Új Magyarország, 1995. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-01 / 27. szám
V. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM, 1995. FEBRUÁR 1., SZERDA Horvát-muzulmán feszültség Boszniában Közös állam csak papíron Zágrábi tudósítónktól. Akkor, amikor mind Zágrábban, mind Belgrádban azt állítják, hogy a délszláv térségben zajló háború a végéhez közeledik, Boszniában ismét kiéleződött a horvátok és muzulmánok viszonya. A legújabb jelzés a napokban Mostarból érkezett. A város EU-irányítója, az egyébként hidegvérű osztrák Hans Koschnick nyilvánosan megvádolta a horvátokat, hogy lehetetlenné próbálják tenni a munkáját. „A horvátok mindenáron fönn kívánják tartani a város megosztottságát, így a muzulmánok Mostar lerombolt keleti felén, afféle gettóban kénytelenek élni - állította Koschnick. A boszniai horvát területek vezetői, mint ahogy a boszniai és horvátországi média is, azonnal kampányba kezdett Koschnick ellen. A legújabb mostari események előtt Szarajevóból már érkezett egy figyelmeztetés, miszerint ismét rosszabbra fordult a horvát-muzulmán viszony; a muzulmánok például azt kérték, hogy a föderáció megalapításakor aláírt megállapodásnak megfelelően, hat hónap leteltével mondjon le a szövetség horvát nemzetiségű elnöke, Kresimir Zubak, hogy helyére léphessen a muzulmán Ejup Ganic. A horvátok ezt elutasították, mondván: akkor a három legfőbb boszniai közjogi méltóság közül egyik sem lenne horvát. És noha szemmel látható volt, hogy a maga módján mindkét vitapartnernek igaza van, és hogy a megállapodást kellene pontosítani, ezt nem tette meg senki. Ehelyett válságba jutott a közös parlament munkája és a föderáció egyéb szerveinek tevékenysége. Ez persze senkit nem zavar különösképpen, hiszen a föderáció azelőtt sem funkcionált, lévén hogy az kizárólag azért jöhetett létre, mert annak idején hatalmas amerikai nyomás nehezedett a horvátokra és muzulmánokra, berekesztendő egymás közti háborúskodásukat. A washingtoni egyezmény aláírása után létrejött ugyan a szövetségi állam, ám azzal párhuzamosan az addigi horvát, illetve muzulmán szervezetek is folytatták munkájukat. A közös állam tehát csak papíron létezik, hadsereg és rendőrség nélkül, és egy hatalom nélküli kormánnyal. Az egyezmény alapján megteremtődtek a kantonok is, ám csak a térképen. A valóságban minden hatalmat a két párt tartja kezében Alija Izetbegovic (muzulmán) Demokratikus Akciópártja, illetve a boszniai Horvát Demokrata Közösség, amely gyakorlatilag Franjo Tudjman horvát elnök ellenőrzése alatt áll. A patthelyzetet mindkét nemzetiség azzal magyarázza, hogy a harmadik boszniai nemzet, a szerb, nem hajlandó társulni a szövetségbe, illetőleg nem óhajt belemenni a területi felosztás felülvizsgálatába. Hogy a boszniai horvátok és muzulmánok között éppen akkor éleződik ki ismét a válság, amikor Horvátországban közölték az ENSZ kéksisakosaival: távozzanak, csak egy újabb adalék azon megfigyelők véleményéhez, akik szerint ismét napirendre került a Szerbia és Horvátország közötti állítólagos titkos megegyezés, amelynek végső célja Bosznia-Hercegovina felosztása. Milan Gavrovic Klaus Kinkel Szarajevóban Klaus Kinkel német külügyminiszter Zágrábban azt kérte Franjo Tudjman horvát elnöktől, tegyen meg minden tőle telhetőt a bosznia-hercegovinai horvátmuzulmán föderáció életben tartása érdekében. A német diplomácia vezetője tegnap reggel