Új Magyarország, 1996. április (6. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-01 / 77. szám
Algériai párbeszéd Liamine Zerml algériai elnök szombaton meghívókat küldött szét a politikai pártok vezetőinek, amelyek a „párbeszéd" előmozdítását célzó találkozókra szólnak április 6-tól - közölte az algíri elnökség. Az elnökség és a pártok közti dialógust először újítják föl Zerual 1995. november 16-i megválasztása óta. „Személyiségek és országos szervezetek" ugyancsak meghívást kaptak e megbeszélésekre, amelyek célja: „a többpárti demokrácia szentesítését szolgáló legjobb utak-módok meglelése". Zerual már bejelentette, hogy az elnökválasztást törvényhozási és helyhatósági választások követik majd, de időpontot nem jelölt meg. Megválasztása után megerősítette azt a szándékát is, hogy párbeszédet folytat azokkal a pártokkal, amelyek elvetik az erőszakot és tiszteletben tartják az alkotmányt - e formula kirekeszti az Iszlám Üdvfrontot (FIS). A muszlim radikális mozgalom két fogságban lévő vezetője, Abaszi Madani és Ali Belhadzs nem volt hajlandó fegyvernyugvásra felhívni híveit, amíg vissza nem kapják szabadságukat. • Több mint ötezer ember jelenlétében végeztek ki három bűnözőt Kabulban. A rablógyilkosság miatt elítélt három férfit felakasztották, miközben perec-, kolbász- és italárusok kínálták portékájukat az összegyűlt tömegben. • Hivatalosan vádat emeltek Kim Jung Szam dél-koreai elnök korábbi titkára ellen, mert vesztegetési pénzt fogadott el üzletemberektől. Ri Szu Szang miniszterelnök pedig vizsgálatot rendelt el egy szöuli diák halála miatt, aki pénteken este vesztette életét, amikor tüntető diákok összecsaptak a rohamrendőrséggel. • Szabadlábra került a franciaországi Belfort megyei tanácsának elnöke, Christian Proust. A politikust az elmúlt másfél hónapban nagy vihart kavart GigaStorage-ügy kapcsán helyezték előzetes letartóztatásba két héttel ezelőtt. • II. János Pál pápa hosszas betegeskedése után szombaton először hagyta el a Vatikánt, és Toscanába látogatott. A római katolikus egyház feje Colle di Val d'Elsa településen egy kristályüveggyárat keresett fel, hogy a hagyományoknak megfelelően Szent József - a dolgozók védőszentjének - napját munkások körében töltse. KÜLFÖLD Oroszország leállítja csecsenföldi akcióit Jelcin béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország éjféltől leállít minden katonai akciót Csecsenföldön, és megkezdi csapatainak kivonását egyes körzetekből, a terrorista támadásokra azonban ezentúl is megfelelő választ ad - jelentette az orosz televízió tegnap, előzetesen ismertetve Borisz Jelcin orosz elnök kora esti tv-nyilatkozatát. Jelcin közölte, hogy a csecsenföldi rendezési terv megvalósítását beszédének elhangzása után máris megkezdik, miután - hangoztatta - pontos menetrendet dolgoztak ki erre. Jelcin a belügyi csapatok megalakulásának 75. évfordulóján tartott ünnepség után újságíróknak nyilatkozva tartózkodott a terv részleteinek nyilvánosságra hozatalától. Mindössze annyit mondott, hogy annak lényege az első néhány mondatban már benne lesz. Elárulta viszont, hogy konkrétan beszél majd a politikai rendezés módozatairól és a béketárgyalásokról. Egyértelművé tette viszont, hogy az alkotmány szerint változatlanul erőt is alkalmaznak és „nem tanúsítanak kíméletet" a terroristákkal szemben. Az orosz szövetségi csapatok polgári áldozatok sokaságát követelő utóbbi csecsen hadjárata miatt a külföld mind hangosabban tiltakozik. Legutóbb az amerikai külügyminisztérium emelte fel szavát. Közben a nyári elnökválasztások egyik esélyese, Alekszandr Lebegy tábornok rendet ígért Oroszországnak, ha megválasztják elnöknek. Lebegy az őt támogató Orosz Demokrata Párt kongresszusán felszólalva azt hangoztatta, hogy Borisz Jelcin elnök és a kommunista Gennagyij Zjuganov alternatívájaként létezik egy harmadik erő, amelyre a választók 60 százaléka kész szavazatát adni. Oroszországban