Új Magyarország, 1996. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

Arafat a washingtoni csúcstalálkozó elhalasztását kéri Nem látni fényt az alagút végén Jasszer Arafat palesztin vezető ar­ra kérte Bill Clinton amerikai el­nököt, hogy halasszák el néhány nappal a keddre Washingtonba tervezett izraeli-palesztin csúcs­­találkozót, amíg a napirendre vo­natkozó nézeteltéréseket nem si­kerül elsimítani. A Reuter egy meg nem nevezett PFSZ-illeté­­kest idézett, aki szerint a találko­zót kezdeményező Clinton még nem adott választ a kérésre. Ara­fat tegnap délelőtt az észak­egyiptomi Borg­al Arab támasz­ponton egy órán át tárgyalt Hosz­­ni Mubarak elnökkel, igyekezvén rávenni őt a csúcson védő részvé­telre. A palesztinok számára ez azért fontos, mert Egyiptom je­lenléte ellensúlyozná az Egye­sült Államok, Izrael fő szövetsé­gese részvételét. Aretfat nem nyi­latkozott a megbeszélések ered­ményéről. Mubarak egy hozzá közel áló, meg nem nevezett magas rangú egyiptomi iletékes szerint a tárgyalások sikere érde­kében szintén a csúcstalálkozó elhalasztását óhajtja - jelentette az AFP. PPSZ-iletékesek közlése sze­rint tegnapra virradóra egész éj­jel tanácskozott Mahmud Abbasz, Arafat helyettese, Dore Gold, Ne­tanjahu tanácsadója, Martin In­­dyk, az Egyesült Államok tel-avi­­vi nagykövete és Terje Larsen, az ENSZ közvetítője, de nem sike­rült megegyezniük a csúcstalál­kozó napirendjében. Ilyen kö­rülmények között csodára lenne szükség, hogy Arafat elmenjen a este Luxembourgben találkozott találkozóra - mondta Marvan az Európai Unió külügyminisz- Kanafani, a palesztin vezető tereivel, és megvitatja velük a egyik tanácsadója. Arafat tegnap közel-keleti fejleményeket­­ je­lentette be az AFP szerint Ah­med Abdelrahmane, a palesztin kormány titkára. A Reuter vi­szont úgy értesült, hogy ma ke­rül sor a találkozóra, amelyre az EU hívta meg Arafatot. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a Majo című egyiptomi hetilapnak adott interjúban megismételte korábbi figyelmez­tetését, hogy pusztító felkelés robbanhat ki a palesztin terüle­teken, ha Benjamin Netanjahu nem hajtja végre a korábban megkötött izraeli-palesztíni megállapodásokat. Mubarak a várható eseményekre az „intifá­­da" kifejezést használta, de azt állította, hogy annak jellege nem reked meg a kődobálásnál. Hogy az új intifáda milyen lesz, arra az utóbbi napok szolgáltat­tak példát - mondta az egyipto­mi elnök. Izraeli katonai forrá­sok közlése szerint Izrael köve­telni fogja a palesztin autonómi­atanácstól annak a 100-200 pa­lesztin rendőrnek az elbocsátá­sát, akik a legutóbbi zavargások során izraeli katonákra lőttek. A hadsereg vizsgálatot indított az összes ilyen eset felderítésére. Ennek első eredményei szerint az izraeli katonákra lövő palesz­tin rendőrök egy része közel áll a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szerveze­tekhez. Az izraeli hadsereg leg­alább 20 esetben vett filmre ilyen jeleneteket - írta az AFP. Izraeli katona Betlehem külvárosában FOTÓ: MTI/AP Jugoszlávia készül a választásokra . —­­jirS­ac. Egyesült a szerb ellenzék újvidéki tudósítónktól. Valamivel több mint egy hónap­pal a november 3-ra bejelentett jugoszláv parlamenti és helyha­tósági választások előtt, arrakor már csak három nap maradt a je­löltek listáinak leadására, végér­­­­vényesnek látszik, hogy a győz­­tes az eddig­ megalaku­lt két­ koa­­líció egyike lesz. Egyértelmű előnyben tovább­ra is a Szlobodan Milosevics szer­biai elnök vezette Szerb Szocia­lista Párt van, a­mely már a vá­­­lasztási körzeteket is úgy szabta meg, hogy lehetőleg abszolút többséget szerezzen. Esélyeit­­ csak tovább növeli, hogy széles körű baloldali koalícióra szólított fel, am­elyhez Amans csatlakozott eddigi koalíciós partnere, az Új Demokrácia és annak testvér- vjj­ú­ szervezete, a Szerbiai Paraszt- , párt, továbbá készpénznek ve­r­hető, hogy ebben a tömörülés­ben indul a választásokon a Ju­goszláv Baloldal