Új Magyarország, 1995. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-01 / 77. szám
V. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1995. ÁPRILIS 1., SZOMBAT HCt^OT AO^[k ÁXXc u 't Li'\ W?.c|a. IJiKaO^. T Izrael az orosz-iráni atomügylet ellen Tel-avivi tudósítónktól. A közel-keleti körúton tartózkodó Andrej Kozirev orosz külügyminiszter tegnap délután Izraelbe érkezett, ahol összesen négy napot tartózkodik. Ez idő alatt Kozirev beható tárgyalásokat folytat Jichak Rabin miniszterelnökkel és hadügyminiszterrel, valamint Simon Peresz külügyminiszterrel. Ma, szombaton az orosz államférfi Gázában felkeresi Jasszer Arafatot, a palesztin önkormányzati hatóság elnökét, akivel a békefolyamatról tárgyal. Az orosz politikus látogatásának nyilvánvaló célja, hogy a körzet vezetőivel való személyes kapcsolat keretében megpróbálja biztosítani Oroszország fokozottabb részvételét az arab-izraeli békefolyamatban. Eddig ugyanis az oroszok lényegében diplomáciai és politikai statisztaszerepet játszottak az Egyesült Államok lehengerlő befolyása és aktív részvétele mögött. Időközben kitudódott, hogy a Rabin Kozirev találkozón az izraeli kormányfő azzal a követeléssel akar az orosz miniszterhez fordulni, hogy kormánya állítsa le az Iránnal kötött nukleáris együttműködési szerződés végrehajtását. Izraelt rendkívüli aggodalommal tölti el az a körülmény, hogy Oroszország vállalta négy atomreaktor megépítését, illetőleg eladását Irán számára. Annak ellenére, hogy az orosz magyarázat szerint ezek az atomkohók kizárólag „békés és tudományos célokat" szolgálnak, izraeli kormánytényezők meg vannak győződve arról, ha sor kerül a négy orosz atomreaktor üzemeltetésére, Irán óriási lépésekkel közeledik majd a saját atomfegyver előállításának a lehetőségéhez. Tegnap egyébként a legnagyobb héber napilap, a Jediot Ahronot azt a szenzációs értesülést közölte, miszerint Christopher amerikai külügyminiszter legutóbbi damaszkuszi látogatása alkalmával Asszad szíriai elnök hajlandóságot mutatott arra, hogy Damaszkuszban alacsony szintű izraeli külképviseletet állítsanak fel, még mielőtt befejeződne a Golán-fennsíkról való izraeli visszavonulás. Amennyiben ez az információ helytálló, úgy kétségtelen, hogy lényeges „diplomáciai áttörés" mutatkozik a merev szíriai álláspontban. Ezzel áll kapcsolatban az is, hogy Izrael már közölte az amerikai külügyminiszterrel: hajlandó kellő rugalmasságot tanúsítani Szíria felé a békefolyamat ügyében, amennyiben minimális biztonsági jellegű követeléseit Szíria teljesíti. Dán Ofry Tiltakoztak a kurdok A budapesti török nagykövetség előtt tüntettek tegnap az Európában Tanuló Kurdisztáni Diákok Magyarországi Szervezete felhívására. A megmozdulás keretében elsősorban a török hadsereg Irakban történő kemény kurdellenes fellépése miatt tüntettek, s céloztak arra is, hogy esetleg a török és az iraki kormány összehangolja tevékenységét. Eközben Hurd brit és Kinkel német külügyminiszter közösen szólította fel Ankarát nagyobb önmérsékletre, az északiraki akció befejezésére. [ FOTÓ: VAJDA JÓZSEF KÜLFÖLD A honvédelmi megbízott nő kölni tudósítónktól. A német hadsereg katonái első alkalommal fordulhatnak észrevételeikkel, gondjaikkal és panaszaikkal a „gyengébb nem" képviselőjéhez: a bonni parlament óriási többséggel választotta meg az 54 éves kereszténydemokrata Claire Marienfeld asszonyt új honvédelmi megbízottnak, akinek hivatala kivételes jogokat biztosít számára, hogy a katonák