Új Magyarország, 1993. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

III. évfolyam 50. szám 1993. március 1., hétfő Az Együttélés kongresszusa Pozsonyban Legyen társnemzet a magyar! (Folytatás az 1. oldalról) A kétnapos tanácskozást követő sajtótájékoztatón Duray Miklós elmondta, hogy az Együttélés történetében a IV. kongresszus mérföldkő volt. Több olyan határozat került elfogadásra, amelyre két évvel ezelőtt a Kassán megtartott országos kongresszuson még nem kerülhetett volna sor. Az elnök ezúttal is bírálóan szólt a jelenlegi szlovákiai politikai elit munkájáról, hangsúlyozta, a szlovák alkotmány nem jó, s mihamarabb változtatásra szorul. Duka Zólyomi Árpád, a mozgalom második embere, az Új Magyarország számára elmondta, hogy a IV. Országos Kongresszus határkő volt a mozgalom életében. Az újonnan elfogadott alapszabályzat értelmében a mozgalom szigorított szerkezetűvé vált, és ennek következtében a tevékenysége is sokkal hatékonyabbá válik majd. Tíz dokumentumot fogadott el a közgyűlés, amely nemcsak a kisebbségi létet érinti, hanem a dokumentumokban olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek az egész Szlovákia továbbfejlődéséhez fontosak. Duka Zólyomi Árpád továbbá elmondta, az országos közgyűlésen megválasztották a mozgalom új vezető szerveit, tisztségviselőit és az alelnök szerint ez a kongresszus megmutatta, hogy az Együttélés sokat fejlődött az utóbbi két év alatt. Az Együttélés Országos Kongressszusának Antall József magyar miniszterelnök üdvözlőlevelet küldött. A kétnapos tanácskozáson jelen voltak többek között a szlovákiai magyar politikai csoportosulások, a pozsonyi diplomáciai testületek. Magyarországról az MDF, az SZDSZ, a Fidesz, a Magyarok Világszövetsége, Romániából az RMDSZ, valamint a vajdasági magyarok képviselői is. Kamoncza Márta Pozsony kormányfői találkozót javasol Előfeltételek nélkül Ján Lisúch szlovák külügyi államtitkár szerint „szokatlan és félrevezető" az, hogy a magyar fél feltételhez köti a Pozsony által javasolt szlovák-magyar miniszterelnöki találkozót. Lisúch szombaton juttatta el a CTK cseh hírügynökséghez ezzel kapcsolatos nyilatkozatát. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök azután tett javaslatot Magyarországnak kétoldalú kormányfői találkozóra, hogy megegyezés nélkül ért véget február 16-án, Brüsszelben a legutóbbi bősi háromoldalú (közös piaci-magyar-szlovák) tárgyalási forduló. Antall József magyar kormányfő még nem válaszolt Meciar indítványára - írta a CTK, ugyanakkor emlékeztetett Martonyi János külügyi államtitkár azon nyilatkozatára, miszerint az Antall- Meciar találkozónak csak akkor van értelme, ha a felek megegyeznek abban, milyen kérelmet terjesszenek a bősi vitában a hágai Nemzetközi Bíróság elé. A CTK arra is felhívta a figyelmet, hogy Bába Iván helyettes külügyi államtitkár, február elején tett szlovákiai látogatásakor kijelentette: a bősi kérdés megoldásának hiányában aligha lesz mód megkötni a magyar-szlovák kapcsolatokról szóló alapszerződést. Bába szerint a nemzeti kisebbségek kérdése is megoldásra vár még - tette hozzá a cseh hírügynökség. Ján Lisúch szerint azért szokatlan és félrevezető a magyarszlovák kormányfői találkozó előfeltételhez kötése, mert a kétoldalú viszonyt nem lehet pusztán a hágai kérelem ügyére és az ideiglenes dunai vízügyi rendszer mikéntjére leszűkíteni. A szlovák külügyi államtitkár azt is közölte: pénteken tájékoztatta