Uj Nemzedék, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
52 Szombat U. Nemzedén 1924 március 1. PARDON !... Két antiszemiták. TegnapSzilágyi Lajos megvilágította anemzetgyűlésen, hogy Rassay Károly, a félelmetes ellenzéki titán miért enyhített mostanában olyan nagyot ellenzéki mivoltán: koncentrációs kabinetet szeretne. Amelynek igazságügyminiszterét a pardon, de gyanúnk aligha, alaptalan Rassay Károlynak hívnák. Persze jogrendes, liberális alapon. Mert 1Rassay■ él-hal a liberális jogrendért. Nem tette ugyan mindig. Egy ízben, 1919. fonó augusztusában Friedrich Istvánnal koncentrált s nem bírta szenvedni a zsidókat. Olyan kackiás antiszemita volt, hogy még Ereky Károly, sem volt különb. De hajh, az,antiszemitizmus csak a budai mandátumot hozta meg, az igazságügyi tárcát nem. Erre a resch antiszemitából a pardon egészen rasch módon filoszemita lett. .Ma pedig Volzsonyi Vilmos szeretetreméltó levelet intéz Rupert Rezsőhöz, a másik nagy antiszemitához, akit egyszerilen per Rudi szólít s kijelenti a jogrend ugyancsak nagy * lovagidnak („melyik nagyobb, melyik dicsőbb?“),, hogy „én Rupert Rudinak Megbocsátottam azokért a cikkekért* amelyeket a kurzus kezdetén a veszprémi kurzusújságban írt ellenem, amikor — csekélység! hazaárulással vádolt meg“. Pardon, de hát nem mérhetetlen gyönyörűség gyönyörködni e két antiszemitákban, akikről most csakugyan megállapíthatjuk, hogy önzetlenül lettek filoszemitákká, mert megtérésük egyiküknek sem hozta meg az igazi, a legdúsabb tárcát, a miniszterit. Legföljebb írni lehetne félük igen mulatságos tárcát. SÜRGETÉS: „Ki hinné? Kurzus- lapokban klvássuk a sürgetést, hogy Magyarország is ismerje el hivatalosan Szovjetoroszországot“ — hirdeti ma a Népszava és vérmes kobakokról ir, amelyekről oszlikmár a köd vagy a gőz. Pardon, de a Nép- Szavavörös kobakjába kénytelenek vagyunk betedörni tollunk hegyével azt az igazságot, hogy a Szovjet- Oroszország elismerésére vonatkozó eshetőségeket ismertettük ugyan, de annyira nem sürgettük, hogy már a cikk címében is kifejeztük megdöbbenésünket. „Már Magyarország is elismeri Szovjet Oroszországot?“ ezer pardon — egészen más, mintha azt írtuk volna: ,,Magyarország is ismerje már el Szovjetoroszországot!“ A gyöngébbek kedvéért, amilyen a Népszava is, példával illusztráljuk a dolgot, lla (írt'. ir'nak valaha: „Már a Népszava is' is igazat?“ — ez azt az örvendetes, de eddig nem tapasztalt tényt jelentené, hogy a ’ Népszava, mondjuk, nem hazudja sürgetésnek a fölháborodást. Ha pedig azt írnák valaha: „Írjon már a Népszava is igazat!“ — ez azt jelentené, hogy — pardon — a világ legképtelenebb dolgát sürgetjük.— (Restaurálják az egri minorita templomot.) Műemlékek OrszágosBizottsága tegnap délután Kertész K. Róbert elnökletével ülésttartott, amelyenelhatározták, hogy az egri minorita templomot, amely egyik legszebb barokk templom az országiban, restaurálni fogják. Különösen a homlokzat romlott meg feltűnő módon és Sürgős helyreállításra szoruik.A bizottság szakértők küld a helyszínére aki műszakilag megvizsgálja az épületet. Elhatározták, hogy a...miskolci- óvási templomot is helyreállítják. A bizottság megbízta Sándy Gyula műegyetemi tanárt, aMiskolcon megejtett vizsgálat alapján tegyen jelentést a szükséges javítási munkálatokról. A bizottság ’ kifesteti' a szigetvári török mecset' ből lett katolikus templomot. Ebben a templomban már van két híres festmény Dorfmeistertől, Zrínyi kirohanása Szigetvárról és Szulejmán halálacímű képek. A bizottság Sándor Béla tanárt bízta meg a művészi munkák elvégzésével. ___ iO.ftSZ MÓDSZER SZERINT. hottalsmQMt nélkfl la faultok MilBOUmilte« IV.. Szészionyi-ure» !Z. n. 111. 