érdekképviseletét eredményesen láthassa el. A bonni parlament svéd példát követett, amikor 1956-ban életre hívta a honvédelmi megbízott feladatkörét. Ennek keretében a katonák közvetlenül - a szolgálati út megkerülésével - fordulhatnak a megbízotthoz, anélkül, hogy ezért felelősségre vonnák, hátrányban részesítenék vagy megbüntetnék őket. Hogyha az alapjogok vagy a hadsereg belső irányítását szabályozó alapelvek megsértésének ténye jut tudomására, saját hatáskörén belül kezdheti meg a vizsgálatokat, de teheti ezt a parlament utasítására is. Feladatainak maradéktalan elvégzése érdekében megkövetelheti a honvédelmi minisztériumtól, hogy bepillantást nyerjen az ott felfektetett iratokba, előzetes bejelentés nélkül tehet látogatást a Bundeswehr egységeinél, és részt vehet az esetleges bírósági tárgyalásokon. Évente egyszer köteles jelentést terjeszteni a parlament elé, amelyet a ház megvitat. Az ülés során a honvédelmi megbízott, aki kinevezését követően lemondott képviselői mandátumáról, személyesen is felszólalhat. Kezdetben egykori tábornokok töltötték be a honvédelmi megbízott tisztét, eleget téve annak az előírásnak, hogy az erre a célra kiszemelt személynek legalább egyéves szolgálatot kellett előzőleg teljesítenie. E törvény megváltoztatása nyitotta meg azután a kaput a képviselők, majd pedig most az első hölgy előtt. Claire Marienfeld rátermettségét az ellenzék is ismeri, a szociáldemokraták nem állítottak ellenjelöltet és képviselőik tetszésére bízták, hogy mellette szavazzanak. Stefan Lázár Repülőgép szerencsétlenség: nincs magyar áldozat Baleset vagy robbantás? Belgiumban megdöbbenéssel fogadták a román Tarom-gép lezuhanásának a hírét, amelyen elsöprő többségében Brüsszelbe visszatérő belgák utaztak. A belga kormány közleményben fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak. A zaventemi repülőtér különtermet nyitott a családtagoknak, és több ideiglenes telefonvonalat is üzembe helyeztek a felvilágosításra várók számára. A belga rádió és a BELGA hírügynökség folyamatosan újabb információkat közöl a katasztrófáról, így egyebek között visszatérő módon utalnak szemtanúkra, akik két robbanást is látni véltek a gépen, mielőtt az zuhanni kezdett. A BELGA megjegyzi, hogy bukaresti értesülések szerint ugyanezen a járaton március 15-én már volt bombariadó, de az akkor hamisnak bizonyult. Ezzel egy időben megszólaltatták a brüsszeli repülőtér szóvivőjét is, aki szerint egyelőre nem tekinthető megalapozottnak a robbanásról szóló vélekedés. Utalt arra is, hogy a felszállás idején rendkívül kedvezőtlenek voltak az időjárási feltételek. Brüsszelben egyúttal bejelentették, hogy a francia Airbus Industrie szakértőinek egy csoportja elutazott Bukarestbe, hogy részt vegyen a tragédia körülményeinek kivizsgálásában. A BELGA idézi a cég közleményét, amely szerint a most szerencsétlenül járt gépet tavaly áprilisban állította forgalomba a Tarom. Előzőleg hét éven át egy másik társaságnál használták, és eddig összesen 31 ezer órát repült. A Sky News brit hírtelevízió úgy értesült, hogy két rangos belga diplomata is életét vesztette a péntek reggeli katasztrófában. A tegnap délutáni híradásban elhangzottak szerint az áldozatok között van Belgium bukaresti nagykövetségének konzulja s egy attasé beosztású munkatársa. A Tarom által közzétett utaslista szerint nem tartózkodott magyar állampolgár a lezuhant Airbus-gépen. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy- Románia Párt elnöke pénteki sajtóértekezletén politikai támadásra használta fel a katasztrófát. Követelte, állítsák bíróság elé Petre Roman volt miniszterelnököt, aki annak idején Airbus-gépeket rendelt a Tarom légitársaság számára. (MTI) Brit-spanyol viszony Szakítópróbán Lelkesen üdvözölte pénteken a brit kormányzó konzervatív párt Európával kevéssé rokonszenvező - s mind terebélyesebb - jobbszárnya a kabinet egyértelmű kiállását Kanada mellett az északamerikai ország és az Európai Unió halászati vitájában. John Major miniszterelnök ugyanis az alsóházban kijelentette: „megérti és osztja" Kanada aggodalmait a fogyatkozó halkészletek iránt, s úgy gondolja, hogy Ottawának „teljesen igaza van", amikor erővel igyekszik érvényt szerezni környezetvédelmi célkitűzéseinek. A brit fellépés egyértelmű szakítás Spanyolországgal, amely azonban nem váratlan fejlemény: London korántsem emésztette még meg az EU „karácsonyi ajándékát", amellyel a közösség rászabadította a spanyol halászflottát az addig féltékenyen őrzött ír-tengeri lelőhelyekre. Brüsszel decemberi végzése szerint a szigetországnak 1996-tól meg kell nyitnia egy csaknem 240 ezer négyzetkilométeres halászterületet mintegy 40 spanyol halászhajó számára. Londoni vélemények szerint komoly összecsapások várhatók a helyi és a spanyol halászok között, amikor ez utóbbiak megjelennek az úgynevezett ír négyszögben, s kivetik hálójukat a jelenleg kizárólag brit és ír hajók által kiaknázott területen. (MTI) -^‘^3 Az árboc és a kapitány- áll Londoni tudósítónktól: John Major brit miniszterelnök a hét közepén interjút adott a Daily Telegraph című londoni napilapnak. Ebben újra a lehető leghatározottabban leszögezte, hogy esze ágában sincs sem más konzervatív politikusnak átengedni a helyét, sem jelentősen előrehozni az 1997 tavaszán esedékes általános választást. Sokakban felmerült a kérdés, miért kellett ezt éppen most kijelentenie, illetve miért tett fel erre vonatkozó kérdéseket épp most egy konzervatív lap politikai szerkesztője. A tengerjáró angol szemléletében az árbochoz köti magát a végsőkig elszánt kapitány, aki viharban vagy vesztésre álló csatában eltökéli, hogy inkább hajójával együtt pusztul, de a parancsnoki hidat el nem hagyja. A szárazföldi magyar ezzel szemben az ebet köti a karóhoz. Ám a kettő nem teljesen azonos: az egyik halálos elszántságot, a másik inkább elkeseredett hetvenkedést jelez. John Major szempontjából talán az a legnyugtalanítóbb, hogy még csodáiói is a halálra szánt kapitányt sejtik benne. Alig van ma az Egyesült Királyságban, aki ne lenne meggyőződve arról, hogy a miniszterelnök hajóját, a konzervatív kormányt a legközelebbi általános választás el fogja süllyeszteni. Erre az interjúra, a makacs elszántság bizonygatására is azért lett szükség, mert a miniszterelnököt immár nem csak azok támadják a saját pártján belül, akik helytelenítik az ország növekvő elkötelezettségét az Európai Unió mellett. Major többször bebizonyította már, hogy ezektől nem tart. Annál kínosabban érte viszont, amikor még egy volt konzervatív pártelnök is azt mondta, hogy a párt szempontjából valószínűleg hasznos lenne, ha néhány évre ellenzékbe szorulva átgondolhatná, megújíthatná politikai stratégiáját. Az sem biztató a miniszterelnök számára, hogy mind többen latolgatják: vajon kormányának melyik tagja lenne nála esélyesebb a következő választás megnyerésére. John Major jól tudja, milyen hatalmat aláásó ereje van a médiában gyakran hangoztatott mendemondáknak, még