tárgyalt a horvát elnökkel, mielőtt tovább indult volna a bosnyák fővárosba, Szarajevóba. Klaus Kinkel újságíróknak nyilatkozva hangot adott a horvát-muzulmán államszövetség sorsa iránt érzett nyugtalanságának. Ugyanakkor felkérte a horvát elnököt, tegyen meg mindent, hogy a Mostarban működő EU-adminisztráció el tudja látni feladatát. Hans Koschnik Mostar német EU-kormányzója nemrég riadóztatta a nemzetközi közvéleményt a városban kialakult helyzet miatt. Hírügynökségi jelentések szerint a német diplomácia vezetője minden kertelés nélkül Tudjman elnök tudomására hozta azt is, hogy Németország elhibázottnak tartja a horvát döntést, miszerint március 31-e után nem tart igényt az ENSZ kéksisakosaira. Klaus Kinkel tegnap délelőtt Zágrábból egynapos látogatásra Szarajevóba érkezett. A német diplomácia vezetője, aki az „összekötő csoport" béketervének, valamint a horvát-muzulmán föderációnak a megtámogatására érkezett, Alija Izetbegovic bosnyák elnökkel és más bosnyák vezetőkkel találkozott. (MTI) Taktikáznak a szerbek Nem újvidéki tudósítónktól. A szerbek nem fogadhatják el az úgynevezett Z-4 csoport tervét, mert ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hiába volt a többéves harcuk, köztársaságuk visszakerül Horvátország szuverenitása alá - dörgedezte a jugoszláv sajtó, még mielőtt ez a terv napvilágot látott volna. Most, miután a csoport képviselői átadták ezt a tervet a horvát vezetőknek és kiderült, hogy csak nagyfokú autonómiát irányoz elő néhány, a szerbek ellenőrzése alatt álló körzetnek, a reagálások váratlanul visszafogottabbak lettek. Az első jelek azonban arra utalnak, hogy nem az álláspont, hanem csak a taktika változott. Amire a legjobb példa Milan Marticsnak, a krajinai szerbek elnökének a reagálása, aki egyszerűen nem volt hajlandó átvenni a tervet és a nemzetközi közvetítőkkel folytatott tárgyalások után kijelentette: nincs erről véleménye, mivel nem is ismeri és nem is kívánnak a szerbek behatóan foglalkozni vele, vették át a legújabb béketervet amíg nem látják, mi lesz az UN- titok előtt, hogy ők készek a gaz-PROFOR horvátországi részének a sorsa. Vagyis hogy egyáltalán tárgyalóasztalra kerüljön a legújabb horvátországi rendezési terv, a szerbek azt követelik, hogy az Egyesült Államok és Oroszország, valamint a Biztonsági Tanács garantálja, hogy a horvát elnök döntésével ellentétben a békeerők március 31-e után is Horvátországban maradnak, mégpedig továbbra is mint védelmi erő és nem pedig mint megfigyelők. Marties nem lát lehetőséget egyébként semmilyen terv végrehajtására, ha a térségből kivonulnak a kéksisakosok. A krajinai szerb hatalomhoz közel álló körök azt állítják, hogy a mini összekötő csoport terve sérti a szerbek és a horvátok között 1993 júliusában megkötött genfi egyezményt, amely a politikai rendezést csak a gazdasági viszonyok helyreállítása utáni időszakra tervezi. Ezért hangsúlyozta Milan Martics is a közvédasági tárgyalások folytatására, viszont a távlatokat illetően továbbra is kitart a szerbek önrendelkezése mellett, amely nehezen egyeztethető össze a legújabb tervvel, amely gyakorlatilag felszámolná Krajina államiságát. A béketerv átvételének elutasítása és a kéksisakosok mandátuma meghosszabbítására vonatkozó követelés, úgy tűnik, ezúttal is taktikai lépés, vagyis a szerbeknek eszük ágában sincs ezt a tervet elfogadni, de igyekeznek olyan helyzetet