Uj Nemzedék, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-23 / 140. szám

1923 jnmus 23. Uj MemzedéSi Szombat * Jak szerepeltek a győztesek számára, Beöthy közölte azt Is, hogy a pályabi- ráló bizottság 1922■ novemberéig kihir­deti ítéletét, a díjazott színdarabokat pedig záros határidőn belül bemutatja ez Unió egyik drámai színházában. Az Unió postája százszámra hordta a szín­darabokat, akadt közöttük bohózot, víg­játék, népszínmű, sőt 16 íelyonásos tra­gédia is, közben telt-múlt az idő, de a könnyen hivő drámai költők kara azóta sem hallott miivei sorsáról. Elmúlt ré­gen u terminus, elmúlt a színházi évad, a pályázat dijai egészen összezsugorod­tak, de a Beöthy-féle zsűri mélyen hall­gat. Kiszivárgott hirek szerint a bíráló­bizottság tagjai soha sem készülnek el a terjedelmes anyag áttanulmányozásá­val, unják, kedvüket veszítették. Sem­miesetre sem annyira, mint a félreveze­tett pályázók. * (Ambrus Zoltán a Nemzeti Szín­ház örökös tagja lett.) Az állami színházak újonnan kinevezett örö­kös tagjainak sorából kimaradt Ambrus Zoltán neve. Irodalmunk­nak ez a kiválósága öt évin igaz- dalt a a Nemzeti Színházat s a drá- mabiráló bizottság munkájában em­beröltőt töltött első színházunk szol­gálatában, éppen ezért általánosan feltűnt, hogy a kinevezettek névso­rából kifelejtették Ambrus Zoltánt. Érdemeinek méltányolására most utólag juttatták el hozzá a kultusz- miniszter örökös tagsági kinevezé­sét. mely' V. fizetési osztályú állami ellátást biztosit a nyugdíjba vonult igazgatónak. * (A Isgmulatságosabb darab a legjobb SírrpposzláFl "»), ez a Beöthy László „liováesne" emui víg,iátéka rendkívüli nagysikeréuek a titka. A pompás darab, melynek szerepeiben az Unió. színházak legkiválóbb művészei játszanak, a jövő héten kedden, csütörtökön és szomba­ton kerül újból színre a Magyar Szín­házban. A ..Kovácsné“ legutóbbi előadá­sát is táblás ház közönsége kacagta vé gig és a további előadásai iránt is igen nagy az érdeklődés. * („Az orleánsi szűz"), Schiller roman­tikus tragédiája, a Magyar Színház legujabbi nagy sikere, a jövő héten hét­főn, szerdán, pénteken és vasárnap ke rül ismétlésre, mindannyiszor Darvas Lilivel a címszerepben, aki ezzel a sze­repével egyik légi'agy óbb sikavót aratta. * (75-ik előadása lesz) az Andrássy-uti Színház kivételes sikerű júniusi műsora nak jövő kedden. A műsor darabjait, a Pajkos grizetteket, Cirkuszt, Hány óra, Zsuzsit Baj van!, A moly, tréfáit és nagyhatású magánszámait minden «„to megismétlik a jövő héten is. * (A „Széjiasszony kocsisa“ sorozatos előadásai“.) Rajncv—Czobor rendkívüli mulatságos és szépzenéjü operettjének nagy sikerére való tekintettel, a jövő hé­ten is folytatódnak a Blaha Lujza Szín­házban. A pompás darabot., melynek elő­adásait állandóan telt házak közönsége tapsolja, minden este megismétlik a be­mutató kiváló szereposztásában. * („A sárga kabát“ ötvenedszer. — Év­adzáró előadások a Király Szinházbán.) A Király Színházban jövő héten lesznek az utolsó előadások ebben az évadban, természetesen minden este Lehár gyönyö rü daljátéka, A sárga kabát kerül színre, melynek hétfőn lesz az 50-ik előadása. Jövő vasárnaptól, Julius 1-től augusztus 7-ig bezárólag a színház zárva