Új Magyarország, 1993. október (3. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
A baloldal hezitál, a néppárt jelölteket állít Egy pohár pezsgő Warsával Varsói tudósítónktól. A lengyelországi parlamenti választások nyertese, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) továbbra sem hajlandó válaszolni Lech Watez sajtóirodájának kedden kiadott, újabb felhívására, melyben az államfő emlékezteti a pártot korábbi kérésének teljesítésére, hogy közölje a miniszterelnöki székbe szánt három jelöltjének nevét. Az SLD azonban előzetesen mindenképp szeretné tájékoztatni a köztársasági elnököt eddigi koalíciós tárgyalásairól. A találkozót a jövő hét első felére kérte Walesától. Waldemar Prtwlak, a választásokon a második legerősebbnek bizonyult Lengyel Néppárt (PSL) vezetője nem várt a jövő hétig, hanem más politikusokkal együtt máris megjelent a Belweder palotában, a Walesa 50. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen, gratulált az elnöknek, s megivott vele egy pohár pezsgőt. Nem tudni, hogy az alig tizenöt perces találkozónak van-e köze az egy nappal későbbi eseményekhez, de Pawlak magabiztossága - úgy tetszik - növekedőben van. A PSL parlamenti frakciójának tegnapi ülésén a párt képviselői testülete úgy döntött, hogy önállóan felterjeszti saját jelöltjeinek személyét a kormányfői posztra és a parlament elnöki székébe. Miniszterelnöknek a párt (egyébként frakcióelnöknek is megválasztott) vezetőjét, Waldemar Pawlakot, a szejm elnökének pedig élvonalbeli politikusukat, Józef Zichet ajánlják. A PSL kijelentette: nem egyezik bele abba, hogy ha a kormányfő személyét ők adják, akkor egy másik párt embere legyen a szejm elnöke. Hozzátették: ha az SLD ezeket a feltételeket nem fogadja el, akkor a Lengyel Néppárt visszavonja koalíciós készségét a baloldali szövetséggel. Ismételten elhangzott az is, hogy ha az SLD, tagadó kijelentései ellenére, mégiscsak egyedül alakítana kormányt, ugyan nem koalíciós partnerként, de a parlamenti körülmények és lehetőségek között számíthat a PSL támogatására. A zárt ajtók mögött tartott frakcióülésről kiszivárgott Pawlaknak egy sokakat elgondolkodtató véleménye, mely szerint a PSL vezetője egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az SLD „egy és oszthatatlan" volna, s így számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy a baloldali szövetség szétesik. Marton Attila III. évfolyam, 229. szám 1993. október 1., péntek tudósítás A szerbek visszavonják engedményeiket Bosznia: muzulmán belháború Rasim Delic, a muzulmán többségű bosnyák hadsereg parancsnoka tegnap egyoldalú tűzszünetet hirdetett a boszniai horvátokkal a köztársaság középső és déli részén. A fegyvernyugvásnak helyi idő szerint déli 12 órakor kellett életbe lépnie a középboszniai harctereken, 18 órakor a déli részeken. Delic tegnapi sajtóértekezletén reményét fejezte ki, hogy a horvátok hasonlóképpen cselekszenek. A parancsnok és az UNPROFOR Szarajevóban állomásozó erőinek egybehangzó véleménye szerint egyébként a muzulmán-horvát harcok intenzitása az elmúlt 24 óra során jelentősen mérséklődött. Legalább 30 ezer ember tüntetett tegnap a bihaci enklávéhoz tartozó Cazinban a hétfőn kikiáltott „nyugat-boszniai autonóm körzet" mellett. A felvonulók egyúttal a „diktátor Izetbegovici" ellen is felemelték szavukat. A tüntetés minden bizonnyal összefügg azzal, hogy szerdán este az autonóm terület „elnöke,azikret Abdic - akit kizártak a boszniai kollektív elnökségből - olyan értelemben beszélt Izetbegovicról, mint aki katonai diktatúrát és cenzúrát kíván bevezetni a köztársaságban. A szerbek visszavonják a muzulmánoknak adott valamennyi engedményüket - jelentette be tegnap a belgrádi rádióban Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője. Karadzsics azt követően nyilatkozott, hogy a szarajevói törvényhozás szerdán elutasította a legújabb boszniai béketervet. A szerb vezető visszautasította azokat a híreket, hogy a boszniai szerbek a muzulmánok „megbüntetésére" készülnének. (MTI) Ha lejárt,s még többet ér... A telefonkártya mindig nyer! Ahol kártyával működő nyilvános telefonkészülékeket látunk, biztosak lehetünk abban, hogy 200 méteres körzeten belül rábukkanunk a kártyák árusítóhelyére is. De ha már az utolsó egységet (vagyis ötforintnyi beszélgetésidőt) is felhasználtuk, ne dobjuk el a kártyánkat, megeshet, hogy nemsokára vételárának többszörösét éri.,, A Magyar Távközlési Részvénytársaság nagy erővel dolgozik azon, hogy - a távközlési szempontból világelső országokhoz hasonlóan - hazánkban is mind több nyilvános fülkéből lehessen kényelmesen, készpénz nélkül, egy névjegy nagyságú, elektronikus kártya segítségével telefonálni. A telefonkártya magyarországi megjelenése óta eltelt néhány hónap azokat igazolta, akik az új szolgáltatás kedvező fogadtatására számítottak. A visszajelzések szerint, a kártyával telefonálók elsősorban annak örültek, hogy nem találkoztak megrongált készülékkel (ha nincs benne pénz, feltörni sem érdemes). A MATÁV Rt. kétféle kártyát dobott piacra: az egyik 50 egységnyi beszélgetésre elegendő (ára 250 forint), a másik 120 egységes (600 forint). Eleinte az olcsóbb kártyából fogyott több, ma már közel ugyanannyit adnak el mind a két fajtából. Akik nyilvános fülkéből nagyobb távolságra és gyakran telefonálnak, azok ma már inkább a 120 egységes kártyát használják. Hol kapható a telefonkártya? Az árusításra a MATÁV Rt. eddig mintegy húsz olyan céggel, szervezettel kötött szerződést, amelynek működési területe az egész országra kiterjed (többek között ilyen a posta, a vasút, az autóklub, bizonyos benzinkúthálózatok, utazási irodák). Az egyes településeken viszont bárki árusíthatja a kártyát, ha a tevékenysége erre megfelelő biztosítékot nyújt. A hét végén is nyitva tartó üzletekben, taxisoknál, diákotthonokban, de még laktanyákban is kapható a telefonkártya. Népszerűsége töretlenül ível felfelé. Gyermekeink kezébe is bátran adhatjuk a kártyát - így legalább biztos, hogy nem fagylaltozzák el a telefonpénzt... A kártyás telefonfülkékben matrica tájékoztat a legközelebbi árusítóhelyről, ahol ugyancsak viszontlátjuk a MATÁV emblémájával ellátott címkét - megteremtve ezzel az egységes arculatot. A készülék fölött többnyelvű (angol, német, francia) szöveg jelzi, hogy innen csak kártyával lehet beszélni, a digitális kijelzőről szintén leolvashatja hazánk idegen ajkú vendége, mi a teendő. Az élet egyéb területein is kártyához szokott külföldi számára az sem szokatlan, hogy hitelkártyáival is telefonálhat. Erre nálunk, bár az előkészületek már megkezdődtek, még várni kell. Az első hazai chipkártyákon a művészet is helyet kapott, festmények reprodukcióit láthattuk viszont. De a kártya - mivel egyszerre egyedi és nemzetközi - alkalmas arra is, hogy Magyarország értékeit, szimbólumait mutassa meg a világnak. De mit tegyünk az elhasznált telefonkártyákkal? Nyugaton - a korábbi bevezetésből eredően - már hagyománnyá vált a gyűjtésük. És nem is rossz befektetés! Egy-egy régi, ritkaságszámba menő példány ma vételárának sokszorosát éri. Egy hároméves, Airbus-reklámmal díszített kártya akkor 12 márkába került, most 2200 márkát ér. Az igazi csúcs azonban az 1987-ben kibocsátott, igénytelen külsejű Ricoh-kártya: 13 500 márka alatt nehezen lehet hozzájutni! A gyűjtőklubok hálózata már Magyarországon is kialakulóban van. A telefonkártya több mint praktikus tárgya használója úgy érezheti, hogy a távközlési forradalom megtestesítőjével kezében, már a XXI. századra tekint. Jeszenszky Géza felszólalása az ENSZ-ben A biztonság kelet felé terjedjen (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország azt szeretné, ha a demokrácia, a felvirágzás és a biztonság, illetve az alapjukként szolgáló intézmények - mint például az Európai Közösség, az Európa Tanács és a NATO - fokozatosan kelet felé terjednének - hangoztatta Jeszenszky Géza. Utalt rá, hogy a kelet-középeurópai térségben zajló gazdasági-társadalmi folyamatok