Új Magyarország, 1997. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-02 / 1. szám
Nagyfeszültség Diplomáciai feszültség keletkezett ez óév végén Moszkva és Washington között. Az orosz külügyminisztérium tiltakozást jelentett be kedden az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének ügyvivőjénél egy orosz diplomata New York-i bántalmazása miatt. Az eset vasárnap történt Borisz Obnoszoval, Oroszország állandó ENSZ-képviseletének első titkárával. New Yorkban a rendőrök kirángatták járművéből, és diplomataigazolványának felmutatása ellenére súlyosan bántalmazták: összetörték a szemüvegét, szétszaggatták a ruháját, majd bilincsbe verve a rendőrőrsre vitték, ahol fél órán át fogva tartották. Az eset miatt bekérették kedden az orosz külügyminisztériumba az amerikai nagykövetség ügyvivőjét, akive a tiltakozás mellett közölték Moszkva hivatalos bocsánatkérést követel. Sztrájkok, összecsapás Dél-Koreában Lemondatnák Kim Jimg-szamot Több ezer munkás és egyetemi hallgató csapott össze tegnap hajnalban a rohamrendőrséggel a dékoreai fővárosben, ahol az újév alkalmából szervezett felvonulásokat a szakszervezetek és tagjaik arra is felhasználták, hogy tiltakozásukat fejezzék ki az új munkatörvény ellen, amely tömeges elbocsátásokat, s hosszabb munkaidő bevezetését teszi lehetővé, egyidejűleg pedig megnöveli a politikai rendőrség hatalmát. A Kun Jung-szam dél-koreai államfő lemondását követő, több mint ötezer tüntetőt a rendőrök végül könnyfakasztó gránátok segítségével zavarták szét - adta hírül az MTI. Az elbocsátásokat megszönnyítő és a titkosrendőrség jogait megnövelő munkatörvényt a múlt héten csütörtökön fogadta el a parlament. Azóta tizenegy szakszervezeti vezetőt tartóztattak le azért mert sztrájkot szerveztek a kormány ellen a munkatörvény visszavonásáért Az eddigi sztrájkok is megbénították az ország életét Különösen az autó- és a hajógyártás sínytette meg a munkabeszüntetést A kereskedelmi minisztérium szerint a leállások 350 millió dollárjába kerültek az országnak. A szakszervezetek januárban az eddiginél is átfogóbb munkabeszüntetésre készülnek harcra szólították fel az újságírókat, a banktisztviselőket a közlekedési dolgozókat és a villanyáram-szogáltatókat is. Sok gyár előtt sztrájkőrséget állítottak föl A pápa kezet fog egy svájci gárdistával a Szent Péter téren, ahol újévi miséje alkalmából haladt át FOTÓ:MTI/AP A gazdasági csoda vége Kohl meghúzná a nadrágszíjat Még a leghűségesebb kereszténydemokrata választópolgár sem állíthatta, hogy Helmut Kohl szokásos év végi televíziós beszédében optimista hangulatot keltett. A kancellár és CDU-elnök a kamera lencséjének könyörtelen realitása előtt nem tudta álcázni magát - mindenekelőtt azért nem, mert - ha csak közvetett módon is - kénytelen volt bejelenteni, hogy 1996-tal befejeződött Németország azon időszaka, amely a „gazdasági csoda" égisze alatt vált fogalommá. Mi, németek nem folydathatjuk úgy, mint eddig! Aki ezt nem ismeri fel, az eljátssza a jövőt! - hangoztatta Kohl, aki új és nagy kihívások képét festette a lalkosság elé, mélyreható változásokkal, mindenekelőtt gazdasági téren, rohamosan emelkedő szocialista terhekkel és szigorú takarékossági intézkedésekkel. Magyarázatul a kancellár kizárólag az egyre keményebb nemzetközi konkurenciát említette, amely megnehezíti az exportra dolgozó német gazdaság helyzetét. Egyetlen megjegyzést sem tett azonban azzal kapcsolatban, hogy az ország egyesítése során a CDU/CSU-FDP koalíció a kalkulációs tévedések sorozatát követte el, és az e téren bekövetkezett terhek 1991 és 1996 között a nyizgati tartományok számára tíz alkalommal jelentettek adóemelést. Az Essenben székelő Rajna-Vesztfália Gazdaságkutató Intézet (RWI) statisztikája megdöbbentő adatokkal világosította fel a közvéleményt: a német egység költségei túllépték az egybillió márkás határt. Ez az összeg ötven százalékkal több, mint azok a kiadások, amelyek 