Uj Magyarság, 1938. március (5. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-06 / 53. szám

TASÁRNAP, 1988 MÁRCIUS 6 WRIADAISAO Rendkívüli fejlődést és ered­­­­ményeket mutat a Magyar Általános Hitelbank mérlege Ugrásszerűen emelkedtek a betétek A Mi­­agyar Általános Hitelbank legújabb mérlegének adatai a legnagyobb mérték­ben optimizmusra jogosítanak. Az intézet egyfelől belső megerősödésében, másfelől energikus és eredményes üzleti gesztiójá­ban a nemzetközi feszültség ellenére a magyar pénzpiac változatlanul szilárd osz­lopának bizonyult az 1937-es üzleti évben is, sőt az egész vonalon új és kitűnő sike­rekre hivatkozhat. A mérlegjelentés elsősorban a tartalé­kolások és leírások olyan bőkezű és szolid mértékét igazolja ez idén is, hogy nem lehet elhaladni annak leszögezése mellett, mit jelent az a közel 30 milliós leírás és tartalékolás, amit az intézet a kritikus években eszközölt. Az osztaléknemfizetés bátor elhatározása tette lehetővé a belső megerősödés olyan folyamatát, amelynek fokozására ma már szükség nincs, de ame­lyet az intézet éppen az internacionális helyzet folytán még ezidén is követ Az óvatos és konzervatív üzletvezetés legnagyobb sikere, hogy két év alatt több mint 30 millióval szökött fel az intézet betétállománya: 1935 végén ez a tétel még nem érte el a 200 milliót, 1937 végé­vel viszont megközelítette a 230 milliót és a gyarapodásból a tavalyi esztendőre egye­dül 20 millió esett. Ez a betét­többlet nem­csak a 10 százalékos egyévi plusz miatt nevezetes és kivételes, hanem a benne rejlő elismerés és ragaszkodás az intézet­hez olyan záloga a további fejlődésnek, amely a legértékesebb az intézet sok tiszteletreméltó eredménye között. Ugyanez idő alatt az intézet közel 13 millióval nyújtott több hitelt, mint az előző évben és emellett hatalmas szociális áldozatokat hozott tisztviselői érdekében. Említést érdemel a­­ kamatmargónak az intézet terhére való további összezsugoro­dása, mert igazolja az intézet tradicioná­lis áldozatkészségét a nemzetgazdaság szolgálatában. Az intézet igazgatósága még idén is, a fényes eredmények ellenére, az osztaléktól való eltekintést javasolja a közgyűlésnek, mert nem látja Európa helyzetét annyira konszoldáltnak, hogy a magyar pénzpiac ettől a legszebb kilátások ellenére függet­lenítheti magát Az a 3,2 milliós elővitel, amit az igazgatóság a tiszta nyereségből a következő év számlájára kíván előrevi­­tetni, garanciája annak, hogy a részvé­nyesek érdekeit az igazgatóság a jövőre vonatkozólag, mint eddig is mindig, a leg­messzebbmenően meg akarja védeni. Ki kell végül emelni, hogy az intézet külföldi kötelezettségei újból jelentősen apadtak, két év alatt több mint 19 millió­val, ami valóban különleges teljesítmény, amikor az intézet az egész vonalom foko­zottan szolgálta a magyar piac hiteligé­nyeinek kielégítését A mérleg jelentés a következő: A Magyar Általános Hitelbank Igazgató­sága f. é. március 5-én tartott ülésében meg­állapította az 1937. üzletév mérlegét. A nye­reség- és veszteségszámla leírások után — a nyereségáthozat figyelembevétele nélkül — 2,553.702 P 32 f nyereséggel zárul a tavalyi 2,388.741 P 93 f-rel szemben. A múlt évi 2,479.959 P 83 f nyereségáldozat betudásával összesen 5.033.662 P 15 f áll a közgyűlés ren­delkezésére. Ami a tiszta nyereség felhaszná­lását illeti, az igazgatóság úgy határozott, hogy a f. é. március 29-ére egybehívandó köz­gyűlésnek javasolni fogja, hogy a rendelke­zésére álló összegből 500.000 P a rendes tar­­talékalap növelésére, 200.000 P az értékcsök­kenési tartalékalap gyarapítására, 1,100.0­00 P az alkalmazottak nyugdíjalapjainak javadal­mazására fordíttassék, a fennmaradó 3,233.662 P 15 t pedig az 1938-as üzletévre vitessék elő. Az igazgatóságot a tiszta nyereség hova­­fordítására vonatkozó fenti javaslatának meg­tételére, amelynek értelmében osztalék kifize­tése a kedvező üzleteredmény dacára ebben az évben is mellőztetnék, főként