Martonyi Jánost arról, hogy a szlovák külügyminisztérium kész felújítani a tárgyalásokat a Nemzetközi Bíróság elé terjesztendő kérelem végleges megszövegezésének ügyében. Pozsony szerint már a jövő héten le lehet ülni a tárgyalóasztalhoz. (MTI) Egyiptom a béketárgyalás mellett - i Izrael új rakétát próbált ki Tel-avivi tudósítónktól: Jichak Rabin izraeli miniszterelnök tegnap fogadta Osszama Elbászt, az egyiptomi elnök tanácsosát, aki tolmácsolta Mubarak elnök üzenetét, a béketárgyalások újrakezdésének fontosságáról. Az egyiptomiak szívesen megtesznek minden tőlük telhetőt a tárgyalások újrakezdése érdekében, még a szírekre is hajlandók nyomást gyakorolni. A szír külügyminiszter a hét végén egy kuvaiti lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy mielőbb folytatni kell a zsidó állammal a béketárgyalásokat, és nem szabad hátráltatni azt a Hamasz kiutasított tagjainak ügyével. Hasonlóan szólt Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője is, aki Algír támogatását szeretné megnyerni az Arab Liga külügyminisztereinek azonnali összehívására. Ugyannakkor elküldte két munkatársát, Abu Nazent és Mahmud Obbázt, hogy az orosz külügyminisztertől beszámolót kapjanak az amerikai külügyminiszter közel-keleti útjáról és annak részleteiről. A vasárnap Izrael egy Hec nevű rakétát próbált ki. A több éve folyó kísérletekhez most az amerikaiak is társultak az elkövetkező három hónapra 321 millió dolláros költségvetéssel. Ez az ötödik kísérlet, mely eredményesen végződött. Erről számolt be a vezérkari főnök a kormányülésen, továbbá, a hét végi Katyusa-támadásokról, melyeknek csodával határos módon nem volt halálos áldozata, csak az anyagi veszteség nagy. Egy kibucban például a gyerekháztól fél méterre csapódott be egy rakéta. A házban százhúsz gyermek aludt. Az északi körzet lakói az éjszakát óvóhelyen töltötték. Breuer Péter „Vajdaság elszerbesítése..." Magyarországon előkészületeket tettek arra az esetre, ha az amerikai szállítógépek kelet-boszniai missziójuk során bajba jutnának. „Magyarország számára mindenesetre világos, hagy biztonsági érdekei ebben a segélyakcióban egybeesnek az amerikaiakéval. Éppen ezért a magyar támaszpontokon nem csak magyar egységek lesznek bevetésben" - írta szombaton a berlini Der Tagesspiegelben a lap - egyben a Deutschlandfunk rádióállomás - budapesti tudósítója. Az újságíró szerint katonai szakértők elengedhetetlennek tartják, hogy a Frankfurt melletti támaszpontról felszálló amerikai gépek a magyar déli határig harci gépek kíséretében repüljenek. A tudósító szerint a C-130-as („Hercules") típusú szállító gépek Ausztria délkeleti részén átrepülve érkeznek majd a magyar légtérbe, s az ország dél-3ati része fölött fordulnak Kelet-Bosznia irányába. A gépeknek Kelet-Horvátország fölött szerbek által ellenőrzött területek fölött is át kell haladniuk, s az ottani szerbek, ellentétben a boszniaiakkal, nem tettek olyan ígéretet, hogy nem fogják erővel meghiúsítani a segélyakciót, valamint: „ezen kívül természetesen a boszniai szerbek ígéreteiben sem bíznak". A Frankfurter Allgemeine Zeitung hét végi kiadásában „a Vajdaság elszerbesítésének veszélyéről" írt. Joseph von Komlóssy az „európai népcsoportok föderalista uniójának" Vajdaságban járt kisebbség-szakértője a minap Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága előtt elmondta: a belgrádi kormány elrendelte, hogy a Vajdaság északi részén levő magyar