elnevezésű párt is, amely - annnak ellenére, hogy eddig nem szerepelt egyetlen választásokon sem - több mi­nisztert adott az aktuális szerb kormányba, és amelynek első embere Mirjana Markovics, a szerb elnök felesége. E koalíciót tehát akár családi vállalkozásnak is tekinthetjük. Létrejöttéhez bizonyára az is hozzájárult, hogy a szerbiai el­lenzéknek sikerült minden eddi­ginél tágabb koalíciót létrehoz­nia. Már a választások kiírásá­nak pillanatától biztosra lehetett venni, hogy három komoly el­lenzéki párt, a Szerb Megújho­dási Mozgalom, a Demolrata Párt és a Szerbiai Polgári Szövet­ség együttesen vállalja a meg­mérettetést, de alig néhány nap­pal a listák átadása előtt kiderült, hogy még erősíteni is tudtak. Megszerezték ugyanis listaveze­tőnek azt a Dragoszlav Avramovi­­csot, aki 1994 januárjában valósá­gos gazdasági csodát vitt végbe Jugoszláviában, amikor megállí­totta a világtörténelem eddigi ham­adik legnagyobb infláció­ját. Érdemei elismeréseként ki­nevezték a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzójának, viszont amikor szigorúan tartotta is ma­gát ahhoz az ígéretéhez, hogy nem hagy jóvá fedezetlen pénz­nyomtatást, a szocialista hata­lom egyszerűen menesztette. Népszerűsége azonban ma is óriási az inflációs időkben sokat szenvedett nép körében, az el­­lenrzék sokat nyert csatlakozásá­val. Mindenekelőtt azt, hogy az ő jóvoltából a koailícióhoz csatla­kozott a Szerbiai Demokrata Párt és az itteni független szak­­szervezet is. Ezek után a koalíci­ón kívül a jelentős szerb pártok közül csak a szélsőjobboldali Szerb Radikális Párt maradt, amelynek élén a csetnik vajda, Vojiszlav Seselj ál. A politikai paletta ilyen tago­lódása után alighanem a válasz­tásokon a két nagy koalíció mel­lett más nemigen érvényesülhet. Sajnos, vonatkozik ez a vajdasá­gi magyar pártokra, a VMDK-ra és a VMSZ-re is, amelyek, mint arról már korábban írtunk, kü­­lön-külön lépnek fel a választá­sokon. Guszton András SC ' -K­foj 3c.'3 Betegség, botránnyal körítve A háttérben meghúzódó valódi tét: a legfelsőbb államhatalmi poszt sorsa Ausztriában. A viták, találgatások tárgya viszont: miért kapott a nyil­vánosság késve és részben megtévesztő tájékoz­tatást Thomas Klestil köztársasági elnök betegsé­géről, és hol van az értesüléseiben korlátozott sajtó szenzációéhségének határa? Arról, hogy az államfő a bécsi Központi Kór­ház intenzív osztályán fekszik, a tüdőgyulladás vírusos, mindeddig pontosan nem azonosított válfajában szenved, altatásra, olykor mestersé­ges lélegeztetésre szorult - csak többnapos ké­séssel tájékoztatták a ny­ilvánosságot. Mennyi ideig volt képtelen Kiestil ellátni hivatali teen­dőit azt megelőzően, hogy felkérésére Vranitzky kancellár vette át e teendők ellátását, máig sem világos. Az orvosi megnyo­gtatás, a háromnapos hétvégi altatás adta jelentett kockázatot Ausztriának, ahol „olyankor úgysem történik semmi", csa­k ingerelte a „megbántott" sajtót. Utóbbinak egyik, botrányokra különösen szom­jas orgánuma, a Täglich Alles, a helyzetet kihasz­nálva, előbb a tüdőrák állítólagos gyanúját szel­lőztette, majd ilyen szalagcímmel riogatta olva­­sóit: „AIDS - visszatér-e még Kiesül?" A szalagcím védóságalapja az elnökön elvég­zett rutinvizsgálat volt, amely negatív ered­ményt adott. Ezt már három nappal a riasztó­­m megjelenése előtt közölték a lap szerkesz­tőjével. A felháborodás vihara imponáló egy­ségbe szólította a parlament pártjait a szociálde­­mokratáktól és néppártiaiktól a Zöldekig és a Li­berálisokig (csak Haiderék hallgattak): egyhan­gúan ítélték el a „jó ízlés határait a példányszám emelése céljából túllépő szenzációhajhászást". Klestil szóvivője pedig közölte: az elnök meg­bízásából megvizsgáltatja a lap ellen indítandó jogi lépések lehetőségét. A vihar egyelőre, úgy látszik, hidegen hagyja a Täglich Alles szerkesztőit, akik „Mindenki imádkozik Klestilért" szalagom adatt most a va­sárnapi misék prédikációinak témájaként emle­getik az