az a körülmény indította, hogy a nehezen áttekinthető világ­­gazdasági és világpolitikai fejlemények mel­lett az osztalékfizetés újrafelvétele ezidősze­­rint nem mutatkoznék indokoltnak. Az intézet üzleti tevékenysége az 1937. év­ben is örvendetes fejlődést mutat. A banknak a gazdasági élet minden ágazatával fennálló sokoldalú kapcsolatainál fogva a gazdasági vérkeringés múlt évi élénkülése megfelelően kifejezésre jutott az intézet különböző üzlet­ágainak fejlődésében, úgyszintén az üzleti forgalom emelkedésében is. Ebben az össze­függésben elsősorban a betéti állomány jelen­tékeny emelkedése és a külföldi kötelezettsé­gek további apadása érdemel figyelmet. Az üzleti forgalom — még­pedig úgy a pénztári, mint a belföldi folyószámla-forga­lom, továbbá a devizaüzlet forgalma — az üzleti élénkülésnek megfelelő emelkedést mu­tat; ennek megfelelően a bank ügyfeleinek száma további szaporodást tüntet fel. A betétek állománya a megelőző évi zárlat óta 20.7 millió pengővel (208.5 millióról 229.2 millió pengőre) emelkedett; ebből 7.3 millió pengő esik a takarékbetétek növekedésére (66.2 millióról 73.5 millió pengőre) és 13.4 millió pengő a folyószámlabetétek gyarapodá­sára (142,3 milióról 155,7 millió pengőre). A betétállomány növekedése tehát messze meg­haladja a hazai betétképződés emelkedésének átlagos mérvét. A bank kezelésére bízott be­téti tőkék az 1937. évben elérték a legmaga­sabb állományt, mely a háború utáni valuta­stabilizáció óta kimutatható volt. A mérlegben az „egyéb hitelezők” tétele alatt kimutatott külföldi kötelezettségek az elmúlt évben is jelentékeny, 4,8 millió pengő összegű csökke­nést mutatnak és ennek megfelelően, a tavalyi 29,5 millió pengővel szemben 24,7 millió pen­gővel szerepelnek a mérlegben. A pénztári készletek, valamint a giró- és bankkövetelések összege az elmúlt évvel szemben 4,2 millió pengő emelkedést mutat. Az adósok tételénél és a váltótárcánál szá­mottevő gyarapodás állapítható meg, amennyi­ben a váltótárca 89,2 millió pengős összegű állománya 4.2 millió pengővel, az adósok 138.3 millió pengő összegű tétele pedig 8.7 millió pengővel haladja meg a múlt évi tételeket, úgy hogy az adósok és a váltótárca 227.5 millió pengő összegű együttes tétele a tavalyi 214.6 millió pengővel szemben 12.9 millió pengő emelkedésről tesz tanúságot, jeléül an­nak, hogy az intézet jelentékeny hitelek nyúj­tása révén az elmúlt évben is rendelkezésre állott ügyfeleinek. Az értékpapírok és érdekeltségek együttes összege a tavalyi 58.1 millióval szemben 57.1 millió pengővel szerepel a mérlegben; ezen értékelés jelentékeny tartalékokat foglal ma­gában. Az intézet kezességi kötelezettségeinek ösz­­szege számszerűleg 1.7 millió pengő csökke­nést mutat (41.1 millióról 39.4 millió pen­gőre). Ez abban leli magyarázatát, hogy az intézetnek a külfölddel szemben fennálló ily­nemű kötelezettségei, — melyek az „egyéb hi­telezők” mérlegtételben nem foglaltatnak­­ benn. — Jelentékenyen apadtak; ez az apadás túlhaladta a belföldi kezességeknek az élén­kült üzleti tevékenység nyomán bekövetkezett emelkedését. Az intézet belföldi fiókjai az elmúlt évben is eredményes tevékenységet fejtettek ki és a külföldi fiókok is kielégítő üzleteredményekre tekinthetnek vissza. Az áruosztályok üzletmenete az elmúlt esz­tendőben is változatlanul kedvező képet mu­tatott. A nyereség- és veszteségszámlán kimuta­tott üzleti hozammal kapcsolatban megemlít­hető, hogy a kamatjövedelem a kamatmarge folytatólagos zsugorodása következtében mér­sékelt csökkenést mutat, amivel szemben a jutalékokból származó bevételek terén emelke­dés állapítható meg. A kiadások tételénél je­lentkező kisebb mérvű emelkedés túlnyomó­­részt új munkaerők alkalmazására és az al­kalmazottak érdekét szolgáló jóléti intézkedé­sekre vezethető vissza; az üzleti költségek az elmúlt évvel szemben nem mutatnak emlí­­tésre méltó eltérést Az intézet érdekkörébe tartozó ipari