Uj Magyarság, 1938. október (5. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

f­y * SZOMBAT, 1938 OKTÓBER 1 W WACWimlC A lengyel hatóságok azonnali hatállyal megtitrtották a tescheni vidék Lengyel­­országhoz tartozó részének átrepülését. A Teschen felszabadítására alakult len­gyel szabadcsapatok toborzása, amely igen lelkes hangulatban folyt, befejeződött. Az önkéntesek száma most már nyolcvanezerre emelkedett. A létszámot elegendőnek tart­ják arra, hogy az önkéntes hadsereg fel­adatának megfeleljen. A lengyel lappok változatlan kitartással követelik a magyar-lengyel közös határ megvalósítását. A Kurier Czerwonny pén­teki számában azt írja, hogy a csehek elkerülhet ellen feladata teljes mértékben teljesíteni Lengyelország és Magyarország követeléseit. A Wieczor Warsztnieski sze­rint a cseh-lengyel és a cseh-magyar határon nyílt sebei lesznek Európának mindaddig, amíg nem teljesítik Lengyel­­ország és Magyarország követeléseit. A cseh-lengyel határvidéken a külön­böző összetűzések szinte szünet nélkül is­métlődnek. Hivatalos közlés szerint az el­múlt éjszaka a lengyel-cseh határon Len­gyelország felé véres gépfegyvertámadást hajtottak végre. A határincidenst az ed­digieknél is súlyosabb lefolyásúnak ítélik meg. A lengyel kormány e határincidens­­ből olyan következményeket kénytelen le­vonni, amelyekért a felelősség kizárólag a cseh kormányt terheli. Mussolini mondja: Münchenben az igazságos békéért dolgoztunk A hazatérő Duce diadal útja a határtól Rómáig Róma, szeptember 30. • Az olasz közvélemény nagy benső meg­elégedéssel fogadta a müncheni megegye­zés hírét. „Az európai béke meg van mentve”, írták pénteken reggel a lapok olyan óriási címbetűkkel, amire az abesz­szin háború óta nem volt példa. .A máskor főcímnek beillő alcímekben jelentették be az újságok a csehországi magyar és len­gyel kisebbségek ügyében létrejött meg­egyezést is, amely külön is örömmel tölti el az olasz nemzetet. Firenzében III. Viktor Emánuel várta Mussolinit Mussolini miniszterelnök, aki a müncheni megegyezés aláírása után különvonatán nyomban elhagyta a bajor fővárost, reggel 5 órakor érkezett az olasz határra, majd délelőtt 10 órakor Veronába. Azoknak a községeknek lakossága, amerre a különvo­­nat olasz földön keresztülfutott, már a kora reggeli órákban az állomásokra tódult, hogy üdvözölhesse a Ducét. Mussolini Veronában kiszállt különvona­­tából és mosolyogva fogadta a több mint százezer főnyi tömeg lelkes hódolatát. A tömeg lelkesülése még akkor sem csillapo­dott le, mikor a külön vonat délelőtt fél tizenegy órakor elhagyta a feldíszített pá­lyaudvart. Firenzében a Santa Maria Novella pálya­udvaron III. Viktor Emánuel király és csá­szár várta Mussolini. Az uralkodó hossza­san és a legszívélyesebben beszélgetett Mussolinival a pályaudvar tornácán, miköz­ben a hatalmas tömeg ujjongva tüntetett. Az uralkodó a Pisa melletti san-rossorei kastélyából utazott Firenzébe. Roma mámorosan ünnepli a Dúcét Roma ünnepi díszben várta a hazatérő Dúcét. Az egész város lobogódíszbe bo­rult, a kirakatokban mindenütt Mussolini képe látható. A hivatalok és üzletek zárva­­ maradtak egész délután. Különösen ün­nepi képet nyújtott a Termini-pályaudvar és környéke. A pályaudvar tornácát nem­­zetiszínű és fasiszta zászlók ezreivel ékesí­tették. A Palazzo Veneziához vezető út­vonal is teljes díszben csillogott Az ív­lámpák fehér fénnyel ragyogtak és az út­vonal mentén százezrekre menő tömeg so­rakozott. A pályaudvar előtti téren a ró­mai helyőrség csapatai és fasiszta oszta­gok vonultak fel. A