Új Magyarország, 1995. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
V. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM, 1995. MÁRCIUS 1., SZERDA MDF-MPP kapcsolatfelvétel Felfokozott várakozás Első ízben került sor tegnap a szlovákiai Magyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum közötti legmagasabb szintű találkozóra. A két párt elnökségének delegációi A. Nagy László és Für Lajos pártelnök vezetésével négy fő témakört tekintettek át: a pártközi kapcsolatokat, a gazdasági együttműködést, az önkormányzati együttműködést és az alapszerződés kérdését. Mint A. Nagy László elmondta, többek közt arra kérték vendéglátóikat, hogy gazdasági szakértőik révén segítsék őket Dél- Szlovákia területfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Erre vonatkozólag elvi megállapodás is született. Megállapodtak a parlamenti szakértőik és önkormányzati képviselőik rendszeres találkozóiban. A megkötendő szlovák-magyar alapszerződésről Tóth Károly, az MPP alelnöke úgy vélekedett, hogy annak a két ország közötti bizalom erősítését kell szolgálnia, ha erre nem lesz alkalmas, nem szabad megkötni. Másodsorban: meg kell felelnie a nemzetközi normarendszereknek. Megfogalmaztuk azt is, hogy az alapszerződés kidolgozása az érintett kisebbségek bevonásával történjen - mondta az MPP alelnöke, ennek az elvárásnak a magyar fél eleget is tesz, Szlovákia már kevésbé. Bár a szlovákiai magyar pártok parlamenti tényezők, ezidáig még nem sikerült ez ügyben az illetékesekkel találkozniuk - fejtette ki Tóth Károly, s arra is felhívta a figyelemét: az alapszerződés megkötése iránti túlságosan felfokozott igény miatt félő, hogy az még a legjobb formájában sem fog választ adni a szlovákiai kisebbséget érintő minden kérdésre. (g-1) Határon túli magyarok napja Budapesten ma a „határon túli magyarok napja" lesz, Tabajdi Csaba politikai államtitkár kezdeményezésére konzultációra kerül sor valamennyi határon túli magyar szervezet vezetőivel. A romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai magyarok képviselőit fogadja Horn Gyula miniszterelnök is. A mintegy harminc kisebbségi vezetőnek, köztük a szlovákiai Magyar Koalíció mindhárom pártvezetőjének Tabajdi Csaba „A határon túli magyarság érdekeinek megjelenítése nemzetközi fórumokon" címmel tart bevezető előadást. Kovács László külügyminiszter pedig a magyarromán és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről tájékoztatja az érintetteket. (1.) Heves harcok Bihacnál A szerb fegyveres erők heves tüzérségi támadást hajtottak végre a nyugat-boszniai Bihac muszlim területe ellen. A támadás következtében sok polgári személy meghalt és megsebesült. A dpa által idézett boszniai rádió kedd reggel jelentette, hogy a szerbek a tüzérségi tüzet a muzulmán beékelődés belsejében egyszerre több helységre összpontosították. Reggelig azonban még neki lehetett pontosan megállapítani, hogy a támadásnak hányan váltak áldozatává Bazim és Cazin helységben. A muzulmán sziget nyugati részén húzódó arcvonal mentén súlyos harcok voltak a szerb gyalogság és a bosnyák-muszlim kormányhadsereg alakulatai között. A szerb katonai alakulatok az utóbbi napokban állítólag súlyos veszteségeket szenvedtek a Vlasic-hegységben húzódó arcvonalon, Travnik városától északnyugatra. Erről a Beta független belgrádi hírügynökség közölt jelentést a Banja Luka-i észak-boszniai szerb erősség katonai forrásaira való hivatkozással. A jelentés szerint 30 szerb katona elesett, 20 megsebesült. Az ellenfél, a musztim-bosnyák haderők katonái egy rajtaütő csoporttal támadtak. A szerbek az egyéb veszteségeken kívül tíz katonájukat eltűntnek nyilvánították. (MTI) Holbrooke a NATO kibővítéséről Diktatúrák ne jelentkezzenek Az új európai biztonsági szerkezet bármely tervrajzának Közép- Európára kell összpontosítania, hiszen ez a térség a huszadik században több tragédiának és fölfordulásnak volt a melegágya, mint a földrész bármely más vidéke...Ugyanakkor a történelem során a régió országainak most először adatott meg az a lehetőség, hogy a nyugati demokratikus eszmények befogadásával stabilitásra, szabadságra és függetlenségre tegyenek szert - hangoztatta a Foreign Affairs című folyóirat legújabb számában megjelenő elemzésében Richard Holbrooke, az európai és