felszínre hozták a politikai és etnikai fundamentalizmus olyan irányzatait, amelyek - hivatalos állami szintre emelve - az egész földrész biztonságát veszélyeztető konfliktusokat robbantottak ki. A délszláv válság kapcsán kijelentette: számolni kell azzal, hogy a konfliktus nem korlátozódik Bosznia és Horvátország háború sújtotta területeire. Terjed a kór magában Szerbiában is, ahol egyre növekvő nyomás nehezedik az ország különféle etnikai közösségeire, köztük a Vajdaságban élő magyarokra. A korábban autonóm tartományban az üldöztetés és a megkülönböztetés egymást követő hullámai már eddig is jelentősen apasztották a magyar kisebbség számát és arányát - slannsúlyozta Rendkívül fontos, hogy ezek az etnikai közösségek és nemzeti kisebbségek megfelelő védelmet nyerjenek; a válság rendezésének egyik kulcskérdése éppen az, hogy minden megkülönböztetés nélkül biztosítsák a közösségek jogait. Jeszenszky Géza beszélt azokról a károkról is, amelyek Magyarországot érték a Biztonsági Tanács Jugoszlávia ellen hozott szankcióinak végrehajtása következtében. Reményét fejezte ki, hogy az érintett nemzetközi szervezetek mielőbb megoldást találnak a súlyos gondok csökkentésére. Felvetette, hogy a nemzetközi közösségnek általában is kellő figyelmet kellene fordítania a harmadik országokat sújtó problémákra. Utalva a dunai nemzetközi hajózás akadályoztatására, teljesen elfogadhatatlannak minősítette, hogy megtorló intézkedéseket tehetnek olyan országokkal szemben, amelyek teljesítik az alapokmányból adódó kötelezettségeiket. Kifejtette, hogy a magyar kormány változatlanul úgy véli: a Biztonsági Tanácsnak kellő gonddal kellene kezelnie az emberi jogok és kisebbségi jogok tömeges méretű megsértését. Jelezte, hogy szükséges volna a határozott és haladéktalan fellépés ilyen esetekben, hiszen ezek a jogsértések veszélyeztetik a regionális és nemzetközi békét. Leszögezte, hogy Magyarország támogatja az emberi jogok főbiztosa tisztségének mielőbbi létrehozását. Felszólalását megelőzően találkozott a magyar külügyminiszter Butrosz Gálival, az ENSZ főtitkárával, és a megbeszélésen a délszláv válság volt a fő téma. Jeszenszky Géza elmondta, hogy Magyarország maradéktalanul megtartja a Biztonsági Tanács szankciós intézkedéseit, amiből eddig csaknem egymilliárd dolláros kára származott az országnak. Nagyra értékelte a főtitkár fáradozásait, amelyek arra irányultak, hogy az alapokmány 50. cikkelye alapján (ez a BT-vel való konzultációs lehetőségről intézkedik a nemzetközi szankciók alkalmazásából eredő károk esetén) eljárjon az elszenvedett veszteségek csökkentése vagy kompenzálása érdekében. (MTI) Elnemul Olt lap Szó Tudósítónktól: A vajdasági Fórum Kiadó és Nyomdavállalat Kollégiuma értesítette tegnap a Magyar Szó szerkesztőségét, hogy nyomdai anyaghiány, valamint az újság nyomdai tartozása miatt a mai napon nem fog megjelenni a Magyar Szó, Kis-Jugoszlávia magyarságának egyetlen napilapja. Körülbelül két és fél éve a Magyar Szó léte állandó veszélyben forog, hónapok óta szinte mindennap kérdéses volt a megjelenése, s az idén március 15-étől néhány napon át csakugyan nem jelenhetett meg a fentiekhez hasonló okok miatt. A lap dolgozói akkor önerőből kiadtak egy kétlapos tájékoztatót az olvasóknak, ezúttal azonban ennyire sem futotta erejükből. Csupán tájékoztatták az illetékeseket a Kollégium értesítéséről, és igyekeztek a világ minden táján elérhető hírügynökségekkel tudatni, hogy az alapító, vagyis a Vajdasági Tartományi Képviselőház képtelen eleget tenni vállalt kötelezettségének, nem tudja fedezni a kiadással járó költségeket, de nem is engedi meg a lannak, hogy magánkézbe kerüljön. M. M. Magyar alkotmánybírák Kassán Sólyom László vezetésével tegnap háromnapos látogatásra Kassára, a Szlovák Alkotmánybíróság székhelyére érkezett a Magyar Alkotmánybíróság küldöttsége. A magyar alkotmánybírákat Milan Cic, a Szlovák Alkotmánybíróság elnöke hívta meg. A Magyar Alkotmánybíróság elnöke elmondta: az eddigi jelek szerint a térség országainak legfelsőbb jogi fórumai nagyon hasonló gondokkal küzdenek. Sólyom László az MTI kérdésére válaszolva közölte: nem valószínű, hogy a kassai tárgyalásokon szó esne a szlovákiai magyar politikai erők napokban kinyilvánított jelzéséről, miszerint a kedvezőtlen névhasználati törvény ügyében a Szlovák Alkotmánybírósághoz kívánnak fordulni. 