Uj Nemzedék, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-23 / 140. szám
1923 június 23. Uj Nemzedéki sak szerepeltek a győztesek számára. Beöthy közölte azt is, hogy a pályabíráló bizottság 1922■ novemberéig kihirdeti ítéletét, a díjazott színdarabokat pedig záros határidőn belül bemutatja ez Unió egyik drámai színházában. Az Unió postája százszámra hordta a színdarabokat, akadt közöttük bohózat, vígjáték, népszínmű, sőt 16 felvonásos tragédia is, közben telt-múlt az idő, de a könnyen hivő drámai költők kora azóta sem hallott művei sorsáról. Elmúlt régen a terminus, elmúlt a színházi évad, a pályázat díjai egészen összezsugorodtak, de a Beöthy-féle zsűri mélyen hallgat. Kiszivárgott hírek szerint a bírálóbizottság tagjai soha sem készülnek el a terjedelmes anyag áttanulmányozásával, unják, kedvüket veszítették. Semmiesetre sem annyira, mint a félrevezetett pályázók. (Ambrus Zoltán a Nemzeti Színház örökös tagja lett.) Az állami színházak újonnan kinevezett örökös tagjainak sorából kimaradt Ambrus Zoltán neve. Irodalmunknak ez a kiválósága öt évig igazolatta a Nemzeti Színházat s a drámabíráló bizottság munkájában emberöltőt töltött első színházunk szolgálatában, éppen ezért általánosan feltűnt, hogy a kinevezettek névsorából kifelejtették Ambrus Zoltánt. Érdemeinek méltányolására most utólag juttatták el hozzá a kultuszminiszter örökös tagsági kinevezését, mely V. fizetési osztályú állami ellátást biztosít a nyugdíjba vonult igazgatónak. * (A legmulatságosabb darab a legjobb Síripposztál "»), ez a Beöthy László „kovácsne" emui víg,játéka rendkívüli nagy sikerének a titka. A pompás darab, melynek szerepeiben az Uniószínházak legkiválóbb művészei játszanak, a jövő héten kedden, csütörtökön és szombaton kerül újból színre a Magyar Színházban. A ..Kovácsné“ legutóbbi előadását is táblás ház közönsége kacagta végig és a további előadásai iránt is igen nagy az érdeklődés. * („Az orleánsi szűz"), Schiller romantikus tragédiája, a Magyar Színház legutóbbi nagy sikere, a jövő héten hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap kerül ismétlésre, mindannyiszor Darvas Lilivel a címszerepben, aki ezzel a szerepével egyik legnagyobb sikerét aratta. * (75-ik előadása lesz) az Andrássy úti Színház kivételes sikerű júniusi műsorának jövő kedden. A műsor darabjait, a Pajkos grizetteket, Cirkuszt, Hány óra, Zsuzsit Baj van!, A moly, tréfáit és nagyhatású magánszámait mindenkete megismétlik a jövő héten is. * (A „Széfiasszony kocsisa“ sorozatos előadásai“.) Rajner—Czobor rendkívüli mulatságos és szép zenéjű operettjének nagy sikerére való tekintettel, a jövő héten is folytatódnak a Blaha Lujza Színházban. A pompás darabot, melynek előadásait állandóan telt házak közönsége tapsolja, minden este megismétlik a bemutató kiváló szereposztásában. * („A sárga kabát“ ötvenedszer. — Évadzáró előadások a Király Színházban.) A Király Színházban jövő héten lesznek az utolsó előadások ebben az évadban, természetesen minden este Lehár gyönyörű daljátéka, A sárga kabát kerül színre, melynek hétfőn lesz az 50-ik előadása. Jövő vasárnaptól, július 1-től augusztus 7-ig bezárólag a színház zárva