Új Magyarország, 1993. május (3. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

• Szlovákia függetlenné válása óta első ízben látogat Vladimír Meciar kormányfő Ausztriába. Hétfőn kezdődő kétnapos útjá­nak első programjaként Vra­nitzky kancellárral találkozik. A látogatás középpontjában gaz­dasági kérdések állnak. Az oszt­rák-szlovák kapcsolatok az el­múlt hónapokban nem voltak felhőtlenek, elsősorban környe­zetvédelmi kérdésekben hiány­zik az egyetértés. • Moszkván és Prágán kívül Berlinben sem zajlott le békésen a május elseje, mégha a berlini összecsapások ezúttal nem ha­sonlíthatók a véres moszkvaiak­hoz. A német fővárosban vasár­nap hajnalban higgadtak le a ke­délyek az anarchista beállítottsá­gú autonómok „forradalmi má­jus elsejei demonstrációja" után. • A magasabb bérekért és a kol­lektív szerződések biztosításáért folyó harc hangulata jellemezte Németországban a május 1-jei megmozdulásokat és tüntetése­ket. A volt NDK területén ala­kult új tartományok fém- és acéliparában fenyegető sztrájk feltartóztathatatlannak tetszik. A szakszervezetek szónokai har­cias beszédeikben szerződéssze­géssel és bérrablással vádolták a munkaadókat. Günter Rexrodt gazdasági miniszter cáfolta azt az állítást, hogy a kormány a szakszervezetek befolyásának gyengítésén fáradozik. Bonnban ugyanakkor a Német Ipari és Kereskedelmi Tanács nevében Hans-Peter Stihl foglalt állást, és komoly vádakkal illette a szak­­szervezeteket. Drámai hétvége Itáliában Milánói tudósítónktól. Alig 11 órával az új olasz kor­mány eskütétele után, csütörtö­kön este fél tízkor négy mi­niszter benyújtotta lemondását. Ciampi kabinetjétől a baloldali demokraták (BDP), a republiká­nusok és a zöldek megvonták bi­zalmukat. A széles körű támoga­táson alapuló kormányzás illúzi­ója tehát egyelőre szertefoszlott. Itália drámai napokat élt át a hét végén. Miután a parlamenti szavazás csütörtökön este rész­ben fölmentette Craxit a súlyos korrupciós vádak alól, elszaba­dult a pokol. Már aznap este, majd május elsején Rómában és más városokban a szakszerveze­tek, az Északi Liga, valamint az ellenzéki pártok nagygyűlése­ken tiltakoztak a szocialisták volt főtitkárának felmentése ellen, a parlament eljárásával szemben. A szónokok hevesen támadták az új kormányt, és követelték: haladéktalanul oszlassák fel a törvényhozást, tartsanak idő előtti választásokat. Scalfaro el­nök rendkívül határozottan szembehelyezkedett ezzel a kö­veteléssel, mondván: csakis az új választási törvény jóváhagyását követően tarthatják meg a poli­tikai erőpróbát. Ciampi miniszterelnök teg­nap a megtizedelt kormány programján dolgozott. Előrelát­hatóan csütörtökön ismerteti el­képzeléseit a törvényhozásban. Addig viszont új politikusokat keres a tárcák élére, és megpró­bálkozik a lehetetlennel: hétfőtől az ellenzéki erők vezéreivel ta­nácskozik, hogy átmenetileg ki­fogja a szelet a vitorlákból, és kormánya számára megszerezze egyiküktől-másikuktól a leg­alább tartózkodó szavazatokban kifejezésre juttatott támogatást. Az azonban máris bizonyosnak látszik, hogy legkésőbb októbe­rig ismét urnák elé szólítják az olasz választókat. Győry Kornél re Öngyilkos lett Bérégovoy Párizsban röviddel vasárnap éj­fél után bejelentették, hogy el­hunyt Pierre Bérégovoy, volt mi­niszterelnök, aki előző nap késő délután követett el öngyilkossá­got. A volt kormányfőt Nevers városából helikopterrel szállítot­ták Párizsba, a Val-de-Grace ka­tonai kórházba, hogy megpró­bálják megműteni, de ütközően meghalt. A kórházban ott várta Francois Mitterrand elnök és Edo­uard Balladur miniszterelnök is, de már csak a tragikus hírről ér­tesülhettek. Röviddel éjfél után jelent meg a kórház egyik orvo­sa, aki közölte: Pierre Bérégovoy szállítás közben, 22 óra 15 perc­kor hunyt el. A politikus öngyilkossága tel­jes megdöbbenést keltett Fran­ciaországban, és politikai bará­tai, illetve ellenfelei egyaránt megrendülten nyilatkoztak a