Uj Magyarság, 1939. november (6. évfolyam, 249-272. szám)
1939-11-03 / 249. szám
végre, s kilátásba helyezte határerődítéseinek eltüntetését, valamint mindkét részre előnyös gazdasági kapcsolatok kiépítését. Tartani lehet attól, hogy a szovjetorosz tervek elutasítása Finnországra komoly hátrányokkal járna, fejezte be Molotov a finn kérdéssel kapcsolatos kijelentéseit. Roosevelt ismeretes üzenete Kalininhez a külügyi népbiztos szerint Moszkvában megütközést keltett. A válasz mégis az volt, hogy Moszkvában Finnország függetlenségét tekintik az orosz-finn viszony rendezésének alapjául. Törökországgal k kapcsolatosan, — mondotta Molotov, — a szovjetuniónak eredetileg az volt a szándéka, hogy a Feketetengerre és a tengerszorosokra korlátozott segélynyújtási szerződést kössön Törökországgal. A német-orosz baráti viszonyra való tekintettel ezen túlmenőleg azt javasolta, hogy Törökország zárja el a tengerszorosokat minden más állam hadihajói elől, kivéve a Fekete-tenger partállamainak hajóit. Ezt a javaslatot Törökország elutasította, állítólag azért, mert a nyugati hatalmakkal szemben már más kötelezettségeket vállalt. Amikor Törökország a semlegességi politika helyett a nyugati hatalmak háborús politikájával kapcsolta össze a sorsát, komoly döntést vállalt magára, jelentette ki Molotov. Meg fog mutatkozni, tette hozzá, vajjon Törökországnak nem lesz-e később oka ezt a lépését megbánni. Japánnal kapcsolatosan kijelentette, hogy a szovjet orosz-japán viszonynak érezhető javulása további fejlődés reményére jogosít. Beszéde végén foglalkozott Molotov a brit dugáru-rendelkezésekkel kapcsolatos ismeretes szovjetorosz jegyzékkel, s hangsúlyozta, hogy Moszkva a syiborút megrövidíteni, borzalmait pedig a polgári lakosságtól távoltartani igyekszik. Az Egyesült Államok fegyverkiviteli tilalmának megszüntetése Molotov szerint aggodalmakat és kételyeket keltett. A szovjetkormány nézete szerint, mondotta, ez az intézkedés nem alkalmas arra, hogy a háború befejezését meghozza, felidézheti ellenben az európai konfliktus kiéleződését és további terjedését. Molotov beszéde után a legfelsőbb szovjet minden vita nélkül határozatot hozott, amely helyesli a kormány külpolitikáját. A legfelsőbb szovjettanács különben szerdán és csütörtökön is folytatta ülésezését. A csütörtöki ülésen a szovjetkormány nyilvánosan megerősítette a szeptember 17-ike után szovjet csapatok által megszállott egész lengyel terület bekebelezését Szovjetoroszországba. . Moszkvában írják: A német-orosz együttműködés jelenti az európai történelem fordulatát Molotov beszédének Németországban Molotov beszéde kitűnő benyomást keltett. Annyira önmagáért beszélt ez a kormánnyilatkozat, hangoztatják a német lapok, hogy alig szorul magyarázatra. Különösen kiemeli a sajtó a német és az orosz külpolitikai célkitűzések teljes összhangját, főleg pedig a versaillesi rendszer egyetértő elítélését. Londonban és Párisban igen szerények lettek, mondja az egyik lap, amikor azzal vigasztalják magukat a beszéd nyomán, hogy Oroszország semleges marad. Németország a maga részéről mindig arra az álláspontra helyezkedett ezzel szemben, hogy a reáerőszakolt katonai harcot egyedül vívja meg. Molotov beszédének döntő megállapítása az, hogy Szovjetoroszország számára új politikai világszemlélet sarkpontját jelenti az orosz-német barátság. A külügyi népbiztos beszédének ezt