június 16-án tartják az elnökválasztást. Az utóbbi hetekben mind erőteljesebb a küzdelem azoknak a választóknak a kegyeiért, akik várhatóan Jelcin és Zjuganov ellen szavaznak. A harmadik erő jelöltjeként próbál meg fellépni Mihail Gorbacsov szovjet exelnök is. Szófiában vihart kavart Borisz Jelcin orosz elnöknek az a példálózása, amely szerint egy napon talán Bulgária is csatlakozik majd az Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Kirgizisztán által pénteken aláírt integrációs megállapodáshoz. „Botrányos, hogy Bulgáriát belekeverik egy olyan közösségbe, amelyről eddig sohasem beszéltünk, és senki sem adott hangot a nyivánosság előtt csatlakozási óhajának" - háborgott a bolgár elnök. Rádióinterjújában Zselju Zselev megvádolta a szocialista párti kormányt: „határozatlan, téves, tétova és homályos" külpolitikájával maga késztette az orosz elnököt e nyilatkozatra. A szombati bolgár lapok felidézték, miképpen kérelmezte a Fodor Zsivkov vezette kommunista kormány 1963-ban: hadd váljon Bulgária a Szovjetunió tizenhatodik köztársaságává. (MTI) Konkrét menetrend az európai csatlakozásról A közös politika nem csak EU-érdek Folytatás az 1. oldalról Az első tájékoztató találkozó nem egészen egy órát tartott, all társult ország külügyminiszterei közül hatan kértek szót. Torinóban értelemszerűen még nem tekintették át az érdemi kérdések széles körét. A társultak reményei szerint ezek a tájékoztatók az IGC munkájának előrehaladtával válnak majd mind tartalmasabbá. Somogyi Ferenc a találkozó után tartott sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a csatlakozásra váró országok számára mindenképpen kedvező, hogy az IGC munkáját kijelölő mandátum - amelyet a kormányközi konferencia előtt tartott rendkívüli csúcsértekezleten fogadtak el az állam- és kormányfők - megerősítette az EU bővítésének tervét, így számíthatnak arra, hogy a bővítés egyik meghatározó szempont lesz a maastrichti szerződés felülvizsgálatakor. Magyarország úgy látja, hogy a mandátumban megszabott három legfontosabb kérdéskör - az EU és az állampolgárok közelítése, az intézmények reformja, a közös kül- és biztonságpolitika - nemcsak az EU-tagállamok érdeke, hanem a társult országoké is. Somogyi kiemelte, hogy Magyarország az integráció elmélyítését szolgáló elképzelésekkel szimpatizál, és természetesnek tartja a többsebességes Európát azzal a feltétellel, hogy az egyes országok gyorsabb haladása mások számára nem jelent kirekesztést. A társult országok számára az IGC mandátuma abból a szempontból is fontos, hogy ez a dokumentum konkrétabbá tette a csatlakozás menetrendjét. A madridi csúcson az EU úgy foglalt álást, hogy a közép- és kelet-európai országokkal, illetve Ciprussal és Máltával remélhetőleg egy időben (azaz a kormányközi konferencia befejezése utáni hat hónapon belül) megkezdődhetnek a tárgyalások Az IGC mandátuma most azt az elvárást fogalmazta meg, hogy a konferencia munkáját egy éven belül be kellene fejezni. Magyarország azt reméli, hogy a tájékoztatók lehetőséget adnak majd a kölcsönös kommunikációra - hangsúlyozta Somogyi Ferenc. (MTI) Európai álom és valóság Torinóban Londoni tudósítónktól: Az Európai Unió Torinóban megkezdődött kormányközi értekezlete sok hónapon át tart majd, és könnyen meglehet, hogy még mindig folyni fog, amikor az Egyesült Királyságban általános választás lesz. A brit média kefejezi a közvélemény aggodalmát az értekezlet fölött. Az immár európai méretű szarvasmarhaválság rémálom gyanánt árnyékolta be a torinói nyitó csúcstalálkozót, és csak remélni lehet, hogy az általa felvetett gyakorlati kérdések hamar megoldódnak, még mielőtt politikai és lélektani hatása hasonló árnyat vethetne az egész értekezletre. Érdekes vitát közvetített a BBC tévé egy angol miniszter, Edward Leigh, valamint egy német, egy olasz és egy francia újságíró között. A vita során a francia és a német tudósító megkérdőjelezte Nagy-Britannia