tragédiáról. Egyelőre nem isme­retes, hagyott-e hátra búcsúleve­let, vagy volt-e közvetlen kiváltó oka az öngyilkosságnak. Szom­baton délben még, Nevers város­mány gazdasági képviselőjeként és polgármeste­ rendjét Edouard - ként fogadta május elseje mii­niszterelnök, elődje, kalmából a helyi szakszerveze­tek vezetőit, majd felkereste a városi kerékpárversenyt, és el­beszélgetett a jelenlevőkkel. Ez­után - személyes biztosítója nél­kül - sétára indult egy közeli csatorna partjára. Nem ismere­tes, hogyan jutott hozzá a testőr fegyveréhez, amivel fejbe lőtte magát. Pierre Bérégovoy egy hónap­pal ezelőtt, pártja, a Szocialista Pártra nézve katasztrofális vere­­végződött nemzetgyűlési­séggel végződött nemzetgyé választás után volt kénytelen tá­vozni miniszterelnöki tisztéből. Bár városában újraválasztották képviselővé, a vereség súlyosan megviselte, egyesek szerint többször is depressziós állapotba került. Nem vett részt a Szocia­lista Párt választás utáni belső csatáiban, nem jelent meg annak vezetőségi ülésein, bár a nem-görog szombati tragikus öngyil­kossága miatt. A kormányfő hi­vatala tegnap közölte: elhalaszt­ják mind a francia állam gazda­sági helyzetéről készített felmé­rés közzétételét, mind a pótkölt­­zetgyűlés ülésszakának megnyi­­ségvetés nemzetgyűlési betet X. =u.i. t-r­­jesztését. Balladur azt hangoz­tatta, hogy Bérégovoy halála „nagy érzelmi felindulást" vál­tott ki Franciaországban, s emi­att határozott a halasztás mel­lett. (MTI) taján és több ülésén még ott volt. Módosította a francia kor­mány gazdaságpolitikai napi- Balladur­mi- Pierre Béré­ MTI - Külfödi képszerkesztőség f­ Christopher katonai lépésekről tárgyal Nem szünetel a Imre Boszniában (Folytatás az 1. oldalról) Slobodan Milosevic szerb elnök Athénban­­ kijelentette, hogy „döntő előrelépés megtételére" érkezett a görög fővárosba. A konferencia zárt ajtók mögötti teljes ülésén Lord Owen arra fi­gyelmeztette a résztvevőket, hogy a boszniai tragédia „rend­kívül kritikus szakaszba jutott", s ha az Athénban összegyűlt képviselők kellő eltökéltséget ta­núsítanak, békét teremthetnek Bosznia-Hercegovinában. Bill Clinton elnök döntött ar­ról, milyen - részben katonai­­ lépéseket kell az Egyesült Álla­moknak, a nemzetközi közös­ségnek tennie a boszniai válság leküzdésére. A lépésekről a kö­vetkező napokban tárgyalnak Európában, és bíznak a közös ál­láspont kialakulásában. Ezt je­lentette be szombaton Warren Christopher amerikai külügymi­niszter, aki még aznap éjjel Eu­rópába utazott. Christopher semmit nem kö­zölt arról, milyen terveket dol­goztak ki, mert azokról először Londonban, Párizsban, Moszk­vában, Bonnban, Brüsszelben tárgyal. Mint mondotta, a dönté­sek nem véglegesek, s minden­képpen egységes álláspontot kí­vánnak kialakítani. Boszniában eközben - zavar­talanul - heves harcok dúlnak. Szarajevóban újabb tüzérségi tá­madást intéztek a szerb erők a városközpont ellen, Észak-Bosz­­niában a muzulmán erők támad­ták Dobojt és Brckót. A kelet­boszniai Srebrenicánál pedig Nagy-Britannia kész megvétózni az ENSZ-ben a boszniai mo­hamedánok felfegyverzésére irányuló amerikai próbálkozást - ezt erősítették meg Londonban brit kormányforrások, egyide­jűleg azzal, hogy Warren Christopher amerikai külügyminiszter a brit fővárosba, nyugat-európai egyeztető körútjának első állo­mására érkezett. A brit álláspontnak váratlan érvet adott, hogy a boszniai szerbek Athénban aláírták a Vance-Owen-tervet Bosznia felosz­tásáról, amitől Lord Owen, az EK jugoszláviai megbízottja Bosz­nia számára békét, Koszovó és Macedónia problémájára pedig útmutatást várt egy bizakodó vasárnapi nyilatkozatában. A brit külügyminisztérium egyik szóvivője Londonban azért óvato­sabb volt: a szavak szépek, de meg kell várni a tetteket - így összegezte a hivatalos álláspontot. (MTI) még a kanadai ENSZ-katonákra is tüzet nyitottak, amikor azok megpróbálták megjavítani a vá­ros határában lévő vízművet, amelyet a szerbek