közösségeknek is be kell fogadniuk szerb menekülteket, s azzal kell számolni, hogy egyedül ezen a vidéken harmincezer szerb menekült családot kell befogadni. Egyes magyarok lakta településen már most több a szerb menekült, mint a helybeli. Komlóssy azzal számol továbbá, hogy többé már nem lehet kizárni a súlyos konfliktusok lehetőségét, és „a Vajdaságban is hamarosan sor kerül az ismert szerb intézkedésekre: deportálásokra, tömeggyilkosságokra, tömeges elvándorlásra (azaz etnikai tisztogatásokra) és az emberi jogok egyéb kirívó megsértésére." (MTI) RMDSZ-küldöttség Budapesten KGPCsOSZtSl Támogatás - beavatkozás nélkül Marosvásárhelyen Szombaton közleményt hoztak nyilvánosságra a magyar kormány és az RMDSZ pénteki tárgyalásainak eredményeiről. A dokumentum hangoztatja: A Magyar Köztársaság kormánya örömmel üdvözli, hogy a brassói kongresszuson a belső önrendelkezés elve alapján újjászerveződött az RMDSZ. A felek megegyeznek abban, hogy az eddigieknél szorosabb, állandó és intézményesített kapcsolattartásra törekednek. Egyetértenek abban, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint Románia, a magyar nemzet és a demokrácia iránt elkötelezett szervezet, jótékony szerepet játszhat a romániai demokratizálódás, a magyar-román államközi kapcsolatok és megbékélés előmozdításában, valamint a térség stabilitásának és európai integrációjának szolgálatában. A magyar kormány nem avatkozik bele az RMDSZ politikájába, de mindenben messzemenően támogatja annak legitim törekvéseit és álláspontját. Ennek megfelelően üdvözli és elő kívánja segíteni a szövetség, illetve a romániai magyarság belső önrendelkezésének és autonómia-tervezetének Románia törvényeivel és a nemzetközi jogszabályokkal, egyező megvalósítását. Magyarország hathatósan támogatni kívánja a romániai magyar társadalomnak politikai, gazdasági, polgári, kulturális, egyházi és tanügyi kibontakozását és fejlődését. Erre nézve a felek részletes javaslatcsomag megvalósításában állapodtak meg. Mivel Magyarország és a romániai magyarság egyaránt érdekelt Románia demokratikus átalakulásában, készek együttesen is elősegíteni e cél megvalósítását. Ennek a folyamatnak képezi szerves részét a magyar nemzeti kisebbség és a többi kisebbség helyzetének demokratikus rendezése, Románia érdekeinek és törvényeinek, valamint az európai jogrendnek megfelelően. A felek minden lehetőt elkövetnek a magyar-román államközi alapszerződés, továbbá egy államközi kisebbségvédelmi megállapodás mihamarabbi megkötése érdekében. Másfelől szorgalmazzák a magyarországi kisebbségi törvény és a romániai nemzetiségi statútum sürgős elfogadását. Magyarország miniszterelnöke és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői egyetértenek abban, hogy a határon túli magyar kisebbség ügyét nem szabad pártpolitikai és választási célokra felhasználni. Erre nézve szükségesnek tartják a határon túli magyarság ügyében történő politizálás egységes alapokra helyezését, többpárti egyetértéssel. (MTI) Tovább tart a dunai uszályzár Magyar tiltakozás az ENSZ-ben Magyar kezdeményezésre tiltakozott pénteken este a Biztonsági Tanács elnöke a jugoszláv nagykövetnél a Duna lezárása miatt és hangot adott a testület állásfoglalásának a sajtó előtt is. Erdős Andre nagykövet kérte fel a testületet állásfoglalásra, miután a jugoszláv hatóságok 45 uszállyal elzárták a Dunát - mintegy tiltakozásul az ellen, hogy Románia - az ENSZ-határozatokat