kanadai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkárhelyettes. Holbrooke leszögezi: a vasfüggöny lebontásának lényegi következménye a NATO kibővítése. A washingtoni kormányzat európai politikájának alakításában kulcsszerepet betöltő kormányilletékes úgy vélekedett, hogy először a versailles-i és a trianoni békeszerződéssel, majd a jaltai és potsdami megállapodással, végül a szovjet birodalom széthullásával olyan események gázoltak át Európa középső részén, amelyek után gyakran egymással ütköző történelmi ambíciók és neheztelések, veszélyes területi és etnikai viták maradtak örökül. Richard STolbrooke kiemelte: az Egyesült Államok és szövetségesei - némi bizonytalankodás és nézeteltérés után - a fokozatos, körültekintő bővítést határozták el a NATO kelet felé való kiterjesztésére. A kibővítés folyamata mindenki számára átlátható lesz - hívta fel a figyelmet Holbrooke. A csatlakozást illetően nincs sem időpont, sem országlista. Jóllehet a csatlakozás kritériumait a NATO még nem fektette le, a washingtoni szerződésből fakadó alapelvek ma is érvényesek. Bill Clinton elnök szavaival „azok az országok, amelyeknek politikai rendszere elnyomáson alapszik, szomszédaikkal szemben terveik vannak, hadseregük nem áll civil ellenőrzés alatt vagy pedig zárt gazdasággal rendelkeznek, ne is jelentkezzenek". Végezetül pedig nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden egyes új NATO-tag a legünnepélyesebb kötelezettségvállalást jelenti az Egyesült Államok számára, az amerikai védelmi ernyőt kiterjesztő kétoldalú szerződést, annak ratifikálásához azonban a szenátus kétharmadának a szavazatára van szükség - erről a tényről a gyors kibővítés hívei hajlamosak megfeledkezni - írta Richard Holbrooke. (MTI) tudósítás A csatlakozás feltételei A NATO még ez év végéig meghatározza a felvételre váró országokkal szembeni követelményeket. Ezt Keleti György honvédelmi miniszter közölte tegnap, Budapesten, azt követően, hogy a hazaérkezett Norvégiából, ahol Deák János vezérezredes, honvédparancsnok társaságában - metekintett egy nagyszabású NATO-hadgyakorlatot. A magyar honvédelmi tárca vezetője elmondta, hogy Norvégiában találkozott Sergio Balanzino NATO-főtitkárhelyettessel, akinek átadta a feltételezett csatlakozási elvárások alapján kidolgozott magyar terveket. Balanzino elmondta, hogy még 1995- ben kidolgozzák a jelentkező országokkal szembeni követelményeket. Keleti György szerint ennek jelentős anyagi kihatásai lesznek, bár az is tény, hogy a mostani NATO-hadgyakorlaton 10-15 éves haditechnikai eszközöket is használtak a résztvevő tagállamok. A manővereken - amelyek március elejéig tartanak - a 16 NATO-tagállamnak 20 ezer katonája, 160 hadihajója és csaknem 200 repülőgépe vesz részt. Keleti György azt is elmondta: megállapodott norvég kollégájával, hogy a Helsinkiben dolgozó magyar katonai attasét Oslóban is akreditálják, a magyar katonadiplomácia ugyanis valamennyi NATO-tagállamban szeretne jelen lenni. (MTI) Hajótörés Bősnél Elsüllyedt egy angol folyami jacht a bősi erőmű csatornájában. Egy Nick Sanders nevű manchesteri világutazó és két társa épp abban az órában lépte át Hanburgnál a szlovák-osztrák folyami határt, amikor a csatornán keletezett két méter magas hullámverés miatt a hajózási felügyelőség a csatorna teljes szakaszára szóló hajózási tilalmat rendelt el. Sanders jachtja anélkül lépte át a határt, hogy az osztrák vámszervekkel és a szlovák hajóforgalmi felügyelőséggel kapcsolatba lépett volna - írja az esetről egyedül tudomást szerzett SME című szlovák napilap tegnapi száma. Nick Sanders állítólag abból él, hogy a világ nagy folyóin hajózik, és kalandjait könyvekben örökíti meg. Hajózott a dél-amerikai folyókon, de Dél-Afrikát kerékpárral utazta be. A hajó kiemelésének költségeit várhatóan kénytelen lesz ő maga megfizetni. (MTI) Kellemetlen affér Branko Jeren horvát tudományos kutatási minisztert indokolatlanul feltartóztatták az olasz-szlovén határon, s ezért a miniszter nem vett részt egy Goriziában rendezett nemzetközi gazdasági tanácskozáson. Az incidens néhány nappal az után történt, hogy Susanna Agnelli olasz külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában súlyos nyugtalanságát fejezte ki az olasz-horvát kapcsolatok helyzete miatt. A