vállala­tok az elmúlt esztendőben is kielégítő üzlet­eredményt értek el és elsősorban a beruházási javakat előállító iparok foglalkoztatottságá­nak javulása érdemel említést Állatpiac! jelentés A sertésértékesítés az elmúlt héten nem mutatott jelentős változást. A vidéki kíná­latban az uradalmi, készre hizlalt zsírserté­seknél kis visszaesés volt tapasztalható, a szedett­ sertéseknél azonban, az előző hé­ten kialkult tartott árakra, nagyobb kíná­lat jelentkezett a pesti piacon. A ferencvá­rosi sertésvásárra a hét folyamán 12.151 darabot hajtottak fel, ebből 2312 volt an­gol hússertés. A főváros fogyasztása, tekintettel a hó­­eleji bevásárlásokra, kissé megélénkült, de nem olyan mértékben, hogy az előző hetivel szemben mintegy 2000 darabbal megnövekedett felhajtást áresés nélkül el lehetett volna helyezni. A csütörtöki piacon az árakat mérsékelni kellett, úgy­hogy a múlt csütörtöki árjegyzéssel szem­ben a hét végére a másodrendű uradalmi zsírsertés, a középsúlyú szedett sertés, az öregsertés és a primis. angol sonkasertés 1—2 fillérrel olcsóbbodott A vágóhídi húsvásáron szerdán a forga­lom ellanyhult, pénteken pedig miig foko­zódott, úgy, hogy az előző heti árakkal szemben a húsáraikat 6—8 fillérrel mérsé­kelni kellett, mert a nagy készletek más­kép nem voltak elhelyezhetők. A szalámi­gyárak a hét folyamán 2078 darab félser­tés húst vásároltak, de úgy hírlik, hogy az üzemeiket már csak rövid ideig fog­lalkoztatják. A f­ehér árukivi­tel szintén je­lentős tételeket vett fel a piacról. A hét folyamán Németországba 78 vágón zsírt, Csehországba 14 vágón s­zalonnát, 4 vágón zsírt, az Egyesült Államokba 5 vágón hús­konzervet, Ausztriába pedig 1 vágón sza­lámit szállítottunk. A keddi bécsi sertés­fővásáron a felhaj­tott 3462 darab zsírsertésből 1653 darab volt a magyarországi származású. A kíná­­lat jelentős visszaesése miatt — amit a szerbiai sertésárak emelkedése idézett elő — az árak 4 garassal emelkedtek és a príma magyar zsírsertések 1.60—1.63, ki­vételesen 1.65 garasos kilónkénti áron ke­rültek eladásra. A prágai sertésvásáron az elmúlt héten 212 darab magyar zsír­sertés cserélt gazdát 7.60—8.00 csehkoro­­nás áron. A szarvasmarhaértékesítés az elmúlt hé­ten továbbra is változatlanul lanyha volt. A csütörtöki ferencvárosi marhavásárra 388 darab vágóállatot hajtottak fel, amit a gyenge üzletmenetben csak nehezen tar­tott árakon sikerült elhelyezni. A gyen­gébb minőségeknél 1—2 fillérrel mérsé­kelni kellett az árigré­nyeket. A csütörtöki fiumei vásáron 51 vágón (870 darab) ma­gyar és 1 vargón (18 darab) szerb vágó­állatot hajtottak fel, amit a lanyha for­galmú vásáron általában 5—15 centesi­­mos árengedménnyel sikerült csak elhe­lyezni. Kivétel volt a príma minőségű te­hén, amelynek ára 5 centesimóval javult. Kevés pénzzel n­e­m akar-e a nyáron tanulni,látni, f 9 szórakoznia Vegyen részt július 16-tól hetenként induló napos LONDONI 5B5 útjaink egyikén Vasúti Jeg­y Budapest—Hamburg 7 napos ellátás Hamburg—London—Hamburg út alatt. • K­h"' •-rJ. - Egyéni visszautazó jegy Hamburgtól—Budapestig. Aliról Tizem. Prospektust készséggel küld: uj Magyarság utazási Irodája: Vill. József­ körút 5. Telefon: 144-400 —■ (A Gschwhidt-gyár közgyűlése.) A Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár részvénytársaság március 5-én megtartott rendes évi közgyűlése az 1937. évre részvényenként 40 pengő, hányad­részenként 8 pengő osztalék kifizetését ha­tározta el. A szelvények március 7-től kezdve kerülnek beváltásra a részvénytár­saság központi irodájában (IX., Ipar­ utca 17) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. — (Előtakarmányvásár.) Árpakorpa 14.80, borsóhéj 16, borsókonkoly 13.80, búzakorpa 12.80—12.90, búza takarmányliszt 14.90—15.30, kókuszdiópogácsa 15, konkolydara 12.80, len­­magpogácsa 17, napraforgópogácsa 15.75—16, extrahált napraforgódara 15.50, szárított répaszelet 9.50—10.50, repcepogácsa 13.50, rozskorpa 