végrehajtva - feltartóztatott Jugoszláviába olajat szállító uszályokat. A testület tanácskozását követően a tanács soros elnöke magához kérette a jugoszláv nagykövetet és kifejtette: a dunai hajózás gátlása teljesen megalapozatlan, ellentét a Világszervezet korábbi határozataival. A marokkói diplomata követelte, hogy haladéktalanul biztosítsák a szabad hajózást a nemzetközi vízi úton. Ion Iliescu román elnök pénteken este telefonon kérte Szlobodan Milosevics szerb elnöktől, hogy járjon közbe a dunai uszályzár megszüntetése érdekében. A belgrádi Tanjug hírügynökség beszámolója szerint a szerb elnök megértéséről biztosította a román államfőt és késznek mutatkozott a helyzet megoldásában való közreműködésre. A román rádió jelentése szerint a Duna 856-os folyamkilométerénél, a Vaskapu-zsilip alatt vasárnap reggel továbbra is eltorlaszolta a folyam hajózható medrét az öt napja lehorgonyzott 12 jugoszláv uszály. Az uszályzár következtében eddig 14, különböző zászlók alatt haladó hajóvonta volt kénytelen félbeszakítani útját és horgonyt vetni a Vaskapuzsilip felett, vagy a 856-os folyamkilométer alatt. (MTI) Üzemanyagstop Ukrajnában Ukrajnában hétfőtől nem adnak el üzemanyagot a magángépkocsiknak - jelentette be a kijevi kormány. Mint a Reuter hírül adta, az ukrán televízióban ismertetett közlemény szerint az állami készletek nyolcvan százalékát a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bocsátják, hogy elvégezhessék a tavaszi vetést, hiszen Ukrajna nagy mezőgazdasági termelő. A magángépkocsisok csak a magán üzemanyag-elosztóktól vásárolhatnak, az államinál lényegesen magasabb áron, vagy pedig áprilisig kivonják autójukat a forgalomból. Kijevben tíz liter dízelolaj most ötszáz karbovanyecbe kerül (32 dollárcentbe). Ukrajna januárban kapott ugyan kétmillió tonna kőolajat Oroszországtól, fő ellátójától, és Moszkva megígérte, hogy az idén 15 millió tonnányit szállít belőle, de Ukrajna csak 45 millió tonnából tudná kielégíteni minimális szükségletét. Leonyid Kucsma ukrán elnök vasárnap Moszkvában tárgyal az olajellátásról, hétfőn pedig a Független Államok Közösségének olajipari miniszterei közösen próbálnak egyezségre jutni az energiaellátásról. (MTI) Elszabadul Szkopjei tudósításunk: Macedóniát alaposan fölkavarta a napokban a Bitola energetikai kombinát dolgozóinak sztrájkja, mert ebből az erőműből származik a köztársaság energiatermelésének 80 százaléka. A munkások 20 százalékos béremelést követelnek, vagyis 400 ezer dénáros (a dinárt felváltó új pénzegység) átlagot, ez a feketepiaci árfolyam szerint mintegy 285 márkának felel meg. Ekkora bérekről a macedón vállalatok zömében csak álmodnak, hiszen ott az átlag 90 márka körül mozog. Egyébként Macedóniában folyamatban van a kormány, a szakszervezetek és a kamara közötti béralku és az idei évre vonatkozó bérellenőrzés. Eddig csak abban állapodtak meg, hogy a legalacsonyabb bér 110 ezer dénár lesz, azzal, hogy az anyagilag jobban álló vállalatok ennél 30 százalékkal többet is fizethetnek, míg a veszteségeseknél ez az összeg 20 százalékkal csökkenthető. Megegyeztek abban is, hogy a legkisebb és a legnagyobb bér aránya 1:4,5. Nem jutottak azonban közös nevezőre abban, hogyan fogják ellenőrizni a megállapodás végrehajtását. A kormány ugyanis azt javasolja, hogy az egész bértömeget vonják ellenőrzés alá, mert ily módon képes lenne az inflációt is irányítani. A szakszervezetek ezzel