rögtön az ost­rom kezdetén szétlőttek. A sza­rajevói ENSZ-szóvivő nem kö­zölte, melyik fél lőtt a kéksapká­sokra, de nyilván nem a hegyek­be visszahúzódott muzulmán harcosok gátolják a vízvezeték megjavítását. Kiújultak a harcok a muzul­mán és horvát egységek között is. Busovacánál a horvát csapa­tok támadtak, miután a közel­ben két horvát falvat felégettek a muzulmán csapatok. A muzul­mánok viszont Vitéz mellett ro­hamozták a horvát állásokat. A harcokban részt vettek a hírhedt tomiszlavgrádi horvát feketein­­gesek, muzulmán részről pedig bevetették a Szandzsákban to­borzott Kandzsar-hadosztály fegyvereseit. A muzulmánok a védtelen horvát falvakban áll­nak bosszút a közép-boszniai városokban történt horvát ke­gyetlenkedésekért. ENSZ-for­­rásból arról tájékoztattak, hogy a közép-boszniai Milici faluban muzulmánok egy csoport hor­­vátot lemészároltak, s a holttes­teket egy szobában halmozták fel. Az ENSZ képviselői maguk is láttak bezúzott fejű, megkín­zott áldozatokat. (MTI) III. évfolyam, 101. szám 1993. május 3., hétfő KÜLFÖLD //­ A parlament is vizsgálja a Lenin sugárúti csatát Véres felvonulás Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) Ruszlan Haszbulatov házelnök utasítására parlamenti vizsgáló­­bizottság alakult a véres össze­csapásba torkollott május 1-jei kommunista megmozdulás okai­nak és körülményeinek kivizs­gálására. A testületnek május 5-ére kell elkészíteni jelentését. A Borisz Jelcint támogató Oroszországi Demokratikus Re­formmozgalom nyilatkozatában a „nemzetikommunista" erőket tette felelőssé a véres inciden­sért. A tömörülés vezetősége kü­lön kiemelte: a május 1-jei rend­bontás kiprovokálása voltakép­pen arra irányult, hogy kellő ürügy legyen egy rendkívüli népképviselő kongresszus ösz­­szehívásához, amely az államfő és a kormány elleni újabb táma­dások színterévé válna. Szergej Jusenkov, a Szövetségi Tájékoztatási Hivatal elnökhe­lyettese vasárnapi sajtóértekez­letén kijelentette, hogy a május 1-jei kommunista megmozdulás szervezői és a Legfelsőbb Tanács vezetői közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Jusenkov az­zal vádolta meg a parlament ve­zetését, hogy a szélsőséges erők pártjára állt. Ezt azzal támasztot­ta alá, hogy a parlament vezeté­se szombaton este, mindenne­mű vizsgálatot megelőzve, Jurij Voronyin, a parlament elnöké­nek helyettese és a tüntetés szer­vezőinek találkozója után, a rendfenntartó erőket tette fe­lelőssé az összetűzésért. A leg­újabb hírek szerint egyébként Jelcin elnök nem volt felkészülve az események ilyen alakulására és nem is tartózkodott Moszkvá­ban. Eközben a moszkvai Fehér Ház előtt megtartott, népgyűlés­sel egybekötött sajtóértekezletü­kön a megmozdulás szervezői közölték: nem tesznek le a má­jus 9-ére tervezett újabb tünteté­sükről. (MTI) iMUGYARORS/ifi kommentár Provokáció balról Provokációról beszél minden érintett fél Moszkvában azután, hogy véres összecsapássá változott a szélsőbaloldali erők május elsejei fel­vonulása. A közismert baloldali, vagy inkább nevezzük így: ortodox kommunista vezérek a Lenin sugárúti csata kapcsán egyenesen „fa­siszta kormányról" beszélnek, amelynek úgymond egyéb vágya sin­csen, mint a rendkívüli állapot bevezetése. A Jelcin-tábor ugyanak­kor a parlamenti konzervatív-baloldali erők szálláscsinálójának te­kinti a majálisi megmozdulás szervezőit, mivel úgy vélik: a valóban kemény rendőri intézkedés jó alkalmul szolgálhat majd az elnök iránti szimpátiával nem éppen vádolható törvényhozás számára, hogy újabb támadást intézzen a reformok ellen. Természetesen nehéz igazságot tenni anélkül, hogy a helyszínen láttuk volna, mi volt előbb, a tojás vagy a tyúk, azaz: ki provokált kit? A beszámolók alapján mégis olyan benyomás alakul ki, misze­rint a szélsőbal fitogtatta erejét az orosz fővárosban, nem kímélve esetleg egyes, valóban csupán békésen kormányellenes felvonuló személyes biztonságát sem. Erre utal az a jó