1949 és 1979 között a világháború okozta károk kiküszöbölését és a különböző jóvátételek fedezését szolgálták az NSZK-ben. A kutatók emlékeztetnek arra, hogy a kilencvenes évek elején Wolfgang Schäuble - a kereszténydemokraták parlamenti frakciójának vezetője - meg Theo Waigel pénzügyí portisztéra-- CSU- pártelnök - azzal hitegették az országgyűlést, hogy az egyesítés folyamata nulla tatcával bonyolítható le. A reményekkel szemben évente közel 200 milliárd márka vándorolt azután a hajdani NDK új tartományaiba. Statisztikailag minden nyoigati német évi háromezer márkát utalt át a keleti rokonok számlájára, és e folyamat vége még mindig nem látható, a jövőben a „kelet felvirágoztatása" a bruttó társadalmi termékek öt százalékát emészti fel. Az államadósság az 1989 és 1995 közötti 980 milliárd márkáról 2030 milliárdra emelkedett. Nem csoda tehát, hogy a kancellár év végi beszédében serényen elkerülte az „új kihívások" belpolitikai okait. Stefan Lázár Clinton új csapata és a NATO Clinton hollywoodi produkciókhoz hasonlítható lendülettel mutatta be az épp csak elmúlt év utolsó hónapjában a világnak kormányzati csapata új tagjait, akikkel az amerikai külpolitika átlépni készül az ezredforduló küszöbét. A legnagyobb meglepetést kétségtelenül Madeline Albright beemelése jelentette a külügyminiszteri székbe, már csak azért is, mert az USA volt ENSZ-nagykövete az első asszony az Egyesült Államok történelmében ezen a poszton. Szokatlan megoldásnak tűnt az is, hogy a védelmi tárcát a politikai ellenfél republikánusok sorából származó emberre bízta William Cohen személyében. John Deutchnak mennie kellett a CIA éléről, nem is talán a kémbotrányok miatt, hanem mert nem átadatta bírálni Clinton közel-keleti politikáját. Anthony Lake, a felderítés új főnöke, valamint Samuel Berger, a frissen kinevezett nemzetbiztonsági tanácsadó személye viszont garantálja ama vonal folytatását, amelyet egyébként is ők maguk dolgoztak ki ez elnök számára. Mindemellett ellentmondásosnak tűnik Cohen szenátor kinevezése, akiről éppen Canton jelentette ki, hogy független és alkotó gondolkodásával segítheti a csapatmunkát. Az igazság valószínűleg inkább az, hogy a demokrata elnöknek tisztán gyakorlati megfontolásokból van szüksége legalább egy republikánusra a kormányzatban, a kétpárti egyetértés demonstrálására. Amire szükség lesz hamarosan, hiszen a Fehér Ház a védelmi kiadások további csökkentését tervezi, a választási kampányban is meghirdetett társadalmi programok finanszírozása érdekében. A republikánusok támogatása nélkül pedig ezt nehéz volna átpréselni a kongresszuson. Nem árt tudni, s a republikánusok nyilván nem felejtették el, hogy Clinton barátja, Strobe Talbott külügyi államtitkár megelégedéssel üdvözölte, amikor idén júniusban a NATO-bővítés kapcsán Cohen kijelentette: az amerikai katonák nem szívesen halnának meg Gdanskért. A washingtoni kormányzat új tagjairól másfelől elmondható, hogy rokonszenvet viseltetnek térségünk problémái iránt. .Albright asszony cseh származású, és lengyelül is beszél, számos baráti kapcsolattal rendekezik Prágában, Varsóban és Budapesten. Samuel Berger ugyan nemrégiben még Lengyelország mellett lobbyzott az amerikai fővárosban, de a NATO kiterjesztését illető nézetei közelebb állnak a szemeit örökösen Moszkvára függesztő Talbottéhoz, mint Albright asszony elképzeléseihez. Anthony Lake, az új CIA- főnök viszont az első volt a clinton-kormányzat tagjai közül, aki kimondta, hogy az Észak-atlanti Szövetség kiterjesztése elkerülhetetlen. Hogy mi történik ezzel kapcsolatban idén, az döntő mértékben magától az elnöktől függ. A NATO legutóbbi miniszteri értekezletén Lisszabonban elhangzottak nem reménykedve várjuk a további biztatást a tengerentúlról is. Szalai Attila KÜLFÖLD 1997. