Új Magyarország, 1993. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

TÉNY • Tíz ember életét vesztette, tizenöt másik pedig megsebesült, amikor pokolgép robbant vasárnap egy vonaton a Csecsen Köztársaság területén. A robbanószerkezet a kaukázusi Kiszlovodszk és Baku között közlekedő szerelvény egyik hálókocsijában lépett működésbe - derül ki az orosz belügyminisztérium tájékoztatásából. • Richard von Weizsäcker, a hivatalától jövőre megváló német köztársasági elnök Ignatz Bubist, a Németországban élő zsidók szervezetének vezetőjét is alkalmasnak tartja az államfői posztra. Ignatz Bubis az ilyen típusú eszmefuttatásokra korábban úgy reagált: Németország még nem érett arra, hogy el tudjon viselni egy zsidó államfőt. • Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke március 7. és 10. között az izraeli Munkapárt meghívására hivatalos látogatást tesz Izraelben - közölte Bőhm Ágnessel, az MTI Tel Aviv-i különtudósítójával a Munkapárt illetékese. • Legalább nyolcvanan meghaltak vasárnap Kabul belvárosának zsúfolt piacán, ahová két rakéta csapódott be egymás után. Az afgán védelmi minisztérium közleménye szerint a sebesültek száma eléri a százat. Konzerv - és rágógumi Az amerikaiak a sajtónak is bemutatták, hogy milyen csomagokat állítottak össze a frankfurti nemzetközi repülőtér mellett elterülő légibázison. Az élelmiszer katonai raktárakból származik. Az amerikai hadseregben rendszeresített, légmentesen záródó sötétbarna konzervcsomagok rizses csirkét, sült húst burgonyával, mogyoróvajat, kekszet, tartósított gyümölcsöt, gyümölcslőport és rágógumit tartalmaznak. A csomagokra rétegesen negyven centiméter vastag kartont erősítettek, hogy a rakomány a földre éréskor, az ütődéskor ne sérüljön meg. A küldeményt másodpercenként 26 métert zuhanó ejtőernyőkre erősítve dobják majd ki háromezer méter magasból. Az amerikaiak szerint a nagysebességű ejtőernyő viszonylag pontos célzást tesz lehetővé: az eltérés 500-1000 méter lehet a célpont és a célba jutás tényleges helye között. Vissza-visszatérő aggodalom, hogy a súlyos teher esetleg lakott területre zuhan. Gore-Izetbegovictárgyalás Alija Izetbegovic boszniai államfő szombaton Washingtonban találkozott Albert Gore amerikai alelnökkel és Anthony Lake nemzetbiztonsági főtanácsadóval. A másfél órás megbeszélésen Clinton elnök nem vett részt - közölték kormányzati tisztségviselők. A tanácskozás után Izetbegovic újságíróknak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a küszöbönálló amerikai segélyakció új lendületet ad a szembenálló felek tárgyalásainak. (MTI) Muzulmán kommandók Dick Cheney volt amerikai védelmi miniszter a CNN-televízióban sugárzott szombati interjújában elmondta: már a Bush-kormányzat is fontolgatta, hogy repülőgépekkel küld humanitárius segélyt Bosznia-Hercegovinába. Cheney szerint ezt az ötletet azért vetették el, mert tartottak tőle, hogy a boszniai muzulmánok - egy amerikai katonai beavatkozás kikényszerítése végett - tüzet nyithatnak a gépekre. (MTI) JEÁI VIII. évfolyam 50. szám 1993. március 1., hétfő Csomagok előtt szórólapok Indul a boszniai légi segély (Folytatás az 1. oldalról) Kelet-Bosznia felé közeledvén a gépek pilótái minden külső fényt kikapcsoltak és infravörös sugarakat kibocsátó készülékek segítségével repültek. A Deutschlandfunk vasárnap a Tanjug hírügynökségre hivatkozva