak húsz személyt sikerült ki­menteniük a lángokból. • 1986-ban hozták azt a törvényt Izraelben, amely megtiltotta kapcsolatok létesítését a PFSZ- szel. - Az új kormánynak első­rendű kötelessége, hogy megvál­toztassa ezt az ostoba törvényt - mutatott rá tegnap Josszi Beillin külügyminiszter-helyettes. • A brit külügyminiszter már he­tekkel ezelőtt tudomást szerez­hetett volna a boszniai gyűjtőtá­borok létéről, csakhogy nem mu­tatott érdeklődést az információ iránt - állítja a szlovén származá­sú Lady Miloska Nett, a brit poli­tikai közélet ismert szereplője. Hurd a héten kijelentette: bármi­lyen konkrét döntés előtt pontos értesüléseket kell szerezni a tá­borokról - mondotta Lady Nett a The Observernek. Az azeri erők szombaton két fa­lut foglaltak vissza az örmények­től és folytatták offenzívájukat a karabahi térségben. Az AP amerikai hírügynökség a bakui védelmi minisztériumra hi­vatkozó jelentése szerint azeri alakulatok az örmény határ kö­zelében lévő Mutudarát és a kö­zeli Artivashent vonták ismét el­lenőrzésük alá, két nappal az­után, hogy a településeket ör­mény erők foglalták el. A Turan azerbajdzsán hírügynökség ar­ról számolt be, hogy az örmé­nyek több tucat embert, négy harckocsit és két páncélozott jár­művet vesztettek a szombati harcok során. Örmény források ugyanakkor 18 örmény halott­ról és több tucat sebesültről tud­nak. Azeriak támadása Karabahban II. évfolyam, 188. szám |­ KÜLFÖLD 1992. augusztus 10., hétfő ­,­ 7-13 ^ Délszláv válsághelyzet A katonai beavatkozás árnyékában A boszniai szerbek soha nem fognak engedni a nemzetközi nyo­másnak, s egy esetleges külföldi katonai beavatkozás csak még több halotthoz vezetne - jelentette ki Radovan Karadzsics, a bosz­niai szerbek vezetője a Der Spiegel című német hetilapnak. A Reuter által ismertetett nyilatkozatában kijelentette, hogy fegy­verrel a kezükben szállnának szembe a katonai intervencióval, s a beavatkozás nem érné el célját. A politikus egyébként cáfolta, hogy a szerb táborokban követ­kezetesen rosszul bánnának a foglyokkal, s azt állította, hogy a muzulmánok, illetve a horvátok által felállított internálóhelyeken sokkal rosszabb a helyzet. (Mint mondta, a horvát és muzulmán táborokban már eddig is hatezer szerb vesztette életét az emberte­len körülmények miatt.) Közlése szerint a szerbek mintegy nyol­cezer embert tartanak fogságban - a muzulmánok által közölt szá­mok igencsak túlzóak. Eközben Szvetozar Stojanovics, a jugoszláv államfő különtaná­­csadója a jugoszláviai kisebbsé­­ek jogaival foglalkozó hétvégi rendezvényen közölte: Belgrád­­ban törvényt készítenek arról, hogy Kis-Jugoszlávia összes olyan állampogárának, aki ön­kéntesként vagy félkatonai szer­vezet tagjaként Boszniában har­col, vissza kell térnie hazájába. - Máskülönben elvesztik állam­­polgárságukat - mondta. Jogszabály - megsemmisítés v­ anezen a tanácskozáson Tibor, a jugoszláv kor-Várat­mány igazságügyminisztere be­jelentette: a kormány megbízta az érintett minisztériumokat, hogy a kisebbségi jogokkal kap­csolatban állítsák össze azoknak a jogszabályoknak a listáját, amelyek ellentétben állnak az al­kotmánnyal, és amelyeket ezért majd meg kell semmisíteni. Ami a boszniai harci övezete­ket illeti: tegnapra virradóra sú­lyos harcok voltak két kulcsfon­tosságú városnál, az ország déli csücskében lévő Trebinjénél és a kelet-boszniai Gorazdénál. A Reuter a szarajevói rádió egyik újságírójára hivatkozva arról adott hírt, hogy a horvát erők­nek sikerült elérniük Trebinjét, Gorazdénál pedig a Tanjug je­lentése szerint a muzulmán erők most először lőtték ágyúkkal a szerbek által ellenőrzött öveze­teket. (A