17. Ér!«ko zás: d. u. 2—3-ig awwraawhwhini" inkrffimwinn Hitler négyórás beszélyen Németország lerekesztésével vádolta meg a forradalmi rendszert — Az Új Nemzedék tudósítójától. — München, február 27. Délelőtt alkalmam volt néhány percig Hitlerrel, akit személyesen jól ismerek, beszélgetni. Barátságosan üdvözölt és tudomásomra adta, hogy nem fél, mert győznie kell. Szavaiból érezni lehetett az elszántságot, amellyel igazát védeni fogja, szemeiben pedig a bosszú tüze lobogott. Nem kétséges, hogy védőbeszédje vádbeszéd lesz azok ellen, akik rútul becsapták és börtönbe jutatták. Fél három órakor kezdődött a délutáni tárgyalás A teremben egész más atmoszféra uralkodott, mint délelőtt, ünnepélyes hangulat vonult be a napsugaras, jól átfűtött terembe. Hitler felállt, hogy megkezdje vallomását. Eddig csak rövid nyilatkozatokat tett a fogságban, az ügyészség nem tudta kihallgatni, mert megtagadott minden felvilágosítást. Az állam élén von Kahr állott. Hitlernek volt annyi esze, hogy nem árulja el ellenfelének taktikáját, nem ad neki alkalmat, hogy eltüntesse aterhelő nyomokat és tanukat. Vallomása szenzáció erejével hat tehát mindenkire, de elsősorban a főügyészre, Hitler beszélni kezd Mielőtt beszélni kezdett volna, pár pillanatig várt Várt, míg sik csönd borult a teremre, míg vége lett minden fészkelődésnek amig eligazodtak a szemek, amelyek négy órán keresztül ő reá voltak szegezve. Hitler nagyszerű, szónok, kitűnően ismeri ,a hallgatóság pszichéjét, mint a hárfaművész játszik a hallhatósan feszült idegein. Hangja elbűvöl, elkábít, megnyugtat. Négy óra hosszat beszélt állva, mozdulatlanul, hevesek gesztikulálva, egyetlenegyszer ivott egy korty vizet, hangja mindvégig változotlanul friss és csengő maradt Fizikailag is nagyszerű, teljesítmény volt, amely a patriotizmus legszebb szózata volt. A világ minden tájáról idesereglett újságírók tágra nyílt szemekkel bámulták és hallgatták Hitlert, a laikus bírák nyitott szájjal lesték szavait, a bíróság elnöke mozdulatlanul figyelte, négy órán át egyetlen egyszer sem szakította félbe, mintha egy templomi hitszónoklatot hallgatott volna, amelyet nem szabad megszakítani ... Berlin ellen Csak a főügyész fintorította itt-ott kötelességszerűen az orrát. -Egy külföldi újságíró, aki mellettem ült, azt mondotta nekem,Legszívesebben felkelnék és pofon vágnám az ügyészt.” Ez a hivatással egybe- járó cinizmus csakugyan bántó volt. Aki Hitlert ismeri annak nem mondott sok újat mert am, ami Münchenben három év ótatörtént, senki előtt nem volt titok, mindenkinek tudomása volt az előkészületekről, mindenki látta, hogyan szállítják a muníciót a thüringiai határra, tehát Hitler sem mondhatott újat, de mégis szenzáció volt, amit mondott, mert eddig csak suttogtak ezekről a dolgokról, most pedig a legilletékesebb ember szájából tudja meg a világ, hogy a német Reichswehr 7-ik divíziójának parancsnoka, Lossow tábornok, a bajor országos rendőrség parancsnoka, Seisser ezredes és a bajor állam diktátora. Kahr főállambiztos, hetek ész napok óta készítettek elő egy puccsot Berlin ellen, hogy állandóan folytak a tárgyalások Hitler, Lossow, Ludendorff, Kahr, Seissert és a többi tényezők között, hogy ezek az urak egy cél felé törekedtek. „Ha tudtam volna, hogy Ivahr, Lossow és Seisser november 12-re