lesz. Tén- tekcq. Péter és Pál napján délután 2 órakor a Rákosi iskola növendékei vizs­gáznak, műsoruk I. Leányvásár 1-ső é* 2-ik felvonása, II. kabaré- és túneszámok. Ar- előadás rendkívül mérsékelt helyáru. ■* (A „Síri bjjö“ 25-ik előadása.) Mó- tfet Ztíigmou.d. nagysikerű parasztvigjá- íéka, a ,,Sári. bíró" jövő szombaton 25-ödször kerül színre a Belvárosi Szin- hózinin Rákosi Szidi vendégfelléptével. A darab előadását addig kedden és e,ü- törlökön is játsszák. Hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap a „Névtelenéi" előadását ismétlik Somlayval és Titkos Ilonával a két vezető főszerepben. A va­sárnapi előadás az utolsó ebben az évadban. A‘MAI'MtláOK Nemzeti Színház: Lear király (7). Vá­rosi Színház: Trubadúr (7). Vígszínház: Négy frakk (fél 8). Fővárosi Opereltszin- háé: A három grácia (S). Ííagyar Szín­ház:' Az orleánsi szűz (Ö8). Király Szín­ház: A sárga kabát (fél 8). Belvárosi Színház: Névtelenek (fél 8). Blaha Lujza Színház: Szépasszony kocsisa (fél 5).. Budapesti Színház: Kék róka (fél fi). Bu­dai Színkör: TraviaU (fél «>). Andrássv- uti Sz}ítbúz; Pgjkes grízeitek stb. (fél 9). SIKOLT A FÖLD REGÉNY Irta: GÁSPÁR JENŐ MÁSODIK RÉSZ. (17) — Lehet, szerkesztő ur, de most tavasz van, szerkesztő ur. tavasz — mondta Kovács ur, mélyet és erő­sen lírait sóhajtva. — És az a lány oly csodaszép, s kint a budai he­gyekben most szöknek bimbókba a baraekfák és alattuk lassan, szelí­den ringatja magát a Tavasz. A nap szerelmet vall az öreg földnek s csókjai nyomán virágok, tarka és fehér virág-ok bújnak elő a földből. Az ég halványtopáza ábrándosán • borul a virágzó föld fölé, s a nap, mint szerelmes öreg legény, hamis­kásan kacsintgat lefelé. A madarak a legszebb szimfóniákat zengik... — Ugyan, Kovács ur. ne szaval­jon annyit.-- Szerkesztő ur sohasem hagyja befejezni a hangulatot, pedig én ilég ebből egy csengő-bongó szonet­tet Írok, — Jó. jó, Kovács ur, csak most hagyjon. Kovács nr, a lírai volontőr fel­magasztosult arccal ment az aszta­lához, felborzolta a baját, kezével nagyot lendített a levegőben, majd újra kezdte: — .A nap szerelmet vali az öreg földnek, s csókjai nyomán virágok, tarka és feliér virágok búinak elő a földből... Aztán nekidült a papírnak és p1 kezdte írni a szonettet­II. — Azt hiszem, meg leszünk egy­mással elégedve — mondta a főszer­kesztő és mosolygott. — Nem lesz sok dolga, csak sokat járjon embe­rek közé, mert erre szüksége van. Ügy e, lesz szives és megvár, mind­járt visszajövök, csak elintézem az Ön dolgát. Fülöp Éva ült a kényelmes fotel­ben és boldog izgalom festette pirosra fehér arcát. Istenem, meny­nyit is szenvedett és mennyi min­den történt, amig ebbe a kényelmes székbe eljuthatott. Még most is sö­tét rémként kisérti az a nap. mikor meghallotta, hogy apja meghalt. Várta ebédre haza s egyszerre csak halálsápadtan jött Solyom Béla ál­lamtitkár és a hangja reszketett, ahogy mondta: — Drága, szép Éva, apa nem jö­het. mert nagyon rosszul van. Neki egyszerre szivébe ' csapott valami feketeszárnyu félelem és agyán egy gondolat vágtatott át: érezte, hogy baj van s egy percre lehunyta a szemét. Ekkor végtelen távolságban egy nagy feketeszárnyu valamit látott maga felé repülni, jött, suhogott