várost a boszniai szerb hadsereg hetek óta blokád alatt tartja, s eddig minden kitörési kísérletet meghiúsított.) Karadzsics a táborokról Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője kijelentette: kész azonnal bezáratni az összes fogolytábort és átadni vala­mennyit a Vöröskereszt illetéke­seinek, akik máris beléphetnek a táborok területére. Karadzsics az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozott telefonon. A szerb vezető korábban már jelezte, hogy hozzájárul az idősebb fog­lyok szabadon engedéséhez. Azt javasolta, hogy cseréljék ki az összes szerb, horvát és muzul­mán foglyot. Az amerikai hírügynökség tu­dósítójának az volt a benyomá­................ilm­á­sa, hogy a szerb vezető Milan Pa­nics jugoszláv szövetségi kor­mányfő utasítására beszélt a tá­borok bezárásáról. Az AP szerint a szerb vezetőt nyilván befolyá­solta a nemzetközi nyomás is. Szarajevóban egyébként szombaton a nap általában nyu­godtan telt el, s csak estére vált ismét hevesebbé a lövöldözés. Erős harcot jelentettek a köztár­saság északi, Horvátországgal határos körzeteiből. Thatcher: ultimátumot! Margaret Thatcher volt brit kor­mányfő javasolta: szállítsanak fegyvert önvédelemre a bosnyá­koknak, és adjanak ultimátumot a szerbeknek a Boszniából való kivonulásra. Amennyiben an­nak nem tesznek eleget, bom­bázni kell a Belgrádból jövő ka­tonai szállítmányokat. George Bush amerikai elnök egyidejűleg ismét határozottan elutasította az ilyenfajta lépéseket, és megis­mételte: a cél pusztán olyan ENSZ-határozat, amely a segély­­szállítmányok katonai védelmé­re ad lehetőséget. Thatcher szombaton a CNN tévének nyilatkozva kijelentette: a bosnyákoknak fegyvert kell adni, hogy megvédhessék ma­gukat, s az ENSZ-határozatnak módot kell teremtenie katonai erő alkalmazására a brutálisan gyilkoló szerbek ellen. Belgrád­­nak néhány napos határidőt kell szabni, hogy kivonuljon Boszni­ából, s ha ennek nem tesz eleget, be kell vetni a légierőt - mégpe­dig a NATO részéről. - A szer­­bek kommunisták, és még több területet akarnak Boszniától - de nem engedhetjük meg, hogy az agresszor győzzön. Szerbiá­nak vissza kell térnie eredeti ha­táraihoz - hangoztatta. George Bush elnök a nap fo­lyamán vezető kül- és katonapo­litikai tanácsadóival tárgyalt a helyzetről Maine állambeli nya­ralójában. Újólag világossá tette, hogy a véleménye szerint „igen bonyolult, összetett helyzetben" nincs szó amerikai vagy más szá­razföldi csapatok bevetéséről, hiszen - úgymond - Boszniában nincs gyors, könnyű megoldás. A beavatkozás a harcoló felek összekeveredése, a földrajzi kö­rülmények miatt Vietnamhoz hasonló zsákutcába vezetne, mondotta. Bush elutasította Thatcher javaslatait, beleértve a bosnyákoknak való fegyverszál­lítást. Az elnök cáfolta a híreket, hogy megegyeztek volna az amerikai légierő, illetve a Nyu­gat-Európai Unió földi csapatai­nak bevetésében a segélyszállít­mányok megvédése végett. Elis­merte, hogy a válság megítélésé­ben Washingtonnak vannak vi­tái Londonnal és Párizzsal, ám csak árnyalatokról van szó, mondotta. Hír szerint a britek és franciák külső beavatkozás he­lyett a boszniai ENSZ-csapato­­kat akarják megerősíteni. Clinton „felelőtlensége" A Newsweek hírmagazin fel­mérése szerint az amerikaiaknak kereken a kétharmada támogat­ja a katonai lépéseket Szerbia el­len, ha bebizonyosodnak a kon­centrációs táborokra vonatkozó vádak. Bill Clinton, a demokrata el­nökjelölt határozottabb fellépést javasolt, de ezt a Fehér Ház először „felelőtlenségként" el­utasította. Bush most kijelentet­te, hogy a kérdés nem része a vá­lasztási harcnak, és Clintonnal már megállapodtak, hogy rend­szeresen tájékoztatják a helyzet­ről, az amerikai politikáról. fi py 3 A 6 P A H£H~7íuT Muzulmán és horvát foglyok a napi kenyéradagot tartalmazó zsá­kokat hordják a Banja Luka melletti „Manjacsa" boszniai gyűjtő­táborba. A cirillbetűs felirat: „Tábor, tilos a belépés." A kilépéssel vajon mi van? MTI - Külföldi Képszerkesztőség Panics Tiranában Milan Panics jugoszláv miniszter­­elnök ma Albániába látogat - je­lentette a Tanjug tegnap a kor­mányfőhöz közel álló körökre hi­vatkozva. 