teremteni, amely lehetővé tenné, hogy a horvátokat tegyék felelőssé a békefolyamat megtorpanásáért. Ugyanakkor a szerbek is tisztában vannak azzal: nagyon könnyen kirobbanhat az újabb háború és védelmi miniszterük bejelentése szerint március 31- ig, a kéksisakosok bejelentett kivonulásának dátumáig hadseregük erre is felkészül. (n -s) Göncz útja Rómába vezet Göncz Árpád köztársasági elnök felesége társaságában február 6. és 11. között hivatalos látogatást tesz az Olasz Köztársaságban, majd pedig magánlátogatás keretében felkeresi a Vatikánt, s magánkihallgatáson találkozik//. János Pál pápával. Február 9-én a köztársasági elnök Ugo Mifsud Bonnici máltai köztársasági elnök látogatását viszonozva hivatalos látogatásra érkezik Vallettába. Minisztereken és államtitkárokon kívül egy üzletemberekből álló negyventagú küldöttség is elkíséri majd az elnököt, mert Göncz Árpád - mint az utazásokról tartott keddi sajtótájékoztatón közölték - minden útján konkrét gazdasági eredményekre törekszik. Rábai Zsolt, a köztársasági elnök külpolitikai tanácsadója azt is elmondta, hogy a tervek szerint végre megoldódhatnak a magyar kamionosok többéves olaszországi vízumproblémái. A szakértők ugyanis egy vízumegyezmény aláírását készítik elő. (MTI) jgjpOSZTAS ^ ^ A A Duray Miklós a magyar-szlovák alapszerződésről Dokumentumok sorsközössége A készülő magyar-szlovák alapszerződés ügye Vladimír Meciar látogatása után többekben kételyeket ébresztett. Különösen az a terv váltott ki bizonytalanságot, hogy a leendő alapszerződésben nem szerepel majd a nemzetiségi kisebbségek jogainak védelme, hanem ezt egy külön dokumentumban rögzítik, amely szorosan kapcsolódik az előző megállapodáshoz. A problémakörről kérdeztük meg Duray Miklóst, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnökét./I.§ - A magyar hivatalos szervek mikor, milyen formában tájékoztatták a szlovákiai magyar pártokat arról, hogy ilyen lépésre készülnek? Magyar részről történt-e előzetes konzultáció? A magyar kormányzat a Határon Túli Magyarok Hivatalán keresztül folyamatosan kapcsolatban állt a szlovákiai magyar pártokkal, és tájékoztatta azokat a készülő alapszerződés tervezetéről. A mostani magyarországi kormány folytatta azt a kötelezettségvállalást, amit még az Adfil/-kabinet 1992. augusztus 18-án egy kormányhatározatban megígért. Ennek lényege, hogy a határon túli magyarság mindazon törekvéseit támogatják, amelyeket annak legitim képviselői fogalmaznak meg és összhangban vannak az európai integrációval. Ehhez a Horn-kormány hű maradt és az alapszerződés kapcsán, de már az augusztusi pozsonyi látogatás előtt is konzultált a szlovákiai magyar pártok vezetőivel. A magyar szervek tájékoztattak bennünket arról is, hogy az alapszerződést milyen formában képzelik el. Egyes részletekről tárgyalást is folytattunk egymással. A magunk részéről nem tartjuk elfogadhatatlannak azt, hogy az alapszerződésben az úgynevezett kisebbségi kérdést rövidebben fogalmazzák meg - csak alapelveiben és ehhez kapcsolódjon annak elválaszthatatlan részeként egy másik dokumentum, amely pedig részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Mondhatnánk azt is, hogy egyik dokumentum a másiknak a sorsában osztozik. - Önök tehát ilyen formában egyetértenek ezzel a megoldással? - Egyetértünk azzal, hogy a két dokumentum úgy kapcsolódjon egymáshoz, hogy ne lehessen elválasztani egymástól azokat. Ez