tervezték a puccsot, akkor nem csináltam volna november 8-án.” Kahr tehát tisztára személyi motívumból, mert Hitler négy nappal előbb indította el a lavinát, hagyta el azt a zászlót, amelyre fölesküdött. Nem azért hagyta cserben Hitlert és Ludendorfot, mert ellenezte a forradalmat, hanem, mert nem ő kezdte el az akciót. A november 8-iki forradalom Hitler és Ludendorffellenforradalma volt, Kahr pedig egy Kahr, Lossow Seisser-féle ellenforradalmat akart csinálni, amelyből a gyűlölt „porosz” tábornok ki lett volna zárva. A német forradalom bírálata „Beismerem a tettet, mondotta Hitler, de nem igaz, hogy hazaárulást követtem el. A hazaárulás nem a befejezett ténnyel, har nem az előkészületekkel kezdődik, ezeknél az előkészületeknél pedig ott volt három úr, akik nem ülnek a vádlottak padján. A hazaárulás tényálladékát akkor fogom elismeri, ha Kahr, Lessow és Seisser is a vádlottak padjára kerül, mert nélkülük sohasem gondoltam volna, egy akcióra, az ő kezdeményezésükre indult el az egész mozgalom, ők a hazaárulók, ha szó lehet egyáltalán hazaárulásról egy olyan köztársaság ellen, amely csalásnak, hazugságnak, árulásnak köszöni a létet. Nem ismerem el a mostani német államot, az 1918. november 9-iki forradalom nincsen legalizálva és soha nem is lesz Az 1918. évi forradalom romlásba döntötte Németországot, rabságba vetette a német népet, tönkretette Németország tekintélyét kultúráját. Kitartottak, csirkefogók, fegyháztöltelékek kerültek a miniszteri székekbe, ez ellen a társaság ellen nem lehet hazaárulást elkövetni. A mai Németország urai internacionalistáié, akik nem ismerik a haza szent fogalmát.’’ Ilyen nyíltan, szabadon, merészen soha eddig senki nem mondott bírálatot, a német köztársaságultier beszédének keze idénelmondotta, hogyan ébredtk fel lelkében az az érzés, amely később politikai hitvallása lett. Mint 17 éves fiatalember került Bécsbe,, ahol ,három éven át három fontos kérdéssel ismerkedett meg: a szociális, a fajvédelmi kérdéssel és a marxista mozgalommal. „Bécsből, mint abszolút antiszemita, mint az egész marxista világnézet halálos ellensége távoztam, nagynémet világnézettel.“ A forradalom, kitörésekor vakon feküdt Hitler egy katonai kórházban, elbocsátása után Münchenbe jött, ahol hetedik tagja lett egy hat tagból álló pártnak, a nemzetiszocialista pártnak. Azért csatlakozott ehez a párthoz, mert a polgári pártok nem ismerték fel addig a marxizmus veszedelmét. A marxista mozgalom pedig a német nemzet létkérdése. A német jövő a marxizmus bukásától függ. Vagy tovább terjed ez a tömegtuberkulózis ,és Németország elpusztul, vagy pedig kioperálják a beteg tüdőt és Németország talpra áll. Csak egy új mozgalom volt képes arra, hogy ezt az eszmét diadalra segítse. Hitler részletesen elmondta azután, hogyyan dolgozott ő és pártja Németország megmentésre érdekében, hogyan látta bekövetkezni Szilézia elvesztését, a Ruhr-vidék megszállását és Németország gazdasági és politikai szétzüllését. Program Franciaország ellen A faj védelmi mozgalom felismerte, hogy a Ruhr-vidéket nem lehet passzivitással megmenteni, hanem csakis a nemzeti ellenállás, a nemzeti akarat felébresztésével. Egy aktív frontra volt szükség, ez pedig ki volt zárva mindaddig, amíg fentartották a Treuga Dell, amely már 1911-ben kitörte Németország nyakát. Hitlerék is akarták az egységes frontot, azonban nem azokkal az emberekkel, akik azt akarják, hogy az egyik rész a frontot védje, míg a másik hátulról ledöfi azt. ■ „Csak