a pontját a moszkvai sajtó is igen kiemeli s hangsúlyozza, hogy az európai történelem tulajdonképpeni fordulatpontját ez a változás jelenti. Igen érdekesnek és figyelemreméltónak tartják a moszkvai lapok azokat a kijelentéseket, melyek a japán kapcsolatok javulásáról szólnak. A szovjet körülbelül egy hónappal ezelőtt csakugyan felkérte a japán kormányt, hogy csatlakozzék a támadást kizáró szovjet-német szerződéshez. Molotov beszédének hanghordozásából arra következtetnek, hogy Tokióban feladták az akkori húzódozó magatartást. Schulenburg gróf moszkvai német nagykövet szerdán este felkereste Molotov külügyi népbiztost, a népbiztosok tanácsának elnökét, hogy kifejezze előtte a német kormány megelégedését a szovjet legfőbb tanácsa előtt tett kijelentései felett. Chamberlain angol miniszterelnök az alsóház csütörtöki ülésén tartott szokásos heti beszámolójában előbb a hadi helyzetet ismertette, melyet általában eseménytelennek jelzett, majd rátért Molotov beszédére. A beszédet szerinte „türelmetlenül várták Berlinben, de oka van hinni, hogy az némi csalódást okozott“. Emlékezetbe idézte Molotov májusi beszédét, melyben a béke harcosának s minden támadás ellenségének vallotta magát s hozzátette, hogy ugyanez az angol kormány álláspontja is. A külügyi népbiztos kijelentéseiben az angol kormány jövendő céljait illetően Molotov képzelőtehetségének megnyilvánulását látta. Ezeket a célokat, mondotta Chamberlain, az angol kormány világosan körvonalazta s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a világ nemzeteinek többsége méltányolja azokat. A párisi lapok Molotov beszédéből azt a következtetést vonják le, hogy Szovjetoroszország a nyugati viszályban semleges marad, egyebekben főként tiltakoznak azok ellen a kijelentések ellen, melyek a nyugati hatalmakat imperialista háborús célokkal vádolják meg. Molotov meglepő hangon beszélt Törökországról, ez az ankarai általános vélemény. Meglepő ez a hang azért, mert az orosz-török tárgyalások megszakadása után kiadott hivatalos moszkvai közlemény baráti hanghordozásával nem áll összhangban. Helsinkiben megütközést keltett, hogy Molotov nyilvánosságra hozta az oroszfinn tárgyalások egész anyagát. Ezért első percben arra gondoltak, hogy az új helyzet megbeszélése céljából visszahívják a Moszkvába küldött finn tárgyalóbizottságot. Finn részről tiltakoznak a vád ellen, mintha a moszkvai tárgyalások alatt más külföldi hatalmak nyomása alatt állottak volna. Hivatkoznak az 1932-ben megkötött támadást kizáró egyezményre, mely ezt a kötelezettséget tartalmazza, hogy a szerződő felek minden ellentétet békés úton egyenlítenek ki. Tokióban az egész sajtó hangsúlyozza Japán készségét az oroszokkal való megegyezésre,és megállapítják, hogy a beszéd után nem lehet többé kételkedni a németorosz együttműködésben. Washingtonban Molotov beszédének csak arra a részére tettek hivatalos helyén megjegyzést, mégpedig maga Hull külügyminiszter, amely szerint Amerika közbelépése az orosz-finn viszályban nem férne össze a semlegességgel. Elfogadott dolog baráti nemzetek részéről, mondotta Hull, hogy közbelépjenek más nemzeteknél a béke fenntartása érdekében.» am&sxAmskG PÉNTEK, 1939 NOVEMBER 3 A fegyverkiviteli tilalom megszüntetését a washingtoni képviselőház is megszavazta .Washington, november 2. Az Egyesült Államok képviselőháza csütörtökön délelőtt ült össze a semlegességi