1 / .-OUI OT zérkariak. Für Lajos Krasznodarban Tegnap Krasznodarban folytatta oroszországi látogatását Für Lajos honvédelmi miniszter, aki a délorosz városban felkereste a MiG-29-es típusú vadászrepülőgépekre való átképzésen részt vevő magyar katonákat. Krasznodarban összesen mintegy hetven magyar katona részesül kiképzésben. Für Lajos délelőtt Mihail Kolesznyikov vezérezredessel, az orosz vezérkari főnökkel tárgyalt Moszkvában. Megbeszéléseiken a két hadsereg közötti együttműködés lehetőségeiről, a haditechnikai együttműködésről, a tisztképzésről és továbbképzésről, valamint a készülő, a katonasírok gondozására vonatkozó együttműködési megállapodásról volt szó. Ezután a magyar védelmi miniszter Krasznodarba repült, ahol délután találkozott a főiskolán tanuló magyar tisztekkel. Később a miniszter a mintegy háromnegyed óra repülőútra fekvő Kusovszkaja település katonai repülőterén megtekintette a kiképzésen levő magyar pilóták bemutató repüléseit a MiG-29-eseken. A vadászgépeket az orosz adósság első részének törlesztésére vonatkozó megállapodás alapján még októberben leszállítja Oroszország. A magyar honvédelmi miniszter szerdán, megérkezése után vendéglátójával, Pavel Gracsov orosz védelmi miniszterrel tárgyalt. Áttekintették a kétoldalú katonai kapcsolatokat és a tavaly kötött kétoldalú katonai együttműködési egyezmény teljesülését. Für Lajos holnap előadást tart az orosz vezérkari akadémián. (MTI) Beszámoló a határon túli magyarok életéről Kihelyezett egyetem Szlovákiában Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitja meg holnap, október 2-án a kelet-szlovákiai Királyhelmecen a helyi önkormányzat által alapított városi egyetemet. Az új felsőoktatási intézményben a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem kihelyezett tagozataként közgazdászképzés kezdődik magyar nyelven. A diploma nemzetközi, tehát Szlovákiában is elfogadják majd - hangzott el a hivatal tegnap először megtartott, ezentúl havi rendszerességgel esedékes szóvivői tájékoztatóján. Pusztaszeri László főosztályvezető, a most kinevezett szóvivő ezenkívül beszámolt a határon túl élő magyarok életének más eseményeiről, valamint a hivatal ténykedéséről is. A szóvivő egyúttal elmondta: az RMDSZ elnöksége a napokban közleményt bocsátott ki, amelyben a „neptunfürdői találkozó" ügyének taglalása miatt a szövetség belügyeibe való illetéktelen beavatkozással vádolja a Panorámát, a Duna TV egyes műsorait és egy, a Magyar Nemzetben megjelent Katona Ádámcikket. A Határon Túli Magyarok Hivatala támogatja ezt a közleményt, mert a romániai magyarság érdekében szükséges az RMDSZ egységének megőrzése. Pusztaszeri László jelentős fejleményként értékelte, hogy Bálint Pataki József, a hivatal főosztályvezetője elkísérte romániai látogatására Jeszenszky Géza külügyminisztert, és hivatalosan is jelen volt a tárgyalásokon. Mint mondta, jelenlétével, noha a két ország kapcsolatainak alakítása külügyi feladat, a HTMH is hivatalos tárgyalópartnerré vált. A szóvivő tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy Szlovéniában a Mura-vidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség titkára. Göne László cikkben reagált az utóbbi időben közzétett szlovéniai vádakra, amelyek egyrészt a készülő új közigazgatási átszervezés nemzetiségi vitája, másrészt a kisebbségi különjogok többségi megkérdőjelezése kapcsán merültek fel, és amelyek szerint a területi autonómia követelése ürügyén a szlovéniai magyarok az általuk lakott területet Magyarországhoz kívánják visszacsatolni. A szlovéniai magyar politikus cáfolta ezeket a vádakat. J. I. B.