két ország között a Horvátországban élő olasz nemzeti kisebbség ügye miatt éleződött ki a feszültség. Rómában nehezteléssel vették tudomásul, hogy a horvát alkotmánybíróság érvénytelenítette az isztriai tartományi alkotmány több passzusát, egyebek közt azokat, amelyek az Olasz Unió elnevezésű szervezetet ismerték el a horvátországi olasz kisebbség egyetlen képviseleti szervének, illetve előírták a kötelező kétnyelvűséget Isztriában a bíróságokon és a rendőrségen. Róma értésre adta, hogy mindezeket a fejleményeket gondosan tanulmányozva fogja lealakítani álláspontját az Európai Unió és Horvátország közötti intézményes kapcsolatok megteremtésének kérdésében. (MTI) Wir:^tsche mile .ag,arországin^^ Legnépszerűbb a nyelvlecke klitika és a média kölcsönha- partnerük, mind a tévénél, mind tudósítanak, európai szemsz A politika és a média kölcsönhatása Németországban címmel tart ma este előadást a Friedrich Naumann Alapítvány szervezésében Josef M. Gerwald, a német Deutsche Welle rádió igazgatója. Magyarországi látogatásának, amelyre Kiss Albert, a Deutsche Welle magyar adásának főmunkatársa is elkísérte, egyébként kapcsolatteremtés a célja. A kölni vendégek többek között a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az Antenna Hungária vezetőivel tárgyalnak majd az együttműködés lehetőségeiről. A szakmai megbeszéléseken kívül a magyar médiapolitika helyzetéről is tájékozódni kívánnak. Természetesen magyar nyelvű adásuk is van, amely már Magyarországon is egyre több helyen fogható. A napi félórás műsort - mely másfél évvel ezelőtt még két órát tett ki - nyolcan készítik. Az egyik vezető munkatársuk, Kiss Albert a lapunknak elmondta, látogatásuknak az is célja, hogy a magyar kábeltévé-üzemeltetőkkel és műsorszórókkal is kapcsolatba lépjenek, megismertessék a Deutsche Wellét. Van már ugyan néhány partnerük, mind a tévénél, mind a rádiónál - mondta. Ezek helyi rádióadók, többnyire az egész adásukat átveszik, kevés kivétellel egyenesben, azaz fél kettőtől kettőig sugározzák a Deutsche Welle műsorát. A csak este üzemelő rádiók felvételről közvetítik adásukat. A rádióadók általában ultrarövidhullámon, a kábeltévé-üzemeltetők pedig a hangcsatornán keresztül sugározzák. Ennek a megoldásnak a hátránya az, hogy a tévé hangcsatornáin kevesen hallgatnak rádióműsort. A DW televíziónak nincs magyar adása, ennek ellenére most próbál Magyarországon egyre több kábeltévé-üzemeltetőn keresztül eljutni a nézőkhöz. A rádió magyar adása naponta közöl híreket, hírmagyarázatot, nemzetközi lapszemlét, ezután következik egy magazin, melynek mindennap más a témája. Leghallgatottabb műsoruk azonban a német nyelvlecke, ezt a Magyar Rádió is átveszi és sugározza. Kiss Albert tájékoztatása szerint elsősorban Németországról tudósítanak, európai szemszögből nézve, de természetesen odafigyelnek az összes németmagyar történésre. A magyar újságokat is rendszeresen kapjuk, természetesen a terjesztés miatt egy picit később, de hírügynökségi jelentéseken keresztül rögtön tájékozódunk a magyar eseményekről - mondta Kiss Albert. Elmondta, van egy olyan rovatuk, hogy „Magyarország a német sajtó tükrében", amelyben minden vasárnap beszámolnak arról, hogy azon a héten mit írtak a német nyelvű lapok Magyarországról. Arra a kérdésünkre, hogy mit mutat ez a tükör, Kiss Albert elmondta: Magyarország megítélése gyakorlatilag abszolút pozitív a német sajtóban. Megítélése szerint azonban világviszonylatban nem túl sokat foglalkozik a német sajtó magyar eseményekkel, s ennek az az oka, hogy Németországnak nincs közös határa Magyarországgal, nincsenek olyan problémák, amelyek a két ország viszonyát terhelnék. G.L. / /Horn Gyula Moszkvába készül Folytatás az 1. oldalról A magyar küldöttség Kazakisztánban tárgyal vendéglátójával, Nurszultan Nazarbajevvel, s itt is több megállapodás kerül aláírásra: a felek gazdasági, konzuli és légügyi-közúti közlekedési szerződést írnak alá. A külügyi szóvivő beszámolt Szent-Iványi István politikai államtitkár koppenhágai látogatásáról is, ahol március 6-12. között részt vesz az ENSZ Szociális Fejlesztési Világkonferenciáján. Továbbá szó esett a Magyar Külügyi Intézet március 10-11- én Regionális együttműködés és az európai integrációs folyamat észak- és közép-európai tapasztalatok