1948 óta - amikor a Moszkva és Belgrád közötti vi­szony megszakadása után az al­­bán-jugoszláv kapcsolatok is fagypontra hűltek - ez lesz az el­ső alkalom, hogy jugoszláv mi­niszterelnök Tiranába utazzon. A Tanjug jelentése szerint Panics látogatása ahhoz a körúthoz kapcsolódik, amelyet a minisz­terelnök a jószomszédi kapcsola­tok előmozdítására kezdett köz­vetlenül beiktatása után. Ennek keretében az utóbbi hetekben járt már Budapesten, Bukarest­ben, Szófiában és Macedóniá­ban. Albánia és Kis-Jugoszlávia kapcsolatai a koszovói albánok helyzete miatt továbbra is na­gyon rosszak. #MAGYAmffiSZAS tudósítás Zavarban az SPD Stuttgarti telefonjelentésünk: Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára, zavarba hozta a német szociálde­mokratákat. A Hamburgban megjelenő „Die Zeit" hetilapnak adott interjújában többek között kifejezésre juttatta ugyanis, hogy a jövőben a németek részé­ről nagyobb támogatásra számít. Az ENSZ által felállítandó mobil, béketeremtő feladatokat is ellátó csapataiban látni szeretné a Bun­deswehr katonáit is. A főtitkár ezt a kijelentését tudatosan tette, tisztában azzal, hogy ez Német­országban a hevesen vitatott té­mákhoz tartozik, amely az egye­sítés után - jóval a balkáni konf­liktus elmélyülése előtt - került napirendre. Pozitív döntésre ed­dig azért nem kerülhetett sor, mert az SPD állandóan torpe­­dózza a keresztény-liberális kor­mánykoalíció ez irányú törekvé­seit. A mai napig sem mutatkozik hajlandónak ehhez a parlament­ben biztosítani a többséget. A szociáldemokraták skizofré­­niás magatartása kézenfekvő: egyrészt elismerik ugyan, hogy a világpolitikai változások kö­vetkeztében Németország befo­lyása megnőtt, hogy a nemzet­közi közösség joggal vár el szé­lesebb körű kötelezettségválla­lást. Másrészt viszont elmarasz­talják a kormányt, akkor is, ha túl erélyesen és akkor is, ha túl szerényen igényel beleszólási jo­got a világ történéseibe. Legújabb példa erre az ENSZ Biztonsági Tanácsával kapcsola­tos mérlegelések, törekedjen-e Németország arra, hogy a szer­vezet állandó tagja legyen. A hi­vatalos kormányálláspont sze­rint ez célszerű lenne. Bonn mégsem kezdeményezi a BT struktúrájának a megváltoztatá­sát. Günter Verheugen az SPD külpolitikusa a minap felszólí­totta a szövetségi kormányt, hogy legyen aktív ebben a kér­désben és tisztázza végre politi­káját az ENSZ-szel szemben. Az erős és befolyásos Németország nem elégedhet meg azzal, hogy csak egyszerű tagja legyen a vi­lágszervezetnek. Határozatlan­ságával a kormány árt a német érdekeknek, mondta Verheu­gen, hozzátéve, hogy a BT-hez való tartozás nem feltételezi az ENSZ katonai akcióiban való kö­telező részvételt. Heidemarie Wieczorek-Zeul, az SPD elnökségének tagja, akit ko­rábban „Vörös Heidinek" is titu­láltak, visszautasította az ENSZ főtitkárának a kívánságát. Sze­rinte elképzelhetetlen és fölösle­ges arról elmélkedni, hogy a Bundeswehr csapatai az ENSZ rendelkezésére álljanak. Ezzel ellentétben foglalt állást Karsten Voigt, a párt külpolitikai szóvi­vője. Vajon azért, mert a Gáli ál­tal említett mobil egység az ame­rikaiak ellenállása miatt még ma is