nem értenek egyet, hanem a kollektív szerződések betartását követelik, ami nem jelent mást, mint azt, hogy tekintet nélkül a körülményekre, teremtsék elő a bérek kifizetéséhez szükséges összeget, az infláció? A macedón vállalatok folyószámlái azonban szinte teljesen kiürültek, úgyhogy nagy kérdés, honnan szerezhetnének pénzt a megállapodás teljesítéséhez. A vállalatigazgatók azt állítják, hogy a 110 ezer dénáros alapfizetést sem tudják kifizetni, nemhogy a megemelt összegeket. A cégek 80 százaléka még arra sem képes, hogy időben fizesse ki a béreket. A probléma abban gyökerezik, hogy a kormány nem képes hatékony gazdaságserkentő programot fölkínálni, miközben a termelés a múlt évben 15 százalékkal csökkent, az infláció pedig 1700 százalékra szökkent föl. Másrészt viszont mindenáron szeretné megőrizni a szociális nyugalmat, amelyet erősen veszélyeztet a polgárok fokozódó elégedetlensége. Eddig csak egy „gyógyszert" találtak: az inflációt. A kormány az árak és bérek úgynevezett indexeléséhez folyamodott, mert azt irányozta elő, hogy a havi béremelkedés fedezze a megélhetési költségek növekedésének 90 százalékát. A közgazdasági elmélet bebizonyította, hogy ez biztos út a hiperinflációba. A kormány és a szakszervezetek tehát most már tulajdonképpen csak arról vitáznak, mekkora is legyen az infláció. A különbség közöttük csupán annyi, hogy a kormány tőle telhetően szeretné kezében tartani a dolgokat, a munkások pedig igyekeznének minél magasabb bért kicsikarni a munkáltatóktól. Predrag Tasic Tudósítónktól: Tegnap Marosvásárhelyen Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére az RMDSZ egy szakértői csoportja eszmecserét folytatott a belső önrendelkezésről, illetve az önrendelkezési formák kifejtésének eszközeiről és lehetőségeiről. A többórás tanácskozásról Csapó József számolt be lapunknak. Az RMDSZ-politikus elmondta, a vita fő témáját a belső önrendelkezés megjelenítésének formája képezte, vagyis hogy memorandum formájában fogalmazódjon meg. A megbeszélésen körvonalazódott, hogy az RMDSZ III. kongresszusa által jóváhagyott program megfelelő hivatkozásai értelmében a belső önrendelkezés három szintjét kell megfogalmazni. A megfogalmazásnak egy olyan politikai és jogi dokumentumban, és az ehhez kapcsolódó törvénytervezetekben kell megjelenniük, amelyek lehetővé teszik, hogy azon önrendelkezési módozatokat, amelyekkel az RMDSZ rendelkezik már, gyakorlatban is érvényesíthetők legyenek. A tanácskozáson minden tétel a nemzetközi dokumentumok szellemében került megvitatásra. A szakértő csoport közös állásfoglalása az volt, hogy az RMDSZ belső dokumentumai kerüljenek a nagy nyilvánosság elé, legyen egy nyilvános vita és ezen viták alapján majd egy javaslat kerüljön a Szövetségi Küldöttek Tanácsa elé, amely határoz majd a végső formáról. A következő lépés tehát a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatala, és nyilvános vita kibontakozása a romániai magyarság, illetve a politikai élet színterén. Botos László Magyar nap Queensben „Magyar nappá" nyilvánította a pénteket Claire Schulmann, Queens, a nagy New York-i városrész polgármestere. Mint arról Heltai András, az MTI tudósítója beszámolt, Queensnek ötvenezernél több magyar származású lakosa van és az ünnepnapot az „Elkötelezett Magyarok Amerikáért" mozgalom kezdeményezte. Az ünnepségen ott voltak a New York-i magyar szervezetek vezetői, tagjai, valamint László Balázs főkonzul.