törvényt módosító javaslat letárgyalására. A képviselők igen nagy számmal jelentek meg az ülésen. Rayburn demokrata és Wadsfeorth newyorki köztársasági képviselő egyaránt rámutatott arra, hogy a jelenlegi körülmények között a szenátus által megszavazott törvény nyújtja a legjobb biztosítékát annak, hogy elkerüljék az európai hadviselőkkel való összeütközé SUHOV, BIHfi CRfiSHV aanyhangú dédela 11 hónapos JíMMIÜK A^UPSli ■ getett énekese és „csecsemősm!vész" a népszerű Földi mennyország •" universal Premier ma: CITY Az aranypiacon is megindult már a háború s lgizas jelek mutatják, hogy rövid idő múlva a jelenlegi forrongásból kialakul a sárga fém jövendője és mesterségesen eltolt, hamis vágányokra terelt körforgásának sok új veszedelmet rejtegető végleges iránya. A szakemberek a világháború tanulságaiból próbálják előre megjósolni a várható eseményeket, de ez a jóslás megbízhatatlan, mert a helyzet, a világgazdaság állapota, a hadviselő felek szükséglete s azok kielégítésének módszere az elmúlott két évtized alatt tökéletesen megváltozott. A viágháború alatt igen keskeny volt a semleges államok piacbázisa s az arany úgy elöntötte a neutrális kis országokat, hogy értéke a bankjegyek értéke alá hullott s zárlattal kellett védekezni az arannyal mért gazdagodás ellen. Ma a semleges államok vannak többségben s az árucsere rendszere uralja az európai piacokat. Az arany nagyobb része átvándorolt Amerikába s az itt maradt rész is, a két aranyban leggazdagabb országból, az amerikai neutralitási törvény új szövegének szentesítése után gyorsan átszivárog majd az Egyesült Államokba, hogy a géppuskák, ágyúk és repülőgépek ezreivel változtassa meg az európai erőviszonyokat. Az Európában rekedt, spekulatív célokra használt arany máris elindult Hollandia és Svájc felé a nemzetközi pénzüzletek rejtelmes útjain. Amszterdamban és Zürichben zsúfolódik össze az arany érthetetlen és oktalan módon, mert mindkét ország kivitele esett, behozatala pedig megnövekedett az aranyhalmozás utolsó két hetében. Ennek az áldatlan háborúnak az lenne a legnagyobb eredménye, ha az arany véglegesen dezertálna Európából s az eljövendő becsületes béke minden állam valutáját nemzetközi egyezménnyel védené meg a spekulatív támadások ellen, hogy szebb legyen mindenütt, minden országban a munka ragyogása, mint az aranyé!... Háromezerötszáz derék csallóközi és kisalföldi magyar költözik be az elhagyott csallóközi cseh és morva telepekre. Ezzel teljesül az ígéret, melyet a felvidéki magyarság vezetői a csehek elleni küzdelem két évtizede alatt a mögéjük sorakozó csallóközi és kisalföldi parasztságnak tettek. Földet túró kisemberek kapják meg a cseh kezekből visszakerült ősi magyar földet utolsó négyszögölig. Emlékezünk rá, milyen megrendítő szavakkal követelte boldogult Prohászka Ottokár püspök a viágháború közepén, 1916-ban, hogy a frontról hazatérő katonák földben kapják meg jutalmukat. A felvidéki magyarság vezetői a magyar kormány segítségével most ugyanazt valósították meg tulajdonképpen amaguk seregeiben, amit Prohászka követelt annak idején az egész fronton harcoló magyar parasztság számára, hiszen a cseh köztársaságira került magyarság vezérkara első perctől hadiállapotnak tekintette a megszállás két évtizedétés nehéz frontszolgálatnak minősítette a végül egyesülő felvidéki magyar pártok politikai harcát, ahol minden