lesz. Pénteken. Péter és Pál napján délután 2 órakor a Rákosi iskola növendékei vizsgáznak, műsoruk I. Leányvásár 1-ső és 2-ik felvonása, II. kabaré- és táncszámok. Az előadás rendkívül mérsékelt helyáru. ■* (A „Síri lejje“ 25-ik előadása.) Mótset Zsigmond. nagysikerű parasztvígjátéka, a ,,Sári bíró" jövő szombaton 25-ödször kerül színre a Belvárosi Szinházimn Rákosi Szidi vendégfelléptével. A darab előadását addig kedden és csütörtökön is játsszák. Hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap a „Névtelenéj" előadását ismétlik Somlayval és Titkos Ilonával a két vezető főszerepben. A vasárnapi előadás az utolsó ebben az évadban. A‘MAI'MilánK Nemzeti Színház: Lear király (7). Városi Színház: Trubadúr (7). Vígszínház: Négy frakk (fél 8). Fővárosi Operettszínház: A három grácia (8). M Magyar Színház: Az orleánsi szűz (68). Király Színház: A sárga kabát (fél 8). Belvárosi Színház: Névtelenek (fél 8). Blaha Lujza Színház: Szépasszony kocsisa (fél 5).. Budapesti Színház: Kék róka (fél 1i). Budai Színkör: Travias (fél 1i). Andrássyáti Színház: Pajkes grízellek stb. (fél 9). SIKOLT A FÖLD REGÉNY Irta: GÁSPÁR JENŐ MÁSODIK RÉSZ. (17) — Lehet, szerkesztő ur, de most tavasz van, szerkesztő ur, tavasz — mondta Kovács úr, mélyet és erősen lírait sóhajtva. — És az a lány oly csodaszép, s kint a budai hegyekben most szöknek bimbókba a barackfák és alattuk lassan, szelíden ringatja magát a Tavasz. A nap szerelmet vall az öreg földnek s csókjai nyomán virágok, tarka és fehér virágok bújnak elő a földből. Az ég halványtopáza ábrándosan borul a virágzó föld fölé, s a nap, mint szerelmes öreg legény, hamiskásan kacsintgat lefelé. A madarak a legszebb szimfóniákat zengik... — Ugyan, Kovács úr, ne szavaljon annyit. -- Szerkesztő úr sohasem hagyja befejezni a hangulatot, pedig én elég ebből egy csengő-bongó szonettet írok. — Jó, jó, Kovács úr, csak most hagyjon. Kovács úr, a lírai volontőr felmagasztosult arccal ment az asztalához, felborzolta a haját, kezével nagyot lendített a levegőben, majd újra kezdte: —A nap szerelmet vall az öreg földnek, s csókjai nyomán virágok, tarka és fehér virágok bújnak elő a földből... Aztán nekidült a papírnak és el kezdte írni a szonettet is. — Azt hiszem, meg leszünk egymással elégedve — mondta a főszerkesztő és mosolygott. — Nem lesz sok dolga, csak sokat járjon emberek közé, mert erre szüksége van. Ugye, lesz szíves és megvár, mindjárt visszajövök, csak elintézem az Ön dolgát. Fülöp Éva ült a kényelmes fotelben és boldog izgalom festette pirosra fehér arcát. Istenem, menynyit is szenvedett és mennyi minden történt, amig ebbe a kényelmes székbe eljuthatott. Még most is sötét rémként kisérti az a nap, mikor meghallotta, hogy apja meghalt. Várta ebédre haza s egyszerre csak halálsápadtan jött Sólyom Béla államtitkár és a hangja reszketett, ahogy mondta: — Drága, szép Éva, apa nem jöhet, mert nagyon rosszul van. Neki egyszerre szivébe csapott valami feketeszárnyu félelem és agyán egy gondolat vágtatott át: érezte, hogy baj van s egy percre lehunyta a szemét. Ekkor végtelen távolságban egy nagy feketeszárnyu valamit látott maga felé repülni, jött, suhogott