izzó, kíméletlen, brutális fanatizmus menthette volna meg a helyzetet. Számtalan gyűlésen követeltük a nemzeti ellenállást, ahelyett megszervezték a megfizetett ellenállást, a nemzeti ellenállást fizetett generalstreikká deg-:' radálták. Elfelejtették, hogy egy halálos ellenséget, aminő Franciaország, nem lehet agyonimádkozni még kevésbbé agyonlustálkodni. Milliárdokat dobtak a haszontalan ellenállásba, szétzüllesztették a német pénzügyeket és megteremtették az alapot azon bandák számára, akik munka nélkül szeretnek boldogulni, akik, mivel áldozatra nemi képesek, később szepar atléták lettek és így keresték meg kenyerüket. Metsző gúnnyal, de kitűnően jellemezte Hitler azokat, akik állandóan játszottak a tűzzel, akik erőszakot akartak elkövetni, de úgy, „hogy az erőszak mégse legyen erőszak” „Kahr azt a benyomást tette reám, hogy becsületes hivatalnok, de ezzel vége is van.” Becsületes hivatalnoknak lenni nem jelent semmi dicsőséget. A legutolsó utcaseprőnek is becsületesnek kell lennie, így volt ez ezelőtt Németországban. Csak a forradalom óta erény az, ha valaki, mint a hivatalnok, kötelességszerűen teljesíti hivatását. Az OMGE akciót indított középfokú gazdasági iskolák felállításáért .— Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tanügyi és irodalmi szakosztálya ma, pénteken délután igen fontos, közérdekű ügyeket tárgyal az ülésén. Szóbakerül nevezetesen az illetékes kormányköröknek az a terve, hogy a Meteorológiai Intézetet és a Földtani Intézetet ki akarják vonni a földmivelésügyi minisztérium hatásköréből. Az Origo javaslata szerint a gazdák ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a két intézmény ezentúl is megmaradjon a földmivelésügyi minisztérium hatáskörében. H ír : A másik kérdés, amelyről az Origo ma délután tárgyal, a középfokú gazdasági iskolák felállításának az ügye. Buday Barna gazdasági főtanácsos, az Oriege igazgatója, ezeket mondotta munkatársunknak a gazdák eziráttyű akciójáról: — Az az álláspontnak, hogy az 50—200 holdas gazdák számára meg kell teremteni a gazdasági szakoktatásnak új típusát, a középfokú gazdasági iskolát, Magyarországon most egyáltalán nincs középfokú gazdasági iskola. A kisbirtokosok és a középbirtokosok tehát nem szerezhetnek kellő gazdasági ismeretet és a hivatásukhoz szükséges szakképzettséget." A mai középiskola gazdasági ismeretekre egyáltalán nem tanít és ezt a hiányt sürgősen pótolni kell külön mezőgazdasági középiskolákkal. — A többtermelési program hajítását sem ér, ha nem valósul meg a gazdaközönség középfokú oktatása. Az új iskolalismus feladata, hogy pótolja a nagy űrt a népiskolák és a gazdasági akadémiái között. Ifi választásra osztott a belga kormányválság megoldását — Az Új Nemzedék tudósítójának’ jelentése Berlinen át — Brüsszel, február 29. Vandervehle tudatta, hogy kabinetalakítást csak akkor vállal, ha azonnal felhatalmazást, kap a fenmura feloszlatására. Erre való tekintettel azt hiszik, hogy ügyvivőminisztériumot neveznek ki, mely az új választásig hivatalban marad.. — Arc Új Nemzedék tudósítójától — Berlin, február 29. A Lokalanzeiger brüsszeli jelentése szerint a kormányválság megoldása nehéz feladatnak látszik. Tiszta liberális kormány még az esetben sem alakulhatna, ha Franqui képviselő — aki, mint ismeretes, a szakértői bizottság tagja - alakítaná meg az új kormányt. Másrészt a szociáldemokraták csak kisebbségi kormányt alakíthatnának. Emiatt a kamara, feloszlatását tartják egyedül lehetséges megoldásnak. (. )