arról számolt be, hogy a szerbek által ellenőrzött területre bosnyák különleges egységek hatoltak be. Céljuk állítólag az volt, hogy lelőjék valamelyik amerikai gépet, majd a szerbekre hárítsák a felelősséget. A Tanjug szerint az akciót Szarajevóban magas szinten tervelték ki, ám - mint a Deutschlandfunk közölte - sokan kétségbe vonják a Tanjug-jelentés tartalmának hitelességét. Az ellenőrzés és a röplapszórás után Frankfurtban arra számítanak, hogy a startjel megadása most már csak órák kérdése. Részünkről az akció akár azonnal is elkezdődhet - közölte egy tiszt. Az időben korlátozott művelet végrehajtásának irányításával az Európában állomásozó amerikai haderő főparancsnokságát bízták meg. A kelet-boszniai légihíd amerikai kezdeményezésre jön létre. A vállalkozás élvezi az ENSZ. A Die Welt karikatúrája illetve a világszervezet Menekültügyi Főbiztosságának támogatását. Az amerikai tisztek a főbiztossággal közösen határozták meg azokat a területeket, ahol a segélyszállítmányra leginkább rászorulnak. A zömmel bosnyákok lakta területeket, elsősorban Cerska és Srebrenica környékét emlegetik. Becslések szerint 300 ezer emberen kívánnak segíteni, akikhez szárazföldön eddig csak elvétve jutottak el a segélyszállító konvojok, s ha igen, többszöri szerb ellenőrzés után. A szerbek attól félnek, hogy fegyver jut be Kelet-Boszniába, s ezeket esetleg ellenük fordítják. (MTI) Folytatódnak a boszniai béketárgyalások Kevés a remény Több hetes szünet után hétfőn New Yorkban várhatóan folytatódnak a tárgyalások a boszniai rendezésről, de semmi nem utal arra, hogy a korábbinál több remény lenne a megegyezésre. Az ENSZ és a BK közvetítői mellett most bekapcsolódik a munkába az amerikai és az orosz kormány megbízottja is. A hónap elején a közvetítők, Cyrus Vance és David Owen által előterjesztett tervet Bosznia 10 kantonra osztására csak a horvátok fogadták el: a bosnyákok elutasították, hogy a szerbek megkapják a háborúban elfoglalt területek jelentős részét, míg az utóbbiak ezt is keveslik. E helyzetben Alija Izetbegovic bosnyák elnök csak Albert Gore amerikai alelnök személyes meghívására hajlandó ismét az Egyesült Államokba utazni, és valószínűleg csak pár napig vesz részt a tárgyalásokon. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője sem kívánt jönni, mert letartóztatástól félt: amerikai emberi jogi szervezetek ugyanis beperelték két fiatal lány nevében, akiket szerb katonák brutálisan megerőszakoltak és megsebesítettek. Karadzsics, akit a Bush a megegyezésre kormány ismételten háborús bűnösnek minősített, most diplomáciai mentességet kért az amerikai hatóságoktól, akik azonban az igényt elutasították. A szerb vezető ügyvédei szerint védencük mégis jöhet: feljelentői csak polgári pert indítottak ellene, így letartóztatására nincs mód. A befolyásos hetilap, a The New Republic hét végi száma szerint egyébként az amerikai kormány megosztott a bosnyák kérdésben: Gore alelnök és nemzetbiztonsági tanácsadója, Elon Fuerth, valamint Jennone Walker, a nemzetbiztonsági tanács keleteurópai főosztályvezetője és Madeleine Albright ENSZ-nagykövet erősebb fellépést igényeltek, mint a repülőkről ledobott segélyszállítmányok. Warren Christopher külügyminiszter azonban kevésbé lelkes, és Bill Clinton elnök tanácsadói is elleneznek minden olyan lépést, amely elvonja a figyelmet az