12.80, melassz 9.50—10 pengő 100 kg-ként Budapesten. Hallisztet nem lehet importálni. st Természetet gyógymód és táplálkozás Irta: Bacsányi Gyula dr., egészségügyi tanácsos, főorvos Arai P 4 — Beszerezhető az Új Magyarság könyvosztályában Budapest, VIII., József­ körút 5. szám, I. emelet Éjjeli fagyok hátráltatják a vetések fejlődését A legutóbbi hivatalos vetésjelentés közzététele óta eltelt három hét leg­nagyobb részében nappal enyhe, éjjel hi­i­deg, száraz, derült időjárás uralkodott. A csapadék mennyisége az ország terüle­tének csak 1,2 százalékán haladta meg valamivel az átlagot, viszont több mint háromnegyed részén az átlag felét sem érte el. A gazdasági munkálatok közül az őszi mély szántások pótlását a tavasziak alá, a talaj előkészítését és a vetési munkálato­kat az o­rszág több vármegyéjében, a szá­raz, lazább, magasabban fekvő és homo­­kos földeken már megkezdték. Az őszi repce általában elég jól te­lelt, elég sűrű és jól bokrosodott, fejl­­ődését azonban az éjjeli száraz fagyok késleltetik. Az őszi búzavet­esek általában elég jól megerősödve és bokrosodva men­tek a télbe s a hó­takaró eltávozta után számottevőbb fagykárok nem mutatkoz­tak. Az utóbbi két hét éjjeli és nappali hőingadozása miatt azonban a nedvesebb talajokon felfagyás veszélye fenyeget. Helyenként máris kisebb felfagyási kár észlelhető. Fejlődését az éjjeli fagyok akadályozzák, a nedvesebb részeken pedig a vetéseik színüket vesztették. Egyes vár­megyékben a laposabb részeket meg víz borítja, ahonnan pedig a víz már levonult, némi ki­állási kár mutatkozik. Az őszi rozsvetések helyzete hasonló a búzáéhoz. A tavaszi búza és rozs vetését a magasabb fekvésű és lazább talajokon egyes vármegyékben már megkezdték. A legtöbb helyen azonban még csak a talaj­előkészítő munkálatok vannak folyamat­ban. Az őszi árpa és zab vetések általában elég jól teleltek. Fagy és felfagyási kár eddig még nem mutatkozik. A tavaszi árpa és zab vetési munkálatai helyenként már megindultak. A legtöbb helyen azonban még csak a talajelőkészítő munkálatokat végzik. A burgonya tű, a talajelőkészítés mun­kálatai már egyes vármegyékben megkenye­dődtek. A legtöbb helyen azonban még csak a vetőgumók beszerzése és váloga­tása van folyamatban. A gumók a vermek­ben általában elég jól átteleltek. A cukor­répa és takarmányrépa alá a talajelőkészítő munkálatokat helyenként már megkezdték. A répa a prizmákban elég jól áttelelt. A kerti vetemények bab és egyéb hüve­lyesek közül a mákot és a korai borsót egyes vidékeken már elvetették. A meleg­ágyak készítése és a kerti talajok elő­készítő munkálatai helyenként már folya­matban vannak. A dohánypalánták részére a melegágyak elkészítése folyamatban van, sőt helyenként a vetést is megkezdték. A mesterséges takarmányok közül a ló­here és lucerna elég jól telelt, egyes vár­megyékben azonban az egérkárok miatt kisebb-nagyobb foltok mutatkoznak. Az éjjeli és nappali erős hóingadozás miatt sarjadzásuk a legtöbb helyen még nem indult meg. A tavasziak vetését még nem kezdték meg. A rétek és legelők a mélyebb fekvésekben még igen sok helyen víz alatt állanak, a fű növése a legtöbb helyen még nem indult meg. A korán virágzó gyümölcsfák rügyfaka­­dása még nem kezdődött meg. A rügyek azonban a melegebb fekvésekben már szép duzzadtak. A legközelebbi hivatalos vetésjelentés április 2-án jelenik meg. — (Tenyészállat- és jármosökörvásár.)­ la belföldi jármosökör, tarka és beállítani való tinó és u. a. fehér 82—86, másfél éves üsző és tinó 82—84, friss, fiatal fejőstehén 96—100, külföldnek megfelelő la fiatal ürü (drb-ként 50 kg) 50—56, külföldnek megfelelő la fiatal bárány (páronként legalább 80 kg) 54—64 fillér, valamennyi gazdaságban, etetés-itatás után mázsáivá, 3 kg súlylevonással. MEGJELENT Hegedűs István AZ EG­YKÉZ című könyve a szervezett értékesítés és az egykézrend­­szer problémájáról Mindenki­ érdekel! megrendelhető a­­ kiadóhivatalunkban Híd 4 061190

Next