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK „Végső áldozat" előtt A Tupac Amaru állóháborúja A limai japán nagyköveti rezidencián 83 tekintélyes túszt fogva tartó perui gerillák az új évre arról fogadkoztak, hogy készek a „végső áldozat meghozatalára" a két hete tartó válságban. Ezt a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom (MRTA) egyik tagja a rezidencia közelébe engedett újságíróknak kiáltotta oda. „Peru nem demokrácia, hanem demokratikus mezbe bújtatott diktatúra" - harsogta az ismeretlen felkelő egy ablak mögül. A rendőrség kedden délelőtt kis csoportokban engedte be az újságírókat a limai épületegyüttes területére, bár a rezidencia épületébe nem jutottak be. Az MRTA-gerilla óva intette Alberto Fujimori elnök kormányát: ha a „katonai beavatkozás mellett dönt, akkor reá hárul a felelősség a túszok testi épségéért". A felkelő Fujimori elnök szemére vetette, hogy hivatalba lépése óta olyan körülmények uralkodnak a perui börtönökben, amelyek a „halálbüntetés lassú végrehajtásával érnek föl". Közben újabb két túszt engedtek el a limai japán nagykövetséget megszállva tartó perui gerillák. Együk José Martel, Honduras limai nagykövete, másikuk pedig Juan Ibanez Argentína főkonzulja, közép-európai idő szerint röviddel éjfél előtt nyerte vissza szabadságát. Alberto Fujimori perui elnök foglalkozik azzal a gondolattal, hogy szabad elvonulást ad a gerilláknak. A túszszedőknek ehhez el kellene engedniük a nagykövetség épületében fogva tartott valamennyi személyt, és le kellene tenniük a fegyvert - írja az AP. Egyelőre nem vezettek eredményre a perui kormány és a Tupac Amarú Forradalmi Mozgalom (MRTA) közötti megállapodást célzó közvetítési kísérletek. Vezéráldozatot keresnek a szocialisták Újabb kormányfő kerestetik Szófiában A bolgárok alighanem egyetértenek manapság a mondással, miszerint a szegény embert még az ág is húzza: nem elég, hogy az általános gazdasági válság nehézségeit a cudar tél tovább fokozta, az év fordulóján gyakorlatilag még kormánya sem volt Bulgáriának. Sokan persze erre talán azt mondanák a balkáni országban: inkább az volt a baj, hogy ez a kabinet és ilyen sokáigtévéirányította az ügyeket. A posztkommunista Bolgár Szocialista Párt a demokrata tábor - térségünk államaira sajnálatosan oly jellemző - megosztottsága miatt az 1994-es választások óta abszolút többséggel rendelkezik a parlamentben, így kormányt állítania sem volt nehéz. A Zsivkov-éra nehéz örökségét hordozó országban gyakorlatilag a kommunisták bukása óta nem sikerült kiáltatni a gazdasági válságból - képtelen volt erre a szocialisták ifjú titánja, Zsán Videnov is, aki az óév utolsó napjaiban történt lemondásáig állt a kormány és a szocialisták élén. Videnov szerint sem pártja, sem pedig a társadalom nem támogatta kellően programja végrehajtásában, ezért a megrendült bizalmat tapasztalva inkább a távozást választotta. Mártírnak persze hiba lenne tekinteni a lemondott kormányfőt (s a vele együtt automatikusan szintén távozó kabinetet), hiszen irányítása alatt a bolgárok sorsa egy tapodtat sem változott kedvező irányba. Sőt: a magánosítás és szerkezetváltás halogatása következtében (ismét) vágtató infláció alakult ki, a nemzeti valuta, a leva pedig soha nem látott mélypontra zuhant. Ráadásul a nyugati pénzügyi körök sem hajlandóak a segítségnyújtásra, csak olyan feltételek közepette, amelyek teljesítése viszont teljesen szembefordítaná szavazótáborával a szocialistákat. Akkor, amikor az ellátási gondokon túl a lakosságot a hírek szerint napjainkban már olyan kérdések foglalkoztatják, hogy esznek vagy fíznak, azaz befűtenek-e a lakásban - amivel a kosztpénz kockáztatják - vagy sem? Mindenesetre, ha otthonaikba nem is tudnak a bolgárok befűteni, megtették ezt jelképesen a hatalommal a szavazóurnák előtt az ősszel, amikor az ellenzék elnökjelöltje, Petar Sztojanov fölényesen legyőzte szocialista vetélytársát. Éppen egy újabb súlyos kudarc elkerülésének a réme vezetheti a szocialistákat, hogy parlamenti többségük tudatában ne kockáztassanak és ne írjanak