államfő betegségét. Teljesen megnyug­tatónak ugyan a többi lap sem találja az orvosok vasárnapi sajtóértekezletén közötteket: az el­nök állapota gyorsan javul, ám a vírust azono­sító pontos diagnózis még mindig várat magá­ra. Ez, Klestil két év múlva esedékes újraválasz­tásának esélyeit illetően, nyugtalanító spekulá­­cióknak ad tápot: vállalná-e a titkos utódjelölt Vranitzky adott esetben a „beugrást", s ez mennyiben tenné kérdésessé a jelenlegi szoc­­dem-néppárti kormánykoalíció sorsát? I . Berény György UuA­­íQak KÜLFÖLD 1996. OKTÓBER 1., KEDD CL Továbbra is vitázik a NATO és Oroszország William Perry amerikai védelmi miniszter vasárnap, Washing­tonba hazatérőben megállapítot­ta, hogy a NATO és Oroszország még messze van a NATO-bőví­­tés körüli vitája rendezésétől, ha­bár a szövetség védelmi minisz­­terei kedvező benyomást szerez­tek új orosz kollégájukról, Igor Rogyionovról minapi első találko­zásuk alka­lmával. A repülőgép fedélzetén adott nyilatkozatá­ban Perry méltányolta Rogyio­­nov bergeni kijelentését, amely szerint Moszkva akkor is folytat­ja az együttműködést a NATO- val, ha az soraiba invitálja né­hány volt szövetségesét, nem tö­rődve tiltakozásával. Ám a Pen­tagon irányítója tudatában nem annak, hogy Borisz Jelcin orosz el­nök és külügyminisztere, Jevge­­nyij Primakov keményebb állás­pontot foglal el a NATO-bővítés ügyében. Perry úgy vélte, hogy ők szabályos biztonsági szerző­désre törekszenek a NATO-val, s addig nem hajlandók azt meg­kötni, amíg a NATO-bővítés ki­menetele tekintetében elfogad­ható megoldást nem kínálnak számukra. „A politikai probléma távolról sincs rendezve" - mutatott rá Perry, hozzátéve: Roggionával Norvégiában „még csak nem is tárgyaltak arról, miképpen jut­hatnának politikai megoldásra".­­ A cseh külügyminiszter kérte a NATO-t annak biztosítására, hogy a közép-európai országok is részt ve­hessenek Oroszországgal tervezett egyezményének kidolgozásában. Jozef Zielenec, aki a New York-i ENSZ- közgyűlésre utazott, még vasárnap Prágában kifejette: a NATO-tag­je­­lölteket nem szabad kirekeszteni az atlanti szövetség és Moszkva közötti szerződés előkészítéséből. Marad még az UNTAES A zágrábi Vj­esnik szerint néhány hónappal meghosszabbítják an­nak a nemzetközi fegyveres kon­tingensnek a mandátumát, amely a még szerb ellenőrzés alatt álló, de Horvátországhoz tartozó Duna menti területeken állomásozik, s az eredeti horvát elképzelésekhez képest csaknem fél évvel később csatolják vissza Horvátországhoz ezt a térséget - tudósított az MTI. A lap tegnap arról adott hírt, hogy már meg­született az egyeztetett időrend Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség visszacsato­lásáról az anyaországhoz, s a me­netrendet már minden érdekelt fél elfogadta, ám a végső szót az ENSZ Biztonsági Tanácsa mond­ja ki. Az újság nem hivatalos forrá­sokra hivatkozva azt írta: a leg­valószínűbb döntés az lesz, hogy a horvát Duna menti területe­ken csak a jövő év március 15-én tartanának helyhatósági válasz­tásokat, a nemzetközi UNTAES- erők mandátuma április 15-én járna le, s a terület június 15-től kerülne horvát fennhatóság alá. A horvát kormány még a közel­múltban is azon az állásponton volt, hogy a választásokat ez év december 15-ig meg kell tartana, az 5000 fős UNTAES-kontin­­gensnek 1997. január 15-ig szól­na a megbízatása, s ezt követően Kelet-Szlavóniát, Baranyát és Nyugat-Szerémséget visszakap­ná Horvátország. Afgánok százezrei menekülnek a sárija elől Az afgán főváros lakosságának csaknem negyede, azaz mintegy 250 ezer ember menekült már el az „iszlám törvénykezéstől", a sárijától félve, melyet a fővárost pénteken elfoglaló tálibok vezet­tek be - jelentette az ITAR­­TASZSZ. Az orosz hírügymnökség jelentése szerint a sárijának már­is érvényt szereznek: Kabulban három nőt vertek meg nyilváno­san, mivel öltözetük nem felelt meg az iszlám szigorú előírásai­nak. A nőknek vagy otthon kell maradniuk, vagy pedig nyilvá­nos helyen