a szárnya s ő úgy érezte, hogy a szivére száll és erős karmaival megfojtja, összeszoritjá, mint 'vergődő, kicsi kis galambot. Aztán megragadta Solyom kezét és rikoltotta: — ügye, meghalt az apám* Sólyom Béla hosszán nézte őt egy pillanatig habozott s aztán las­san és végtelen fájdalommal csak ennyit szólt: — Igen, Éva. S ő érezte, hogy valami titkos és nagy keserűség ölhette meg az ap­ját. De nem.tudta, mi az. Talán izent utoljára még, talán gondolt utolsó elrepülő gondolatával rájuk) Remegve reszketőn jött' ajkára a kérdés: — Miért halt meg) Az államtitkár — 6, most is jól emlékszik — akkor lehunyta a sze mát és mintha valami láthatatlan írást olvasott volna, szinte súgva mondta: — Erdély. Az ő szűrébe akkor, mint a yi! lám, úgy csapott he ez a szó. Ő. érezte regen. látta az apja elboruló szemében, hallotta sokszor a fájdal inas hangjában és érezte az ölelésé­ben, hogy minden fájdalomnál job ban fáj, minden sebnél jobban sq jog bennt a lelkében az elhagyóit iifjza. Hqllnlta sokszor hideg c.isza kákán, amint álmatlanul vergődik a nagy, erős ember, az ö szép és da­liás apja, és mint titokzatos, édes varázsszót susogja bele a néma éj szakába a szent, a halálosan szent, a sírig szent szót: — Erdély. Hát ez a szó ölte meg? Mint tit­kos féreg rágódhatott a szivén, fúrta, őrölte azt a nemes és jó szi­vet, mig meg nem ölte. Mint lélek­furdaló gondolat jött vele, utána lc- pózott nappal, éjjel, itthon, a. va­gonban vele volt, kisérte az Íróasz­talához és nem hagyta nevetni, so­ha, soha. Most csapott leikébe az emlék, hogy azóta a rettenetes éj­szaka óta nem hallotta nevetni s nem látott mosolygást az ajkán vé­gigsuhanni. Ez a nagy, szívtelen, mosolytalan fájdalom ölte meg. Ö emlékszik, hogy sápadt el Sólyom még jobban, mikor azt kérdezte: — Ugy-e, a szive ölte meg? Az erős, nagy és elegáns ember remeget, mint egy félő gyermek, mint a szegény koldus, akitől össze- kuporgatott filléreit is ellopták. Még most is megborzad, ha vissza­gondol, mily rémesen hangzott So­lyom felelete: — A földön találtuk halottan. Ö akkor nagyot sikoltott és aztán nem emlékszik semmire sem, mi történt. Harmadnap aztán — em­lékszik — a temetőben voltak. So­kan, sokan, megszámlálhatatlan ez­ren. Sok koszorú volt, sok küldött­ség és halálában ünnepelték azt. aki úgy szerette Erdélyt, hogy meg tu­dott halni érte. Hosszú, hosszig so­rokban jöttek a vagonlakók százai. Eljöttek megsiratni az elköltözött testvért, aki nem birta tovább a hontalanságot, s: qkit megölt a haza­járó. a gyilkoló, emlékezés, A kor­mány kiküldöttje is ott volt_ és ko­szorút tett a sírra. Mint őrületcs emlékek rohantak szemei _ előtt most ezek a képek, amelyekről ak­kor az-, hitte, hogy kínzó, rossz delirium rémei és elhiteílen láto­mások. Még most is hallja Bará- tosi Dániel szavát, amint elfojtott fájdalommal, meg-megcsukló han­gon beszélt: — Nem vádolunk senkit sírodnál, csak temetünk gyászosan és sírva téged, f kinek szivébe kitörölhetet­lenül véste be az Isten ezt szót: Er­dély. Ezzpl a szóval és ezért haltál meg és hinni akarom, hogy ezért a. szóért jTjeg'bücsájtja a szivekbe látó Isten minden emberi gyarlóságodat. Mi többet mondani nem tudunk, mint amit érzünk. Szeretted a