erkölcsi jogát, hogy az EU anyagi segítségét követelje a brit gazdák kártalanításához, míg a brit kormány minden lehető módon igyekszik gátat vetni Európa integrációjának. Leigh visszájára fordította az érvelést, mondván, hogy a közös mezőgazdasági poltika elfogadásával megszűnt a tagországok nemzeti mezőgazdasági politikája, de lám, mihelyt pénzbe kerül az integráció, azonnal előbújnak a kövek alól a nemzeti érdekek. Vagis, ha az EU komolyan integrációt akar, akkor ne csak a brit hozzájárulást fogadja el a költségvetéséhez, hanem részesítse Nagy-Britanniát a klubtagság áldásaiból is. A torinói egyezkedéseknek is köszönhetően a szarvasmarhaügy átfutási ideje nem lesz hoszszú, hiszen a válság immár kihat az egész unió szarvasmarhaiparára, mert a francia, olasz, német fogyasztók mindenfajta marhahúsra gyanakszanak. Csakhogy ezen a csúcson eredetileg nem étlapról, hanem a maastrichti egyezmény további integrációt célzó kiegészítéséről, közös védelmi és külpolitikáról, mindenekfölött pedig közös valutáról akartak beszélni. Ez persze megtörtént, ha, idő híján, nem is annyira behatóan, mint azt remélték. Pedig a probléma hosszú távon nehezebb is, fontosabb is, mint az, hogy mennyit fizessenek a pórul járt brit gazdáknak. A napokban Franciaországban tartott francianémet megbeszélések eredménye az EMS-2-nek nevezett módosított javaslat volt, mely arra irányul, hogy a közös valuta akkor is létrejöhessen, ha egyes országok nem tudnak vagy nem akarnak azonnal bekapcsolódni. Az EMS-2 a legtöbb ilyen ország szempontjából gazdaságilag elfogadhatatlan és poltikailag is sértő, mert újból aláhúzza a német-francia törekvést az EU vezető szerepére. Meglehet, hogy mire a kormányközi értekezlet befejeződik, az Egyesült Királyságot a Munkáspárt fogja kormányozni, ez azonban nem változtat a tözös valuta dolgán. Ezen a héten ötven munkáspárti képviselő kérte Tony Blairt, hogy zárja le a csatlakozást a valutaunióhoz, Blair maga már többé-kevésbé el is kötelezte magát, hogy népszavazást tartat az ügyben. John Major szintén kilátásba helyezte a népszavazást, sőt sokak szerint ezt talán összeköti majd az általános választással, hogy úgy lássék, mintha a konzervatívok a népszavazás zászlaja alatt vonulnának a választói küzdőtérre. A brit közvélemény jelenlegi hangulatát tekintve nehéz elképzelni, hogy népszavazáson az euro legyőzné a fontot. Jotischky László Lavina vágta el a Tibetet a kínai Szecsuan tartománnyal összekötő legfőbb utat. A katasztrófa legalább 56 ember halálát okozta, 54-en megsebesültek. Ugyancsak Tibetben, a térséget Burmától elválasztó határ közelében félszáz ember és húsz jármű rekedt az utakon a havazás miatt . Abdur Rahman Biszvasz bangladesi elnök szombaton feloszlatta a nemrég megválasztott dakkai parlamentet. Előzőleg lemondott Haleda Zia miniszterelnök, s maga kérte az államfőt a törvényhozás feloszlatására. Biszvasz ügyvivő kormányt nevezett ki. 1996. ÁPRILIS 1., HÉTFŐ Kurd fenyegetés Németországnak Kinkel Szíriától is segítséget kér Klaus Kinkel német külügyminiszter szombaton arra kérte Szíriát és libanoni kollégáját, hogy a két ország nyújtson segítséget a szélsőséges Kurd Munkáspárt (PKK) terrorista tevékenységének megakadályozásához. Abdullah Öcalan, a Törökországtól független önálló Kurdisztánért terrorista módszerekkel harcoló Kurd Munkáspárt főtitkára egy német lapnak adott pénteki interjúban Törökország után Németországot minősítette második számú ellenségnek, és közölte, hogy öngyilkos merényleteket fognak elkövetni a török tengerparton üdülő németek és németországi célpontok ellen. „Minden kurd élő bomba lesz" - jelentette ki Öcalan. Németországban mintegy félmillió kurd él, s közülük 7-8 ezer tekinthető a PKK aktív hívének, akik az elmúlt hetekben betiltott tüntetéseken több alkalommal durván összecsaptak a rendőrséggel. Öcalan követelte, hogy a német hatóságok állítsák le a PKK híveinek üldözését, és