a szárnya s ő úgy érezte, hogy a szivére száll és erős karmaival megfojtja, összeszoritja, mintvergődő, kicsi kis galambot. Aztán megragadta Sólyom kezét és rikoltotta: — ugye, meghalt az apám. Sólyom Béla hosszan nézte őt egy pillanatig habozott s aztán lassan és végtelen fájdalommal csak ennyit szólt: — Igen, Éva. S ő érezte, hogy valami titkos és nagy keserűség ölhette meg az apját. De nem tudta, mi az. Talán szent utoljára még, talán gondolt utolsó elrepülő gondolatával rájuk) Remegve reszketőn jött f ajkára a kérdés: — Miért halt meg) Az államtitkár — ő, most is jól emlékszik — akkor lehunyta a szemát és mintha valami láthatatlan írást olvasott volna, szinte súgva mondta: — Erdély. Az ő szűrébe akkor, mint a vilám, úgy csapott be ez a szó. Ő, érezte régen, látta az apja elboruló szemében, hallotta sokszor a fájdalmas hangjában és érezte az ölelésében, hogy minden fájdalomnál jobban fáj, minden sebnél jobban se fog benni a lelkében az elhagyóit uijsza. Hullatta sokszor hideg csiszakákán, amint álmatlanul vergődik a nagy, erős ember, az ő szép és daliás apja, és mint titokzatos, édes varázsszót susogja bele a néma éjszakába a szent, a halálosan szent, a sírig szent szót: — Erdély. Hát ez a szó ölte meg? Mint titkos féreg rágódhatott a szivén, fúrta, őrölte azt a nemes és jó szivet, mig meg nem ölte. Mint lélekfurdaló gondolat jött vele, utána lopózott nappal, éjjel, itthon, a vagonban vele volt, kisérte az Íróasztalához és nem hagyta nevetni, soha, soha. Most csapott lelkébe az emlék, hogy azóta a rettenetes éjszaka óta nem hallotta nevetni s nem látott mosolygást az ajkán végigsuhanni. Ez a nagy, szívtelen, mosolytalan fájdalom ölte meg. Ő emlékszik, hogy sápadt el Sólyom még jobban, mikor azt kérdezte: — Ugye, a szíve ölte meg? Az erős, nagy és elegáns ember remeget, mint egy félő gyermek, mint a szegény koldus, akitől összekuporgatott filléreit is ellopták. Még most is megborzad, ha visszagondol, mily rémesen hangzott Sólyom felelete: — A földön találtuk halottan. Ő akkor nagyot sikoltott és aztán nem emlékszik semmire sem, mi történt. Harmadnap aztán — emlékszik — a temetőben voltak. Sokan, sokan, megszámlálhatatlan ezren. Sok koszorú volt, sok küldöttség és halálában ünnepelték azt, aki úgy szerette Erdélyt, hogy meg tudott halni érte. Hosszú, hosszig sorokban jöttek a vagonlakók százai. Eljöttek megsiratni az elköltözött testvért, aki nem bírta tovább a hontalanságot, senkit megölt a hazajáró, a gyilkoló, emlékezés. A kormány kiküldöttje is ott volt, és koszorút tett a sírra. Mint őrületes emlékek rohantak szemei _ előtt most ezek a képek, amelyekről akkor az, hitte, hogy kínzó, rossz delirium rémei és elhitetlen látomások. Még most is hallja Barátosi Dániel szavát, amint elfojtott fájdalommal, meg-megcsukló hangon beszélt: — Nem vádolunk senkit sírodnál, csak temetünk gyászosan és sírva téged, s kinek szivébe kitörölhetetlenül véste be az Isten ezt szót: Erdély. Ezzel a szóval és ezért haltál meg és hinni akarom, hogy ezért a szóért jó meg bocsájtja a szivekbe látó Isten minden emberi gyarlóságodat. Mi többet mondani nem tudunk, mint amit érzünk. Szeretted a