elnök belpolitikai programjáról. Vance és Owen egyébként a kulisszák mögött megvetően beszélnek a Clinton-kormány Bosznia-politikájáról és tájékozatlannak tartják az új külpolitikai vezetést - írta a lap. Katonai cáfolat: Nem Magyarország fölött repültek! Nem Magyarország felett repültek át a Boszniába tartó amerikai szállítógépek - közölte az MTI-vel vasárnap délután Schmidt István alezredes, a honvédség Egyesített Repülési Irányító Főközpontjának vezetője. A Hercules típusú amerikai szállítógépek szombaton éjszaka szálltak fel a Frankfurt közelében lévő Rajna-Majna légitámaszpontról, és mintegy egymillió röplapot szórtak le Boszniában, hogy figyelmeztessék a lakosságot a hamarosan megkezdődő légi segélyszállítási akcióra. Német megfigyelők a repülési idő hosszából arra következtettek, hogy a repülőgépek az Ausztria és Magyarország légterén át vezető rövidebb útvonalon közelítették meg célpontjukat Ezt azonban - az MTI munkatársának kérdésére válaszolva - a honvédség illetékese határozottan cáfolta. (MTI) Jelcin szerint: Oroszországban két kormány van Az államfő és a magát centristának valló, befolyásos Állampolgári Szövetség óvatos közeledése jegyében zajlott le a tömörülés hét végi fóruma, amelyen Borisz Jelcin a tanácsi és a parlamenti hatalom kordába szorítását helyezte kilátásba. Az orosz elnök bejelentette, hogy a hatalmi válság leküzdése érdekében párbeszédet kezd a különböző politikai erőkkel. Az orosz elnök a tanácskozást megnyitó beszédében kijelentette: az ország vagy visszatér a szovjetek teljhatalmához vagy hozzáfog a hatalmi ágak szétválasztásához. Hangsúlyozta, hogy számára a jelen helyzet tűrhetetlen, mivel a Legfelsőbb Tanács szerinte nyíltan a hatalom megosztása ellen lép fel, mi több, párhuzamos hatalmi szervek kiépítésére törekszik és igyekszik minél több végrehajtó funkciót megkaparintani. Sürgette, hogy a parlament törvényben szabályozza a hatalmi ágak működését az új alkotmány elfogadásáig terjedő átmeneti időszak tartamára. - Oroszországban ma az alkotmányos kormány mellett egy másik is működik, mégpedig a parlament égisze alatt, amit az államfő nem tűrhet el - hangoztatta Jelcin utalva arra, hogy a kormány és vezetője, Viktor Csernomirgyin teljes mértékben élvezik bizalmát. Követelte a törvényhozástól: adjon szabad kezet a kabinetnek a gazdasági válság leküzdéséhez. Az elnök kiemelte, hogy egyik legfőbb feladatának a polgárháború és az ellenforradalom megakadályozását tekinti. Utalt arra, hogy az utóbbi időben mind gyakrabban hangzanak el az összeütközésre buzdító megnyilatkozások. - Márpedig egy robbanás nem csupán a reformokat és a demokráciát, de egész Oroszországot is romba döntheti - szögezte le. Tömeges emberrablás Több tucatnyi utast raboltak el fegyveresek szombat délután egy Belgrádból a montenegrói Bar kikötővárosba tartó vonatról a szerb-bosnyák határon. A szerelvény éppen Kelet-Bosznia egyik Szerbiába benyúló határvidékén haladt keresztül, amikor a fegyveresek megállították a vonatot és - különböző források szerint - 20-40 személyt magukkal vittek. Az AP amerikai hírügynökség értesülése szerint az akciót a szerb szabadcsapatok katonái követték el, s az elhurcoltak többsége mohamedán férfi. A Reuter ugyanakkor a Tanjug jugoszláv hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy az emberrablók kiléte nem ismert és a