kifogásolta, hogy Németország fegyvereket szállít Ankarának. A Süddeutsche Zeitung információja szerint a kurd vezető libanoni területen, a szír határ közelében fogadta a német újságírót. A bonni külügyminisztérium szombati közlése szerint Kinkei táviratilag kérte szír és libanoni kollégája közreműködését. Azt kérte, hogy befolyásukat és kapcsolataikat latba vetve érjék el: Öcalan hagyjon fel fenyegetéseivel és az erőszakos akciókkal. Egyúttal megerősítette, hogy a német kormány a kurd probléma politikai megoldásának híve. Közölte, hogy a PKK fenyegetései ellenére Bonn nem változtat a török kormányhoz fűződő viszonyán. Rakéták hullottak Galileára Olajfák a sivatagban A libanoni Irán-barát Hezbolah gerillaszervezet szombaton Katyusa-rakétákkal két támadást intézett észak-izraeli területek ellen, miután a nap folyamán az izraeli tüzérség tévedésből polgári célpontot ágyúzott Dél-Libanonban, és két polgári személy ennek következtében életét veszítette. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint a rakéták Noigat- Galieára hullottak, de sebesülést nem okoztak. A Jasszer Arafat vezette palesztin Autonómiatanács a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kérte a palesztin autonómia területeinek izraeli zárlata ügyében. A Prensa Latina szerint Arafat üzenetben fordult az Arab Ligához is, hogy támogassa a rendkívüli BT-ülés összehívására irányuló kérelmét. Szombaton 53 izraeli arab faluban szüntették be a munkát, hogy megemlékezzenek a Föld Napjáról, tiltakozva a földkisajátítások ellen. A galieai Arabeh faluban mintegy kétezer izraeli arab követelte a palesztin autonóm területek zárlatának beszüntetését, „Szabad Palesztin Föld" feliratú transzparenseket hordozva. A Negev-sivatag falvaiban beduinok olajfákat ültettek. A kínai kormány Clinton elnök vétóját kéri Tajvani hadgyakorlat kezdődik A kínai külügyminisztérium szóvivője rosszallását fejezte ki a hétvégén az amerikai szenátusban minap elfogadott törvényjavaslat miatt, amely kimondja, hogy Washington számára a Tajvan iránt vállalt kötelezettségek elsőbbséget élveznek a Kínával kötött megállapodásokkal szemben. Sen Kuo-fang szóvivő hangsúlyozta: ez az amerikai törvényjavaslat durván megsérti Kína szuverenitását, beavatkozást jelent az ország belügyeibe. Felszólította Bill Clinton amerikai elnököt: vétózza meg a kongresszus döntését. Az amerikai szenátus csütörtökön fogadta el e törvényjavaslatot, mely kompromisszumos formában egyesítette a képviselőház és a szenátus korábbi idevágó határozatit. E javaslattal együtt számos más olyan határozatot is hozott, amely ellentétes a Clnton-kormány külpolitikájával. Ha Clinton, mint jelezte, megvétózza a döntést, akkor az érvénytelenné válik, mert a szenátusi szavazásnál 52-44-es arány alakult ki, tehát a törvény republikánus támogatói messze elmaradtak a kétharmados többségtől, amelyre szükségük lenne az e- neid vétó felülbírálásához. A demokrata szenátorok arra hivatkozva ellenezték elfogadását, hogy az sértené az Egyesült Államok alapvető érdekeit a Távol-Keleten. A tajpeji védelmi minisztérium tegnap megerősítette azokat a korábbi sajtójelentéseket, amelyek szerint április elején éleslövészettel egybekötött hadgyakorlatot tart a tajvani hadsereg a szárazföldi Kína közvetlen közelében fekvő, de Tajvanhoz tartozó kis szigeten, Matsun. Matsu a Tajvani-szorosban fekszik, néhány kilométernyire Kína délkeleti, Fucsien tartományától. Kína saját szakadár tartományának tekinti a ténylegesen önálló, nemzetközi jogúak azonban Kínához tartozó szigetet, Tajvant. Arra az esetre, ha Tajvan jogi értelemben is függetlenné nyilvánítaná magát, Peking nem zárja ki a katonai inváziót sem. (MTI) Jenkik, menjetek haza! - kiabálták a hétvégi tokiói és más japán nagyvárosokban rendezett, az okinavai bázis fenntartása elleni tiltakozó megmozdulásokon. Képünkön: a bázison gyakorlatozó katona egyelőre nem készülődik fotó:tv-fotócmn