Duce fogadtatására kivonult a fasiszta k­ormányzati rendszer minden számottevő egyénisége. A diplo­máciai testület is olyan nagy számban je­lent meg a pályaudvaron, mint amilyenre még alig volt példa. Ott volt Villani Fri­gyes báró kvi­inált magyar követ és vitéz Szabó László alezredes, a római magyar katonai attasé, Mackensen német, Perth lord angol, Garcia Condé spanyol, Lugo­­szowski lengyel nagykövet, Blondel fran­cia ügyvivő, Krisztics délszláv követ és Albánia ügyvivője. A Duce vonata fél hat órakor futott be a pályaudvarra. A leszálló kormányfőt első­nek Starace párttitkár üdvözölte. Musso­lini elvonult a díszkülönítmény arcéle előtt, majd üdvözölte a megjelent diplo­matákat és előkelőségeket. Amikor kilé­pett a pályaudvar előtti térre, a sokaság szűnni nem akaró lelkes „Duce, Duce”-kiál­­tásokban tört ki. Mussolini gépkocsija a tömeg üdvrivalgása közben haladt a pálya­udvartól a Piazza Esedran és a Via Natio­nalen át a Piazza Veneziára, amelyet szin­tén tízezerekre menő tömeg töltött meg. Itt is ütemes „Duce, Duce”-kiáltások kö­szöntötték a kormányfőt, ahi a szakadat­lan ünneplés közepette megjelent a palota erkélyén és Starace üdvözlése után har­sány hangon a következőket mondotta: — Bajtár­sak! Emlékezetes órákat élte­tek át. Münchenben mi az igazságos bé­kéért dolgoztunk. Hát nem ez az olasz nép eszménye? — Igen! Igen! — zúgta egy emberként perceken át a tömeg, miközben Mussolini sokáig felemelt kézzel állott a palota er­kélyére. Még hosszú ideig tartott a néptö­meg mámoros lelkesedése és a miniszter­elnökségi palota környéke csak az esti órákban nyerte vissza szokott képét. Daladier szerint a müncheni egyezmény elengedhetetlen volt Európa békéjének fenntartására München, szeptember 30. Daladier francia miniszterelnöknek, aki a „Négy évszak”-szállóban lakott, pénteken reggel lelkes baráti tüntetést rendezett München népe. Amikor a tömeg ismételt hívására Daladier megjelent dolgozószobá­jának nyitott ablakában, zugó Hell-kiál­­tásokkal üdvözölték. A délelőtt folyamán a német távirati iroda tudósítójának Daladier ezeket mondotta: — Azt hiszem, hogy a müncheni talál­kozó történelmi dátumot jelent Európa életében. Nagy örömmel állapítottam meg, hogy Németországban nem éreznek gyű­löletet vagy ellenségeskedést Franciaor­szág iránt. A franciák sem táplálnak el­lenséges érzelmet Németországgal szem­ben. A két népnek barátságban meg kell értenie egymást. Boldog vagyok, hogy en­­­nek a szükséges és termékeny egyetértés­nek szentelhetem erőmet. A francia miniszterelnök délután indult hana a müncheni repülőtérről, ahol unne­­kasa Paris, szeptember 30. Daladier fogadására már délután három óra óta hatalmas tömegek táboroztak a le­­bourgeti repülőtér környékén. Ezrek és ezrek álltak sorfalat a járásba vezető úton és a Szajna partján, a francia ka­mara palotája körül is. Négy óra előtt öt perccel szállott le a repülőgép a miniszter­elnökkel. A repülőtéren ott volt a francia kormány legtöbb tagja, Bullitt amerikai nagykövet, a német és az olasz ügyvivő, Ehuen-Héderváry Sándor gróf magyar kö­vet, Gamelin tábornok és még sok más polgári és katonai személyiség. Daladier a repülőtéren leszállás után a követ­kező nyilatkozatot tette: — ■ Németországból jövök. Bizonyos, hogy a tárgyalások nehezek voltak, de mélységes meggyőződésem, hogy a meg­kötött egyezmény elengedhetetlen volt Európa békéjének fenntartására. Hasonló­képpen bizonyos vagyok abban is, hogy hála a kölcsönös engedményekre irányuló kívánságnak és­sz négy nyugati nagyhas­ talmat átható együttműködési