akkor is, ha mindenki tudja róluk, hogy mendemondák. Ha az ország közvéleménye készpénznek veszi, hogy a miniszterelnök távozni készül, akkor előbb-utóbb távoznia is kell. Ezért kellett ez az interjú. A miniszterelnök határozottan leszögezte, hogy nem távozik dolgavégezetlen a saját jószántából, és ha mások távozásra próbálják kényszeríteni, akkor foggal-körömmel harcolni fog. Aki pedig végignézte, hogyan harcolt John Major foggal-körömmel a konzervatív szempontból szintén eleve elparentált 1992-es választás előtt, az tudja, hogy ez nem üres melldöngetés. Major felsorolta azt a három területet, amelyen még befejezni való dolga van. Az Észak-Írországban immár hét hónapja tartó béke az egyik. A miniszterelnök joggal érzi, hogy talán mindenkinél többet tett, többet kockáztatott, amikor beindította a most folyó béketárgyalásokat. Második, még nem egészen elvégzett feladatát az inflációs pszichológia legyőzésében jelölte meg. Kétségtelen: bár Nagy-Britanniában hosszú évek óta nincs számottevő infláció, az inflációs pszichológia, a keresetek állandó emelkedésének elvárása majdnem töretlen. Végül a harmadik elvégeznivalót a tömegszolgáltatások javításában határozta meg, ami pedig elég szorosan összekapcsolódik a privatizálással. Három körülmény szól az ellen, hogy a miniszterelnöknek sikerül ezzel az interjúval visszaszerezni népszerűségét az országban, vagy a hétvégén pártjának Központi Tanácsában tartandó beszédével helyreállítani megtépázott tekintélyét a Konzervatív Pártban. Az egyik, hogy a strukturális munkanélküliségért, amely világméretű és semmi esetre sem egy kormány vagy egyfajta gazdasági rendszer hibája, a lakosság mégis egyértelműen a konzervatív kormányt okolja. A másik, hogy Tony Blair vezetése alatt a Munkáspárt immár nem szocialista, hanem szociáldemokrata alternatívát kínál. A harmadik pedig a választók demokratikus ösztöne, amely óv attól, hogy egyfolytában huszonhárom éven át egy pártra bízzák az ország sorsát. . . Jotischky László Mennek az amerikaiak Megkezdődött az ENSZ haiti békefenntartó akciója Tegnap vette kezdetét az ENSZ haiti békefenntartó akciója, amelyben 6000 kéksisakos vesz részt, közülük 2400 amerikai. A békefenntartók a jelenleg Haitin tartózkodó 19 000 amerikai katonát váltják fel. Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár szerint Haitin minden előfeltétel adott a sikerhez. Politikai megfigyelők viszont úgy látják, hogy a növekvő banditizmus miatt igen nap a kockázat mind az Egyesült Államok, mind az ENSZ számára Szomália után. Butrosz Gáli azonban elutasít mindenfajta összehasonlítást Szomália és Haiti között. Az ENSZ-akciók nyitányát ezenkívül súlyosan beárnyékolják azok az amerikai feltételezések, amelyek szerint a szigetország belügyminisztere áll a volt katonai juntával együttműködő ügyvédnő meggyilkolása mögött. A The New York Times amerikai diplomáciai és katonai forrásokból úgy értesült, hogy washingtoni illetékesek több mint egy hete Aristide haiti elnök tudomására hozták: információik szerint belügyminisztere, Mendésir Beaubrun dandártábornok összeesküvést sző az ügyvédnő elleni merényletre. Mireille Durocher Bertin ügyvédnőt, Aristide elnök ellenzékének vezéralakját kedden lőtték agyon ismeretlen tettesek Haiti fővárosában. (MTI) FOTÓ: DANIEL MOREIVAP A haiti hadsereg egykori hadnagyát a „felszabadított" tömeg lincselte meg, házát és autóját is felgyújtva egyben. Az ENSZ ismét a „legjobbkor" veszi át az ellenőrzést... la) Uita.