azt jelenti, hogy a két dokumentumot egyszerre írják alá és amennyiben nem kerülne az egyik félnél egyidejű ratifikációra, akkor a másik félnél nem lehet ratifikálni. - Nem érzik-e úgy, hogy ez a megoldás a szlovák diplomácia sikereként könyvelhető el? - Ezt csak akkor lehetne így értelmezni, ha egy olyan alapszerződést kötne a két ország egymással, amely nem vonatkozna semmi másra, mint a határok sérthetetlenségére, illetve arra, hogy a két államnak egymással szemben nincsenek területi követelései, és mindez azon a szinten maradna, amelyen a mostani keretegyezmény az Európa Tanácson belül. Amennyiben ez ilyen szinten maradna, akkor elfogadhatatlan lenne számunkra. G. Fehér Péter FOTÓ: NAGY BÉLA Duray Miklós, az Együttélés elnöke Emlékeztető a teendőkről Kétoldalú eszmecserék Strasbourgban Az Európa Tanács úgynevezett máspontok, s magyar részről bizkisebbségi keretegyezményét írja alá a ma kezdődő Strasbourg programja során Kovács László külügyminiszter, hasonlóan más államok - Szlovákia és Románia - külügyeinek irányítóihoz. A magyar politikus a tervek szerint kétoldalú találkozókat is lebonyolít az ET székhelyén tartózkodó Juraj Schenk szlovák, illetve Teodor Melescanu román külügyminiszterekkel - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A külügyi tájékoztatásért felelős diplomata elmondta, hogy a magyar-szlovák konzultáción elsősorban arról az emlékeztetőről tárgyalnak, amelyet Vladimír Meciar minapi budapesti látogatása alkalmával írtak alá, és amely a feladatokat s teendőket részletezi. Ezt érintve Szentiványi Gábor rámutatott, hogy magyar részről felgyorsult az alapszerződéssel kapcsolatos munka, és a remények szerint néhány napon belül konkrét javaslatot tehetnek a szlovák félnek a soron következő - Budapesten esedékes - szakértői megbeszélések időpontjára. A külügyi szóvivő az alapszerződés, illetve a kisebbségi dokumentum „milyenségére" vonatkozó felvetésre reagálva hangoztatta: az utóbbi időben közeledtek az áltató jelnek értékelték Meciar kormányfő azon szakjeit, melyek szerint Szlovákia számára nem jelent problémát az európai normák átemelése a készülő dokumentumokba. Mindazonáltal az újabb egyeztetések mutatják meg, mekkora is valójában az előrehaladás - mondotta Szentiványi Gábor, aki emlékeztetett arra is, hogy a tervezett dokumentumok szorosan kapcsolódnak egymáshoz s azonos jogi erővel bírnak majd. A szóvivő elmondta még, e hó 6-án és 7-én Budapesten magyar-román szakértői tárgyalásokat tartanak. A diplomáciai naptár eseményei közül említésre érdemes, hogy az Európai Unió tagállamainak budapesti nagykövetei hétfőn a külügymnisztérium vezetővel találkoztak. Kovács László külügyminiszter február 3-5. között Münchenben egy nagyszabású NATO-fórumon vesz részt, majd 8-án Finnországban, 9-10-én pedig Svédországban tárgyal. Budapestre látogat 6-án az új szlovén külügyminiszter, ezt megelőzően Krilov orosz külügyminiszter-helyettes folytat itt eszmecserét - egyebek mellett Horn Gyula első félévben esedékes moszkvai útjáról. (DAL) A Konvenció és a hagyományok - Az RMDSZ több mint két éve arra kérte szövetségeseit a Romániai Demokratikus Konvencióban, hogy vitassák meg a brassói kongresszusán elfogadott programot - nyilatkozta tegnap Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A tárgyalások leglényegesebb eredménye az, hogy egyhangúlag olyan közleményt fogadott el a Konvenció