vonatról lekényszerített utasok között mohamedánok, szerbek, horvátok és külföldiek egyaránt voltak. Egyelőre nem ismeretes az elhurcoltak sorsa. #MAGYARORSZAG kommentár Az ikertorony füstjei Pokoli nemzetközi tűzijátékot produkáltak az elmúlt hétvégére a különböző nevesített és egyelőre csak feltételezett terrorszervezetek. Péntektől vasárnapig a robbantásos merényletek gyorsmérlege: negyven méteres krátert kivájó detonáció a New York-i World Trade Centerben, iszlám szélsőségesek négy ember halálát és tizenkilenc súlyos sebesülését okozó pokolgépe egy kairói kávéházban, az Írországi Köztársasági Hadsereg (IRA) robbantása egy észak-londoni bevásárlóközpontban, valamint korzikai nacionalista csoportok hasonló természetű akciója két francia városban: Toulouse-ban és Aix-en-Provance-ban. A merényletek közül vertikálisan és politikai, lélektani következményeit tekintve is kiemelkedik a New York-i World Trade Center elleni támadás. A 411 méteres ikertorony, a világ második legmagasabb épülete, a gazdagságra épülő hatalomnak, a nemzetközi befolyásnak és a nemzeti büszkeségnek a szimbóluma az Egyesült Államokban. A péntek éjszakai detonáció hatása és következménye tehát az emberéletekben és az anyagiakban okozott pusztítás mellett másféle, átvitt értelmű megrendülésekben is mérhető. A félelmetes precizitással előkészített merénylet azt jelzi, hogy a nemzetközi terrorizmus ezzel Észak-Amerika földjére lépett. Messzire, egészen a hetvenes évek végéig kell visszalapozni a krónikában, hogy az Egyesült Államokban hasonló esetre bukkanjunk. A portorikóiak függetlenségi harcának volt akkoriban egy ilyen jellegű sajátos vadhajtása, aminek méretei azonban nem hasonlíthatók a mostani merénylethez. Az elkövetők kilétéről egyelőre csak találgatások vannak, annyi azonban bizonyos, hogy a robbanást nem baleset vagy üzemzavar okozta. Gázrobbanás nem lehetett, a törmelékek alatt ugyanis nitrát nyomaira bukkantak. A robbanóanyagot egyébként közvetlenül a kapcsolóközpont alatt helyezték el, ily módon a detonáció egyetlen pillanat alatt működésképtelenné tette a gigantikus épületkomplexum biztonsági és riasztóberendezéseit. A Manhattan-sziget déli csücskének ikerfelhőkarcolója ötvenezer ember munkahelye, s naponta ötven-hatvanezer látogató fordul meg itt. Kilencezer négyzetméteres alapterületen ezerkétszáz különböző cég és szervezet irodája helyezkedik el és egy hatalmas bevásárlóközpontot is telepítettek az 1973-ban felavatott, függőlegesen épült városba. A metropolisz poliszának egymás hátára négyszögesített utcáit 5000 kilométer hosszúságú elektromos vezeték hálózza be. A huszadik századi építészet gigantomániájának egyetlen ennél magasabb tűzszüleménye van, ez Chicagóban 443 méteres magasságig fúródik a felhők közé. Az utóbbi biztonsági rendszere állítólag legalább annyi kívánnivalót hagy maga után, mint a New York-i ikerpárosé. A kilátások tehát e felhőkarcolók csúcsairól nemcsak szédítőek, hanem riasztóak is. (Viszont az események tanúsága szerint az alagsorban sem jobb a helyzet, sőt a csatlakoztatott metróállomáson sem, ahol a törmelékek ugyancsak embereket képesek maguk alá temetni.) Ha csupán a merénylők kilétére vonatkozó spekulációkat vesszük alapul, akkor a gyanúsítottak sorában az iszlám szélsőséges mozgalmaktól a balkáni háború szereplőin át a szimpla őrültekig népes „vállalkozói réteg" csoportjai körvonalazódnak. Mindennek alapján félő, hogy az erőszakra épülő politikai zsarolás Pokoli torony című dokumentumfilmjének nem ez a New York-i „élő adás" volt az utolsó változata. Mindehhez pusztán még egy adalék: New Yorkban ma folytatódik a balkáni tűzfészek eloltására hivatott Bosznia-konferencia. Aminek persze lehet, hogy semmi köze a World Trade Center füstoszlopaihoz. De az sem kizárt, hogy a gyújtóanyag éppen ugyanazon a helyről származik. Erdélyi András Áprilisban Clinton-Jelcin- találkozó Ötpontos program Amerikáért Bill Clinton amerikai elnök ötpontos gazdasági akcióprogramot terjesztett elő az American Universityn tartott előadásában. Ennek lényege az amerikai vezető szerep gazdasági megerősítése, továbbá az orosz demokrácia anyagi alátámasztása, a Marshall-segély példájára - jelentették a hírügynökségek Washingtonból. Az AFP az alábbiakban foglalta össze Clinton ötpontos gazdaságpolitikai programját: 1. Tegyék rendbe az amerikai gazdaságot, és jelöljék ki fejlesztésének új irányát. Ezzel kapcsolatban hivatkozott február 17-i tervére. Fő célja a fejlesztés előmozdítása az ország gazdasági jövője szempontjából kulcsfontosságú területeken, az oktatásügyben és a csúcstechnológia terén, továbbá a költségvetési hiány csökkentése. 2. Avassák az amerikai biztonság elsődleges elemévé a kereskedelmet. Clinton leszögezte: semmi ellenvetése a külföldi javakkal, a külföldi beruházásokkal, külföldi társaságoknak az Egyesült Államokban való letelepedésével szemben, ha az amerikai javak, beruházók, társaságok azonos jogokat élveznek külföldön. Senki sem várhatja el tőlünk, hogy csak adjunk, anélkül, hogy kapnánk is cserében - mondta. , 3. Az Egyesült Államoknak gyakorolnia kell vezető nemzetközi pénzügyi szerepét, s szorosabban kell együttműködnie a Hetekkel, a világ iparilag legfejlettebb többi országával. Clinton feltette magának azt a kérdést, hogy vajon jobb volna-e jelenlegi formájukban fenntartani a nemzetközi pénzügyi intézményeket, vagy nem volna-e jobb kicserélni őket újakra. 4. Elő kell mozdítani a fejlődő országok gazdasági növekedését. Annál is inkább, mert az ő piacaik gyors terjeszkedést kínálnak az amerikai exportcikkeknek. 5. Pénzügyi támogatásban kell részesíteni Borisz Jelcin orosz elnök reformpolitikáját, mert - mint vélekedett - az a piacgazdaság kialakítására és a demokrácia konszolidálására irányul Oroszországban. Ha letérnek a reformok útjáról, azt a világ sínyli majd meg - hangoztatta Clinton, és megerősítette, hogy április 4-én találkozik Jelcinnel. „Ha a hidegháborúban hajlandók voltunk óriási összegeket fordítani a Szovjetunió elleni harcra, bizonyára ma készek leszünk összehasonlíthatatlanul kevesebbet költeni arra, hogy sikeres legyen a demokrácia ott, ahol a kommunizmus elbukott" - jelentette ki az elnök. Példaként utalt a második világháborút követő Marshall-segélyre, amellyel Amerika hozzájárult Nyugat-Európa újjáépítéséhez. Clinton akcióprogramja arra a koncepcióra épült, hogy a világgazdaságnak globálissá kell válnia, és le kell bontani a határokat a tőke, a szolgáltatások és az információ útjából. „Nincs többé tisztán nemzeti gazdaságpolitika" - fogalmazott az Egyesült Államok elnöke. Amerika és partnereinek felvirágzása csak együtt képzelhető el, hiszen a kereskedelmi szálak szorsan összefonódnak. (MTI).