szellemnek, a béke meg van mentve. Remélem, hogyha túl vagyunk ezen a veszedelmes zátonyon, hozzáláthatunk az európai problémák ál­talános megoldásához is. A miniszterelnök szavait leírhatatlan lelkesedés fogadta, a rendőrség alig tudott helyet szorítani a miniszterelnöknek és kíséretének, hogy autóikhoz juthassanak. Az egész tízkilométeres útvonalon tar­tott az ünneplé­ s öt óra előtt, tíz perccel érkezett meg Daladier autója a hadügy­minisztériumhoz. Az ünneplő tömeg meg­szállta a minisztérium udvarát, a Mar­­seulaiset énekelte és az asszonyok és leá­nyok az udvar köveit egész virágszőnyeg­gel szórták tele. Dolgozószobájában Duvu­­diert többszáz távirat és üdvözlőlevél várta és percről-percre érkeztek a virágcsokrok „a béke megmentő­jének” Már fél hat órakor államtanács ült össze az Elysée-palotában Lebrun köztársasági elnök vezetésével. A miniszterelnök másfél­­órás élőadásban számolt be a müncheni ha­tározatokról, mire az elnök és a miniszter­­James egyértelműen szerencsekívánatait fe­jezte ki Daladiernak, aki az elismerést jó­részben áthárította Bonnet külügyminisz­terre. Az államtanács elhatározta, hogy a jövő hét keddjére rendkívüli ülésre hívják össze a parlamentet.­ ­ »Én, idény szebb divatújdonságait. Az összes textil- és divatárukat, kész női-, férfi- és gyermekr­uhá­­kat, kabátokat, cipót, szőnyeget, függönyt, stb. . . . A minőség: *Magyk­ovácsy* Az ár pedig: „nagyon olcsó”. Igazság és Münchenben megtörték a páziskörnyéki szerző­dések érinthetetlenségének elvét • Megtörtént annak a rendszernek gyökeres és elkerülhetetl­­en rer­ziója, amelyet Csehszlovákia néven különleges célokra teremtettek meg a magyar és a leninni kérdés a nemzet­­közi sajtó megvilágításában Pénteken a hajnali órákban érkezett meg a müncheni négyhatalmi tanácskozás döntéséről szóló jelentés, amely, mint m­iin­­denütt, nálunk is nagy hatást váltott ki. Nemcsak azért, mert ez volt az első nagyjelentőségű békés átalakítása a béke­szerződések területi rendelkezéseinek, ha­nem azért is, mert Európa négy vezető nagyhatalma részéről elismerését jelen­tette a felvidéki magyar kisebbség önren­delkezési jogának. Megállapíthatjuk, hogy a magyar külpolitikának nagy nehézsé­gekkel és több pontban két évtized káros beidegződéseivel kellett szembeszállnia, azonban kétségtelen, hogy az utolsó hetek nagyvonalú diplomáciai küzdelme és sikere fényes igazolása az Imrédy-kormány eég tudatos külpolitikai vonalvezetésének. Az elmúlt napok története megmutatta, hogy egy nemzetnek wsb és kMgJCifiSSte. ­ Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök pénteken délután háromnegyed hat óra­kor kihallgatáson jelent meg a kor­mányzónál, akinek jelentést tett a nem­zetközi helyzettel kapcsolatos kérdések­ről és kormányzati intézkedésekről. Imrédy Béla egyébként a pénteki nap folyamán is folytatta sorozatos tanács­kozásait kormányának tagjaival és a politikai élet vezető személyiségeivel. A délelőtti órákban látogatást tett a mi­niszterelnöknél József főherceg is, meg­előzőleg pedig Széchenyi Bertalan gróf, a felsőház elnöke volt Imrédy Bélánál. Tanácskozott még a miniszterelnök a nap folyamán Kundor Antal kereskede­lemügyi miniszterrel, Rem­ényi-Schneller Lajos pénzügyminiszterrel és végül Kánya Kálmán külügyminiszterrel. Vitéz Imrédy Béla szombaton este fél nyolc órakor a rádióban nyilatkozik az országot legjobban érdeklő időszerű kér­désekről. A miniszterelnök rádióbeszé­dét mindenki nagy érdeklődéssel várja. Imrédy Béla szombaton este a rádióban nyilatkozik a időszerű kérdésekről

Next