ki előrehozott választásokat, s a szilveszteri koccintások közepette új kormányfőjelölt-áldozatot keressenek soraikban. Hogy eközben az országrontó poltika után a lakosság már érdemi változásokat szeretne, az a jelek szerint másodlagos szempont csupán a szófiai baloldali hatalmi körökben. Daróczi László A NAP hírei • A tálibellenes szövetség légiereje légitámadást intézett az afgán főváros ellen, már harmadszor azóta, hogy csaknem egy hete ismét heves harcok dúlnak a Kabultól északra húzódó fronton. A légitámadás célpontja ezúttal a kabuli repülőtér volt. • Kórházban ápolják a kínai politikai élet nagy veteránját, Teng Hsziaopinget. A 92 esztendős Tenget még a múlt héten szállították kórházba megromlott egészségi állapota miatt, s jelenleg Pekingben kezelik. • A Biztonsági Tanács év végi ülésén megerősítette az Irakkal szembeni gazdasági szankciókat Ez volt az első Irak-ellenes ENSZ-határozat azóta, hogy a világszervezet engedélyezte Bagdadnak a korlátozott mennyiségű olajeladásokat, hogy alnnak ellenértékéért élelmiszert és gyógyszert vásárolhasson a nélkülöző lakosságnak. • Butrosz Gáli, távozó ENSZ-főtitkár azt tartja legnagyobb kudarcának, hogy nem tudta megoldani a világszervezet költségvetési gondjait. Sikerként könyvelte el ugyanakkor, hogy sikerült megőriznie a nemzetközi szervezet függetlenségét. Az ENSZ eddigi vezető tisztségviselője kijelentette: kész hozzájárulni a közel-keleti béke megteremtését szolgáló erőfeszítésekhez. • Az egyesült államokbeli Kansas Cityben rendőrök megsebesítettek egy idős férfit, akinek állítólagos náci múltja miatt az igazságügyi minisztélrum visszavonni készül amerikai állampolgárságát. Michael Kolnhofer előzőleg rálőtt a házához közelítő rendőrökre, de szerencsére senkit sem sebesített meg. • A chilei rendőrség az óév utolsó perceiben is nagy erőkkel kutatott a főváros legszigorúbban őrzött börtönéből hétfőn kalandfilmbe illő merészséggel, helikopterrel megszöktetett négy gerillavezér után. A szöktetők kötélhágcsót engedtek le az udvarra, majd a rabokkal együtt eltűntek. • A kelet-indiai Asszam államban a bodo lázadók merényletet követtek el az új esztendő hajnalán, amelynek során felrobbant egy vasúti híd, de sérülés nem történt. Az indiai hatóságok százra becsülik az észak-indiai Asszám szövetségi államban hétfő este egy zsúfolt vonaton, szintén bodók által elkövetett robbantás áldozatainak számát. Elmaradt a Netanjahu-Arafat-találkozó Gyilkos merénylet Hebronban Folytatás az 1. oldalról A merénylet fokozta a feszültséget Hebronban, az utolsó nagyobb, még izraeli kézen lévő ciszjordániai palesztin városban. A részleges kivonulásról szóló egyezményt korábbi jelentések szerint kedden vagy tegnap írta volna alá Benjamin Netanjahu izraeli kormányő és Jasszer Arafat, a palesztin Autonómia Tanács elnöke, de a találkozót kedden elhalasztották. Az izraeli katona által a hebroni piacon leadott lövések hét embert megsebesítettek, de nem öltek meg senkit. A hét palesztin közül az egyik sérülése súlyos, a többieké változó mértékű. Ezt közölte a korábbi jelentésektől eltérően az Ahli kórház illetékese. Jasszer Arafat palesztin vezető szóvivője útján elítélte a merényletet, és felszólította Izraelt, hogy a békefolyamat megőrzése érdekében vessen véget az ilyen cselekményeknek. Benjamin Netanjahu telefonon beszélt Arafattal, elítélve a véres akciót, és együttérzését fejezve ki az áldozatoknak. A sebesülteket befogadó hebroni Ahli kórház előtt több tucat palesztin gyűlt össze, és kövekkel dobálták az izraeli katonákat. A merénylő Jeruzsálemtől keletre fekvő Maalé Adumim zsidó településről származik, jelenleg katonai szolgálatát tölti a középizraeli katonai körzetben, amely Ciszjordániát is magában foglalja. Kifejezetten azzal a céllal érkezett Hebronba, hogy egy gyilkos merénylettel megtorpedózza a részleges izraeli kivonulásról szóló megállapodást - jelentették izraeli katonai források.