szülő­földedet. meghaltál érte s mi most a szülőföldeddel akarunk eltemetni. Rinlékszel-e elköltözött testvér? Egy hideg, ólmos, őszi reggelen apró, kis koporsót tettünk le a földbe, az első magyar mártír holttestét, egy ártatlan magyar csecsemőt, aki éhenhalt, mert nem adott neki már édes tejet az elrabolt haza. Akkor lázadó haraggal és fejlehajtva áll­tunk a sírjánál és megfogadtuk, hogy a sirról egy-egy hantot ma­gunkkal hozunk, hogy sohase feled­jük el azt az apró sirt és hogy szü­lőföldünk velünk jöhessen. Akkor nem gondoltuk, hogy a te sirdd lesz a második. Fülöp Áron, te úgy sze­retted Erdélyt, hogy meghaltál utána s mi most rongyos, de hűsé­ges társaid Erdély szereletében, azokat a hazai rögöket, melyeket arról a sirról hoztunk, bedobjuk ebbe a sírba, a te sírodba, mert te megérdemlőd hiszen úgy szeretted Erdélyt, hogy meghaltál utána. Le­gyenek édes, megíhent álmaid az édes erdélyi rögök alatt Fülöp Áron. ki úgy szeretted Erdélyt, hogy meghaltál utána. És jöttek a vézna, sápadt sors re­stesek. keblükről elővettek az eddig megőrült hantokat és rádobták á koporsóra. A koporsó hangosakat zörrent, kor dúlt s a bujdosó testvé­rek csak szórták rá a rögöket, mint­ha puha és hintés virágokat hintet­tek volpa be a sírba. (Hétfőn folytatjuk.)­U í «Pi»v A 1000 K-ért Arany, ezüst, mmmmt ban . Kossuth Lajos-u. 11. sz.. L emelet, 5 ajtó. — Pénztári érák: 8-6-ig. Szeplöt, pattanást, mitessert és más egyéb arotisztátlanságot rövid használat után elmnla«zt ^ | A mezőkövesdi || népviseletről kozol szebbtiél- szebb képeket a s,$épe$ cO%$fónsk£tjk legújabb száma Ára 700 korona Éj Kapható mindenütt Legolcsóbb fürdőzés és nyaralás azegri Mmn 314 C hőmérsékletű természetes, gyógyhatású meleg lorrások. Thermál-, kád- és tükörfürdők. —>• Melegvizü uszodák. •>—­Olcsó Érák, szállás és ellátás Felvilágosítást ad a fürdötulajdonos: EGRI VÁROSFEJLESZTŐ R.-T. szili 1 gabona- és tarhonyarosták legjobb kivitelben és lególcsóbban HAIDEKECER sodronykerités- és szitagyárában ■ Budapest, VÍÍL, ÜI! ő I - u t ",3/3. ha« mmm a keresztény intelligencia kedvenc olvasmánya. Tiezteletpóldányként kapja, aki » KEKZETI OiSáS-ra vagy 151 NEMZEDÉK-re három előfizetőt szerez. „KOSSUTH LAJOS" KEMI1Z emésztési zavaroknál, bél baj oknál biztos, kellemes hatású gyógyszer. Mindenütt kapható. Megrendelhető: BinMéki Keserűm Rt. Aligha volt sors hasonlóbb a mi gyár sors jelenéhez, mint a lengyeleké az orosz-német-osztrák országfelosztó szív­telenség napjaiban. Ezt a korszakot vetíti elénk Rodzlevics glória a ma élő lengyel irodalom ünnepeltje, Len&elsors című köietében, mely a Pallas Regények között most látott napvilágot. Ára 330 korona. Kapható minden liön.yvkorr^kpdt'shpn S hófian gist! tanítok mandíolint olasz módszer szerint, kottaismeret nélkül la. V. Sj(!flhonv5-utea 12. Hl. 17. tfrteknaés • d. n. 3-3*Jor ! A kuruc világ egyszerű embereinek élete 1 elevenedik meg azokban a hatalmas 8 erővel megírt novellákban, amelyeket 8 Komáromi János sáré* I címen tett közzé. A felvidéki kuruc H mondavilág meglepő realizmus kön- H fősében lép itt elénk a szörnyű idők | | szugge;ztiv hangulatképeiben. I ára korona. § iapr.a o m'cdea konyvkersskeilssbíii, |

Next

/
Thumbnails
Contents