minden pártja és szervezete, amely elutasítja a szélsőséges pártok és a román kormány vádjait az RMDSZ ellen. Bár a partnerek több ponton is vitáztak az RMDSZ álláspontjával a kisebbségi kérdésben, azonban az alapelvekben és más kérdésekben is egyetértés volt. Az ügyvezető elnök ezek közé sorolta az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat elveit, amelyekkel a kor megfogalmazásának megfelelően biztosították az önrendelkezést a nyelvhasználat és a kisebbségi intézmények terén. További fontos eredményként jellemezte Takács Csaba, hogy a Konvenció egyértelműen elítélte a fasisztának bélyegezhető szélsőséges nyilatkozatokat, amelyek a romániai magyarság ellen irányultak. Ezenkívül azt, hogy az ellenzéki tömörülés ugyanolyan szerveződésnek tartja az RMDSZ által létrehozott önkormányzati tanácsot, mint a többi román párt által életre hívott hasonló testületeket, külön is leszögezve, hogy az nem veszélyezteti az ország egységét és integritását. (MTI) Algériai-izraeli egyeztetés az iszlám fanatikusok elleni közös fellépés ügyében , a M'+Qtiv -Egyiptom egyre elégedetlenebb Tel-avivi tudósítónktól. Hoszni Mubarak egyiptomi államelnök ma, szerdán fogadja Kairóban Simon Peresz izraeli külügyminisztert, akivel a két állam között az utóbbi időben felmerült bizonyos fokú elhidegülés okairól készül tárgyalni. A mai találkozót megelőzően tegnap, kedden délelőtt Rabin miniszterelnök telefonon érintkezésbe lépett Mubarak elnökkel, akivel hosszas eszmecserét folytatott. Nem titok, hogy Egyiptom egyre jobban elégedetlen azzal a körülménnyel, hogy Izrael nem hajlandó csatlakozni az atomfegyverek terjesztését megakadályozó nemzetközi atomsorompó-egyezményhez, amelyet ez év tavaszán kell felújítaniuk az atomfegyverrel rendelkező államoknak. Egyiptom ez ideig az aláírók között volt és most többször felvetette a követelést - az ENSZ legutóbbi közgyűlésén is -, hogy Izrael is csatlakozzon az atomsorompó-egyezményhez. Az izraeli kormány azonban évtizedek óta, hagyományos politikájának megfelelően kategorikusan elveti ezt a követelést, amelyet egyébként a múltban a többi között az amerikai kormány is szorgalmazott. Mubarak egyiptomi elnök tegnap azt hangoztatta, hogy Egyiptom szempontjából tűrhetetlen és elfogadhatatlan egy olyan szituáció, amelyben csak egyetlen közelkeleti államnak (nyilvánvaló célzás Izraelre) van atomfegyvere, és ez az állam ráadásul nem is csatlakozik az atomsorompó-egyezményhez. Izrael és Jordánia magas rangú tisztjei időközben baráti kézszorítás jegyében írták alá az Arává sivatagban azt az okmányt, amely igazolja, hogy a két állam már korábban létrejött formális békeszerződése keretében és annak mostani gyakorlati végrehajtásaként Izrael visszaszármaztatott Jordániának 180 négyzetkilométernyi területet, amelyet még az 1948-as felszabadító háború idején foglalt el az Eilattól felfelé elhúzódó Arává sivatag egy részében. Izraelnek még további 200 négyzetkilométernyi területet kell visszaadnia Jordániának. Tegnap kitudódott, hogy az algériai kormány titkos tárgyalásokat folytat Izraellel és javasolja a két állam közötti együttműködést a szélsőséges iszlám fundamentalista terrorszervezetek ellen, amelyek egyaránt veszélyeztetik mindkét országot. Algériában előző nap pokolgépes merénylet történt, amelynek következtében negyven halottról és 280 sebesülésről számolnak be a hírügynökségek. Keek. an Ofly