címmel megrendezésre kerülő szemináriumáról, amelyen ismert magyar és külföldi politikusok, külpolitikai szakértők vesznek részt, de nyitott a nagyközönség számára is. Szentiványi Gábor ismertette a Magyar Köztársaság álláspontját is a brit-ír megállapodásról, amelyben hazánk üdvözli az Észak-Írország jövőjének rendezéséről szóló, történelmi jelentőségű keretdokumentumot, amely javaslatokat tartalmaz az Ír-szigeten belüli viszonyrendszer és a két kormány közötti kapcsolatok megújítását illetően. A tegnapi külügyminisztériumi sajtótájékoztató keretében Szent-Iványi István politikai államtitkár beszámolt a múlt heti egyesült államokbeli útjáról is. (g-g) Problematikus pontok Pozsonyi tudósítónktól Az Együttélés Politikai Mozgalom tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján egyebek között elhangzott, hogy a Szlovákia és Magyarország között kötendő alapszerződésnek két problematikus pontja van, mégpedig a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása és az országhatárok sérthetetlenségének elve. Az Együttélés arra számított, hogy a dokumentum kidolgozásában aktívan részt vesz, ám a pozsonyi kormány mind a mai napig nem kereste meg a szlovákiai magyar politikai pártok képviselőit. Duka Zólyomi Árpád, a mozgalom alelnöke a tegnapi tájékoztatón nagyra értékelte a magyar kormánynak a Szlovákiában élő magyar kisebbség nézeteinek megismerésére tett törekvéseit. A legnagyobb szlovákiai magyar mozgalom vezetői úgy vélik: meg kell akadályozni, hogy a két ország között mindenáron, akár egy hiányos, vagy csupán formális alapszerződés szülessen. Ez a megállapodás ugyanis veszélyes és nem számolja fel a térség feszültségeit, hangsúlyozta az Együttélés alelnöke. Ugyancsak a megkötendő szlovák-magyar alapszerződésről mondott véleményt Szlovákia budapesti nagykövete a Slovenska Republika című pozsonyi napai lap tegnapi számában. A kormányhoz közelálló lapban Éva Mitrová a dokumentummal kapcsolatban elmondta, hogy ezt a kitűzött határidőn belül aláírják. Véleményét Vladimír Meciar és Horn Gyula megállapodására, valamint az alapszerződés szakértői előkészítésére alapozza. A nagykövet szerint az alapszerződéssel kapcsolatban a közös megegyezés pozitív jelzésként értékelhető a nemzetközi szervezetek számára, mert bizonyítja, hogy Pozsony és Budapest harmadik fél közvetítése nélkül is meg tud egyezni. (K. M.) Őshonos közösség Az RMDSZ bukaresti székházában tegnap Markó Béla elnökletével ülést tartott az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testülete. A résztvevők - közöttük Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke és több képviselő, szenátor - az RMDSZ küldöttségének budapesti utazása előtt a román-magyar alapszerződéssel és az európai stabilitási egyezménnyel kapcsolatos kérdéseket tekintette át. A Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülésén határozatot fogadtak el, amely a korábbi RMDSZ-dokumentumokban foglaltakat megerősítve leszögezte, hogy az alapszerződésnek a magyar érdekképviselet véleménye szerint részletesen kidolgozott kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely „tekintetbe véve az őshonos romániai magyar nemzeti közösség sajátosságait, garantálja e közösség autonómiajogát nemzeti önazonossága megőrzésére, fejlesztésére és átörökítésére szülőföldjén, és megjelöli az e célok megvalósításához szükséges jogi, közigazgatási, intézményi és anyagi feltételeket". Az RMDSZ küldöttsége a magyar kormány meghívására ma Budapesten részt vesz a határon túli magyar kisebbség legitim képviselőivel az alapszerződéséből rendezendő konzultáción. A küldöttségben részt vesz Markó Béla szövetségi, Tőkés lászló tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, valamint Frunda György szenátor. (MTI) Veszélyben a Képes Újság A horvátországi magyarság egyetlen hetilapja, az 1952 óta folyamatosan megjelenő Magyar Képes Újság e heti száma nem jelent meg. A szerkesztőség tartós gondokkal küszködik a horvát országgyűlés anyagi támogatásának csökkenése és a magyarországi támogatás teljes elmaradása miatt. Mivel az idén még nem kaptak anyagi támogatást, a lap megjelenése szünetel. (S -f) Az Országgy ülés tegnap este 264 szavazattal, kettő ellenében, tartózkodás nélkül megerősítette a magyar-orosz alapszerződést