létezik? Voigt, aki emiatt saj­nálkozását fejezte ki, úgy véle­kedik, hogy az ENSZ-különít­­mény korlátozná a veszélyét an­nak, hogy bizonyos államok visszaéljenek a hatalmukkal. Német katonák részvételének abban az esetben nem lenne semmi akadálya, ha az ENSZ vállalná a „világrendőrség" sze­repét. Németországban viszont egyelőre még a kéksisakos misszióknak sincs alkotmányjo­gi alapja. A Gáli-interjúval kapcsolat­ban Klaus Kinkel külügyminisz­ter azt a várakozását fejezte ki, hogy az SPD felismeri, hogy mit vár el a világ az egyesített Né­metországtól, és zöld utat teremt a szükséges alkotmánymódosí­táshoz. Lezsák Mihály Újabb oromhegyesi kezdeményezés „Jövendőmondás és félrevezetés" Három hónappal ezelőtt kezdő­dött a katonai behívások elleni tiltakozó akció a vajdasági Oromhegyesen. A tiltakozó mozgalomból szerveződött „Zit­­zer Szellemi Köztársaság" elne­vezésű közösség két újabb kez­deményezéssel lépett fel. Egyrészt az Európa Parla­menthez fordult azzal a kéréssel, hogy ismerjék el a csoportot eu­rópai erőszakellenes szervezet­ként. Másrészt sürgette a szer­biai parlament elnökét, hogy in­dítsanak szabálysértési eljárást a belgrádi kormány tagjai ellen a közrendről szóló törvény meg­sértése mi­att; az indítvány felso­rolja többek között, hogy a kor­mány tevékenysége viszályt szí­tott a parlamenti képviselők kö­rében, a kormánytagok és a kor­mány bizonyos közleményei pe­dig a törvény által is tiltott „jö­vendőmondás és félrevezetés" kategóriájába esnek. A csoport tagjainak létszáma a hét végi rendes ülésen a jelenlé­vő dániai, észak-írországi és ma­gyarországi békemozgalmi akti­vistákkal bővült. Izraeli letelepítési politika: 7 Első próbatétel ót• Az izraeli kormány módosítani fogja azt a rendelkezést, amely­nek értelmében megtiltottak mindenféle kapcsolatfelvételt a terrorista tevékenységgel vá­dolt Palesztinai Felszabadítási Szervezettel - közölte tegnap Simon Peresz külügyminiszter az izraeli rádióban. A miniszter szerint az igazság­ügyi minisztérium szakértői már dolgoznak az új szabályozáson. A j­övőben csak azokat az érintke­zéseket fogják tiltani, amelyek veszélyesek Izrael biztonságára. A dpa hírügynökség szerint az ilyen értelmű törvényterveze­tet a nyári szünetet követően ter­jesztik a parlament elé. A jobbol­dali Jichak Samir kormányzása idején Izraelben bebörtönöztek békemozgalmi aktivistákat is, mert kapcsolatba léptek a PFSZ- szel. Komoly nézeteltérések törtek ki tegnap zsidó telepesek és ka­tonák között Hebron város kö­zelében, Kiríjat Arbánál. Az inci­dens hátterében az állt, hogy mintegy 200 zsidó lakos építkez­ni kezdett a körzetben, ám ezt a helyi rendőrség a kormány ren­delkezése alapján meg akarta akadályozni. Erre a telepesek el­­barikádozták magukat az épülő­félben lévő házban. A kivonuló katonák könnygázt is bevetet­tek, tíz személyt pedig letartóz­tattak. Az AP hírszolgálati iroda úgy vélekedett, hogy ez az új zsidó kormány letelepítési politi­kájának első próbatétele. Rakétával lőtték Kabult Az afganisztáni ideiglenes kor­mánnyal szembenálló gerillacso­portok szombaton rakétával lőt­ték Kabult. Az egymás ellen is harcoló síita és szunnita muzul­mán csoportok is összecsaptak, s ezek a harcok 35 emberáldozatot követeltek, és sok volt a sebesül­tek száma. A fővárosra kilőtt ra­kéták egyike az elnöki palota városközpontban lévő épületé­be csapódott be, s ennek követ­keztében nyolcan haltak meg. Találat érte a Vöröskereszt kór­házát is, de itt senki sem sebesült meg. Az ismét kritikussá vált belső helyzet miatt Burhanuddin Rab­bani ideiglenes államfő nem uta­zott el Iránba tervezett háromna­pos látogatására.

Next