párttagság, minden választási voks egyenlő a hadiszolgálattal. Az anyaországba visszatérő felvidéki magyar földművesek és kisgazdák nyugodtan elmondhatják tehát, hogy vezetőik s az őket tárt karokkal váró anyaország tudja a kötelességét a frontokról hazatérő legénységgel szemben. Háromezerötszáz csallóközi és kisalföldi magyar frontharcos kapta meg most a legszebb, legméltóbb kitüntetést, amit magyar kisember magyar földön egyáltalán megkaphat. És hogy az igénylőket milyen jól válogathatták össze, mutatja az is, hogy az új földtulajdonosok kerek nyolc százaléka, összesen 285 ember a vitézi szék most kibocsátott rendelkezései alapján mindjárt a vitézi címre is jogosult. „Búcsúnk a Pesti Naplótól“ címmel megható elégiát olvasunk a hajdani Gombaszögi-konszern még megjelenő déli lapjában. Pár búcsúszó az egész. Szinte nem is értjük, hogyan fér be bánat címén ennyi sorba ennyi kihívó nyelvöltögetés. A kis búcsúztató nem mondja ki éppen nyáran, hogy úgyis feltámadunk, , csak könnyedén, lezseren megjegyzi, hogy a most megszűnt reggeli újságot, a magyar „Times“-t egyszer a Bach-korszak idején „örökre“ megszüntették már. Másodszor pedig a kommunizmus alatt szüntették meg az elsőhöz hasonló eredménnyel. Bachkorszak, kommunizmus, milyen nemes párhuzam ez, milyen ízléses összehasonlítás ez a Gömbös Gyula kormányraléptével elkezdődött keresztény reformkorszakkal, melynek ma Teleki Pál gróf a politikai irányítója. Két kis zökkenő volt már annak a fényes pályának az ívén, amely a Pesti Naplót Deák Ferenctől Hatvany Lajosig és Gombaszögi Fridáig, Kemény Zsigmondtól Kemény Simonig vezette, ők azt hiszik, ez a harmadik kis zökkenő is, amelyet ma Teleki Pál gróf neve jegyez, szintén olyan múló valami lesz, mint a Bachrendszer és egy-kettőre visszajön a liberális aranykor s egy-kettőre felvirul az összes hazai Timeseknek. Finom szivárványfény dereng át a halottak napján írt kis búcsúztató gyászhangulatán. Nem is tudják tán ők, hogy a nemzeti társadalomnak milyen klasszikus például szolgálhat ez a pár sor az ő perfidiájukra, amely, íme, a síron túl is ilyen hasonlatokkal merészkedik elő és így feleselget. seket. A hadviselők egyikének sem érdeke, hogy ellenségévé tegye az Egyesült Államokat. Ezután Bankhead, a képviselőház elnöke szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a nemzetközijog értelmében Amerikának jogában van fegyverek és lőszerek szállítása a hadviselők részére. Elismerte, hogy a kiviteli tilalom megszüntetése Franciaországra és Angliára előnyösebb, mint Németországra, de szerinte ez természetes, mert az amerikai nép érzelmei mellettük vannak. A délután folyamán a szavazásokra került a sor, amelyek valamennyi esetben a kormány javára végződtek. Azt a javaslatot, amely szerint a fegyverek és lőszerek kiviteli tilalma továbbra is fenntartandó lett volna, fel nem fegyverzett repülőgépet azonban lehetett volna szállítani, 244 szavazattal 179 ellenében vetették el. Az utolsó módosításnál 242 szavazat állt 181 ellenében és ezzel megszavazták a kiviteli tilalom megszüntetését a kormányjavaslatnak megfelelően. A képviselőház és a szenátus kiküldöttei pénteken összeülnek, hogy megállapodjanak az új semlegességi törvény végleges szövegében. A legbátrabb jobboldali folyóirat az EGYEDÜL VAGYUNK Előfizetés félévre 40. Egyes szám ára 80 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VD1, JóÓZSEF-KÖRÚT 5