teljesen el kel fátyo­lozniuk magukat. A leányiskolá­kat bezárták. Mohammad Rabbani, a tálibok vezetője pénteken ugyan azt közölte, hogy az isz­lám elismeri a nők oktatásának jogát, az azonban nem világos, hogy mi lesz a női tanárokkal, or­vosokkal és ápolónőkkel, akik a fővárosban eddig sokkal na­gyobb szabadságot élveztek, mint vidéken. Az AFP francia hírügymnökség szerint Kabulban olyan hírek ke­ringenek, hogy a tolvajok kezét levágják; ezt az információt még nem erősítették meg. Annyi azonban bizonyos, hogy min­den kábítószert és alkoholt betil­tottak, s a kábítószer-fogya­sztó­­kat és a házasságtörőket megkö­vezik. A tálibok elrendelték azt is, hogy a hadsereg tagjai és a közintézmények alkalmazottjai növesszenek szakállt. (MTI) A tálibok afganisztáni moz­galmának győzelme, Kabul elfoglalása mögött Pakisz­­tán, s közvetve az Egyesült Államok áll - így vélekedett a Le Figaro című párizsi na­pilap tegnapi számában egy f­rancia kutató, a térség egyik legismertebb szakértője. Az illető, Olivier Roy szerint a tálibok jelentős pakisztáni segítséget kaptak a hírközlé­si eszközöktől a feg­rverekig. Újabb észak-koreai behatolót lőttek le A dél-koreai hadsereg katonái tegnap egy újabb észak-koreai behatolót lőttek agyon - jelentet­te az MTI. Ezzel 22-re emelkedett azoknak az állítólagos észak-ko­reai ügynököknek a száma, akik életüket veszítették azóta, hogy tengeralattjárójuk a hónap ele­jén megfeneklett a dél-koreai partoknál - jelentette a Reuter a dél-koreai védelmi minisztérium egy tisztjére hivatkozva. A dél­koreai katonák tűzharcban ölték meg a behatolót - közölte telefo­non a hírügynökséggel a minisz­térium egy tisztje Kangnung vá­rosból, amelynek közelében a feltételezett 26 behatoló elérte a dél-koreai partokat. Edddig 11 észak-koreait öltek meg, 11 má­sikra bohem tciláltak rá - feltehe­tően társaik végeztek velük -, egyikük pedig élve került dél-ko­reai fogságba. A feltételezések szerint hárman még szökésben vannak. Az ITAR-TASZSZ hírügynök­ség azt jelentette, hogy a dél-ko­­reeai egységek kiterjesztették a­n­­nak a zónának a határait, ahol a további behatolók után kutat­nak. Phenjan az ügy kipattanása után azonnal kérte a tengeralatt­járó visszaszolgáltatását és a le­génység halott, illetve élő tagja­inak kiadását. Az észak-koreai hatóságok azt állítják, hogy a tengeralattjáró motorhiba mig sodródott a dél-koreai partt­­hoz, nem kémfeladatot teljesí­tett, amint azt a déliek állítják. A NAP hírei • A Mianmari Államszövetség (Burma) tisztségviselői tegnap tagadták, hogy a múlt héten 500 ellenzéki aktivistát vettek őrizetbe. Ugyanakkor han­goztatták, hogy az eddig letartóztatottakat egyelőre nem engedik szabadon és fenntartják San Suu Kyi ellenzéki vezetőnek, a Nemzeti Liga a Demok­ráciáért (NLD) elnökének lakhelyéhez vezető útvonalakon emelt torlaszokat. • Az Európai Unió és Japán szorosabb politikai együttműködése a fő téma Jacques Santer japán tárgyalásain. Az Európai Unió Bi­zottságának elnöke tegnap érkezett hatnapos látogatásra Japánba, ahol Hasimoto Rjutaro kormányfővel tárgyalt . Súlyos károkat okoznak áradások Laoszban és Kambodzsában. Az AP jelentése szerint Laoszban 30 személy életét vesztette az or­szág egyik legsúlyosabb áradása következtében, amely házakat döntött romba, és rizsföldeket pusztított el négy tartományban. • Az Európai Unió még nagyon messze van az elengedhetetlenül szükséges közös kül- és biztonságpolitika kialakításától - állapította meg Klaus Kinkel német külügyminiszter. A Die Welt című lap tegnapi számában megjelent cikkében Kinkel úgy vélekedik, hogy a maastrichti szerződés végrehajtásá­ban ugyan nagy eredményeket sikerült elérni, de számos területen nagyon lassú a fejlődés az unióban. • Ha a jelenlegi ütemben folytatódik az orosz csapatok kivonása Csecsenföldról, akkor akár már október végére befejeződhet. Ezt a szövetségi erők illetékese jelentette be a csapatkivonás első sza­kaszának lezárultával.

Next