szervezettség, amellyel a harcias csoportok felkészültek a rendfentartókkal szembeni küz­delemre, s az a körülmény is, hogy honnan, honnan nem, de kőhe­gyek záporoztak a rendőrökre, s szinte tankokként nyomultak előre a kommunisták teherautói. Az akció mozgatórugóját keresve óhatatlanul csak arra gondolha­tunk, hogy az egy héttel ezelőtti népszavazáson elszenvedett vere­ség - hiszen Jelcin elnök és politikája megerősödve került ki - azon­nali revansra ösztökélhette a vártnál sokkalta kisebb támogatást ka­pott szélsőséges baloldali erőket. Ha politikai eszközökkel nem megy, jöjjenek hát a „régi jó, bevált" erőszakos módszerek - adhat­ták ki a jelszót az elveszett privilégiumaikért sóvárgó „népvezérek". Bízzunk azonban benne: egy idő múltán nekik is be kell látniuk, s az általuk nagy mértékben félrevezetett bizonyos rétegeknek is, hogy e politika ideje Oroszországban is lejárt már. (­daróczi­) A tamil csoportok cáfolják a vádakat Megölték Srí Lanka elnökét Colombóban hivatalosan is bejö­­hez. A merénylet annak ellenére lentették, hogy a szombati meg bekövetkezhetett, hogy a hadse­­­­­rényletben életét vesztette Rang-­reg előzőleg megerősítette a Kiz­szinghe Premadasza, a Srí Lanka-i Köztársaság elnöke. Az államfői tisztséget az alkotmány alapján, további intézkedésig Dingiri Banda Vidzsetunve miniszterel­lonsági intézkedéseket, mivel értesüléseket kapott arról, hogy egy tamil merénylőcsoport be­szivárgott a fővárosba. Az osztag célpontja azonban állítólag a fegyveres erők főhadiszállása lett volna, így a védelem figyel­mét főként oda irányították. A tamil szeparatista csoportok egy évtizede harcolnak a függet­len tamil állam kikiáltásáért a sziget északi és keleti részén. Leggyakrabban po­kolgépeket alkalmaznak: tavaly például a Srí Lanka-i haditengerészet pa­rancsnokát ölte meg egy öngyil­kos merénylő ezzel a módszer­rel. (MTI) nek vette át. Hivatalos jelenté­sek és szemtanúk szerint a me­rénylő egy robbanóanyaggal megrakott kerékpáron egyene­sen nekihajtott az elnök gépko­csijának. Bár még nem azonosí­tották a merénylőt, a rendőrség tamil szeparatistára gyanakszik. A tamil önrendelkezésért küz­dő csoportok legnagyobbikának a szóvivője azonban Párizsból telefonon nyilatkozva cáfolta, hogy közük volna a merénylet­ Jé) A ('Ift'C-Ch­h !?— 'Kamikaze gyilkosság Úgy látszik, hogy az indiai szub­kontinens jellegzetességévé válik a kamikaze gyilkoság. Vagyis az olyan merénylet, amikor a tettes saját maga is áldozattá válik an­nak érdekében, hogy politikai gyil­kosságát el tudja követni. Most Sri Lanka elnökének életét oltották ki oly módon, hogy a tettes egy kerék­párra erősített robbanószerkezettel közelítette meg a politikust és azt közvetlen közelében robbantotta fel. A detonáció természetesen sa­ját magát is széttépte. Szinte ha­sonló eset történt két évvel ezelőtt Új-Delhiben is, amikor Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök esett hasonló merénylet áldozatává. Ak­kor a tettes saját testére erősített dinamitrudakat robbantott fel. A merénylet módja önmagában is rettenetes, de ugyanolyan rettenetes az a politikai indulat is, amely e szél­sőségeseket hajtja. A két évvel ezelőt­ti merénylet és a mostani gyilkosság hátterében valószínűsíthetően nem­zetiségi és vallási ellentétek állnak. Ezek az ellentétek azok, amelyek az egykori indiai koronagyarmatból, Indiából az elmúlt évek történelme során három országot kreáltak. Sri Lanka - korábbi nevén Ceylon - is hasonló veszéllyel néz szembe, mert a tamil szélsőségesek a sziget északi részén önálló állam megteremtését tűzték ki célul. Az indulatok szűnni nem akaró hullámai pedig olyan em­bertelen cselekedetekre is rákénysze­rítik a szélsőségeseket, mint a kami­kaze merényletek. Igaz, ezek semmit nem oldanak meg, legfeljebb csak az indulatokat és a feszültséget fokozzák tovább. G. F. P. A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint 24 MILLIÓT Szerencsejáték Rt. fizet!

Next