szülőföldedet, meghaltál érte s mi most a szülőföldeddel akarunk eltemetni. Emlékszel-e elköltözött testvér? Egy hideg, ólmos, őszi reggelen apró, kis koporsót tettünk le a földbe, az első magyar mártír holttestét, egy ártatlan magyar csecsemőt, aki éhenhalt, mert nem adott neki már édes tejet az elrabolt haza. Akkor lázadó haraggal és fejlehajtva álltunk a sírjánál és megfogadtuk, hogy a sirról egy-egy hantot magunkkal hozunk, hogy sohase feledjük el azt az apró sirt és hogy szülőföldünk velünk jöhessen. Akkor nem gondoltuk, hogy a te sirod lesz a második. Fülöp Áron, te úgy szeretted Erdélyt, hogy meghaltál utána s mi most rongyos, de hűséges társaid Erdély szeretetében, azokat a hazai rögöket, melyeket arról a sírról hoztunk, bedobjuk ebbe a sírba, a te sírodba, mert te megérdemled hiszen úgy szeretted Erdélyt, hogy meghaltál utána. Legyenek édes, megihent álmaid az édes erdélyi rögök alatt Fülöp Áron, ki úgy szeretted Erdélyt, hogy meghaltál utána. És jöttek a vézna, sápadt sors restesek, keblükről elővették az eddig megőrült hantokat és rádobták a koporsóra. A koporsó hangosakat zörrent, kor dúlt s a bujdosó testvérek csak szórták rá a rögöket, mintha puha és hintés virágokat hintettek volna be a sírba. (Hétfőn folytatjuk.) Szombat * U | «Pi»v A 1000 K-ért Arany, ezüst, m mmmt ban . Kossuth Lajos u. 11. sz.. L emelet, 5 ajtó. — Pénztári érák: 8-6-ig. Szeplőt, pattanást, mitessert és más egyéb arotisztátlanságot rövid használat után elmulaszt ^ | A mezőkövesdi || népviseletről kozol szebbiélszebb képeket a s,$épe$ cO%$fónsk£tjk legújabb száma Ára 700 korona Éj Kapható mindenütt Legolcsóbb fürdőzés és nyaralás az egri Mmn 314 C hőmérsékletű természetes, gyógyhatású meleg források. Thermál-, kád- és tükörfürdők. —›• Melegvizű uszodák. •›—Olcsó Érák, szállás és ellátás Felvilágosítást ad a fürdőtulajdonos: EGRI VÁROSFEJLESZTŐ R.-T. sziligabona- és tarhonyarosták legjobb kivitelben és legolcsóbban HAIDEKECER sodronykerités- és szitagyárában ■ Budapest, VÍÍL, ÜI!ő I - ut ",3/3. ha mmm a keresztény intelligencia kedvenc olvasmánya. Tiszteletpéldányként kapja, aki a KERZETI OrSáS-ra vagy 151 NEMZEDÉK-re három előfizetőt szerez. „KOSSUTH LAJOS" KEMISZ emésztési zavaroknál, bél bajoknál biztos, kellemes hatású gyógyszer. Mindenütt kapható. Megrendelhető: Biidéki Keserűm Rt. Aligha volt sors hasonlóbb a mi gyár sors jelenéhez, mint a lengyeleké az orosz-német-osztrák országfelosztó szívtelenség napjaiban. Ezt a korszakot vetíti elénk Rodzlevics glória a ma élő lengyel irodalom ünnepeltje, Lengelsors című kötetében, mely a Pallas Regények között most látott napvilágot. Ára 330 korona. Kapható minden könyvkorrakpdt'shon S hafian gist! tanítok mandrolint olasz módszer szerint, kottaismeret nélkül la. V. Sj(!flhonv5-utea 12. Hl. 17. tfrteknaés • d. n. 3-3*Jor ! A kuruc világ egyszerű embereinek élete elevenedik meg azokban a hatalmas erővel megírt novellákban, amelyeket 8 Komáromi János sáré* I címen tett közzé. A felvidéki kuruc H mondavilág meglepő realizmus kön- H fejében lép itt elénk a szörnyű idők | | szuggesztiv hangulatképeiben. I ára korona. § iapr.a o m'cdea konyvkersskeilssbíii, |